Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-31 / 148. szám, kedd

VÄIASZ OLVASÓINKNAK

NYUGDÍJÜGYEKBEN

M. I.: Kettőjük alacsony nyugdíját az 1975/121 sz. törvény 42. §-a értelmében a megengedett felső határig, havi 1100 }< > rónáig már felemelték. Az idézett törvény 4/. §-a értelmében férje részére engedélyezték a magatehetetlenségi pótlékot is havi 300 korona összegben. Mivel annak idején nem teljesítette a rokkantjáradék feltételeit, szociális járadékot kapott. Az említett járadékon kívül a helyi nemzeti bizottság még egyszeri, vagy ismétlődő segélyt is adhat.

Cs. M.: Az 1975/135 sz. kormányrendelet 4. §-a értelmében az évi 180 munkanap (vagy évi 1200 munkaóra) idejére kötött, rövid ideig tartó munkaviszony tartama alatt az özvegyi járadékos járadékát nem szabad csökkenteni. Igénye van a teljes nyugdíjra és a teljes fizetésre. Azt, hogy a cukorrépakampány alatt rövid Ideig tartó munkaviszonyban dolgozott, a cukorgyárnak kellett volna annak megszűnte után a nyugdíjintézetnek jelentenie. A bejslenfést az előírt űrlapon a dolgozó is aláírja. Kérjen igazolást a cukorgyártól, hogy rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozott és a fenti előírásokra hivatkozva kérje a nyugdíjintézettől (Úrad dôchodkového zabezpečenia, Bratislava) a nyilván tévedésből visszatartott összegek átutalását. Lehetséges, hogy özvegyi nyugdíját csak ideiglenesen csökkentették és az év végi kimutatás alapján a kü- lönbözetet majd átutalják.

Cs. E.: Édesanyja egyesített öregségi és özvegyi nyugdíjat élvez 854 korona összegben. Ha évente 180 munkanapon (1200 órán) át rövid ideig tartó munkaviszonyban dolgozna, nem csökkentenék az említett egyesített járadékból a 253 koronát kitevő özvegyi járadékát még akkor sem, ha keresete és nyugdíja együtt meghaladja a havi bruttó 1500 koronát. Ha tartós munkaviszonyban dolgozna, öregségi nyugdíja érintetlen maradna, mivel alacsonyabb a havi 1100 Kčs-nél, de özvegyi járadékát csökkenteni kellene az 1500 korona havi összeget meghaladó 527 korona felével.

„Tavasz“ jeligére: Mint már l<orábbi cikkeinkben is említettük, az 1975/121 sz. törvény 16. §-a értelmében a2

I. munkakategóriába tartozó bányászok már 55. életévük betöltésével teljesítik az öregségi nyugdíj korhatárát:

ha mélyművelésű bányában dolgoztak, azok, akik a külső szint alatt folyosók vágásánál, alagutak járásánál (amelyek bonyolult mérnöki művek részei) dolgoztak, mégpedig legalább 20 éven át és ez a foglalkozásuk a nyugdíjidény megnyíltakor még tartott, vagy nem szűnt meg régebben, mint két éve (ez az idő meghosszabbodik a teljes, vagy részleges rokkantság idejével). Ennek a munkának korábbi abbahagyását a járási nemzeti bizottság a szakszervezeti szervek véleményezése alapján igazoltnak nyilváníthatja főként egészségi ok alapján;

az ártalmasabb környezetben dolgozó többi bányász, főként ahol a szilikózis-veszély fokozott mértékben fenyegetett, bár az I. munkakategóriába tartozik, csak az 58. életév betöltésével szerzi meg az öregségi nyugdíjra szóló igényt. Feltétel, hogy legalább 20 évig dolgoztak ilyen beosztásban és munkaviszonyuk megszűntekor ez a foglalkozásuk még tartott, illetve nem szűnt meg két évvel korábban. Ennek a munkának korábbi abbahagyását a jnb szociális osztálya a szak- szervezeti szervek véleményezése alapján igazoltnak nyilváníthatja, főleg egészségi ok alapján.

Ha ön már több mint két éve dolgozik a kereskedelemben, akkor, ha csak a bányász foglalkozásával kapcsolatban nem rokkant, vagy részben rok kant, illetve, ha nincs szó igazolt abbahagyásról, akkor csak 60. életéve betöltésével szerez igényt az öregségi nyugdíjra. Természetesen az I. munkakategóriában ledolgozott minden

évéért az évi redukált átlagkereset 2 százalékára szerzett igényt.

Fontos újdonság, hogy az 1975/121 sz. törvény a 167. §- ban foglalt felhatalmazás alapján a CSSZSZK kormánya az

1975. december 4-i 350. sz. határozatával az I. munkakategória bizonyos munkaköreire rö- videbb foglalkozási időt állapított meg, éspedig:

10 évet azoknak a dolgozóknak esetében, akik az uránérc jövesztésénél, feltárásánál és vizsgálatánál, dúsításánál és végleges feldolgozásánál dolgoztak, ha egyébként legalább 25 beszámítható ledolgozott évük van és betöltötték 55. életévüket. Ha a dolgozó 10 évet ledolgozott ilyen munkakörben, akkor a más (köny- nyebb) munkahelyen folytatott munkát komoly okból történt változtatásnak kell tekinteni, tehát ezt a körülményt külön bizonyítani nem kell. Ebben az esetben az említett kedvezőbb öregségi nyugdíjkorhatárt akkor is lehet igényelni, ha a dolgozó a nyugdíjigény keletkezésekor már nem dolgozott ilyen munkakörben, illetve több mint két év telt el az ilyen munka megszakításától. Ha a dolgozó már korábban megrokkant volna, az I. munkakategória szerinti rokkantjáradékra van igénye.

Kivételes intézkedést tartalmaz az idézett kormányhirdetmény az uránérccel dolgozókra vonatkozóan. Ha az említett munkakörökben már 1969. január 1. előtt dolgoztak legalább 10 éven át és munkájukat a sugárzásnak kitett munkakörnyezet miatt abbahagyták, akkor már 50. életévük betöltésével igényt szereznek az I. munkakategória szerinti öregségi nyugdíjra, feltéve, hogy megvan a 25 ledolgozott, illetve beszámítható évük. Ha már korábban megrokkannának, az I. munkakategória szerinti rokkantjáradékra van igényük.

Az említett kormányhatározat még további kedvezményes rendelkezést tartalmaz azok számára, akiknek a mélyművelésű bányában levő munkahelyüket azért kellett 15 évi munka után otthagyniuk, mert ész- szerűsítési és átszervezési okokból a munkatörvénykönyv 46. §-ának a)—c) pontjai alapján áthelyezték őket, illetve megszüntették velük a munkaviszonyt és nem lehet tőlük elvárni, hogy munkájukat máshol újra a föld színe alatt folytassák.

Ezekben az esetekben már az 55. életév betöltésekor és 25 ledolgozott és beszámítható év alapján az I. munkakategória szerinti öregségi járadékra van igényük. Az említett okokból történt munkahely-változtatást komoly okból történtnek kell tekinteni, ahol ez az ok az igény megnyíltakor is tart. Ha a dolgozó már korábban rokkanttá vált volna, az I. munka- kategória feltételei szerint jár neki rokkantjáradék.

Ha az ön esetében is ilyen okból történt a mélyművelésű bányamunka abbahagyása, akkor már 55. életéve betöltésekor szerezne lényt az I. munkakategória szerint öregségi járadékra. (L*.sd Dr. Krajčovič cikkét a Národné poistenie folyóirat 1977/3 számának 5—9 oldalán „Pracovné kategórie v dôchodkovom práve“ címmel.)

R. T.: Az 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 73. §- ának 2. bek. a) és b) pontja értelmében önnek, mivel három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, igénye van férje tényleges katonai szolgálatának idejére ellátási pótlékra. Ennek összege az idézett törvény 74. §-ának 1. bek értelmében a gyermekre 200 korona, önre pedig 550 korona Gyermeke hároméves koráig erre a pótlékra akkor is igénye van, ha havi keresete és a pótlék egybeszámított összege meghaladja a havi 1500 koronát. Az ezt az összeget meghaladó összeg felével csak akkor lehet az ellátási pótlékot csökkenteni, ha a feleség nem gondoskodik gyermekéről.

Dr. F. J.

Mérföldes léptekkel

A Z-akció keretében 42 gyermekintézményt építenek <§ Múlt évi kötelezettségvállalásaikat 128 millió korona értékben túlszárnyalták ® A 6. ötéves tervidőszakban 3772 lakást építenek • Méltó felajánlással köszöntik a Nagy Októberi Szocialista

Forradalom 60. évfordulóját

A senicai járás lakosai a fel- szabadulás előtt szegényesen éltek. Jóformán nem volt itt ipar és a föld szűkén termett. A falvakban gyakori vendég volt a végrehajtó. Nem egy klsparaszt vagyonát dobra verték. A járás fejlődése a fel- szabadulás, illetve az 1948-as államosítás után indult meg. Ám még 1960-ban is túlsúlyban volt a mezőgazdasági termelés. Ma már ennek a fordítottja az igaz.

— A felszabadulás előtt csupán 4420 ember dolgozott az iparban, napjainkban pedig több mint 23 ezer — tájékoztat Jozef Való, a jnb elnöke. — Olyan hatalmas ipari létesítmények jöttek létre, mint a Senicai Műselyemgyár és a Szerelvénygyár, amelyek közel nyolcezer ember alkalmaznak. A brezovái korszerű huzalgyár is csaknem kétezer embernek ad munkát, hasonlóan a go- lyóscsapágygyár is. Nemrég helyezték üzembe a rohožníki Mész- és Cementkombinátot, amelynek harmadik szakasza most épül. Néhány évvel ezelőtt a munkaerőutánpótlás terén kisegítettük a szomszédos morvaországi járásokat, ma saját szükségleteink fedezése is gondot okoz.

A nagyfokú és gyors fejlődést igazolja az is, hogy a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az 5. ötéves tervidőszakban az ipari termelés 75,6 százalékos növekedést ért el. Az említett idő alatt a mezőgazdasági össztermelés is 20,5 százalékkal nőtt, ami elsősorban az integrációs folyamat eredménye. Míg 1960-ban 80 szövetkezetünk volt, ma már csak 24, s a földterület nagysága szövetkezetenként 803 hektárról 2538 hektárra növekedett. Míg 1960-ban a tehenenkéntl évi fejési átlag csak 1772 liter, a kocánként! malacelválasztás pedig 10,7 darab volt,

addig 1975-ben a fejési átlag már 3002 liter, a malacelválasztás pedig 17,4 darab. Az említett idő alatt a gabonafélék átlagos hektárhozama csaknem 10 mázsával lett nagyobb.

— Járásunkban a felszabadulás előtt csak egy kórház volt, Skalicában 226 ággyal — folytatja az elnök. — Ma a kórházi ágyak száma 783. Ezer lakosra 5,5 kórházi ágy jut, ami a kerületi és az országos átlag alatt van. Ebben az ötéves tervidőszakban igyekszünk ezen változtatni. Harminc évvel ezelőtt járásunk lakosai nem ismerték a bölcsődét. Még 1960- ban is csak 351 gyerek részesült bölcsődei gondozásban, ma pedig már 1061, de az igyé- nyeket kielégíteni így sem tudjuk. Azok az üzemek, amelyeknek szüksége van a női munkaerőre, megértették, hogy a bölcsődei hálózat fejlesztése az ő feladatuk is. Velük együttműködve ebben a megbízatási időszakban több mint 500 új bölcsődei férőhely készül el. Három bölcsőde Z-akcióban épül, mégpedig Skalicán, Holí- čon és Kopčanyban.

Minden nagyobb községben van óvoda. Ennek ellenére a 3—5 éves gyerekeknek csupán

63,6 százaléka járhat óvodába. A Nemzeti Front választási programja 59 óvodai osztály építésével számol, ebből 42 Z- nkció keretében a különböző üzemek segítségével épül. Kú- tyban és Senicán az óvodával párhuzamosan bölcsődei részleget is építenek, összesen 55 gyermek részére. Ha mindezt sikerült megvalósítaniuk, akkor az 5. ötéves terv végén már a 3—5 éves gyerekek 72 százaléka járhat óvodába. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb női munkaerők szabadulnak fel, amelyekre oly nagyon várnak már az üzemek, az ipari szövetkezetek.

KilencJajta káoét és ötjafta teát finomít és csomagol Bratislavában a Kereskedelmi Csomagolóüzem. Az idén 66 tonna teát és 1500 tonna kávét ad piacra összesen csaknem 67 millió korona értékben. Felvételünkön: Hermina Miháliková, az üzem régi dolgozója a kávét 7 grammos csomagolásban adagoló félautomata gépet kezeli. (Felvétel: VI. Andor — ČSTK)

— A lakosok társadalmi munkával segítik elő a járás községeinek, városainak fejlesztését — mondja Való elv- társ. — Tavaly a Z-akció keretében 110 építkezést fejeztünk be, amelyek értéke több mint 24 millió korona. A szóban forgó akció nem beruházási részében a létrehozott érték lakosonként 1353 korona. A múlt évi kötelezettségvállalásukban a tömegszervezetek 868 760 óra ledolgozására tettek ígéretet. A valóságban azonban 1 117 000 órát dolgoztak.

Tavaly társadalmi munkában 129 870 négyzetméter új parkot létesítettünk, kiültettünk több mint 32 000 gyümölcs- és 133 ezer erdei fát, 113 541 dísz- és rózsabokrot. A járás lakosai a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett 219 204100 korona értékű kötelezettségvállalásukat közel 128 millió koronával túlszárnyalták. Hozzá kell még tennem, hogy ezenfelül az üzemek mintegy 5348 tonna ócskavasat küldtek a kohóiparnak. Ebben élen járt a 236 szocialista munkabrigád és a büszke címért versenyző 297 munka- közösség.

A közelgő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját a senicai járás dolgozói 201 585 570 korona értékű kötelezettségvállalással köszöntik. A Z-akcióban megkezdett 110 építkezésből az idén 46-ot akarnak befejezni. Többek között átadnak rendeltetésének négy óvodát, öt vendéglátóipari létesítményt, három tűzoltószertárt, két ravatalozót, hat testnevelési létesítményt stb. A Z-akció nem beruházási részében 18 gyermekjátszóteret és számos parkot hoznak létre, fákat ültetnek ki.

Az elmúlt három évtized alatt megváltozott a senicai járás arculata. Csupán az utóbbi 16 év alatt 15 311 lakás épült fel. A meglevő lakások több mint 50 százaléka a felszabadulás után épült. Az egykori tanyasi ember megtanulta a legkorszerűbb munkagép kezelését. Nem kell már idegenbe vándorolniuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a járás lakosainak száma az utóbbi negyed évszázad alatt 29 ezerrel gyarapodott, s ma több mint 140 000. Számuk továbbra is növekedni fog, mivel a 6. ötéves tervidőszakban további 3772 lakás építésével számolnak. Az orvosok száma 1980-ra negyvennel növekszik.

— Az előttünk álló távlatok és feladatok szépek — mondja búcsúzóul a jnb elnöke. — Kötelességeinket hiánytalanul teljesítjük. örvendetes tény, hogy járásunk lakosai is így gondolkodnak. Csakis az ő segítségükkel tudunk lépést tartani a követelményekkel, a növekvő igényekkel, azzal, amit az élet- színvonal emelkedése magával hoz.

N. J.

H

SZENTEKKEL

KUFÁRKODOTT

A Büntető Törvénykönyv a 118. paragrafusban a meg nem engedett vállalkozásról ezt írja: „Aki jogtalanul, nagyobb

méretekben magáhtermelési vagy más kereseti vállalkozást folytat, hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó.“

Ilyen tettet követett el Karol Plecitý 64 éves nyitrai nyugdíjas. Az ember szinte hinni sem akarja, hogy mi mindennel lehet „sejtetni“. Ez az illető például egyházi és más témájú képeket árusított. De kezdjük el sorjában.

Nevezett különféle hivatásokban keresett érvényesülést. Volt pék, bár kitanulatlan, egy időben szórakoztatóipari létesítményekre kapott működési engedélyt, de ezeket 1948-ban államosították, majd iparengedéllyel emléktárgyakat gyártott, később fényképész, foto- riporter és kereskedelmi ügynök volt. Nyugdíjba 1973-ban ment. Tekintettel arra, hogy annak idején sok esetben házi műhelyében dolgozott, bőven maradt anyaga további tevékenységére, mégpedig elsősorban fényképpapírja, valamint nagyobb mennyiségben berámá- zott és rámázatlan képei. Hogy

1973-tól egészen 1976. szeptember 12-ig, amikor letartóztatták, hány képet állított elő és adott el, azt már nem lehetett megállapítani.

A kérdéses időpontban, vagyis letartóztatása napján, személygépkocsijában 746 darab egyházi témájú képet találtak. Ezen a napon a prešovi járás egyik községében bérmálás volt. Plecitý jó alkalmat látott ahhoz, hogy tömegével és jól eladja giccseit. Nem is tévedett. A keresztszülők az ilyen „műalkotások“ jó vevőinek bizonyultak, emléktárgyakként vették meg őket a gyerekek számára. Plecitýnek érzéke volt az üzleteléshez. Hogy minél több képe elkeljen, a templom egyik

kijáratánál ő, a másiknál pedig egyik ismerőse árulta a szentképeket. A forgalom nem volt rossz: ezen a napon több mint 9000 korona volt a bevétel.

Miután éjféltájt megérkeztek Nyitrára, nagyon meglepődtek, hogy a késői óra ellenére látogatóik vannak: a törvény emberei vártak rájuk. A házkutatásnál azután megtalálták a többi eladásra szánt képet is, és természetesen az így szerzett pénzösszeget is.

Plecitt) vádlott szívósan tagadott. Köntörfalazva magyarázta, hogy miképp tett szert a kilencezer koronára. Azt sem akarta beismerni, hogy gépkocsijában lefoglalt képekhez ha- sonlóakat árusított volna. A nyitrai rendőrség azonban a prešovi kartársak segítségével bebizonyította bűncselekményét. A Nyitrai Járásbíróság Plecitýt meg nem engedett vállalkozásért hathavi feltétlen szabadságvesztésre ítélte.

Ez esetben tehát még a szentek sem segítettek.

KAROL TONKA

1977.

V. 31.