Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-28 / 145. szám, szombat
NÉHÁNY SORBAN A belgrádi találkozó sikeres előkészítéséért KÖZLEMÉNY A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTERI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Szervezete tagállamainak politikai tanácskozó testülete által 1976 novemberében, Bukarestben létrehozott külügyminiszteri bizottság 1977. május 25—26-án ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminsztere, Bohu- slov Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere A külügyminiszteri bizottság ülésén vélemény- és információcserére került sor az európai kontinens békéjével, biztonságával és az európai együttműködéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A résztvevők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért című, a politikai tanácskozó testület által elfogadott nyilatkozata széles körű, pozitív visszhangot váltott ki. A nemzetközi helyzet alakulására hatékony és pozitív befolyást gyakorol az aláíró szocialista országoknak e közös dokumentumában kifejezett, a nemzetközi enyhülés folyamata elmélyítésére, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-én Helsinkiben, legfelsőb szinten aláírt és egységes egészet képező záróokmányában foglalt valamennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtására irányuló következetes álláspontja. Az európai értekezlet befejezése óta eltelt időszakban aktivizálódtak az e tanácskozáson részt vett államok közötti politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok, kontaktusok. Előrehaladás történt az európai tanácskozás záróokmánya végrehajtásának folyamatában. Ezt az előrehaladást minden módon erősíteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői méltatták azt a nagy érdeklődést, amely- lyel a politikai tanácskozó testület nyilatkozatában tett javaslatokat fogadták, így a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszerelésre, az Európa egymással szemben álló katonai csoportosulásokra osztottságának megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a javaslatot, hogy az európai értekezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert egymás ellen, továbbá nem tesznek olyan lépéseket, amelyek a meglevő politikai-katonai csoportosulások és szövetségek kibővítéséhez vagy újabbak létrehozásához vezethetnek. Megerősítették olyan konkrét intézkedések mielőbbi megtételének szükségességét — ezek az intézkedések fontos tényezővel járulnak hozzá a záróokmány azon rendelkezéseinek < megvalósításához, amelyek a katonai szembenállás csökkentését és a leszerelést célozzák —, amelyek a politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság erősítésére hivatottak Európában. Az ülés résztvevői síkraszálltak amellett, hogy ezeket az intézkedéseket a gyakorlatban vizsgálja meg valamennyi érdekelt állam, és ők maguk is ilyen irányban fognak tevékenykedni. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek foglalkozni azzal a Szovjetunió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi állam által támogatott javaslattal, hogy tartsanak európai államközi értekezleteket a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműködés témájában. E tekintetben hasznos volt ennek a kérdésnek a megvitatása az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legutóbbi ülésszakán. Az ülésen ugyancsak megállapították, hogy érdeklődés mutatkozik az európai gazdasági együttműködés más kérdéseivel foglalkozó találkozók esetleges megtartása iránt is. Államainknak attól a törekvéstől vezérelve, hogy az európai béke megerősítésének és az európai együttműködés fejlesztésének érdekében munkálkodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcserét folytattak azokról a kérdésekről, amelyek az európai értekezleten részt vett államoknak a külügyminiszterek által megbízott képviselői közelgő belgrádi találkozójával függnek össze. Az ülés résztvevői leszögezték, hogy a június 15-én Belgrádban megnyíló előkészítő találkozón, a záróokmánnyal összhangban, az idén őszre tervezett érdemi találkozó időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntéseket hozni. A legfőbb figyelmet a miniszterek az érdemi találkozó feladataira fordították. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a belgrádi találkozónak a jövőbe kell mutatnia, s legyen meghatározója ennek a tanácskozásnak az európai békéről, biztonságról és együttműködésről való gondoskodás. Az ülésen képviselt államok abból indulnak ki, hogy a belgrádi találkozó az államok és népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájának konstruktív jelleget kell öltenie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megállapodások megvalósításának pozitív tapasztalatait, s egyetértésre jusson a biztonság és az együttműködés további erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróokmány alapján, amely hosszú távú cselekvési program valamennyi aláíró ország számára. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint a belgrádi találkozó sikeréhez az szükséges, hogy az azon részt vevő valamennyi államot áthassa a törekvés: hozzájárulni Európában az államközi kapcsolatok egészségesebbé tételéhez, e kapcsolatoknak a széles körű és egyenjogú együttműködés útján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a záróokmányban foglalt valamennyi elv szigorú megtartása alapján. Ezzel összefüggésben különös jelentősége van annak, hogy kedvező politikai légkör jöjjön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak összességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatainak és tartalmának komoly és felelősségteljes megítélése mind szélesebb körű támogatást élvez a kontinens társadalmi erői, ezek nemzeti és nemzetközi fórumai részéről, amelyek síkra- szállnak az európai biztonságért, együttműködésért és enyhülésért Mindemellett nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan tényeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbálják felhasználni a belgrádi találkozót, amelyek nem felelnek meg a záróokmány szellemének és betűjének, megkísérlik a figyelmet csupán annak egyes rendelkezéseire összpontosítani, eltorzítva azok tartalmát, mellőzve ugyanakkor más rendelkezéseket, különösen azokat, amelyek az államok közötti politikai kapcsolatokra vonatkoznak. Ezek a próbálkozások csak nehézségeket gördíthetnek a helsinki megállapodások teljes megvalósításának útjába, s veszélyeztethetik az európai enyhülést és együttműködést. A külügyminiszteri bizottság ülésén képviselt államok, következetesen síkraszállva az európai államközi kapcsolatoknak a biztonság és a béke szilárdítása útján történő továbbfejlesztéséért, minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a belgrádi találkozó munkája és eredményei megfeleljenek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által megjelölt történelmi feladatoknak, hozzájárulnak az enyhülés folyamatának kibővítéséhez, elmélyítéséhez, lendületessé és stabillá tételéhez, ami megfelel minden állam érdekeinek, függetlenül társadalmi és politikai rendszerétől. Ebben az értelemben készek a lehető legszélesebb és legbecsületesebb együttműködésre az európai értekezlet valamennyi résztvevőjével. A külügyminiszteri bizottság a teljes kölcsönös megértés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkörében ülésezett. (TASZSZ) EDWARD GIEREKNEK, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével rövidesen párt- és állami küldöttség utazik a Német Demokratikus Köztársaságba az NSZEP, az Államtanács és az NDK Minisztertanácsának meghívására. MOSZKVÁBAN befejeződött a Komszomol Központi Bizottságának plenáris ülése, amely más fontos beosztása miatt felmentette Jevgenyij Tyazselnyi- kovot első titkári tisztsége alól, és helyébe Borisz Pasztuhovot választotta. HELMUT SCHMIDT nyugatnémet szövetségi kancellár tegnap néhánynapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. SZOVJET—JAPÁN halászati egyezményt írtak alá Moszkvában, amely a 200 mérföldes övezetben meghíÄározza a japán halászhajók tevékenységének feltételeit a Szovjetunió partvidéke mentén. CARTER amerikai elnök aláírta a latin-amerikai atommentes övezetre vonatkozó szerződés jegyzőkönyvét, amely tiltja e térségben az atomfegyverek elhelyezését. MOSZKVÁBAN befejeződött a „Znanyije“ őssz-szövetségi tudományos társaság 7. kongresz- szusa, amelyen főleg az SZKP Központi Bizottsága májusi plenáris ülésének határozatait vitatták meg. BOHUSLAV CHŇOUPEK NYILATKOZATA (ČSTK )— A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága tanácskozásának befejezése után Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Moszkvában, hazaindulása előtt sajtóértekezletet tartott a tanácskozás eredményeiről. Megállapította, hogy ez volt az első tanácskozása annak az új szervnek, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete tavaly novemberben Bukarestben megtartott ülésén jóváhagyott határozat alapján létesítettek. Ebben az új és fontos szervben fontos eszközét látjuk a szocialista országok közös külpolitikája hatékony koordinálásának — mondotta külügyminiszterünk. Hozzátette: jelképes, hogy a bizottság munkáját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében és azokban a napokban kezdte el, amikor az SZKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. A külügymniszteri bizottság ülésén a béke, a biztonság és az európai együttműködés fejlesztésének számos kérdéséről tárgyaltunk. Értékeltük az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányának teljesítését a helsinki egyezmények aláírása óta eltelt két esztendőben. A csehszlovák delegáció behatóan tájékoztatta a tanácskozás többi résztvevőjét a helsinki Záróokmány megvalósításának csehszlovákiai tapasztalatairól, s hazánknak az európai országok közti termékeny békés együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulásáról. mus felépítése a szovjet állam legfőbb célja. Rámutat államunk össznépi jellegére. Behatóan és sokoldalúan jellemzi az SZKP vezető, irányító szerepét. Megőrzi azt az alapelvet, amely szerint a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona. „... az új dolog fő iránya, amelyet a tervezet tartalmaz, a szocialista demokrácia kiszélesítése és elmélyítése“, állapította meg Leonyid Brezsnyev elvtárs. Mindenekelőtt továbbfejlesztik a szovjetek kialakításának és tevékenységének demokratikus alapelveit. Meghatározzák a szovjeteknek és képviselőiknek a tömegekhez fűződő kapcsolatai megszilárdításának útjait. A tervezet részletesen kifejezésre juttatja a szakszervezetek, a Komszomol. a szövetkezetek és más társadalmi tömegszervezetek, a dolgozók kollektíváinak jelentős szerepét az ország életében. Jelentősen gazdagodták az állampolgárok jogairól szóló cikkelyek. Az állampolgári egyenjogúság megfogalmazása mellett elmélyültek a konkrét társadalmi-gazdasági Jogokat meghatározó részek Jilyen a munkához, a pihenéshez, az egészségvédelemhez való Jog). Az eddigihez képest lóval teljesebben fogalmazták meq a szovjet állampolgárok politikai és szabadságjogait. A tervezet egyszersmind rámutat, hogy e jogokat nem szabad a szocialista társadalmi rend ellen, a szovjet nép érdekeinek ártalmára felhasználni. Leonyid Brezsnyev elvtárs rámutatott: „szükséges, hogy minden egyes szovjet ember világosan tudatosítsa, miszerint to- gainak fő biztosítéka a haza ereje és virágzása. Minden állampolgárnak tudatában kell lennie a társadalom iránti felelősségének, és lelkiismeretesen kell teljesítenie az állam és a nép iránti kötelességeit.“ A tervezet ezért hangsúlyozza, hogy minden állampolgár kötelessége becsületesen és lelkiismeretesen dolgozni s védelmezni a hazát. Alkotmányos követelmény jellegű az a kötelesség is, hogy védelmezni kell a szovjet állam érdekeit, hozzá kell Járulni a társadalmi rend védelméhez, harcolni kell a társadalmi tulajdon fosztogatása és pazarlása ellen, védelmezni kell a természetet és a természeti kincseket, s gondoskodni kell a kulturális értékek védelméről. A tervezet kötelességgé teszi a gyermekek neveléséről való gondoskodást, valamint azt, hogy a szocialista társadalom méltó tagjaivá neveljék őket. Pontosan megfogalmazza a tervezet a szocialista törvényesség és jogrend megszilárdítását is. Az SZKP KB és a szovjet állam nagy munkát végzett az állampolgári Jogok bármilyen megsértése, és a bürokratikus torzulások ellen szilárd biztosítékot nyújtó szovjet törvények tökéletesítésében. A tervezet Is hangsúlyozza, hogy az alkotmány és a törvények megtartása minden állami szerv, társadalmi szervezet és állampolgár kötelessége. A tervezet megőrizte a Szovjetunió államszövetségi elrendezésének alapvető vonásait, amelyek teljes mértékben beváltak. A nemzetiségi állami elrendezés kérdéseinek megoldása valóban biztosítja a soknem- zetű szövetség közös érdekeinek egybekapcsolását az e szövetséget alkotó minden egyes köztársaság érdekeivel, hazánk sokoldalú felvirágzását, nemzeteinek és nemzetiségeinek szüntelen közeledését. A tervezet kifejezésre juttatja a népgazdaság fejlődésének új szakaszát és rámutat, hogy a Szovjetunió gazdasága egységes népgazdasági egészet alkot, amely magába foglalja a társadalmi termelés, az elosztás és az állam területén folyó csere valamennyi láncszemét. Lerögzíti a szocialista gazdaságnak azt a fontos elemét is, amely a tervszerű központi irányításnak a vállalatok és a tömörülések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével való egybekapcsolásában rejlik. Első ízben kerül az alkotmányba „Külpolitika“ címmel külön fejezet, amely hangsúlyozza, hogy a szovjet állam következetesen folytatja lenini külpolitikáját, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a nemzetközi együttműködésért. Ugyancsak először kerül külön fejezetként az alkotmánytervezetbe „A szocialista haza védelme". Az alkotmány a szovjet törvényhozás további tökéletesítésének alapja lesz. Ennek alapján dolgozzák majd ki új alaptörvényüket a szövetségi és az autonóm köztársaságok. A tervezet nem változtat a szövetségi államszervezet bevált fő vonásain. Az új alkotmány ugyanakkor hozzájárul a szovjet törvények szigorú megtartását biztosító valamennyi szerv tevékenységének lényeges megjavításához. Mindezektől a szervektől pártunk még nagyobb kezdeményezést, elvhűséget és kérlel- hetetlenséget vár a szovjet jogrend bármilyen megsértése elleni harcban. Az új alkotmány hatályba lépése az emberek milliói számára teszi lehetővé, hogy még aktívabban bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába, az államapparátus munkájának ellenőrzésébe. Az új alkotmány jóváhagyásának jelentősége messze túlhaladja az orszáq határait. Az egész világnak megmutatja, hogyan fejlődik a szocialista állam, miben rejlik a szocialista demokrácia lényege, megmutat- ia a széles néotömegeknek az állam és a társadalom ügyei irányításában növekvő reális részvétele legkülönfélébb formáit és óriási méreteit. Az új alkotmány meggyőzően mutatla, hogy az első állam, amelyben győzött a szocializmus. zászlajára külpolitikájának legfőbb alapelveként egyszer s mindenkorra ráírta a szót: béke! Ez megfelel a szovjet nép érdekeinek csakúgy, mint a világ valamennyi népe érdekeinek. A Szovjetunió új alkotmánya gazdagítja a világszocializmus közös tapasztalatainak tárházát, s lelkesítő példa lesz a szocialista orientációjú országok népei számára. Az új alkotmánytervezet országos vitára való bocsátásával kapcsolatban nagy és jelentős munka vár ránk. A tervezet megvitatását szervesen egybe kell kapcsolni Október 60. évfordulója ünnepségeinek előkészületeivel, mert a szovjet nép olyan okmányt fog megtárgyalni, amelyben kifejezésre jutnak a forradalom alapvető vívmányai és az új társadalom építésének útja. A szovjet emberek — írja befejezésül a moszkvai Pravda — a párt Központi Bizottsága plenáris ülésének határozatait őszinte egyetértéssel és lelkesedéssel jogadják, egyértelműen támogatják bel- és külpolitikáját, a Központi Bizottsáq és a Leonyid Brezsnyev főtitkár vezette Politikai Bizottság gyümölcsöző, alkotómunkáját. Még szorosabbban felzárkóznak a lenini párt győzelmeink szervezője és ihletője körül. A Szovjetunió új alkotmányának elfogadása jelentős mérföldkő lesz az ország politikai történelmében. A lenini pártnak és egész népünknek további történelmi hozzájárulását jelenti a kommunizmus felépítése nagy művéhez, s ugyanakkor az egész világ dolgozóinak a szabadságért, az emberiség haladásáért, a tartós világbékéért folyó Internacionalista harcához.
