Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-26 / 143. szám, csütörtök

Erőnk teljéül részt veszünk e CSKP politikaiénak teljesítésében (Folytatás a 3. oldalról ka minőségét. Példájuk arról tanúskodik, hogy a szakszerve­zeti szervezetek, vállvetve a gazdasági szervekkel, céltuda­tosan hathatnak ebben az irány ban is. Szükséges arra töreked­ni, hogy a jó minőség az egyé­nek és minden kollektíva szo­cialista öntudatának normájá­vá és mércéjévé váljon. A hatodik ötéves terv igé­nyessége és legfontosabb kö­vetelményének teljesítése a ha­tékonyság növelése és a minő­ség javítása rendkívüli mérték­ben fokozza a szocialista mun­kaverseny szerepét, amely a szakszervezetek és a dolgozók e gazdasági és egyben felette politikai feladat megoldásában való részvételének alapvető mödszere. Az új feladatok nem tűrik meg a régi hozzáállást. Minden siker és pozitívum elle­nére sok még a tartalék, vala­mint a probléma és a fogyaté­kosság a termelés irányításá­ban, a dolgozók aktív részvéte­le és kezdeményezése fejleszté­sében. A szakszervezeti szervek a gazdasági dolgozókkal együtt felelnek azért, hogy az embe­rek lelkesedését, kezdeménye­zését, tapasztalataikat és ja­vaslataikat ne csak a rendkí­vüli helyzetekben használják lel, hanem tartósan, a minden­napi feladatok teljesítésében is. A szocialista munkaverseny el­terjesztésének és tökéletesíté­sének egyik döntő fontosságú teltétele a legjobb tapasztala­tok széles körű népszerűsítése, p pozitív példanyújtás jobb fel­karolása, megfelelő értékelése és támogatása, annak biztosí­tása, hogy a dolgozók megis­merkedjenek a leghaladóbb ha­sai és szovjet példák értelmé­vel, lényegével és céljával. Örömmel fogadjuk a kollek­tívák kezdeményezését, amely­re nagy ösztönzéssel volt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója, s ame­lyek ezáltal hozzájárultak kong­resszusi tanácskozásunk alkotó légkörének megteremtéséhez is. Ebben a vonatkozásban külö­nösen nagy küldetése van a szocialista munkabrigádok ver­sengésének, amelyek tökélete­sítésére továbbra is törekedni fogunk. A szocialista munkabri- gédok a . „Szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni“ jelszó jegyében nyújtsa­nak példát a többi kollektívá­nak a terv teljesítésében, a ter­melés hatékonysága növelésé­ben, minden munka minőségé­nek javításában, a tudományos­műszaki haladás érvényesítésé­ben, a magas fokú munka- és technológiai fegyelemben, az emberek szocialista kapcsola­tainak formálásában, tagjaik politikai, szakmai és kulturális színvonalának emelésében, a munka elavult formái, a tunya­ság, az individualizmus és az önelégültség kiküszöbölésére h’únyulő igyekezetben, a poli­tikai és a közéletben való cse­lekvő részvételben. A gazdaság fejlődésével el­választhatatlanul összefűződő, különösképpen fontos kérdések egyike a dolgozók bekapcsoló­dása a termelés közvetlen irá­nyításába. A szakszervezet az a szervezet, amely biztosítja a termelésben a szocialista de­mokrácia fejlődését és e tekin­tetben nagy jogai és lehető­ségei vannak. A szakszervezet közvetítésével a dolgozók részt vesznek a gazdasági terv ki­dolgozásában, megvalósításában és teljesítése ellenőrzésében. Az irányításban a dolgozók rész­vétele növelésének fontos szer­vezeti bázisát képezik a terme­lési értekezletek, a termelés­ben a szocialista demokrácia különlegesen fontos megnyil­vánulásai. Nem elégedhetünk meg azon­ban azzal, hogy a termelési ér­tekezletek tömegjelleget ölte­nek magukra, számuk, valamint résztvevőiknek és az előterjesz­tett javaslatoknak száma tartó­san ifövekszik, amikor sok üzemben rendszertelenül csak tájékoztató jelleggel tartják meg őket, s egyes esetekben egyáltalában nem teljesítik kül­detésüket. A szakszervezetek tevékeny­ségének fontos része az, hogy társfelelősel a bérezés gyakor­lata tökéletesítésének, a racio­nalizáld és • normaképző te­vékenységnek és a bérek ösz­tönző hatása elmélyítésének. A további gazdasági és szo­ciális fejlődés igényes céljai az üzemek valamennyi szak- szervezeti szervétől megkíván­ja, hogy hatásosabban járulja­nak hozzá olyan légkör megte­remtéséhez, amelyben nem lesz helye a béregyenlősdinek és amelyben következetesen érvé­nyesítik a munka díjazásának szocialista elveit. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa azt követeli a szakszervezetektől, hogy követ­kezetesebben őrködjenek a dí­jazás szocialista elvei fölütt. Az eltelt időszak igazolta, hogy a díjazással kapcsolatos szándé­kok megvalósítása nem tekint­hető csak szorosan vett bérkér­désnek, hanem érzékeny poli­tikai feladatnak, amely megkí­vánja a dolgozók cselekvő tá­mogatását és részvételét. Az ország gazdasági fejlődé­sével, a dolgozók életszínvo­nala emelkedésével kapcsola­tos érdekünk arra késztet ben­nünket, hogy a kongresszuson kifejezésre juttassuk a párt és a szocialista állam politikájá­nak teljes támogatását a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok, a szocialista gazdasági integ­ráció viszonylatában, a Szovjet­unióval és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa többi tagállamával folytatott gazda­sági együttműködés elmélyíté­sében is, ami elsőrendű ténye­zője a hatékonyság növelésé­nek és a népgazdaság arányos fejlesztésének. Szilárdítjuk a dolgozók szociális biztonságérzetét Elvlársak, az 5. ötéves terv sikeres teljesítése a termelés dinamikus fejlődése és haté­konyságának elmélyítése lehe­tővé tette létrehozni a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa nagyvonalú szo­ciális programja megvalósítását szolgáló szükséges erőforráso­kat, jelentősen emelni az élet- színvonalat, megszilárdítani a lét- és a szociális biztonságot, perspektívákat szavatolni a fia­tal nemzedéknek, az idősebb állampolgároknak pedig bizto­sítani a társadalom javára vég­zett munka után a nyugodt és elégedett pihenést. Mindaz, amit az eltelt időszakban el­értünk, arról tanúskodik, a szocialista társadalom figyel­mének homlokterében az ember áíí, és mindent megtesz jóléte, fejlődése érdekében. A VIII. országos szakszerve­zeti kongresszus határozata hosszú távon megszabta a szak- szervezetek konkrét feladatait a dolgozókról történő gondos­kodás terén, a párt és az ál­lam szociális és gazdasági po> litikája szerves részeként. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa és a szakszervezeti szö­vetségek az állami szervekkel karöltve, figyelmüket összpon­tosították az egészség- és a munkavédelem legégetőbb prob­lémáira, a munka- és az élet- feltételekre, az üdülésre, a pi­henésre és az üzemi étkezte­tésre stb. Az évről évre végrehajtott nyilvános ellenőrzések, vala­mint a munkavédelmi bizottsá­gok tagjai és a munkavédelmi felügyelők tízezreinek céltuda­tos tevékenysége jelentősen hozzájárult az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek számának csökkenéséhez. A felével növekedett azoknak a száma, akik élnek az üzemi étkeztetés lehetőségeivel. Az 5. ötéves tervidőszakban csak a kulturális és a szociális szük­ségletek alapjából egy és há­romnegyed milliárd koronát fordítottak az üzemi étkeztetés javítására és 5,1 milliárd koro­nát az üdülésre. A szakszervezeti mozgalom­nak elsősorban sokoldalúan ügyelnie kell arra, hogy javul janak a dolgozók munkájának és életének feltételei, fejlesz­tenie kell az élet feltételei megváltoztatása iránti új hoz­záállásokat, el kell mélyítenie törvényes jogaik védelmét. A figyelem homlokterében fog állni továbbra is^a munkavéde­lem, illetve a munkafolyamat­ban az egészségvédelem. An nak ellenére, hogy a fogyaté­kosságok küszöbülésében javult a szakszervezeti szervek együtt­működése a gazdasági és az állami szervekkel, nem törőd­hetünk bele abba a ténybe, hogy gyorsabb ütemben nem csökkent a legsúlyosabb, halálos kimene­telű balesetek száma. Továbbra is figyelmet fordí­tunk a dolgozó nők által kezelt terhek legnagyobb engedélyezett súlyát meghatározó előírások megtartásának. Jóllehet ennek érdekében már sok minden megtörtént és a helyzet jóval jobb, mint öt évvel ezelőtt, még mindig sok a kivétel. A szakszervezeti gondosko­dásnak szerves része a munka- környezet javítása. Az üzemi bizottságok és a szövetségi szervek az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen a megvi­lágítás, a szellőzés színvonalá­nak, a por-, a zajártalom csök­kentésének, a munkahelyek rendezettségének és általában a munka kultúrájának. A szociálpolitika területén fontos szerepe van a dolgozók egészségéről történő gondosko­dásnak. Magasabb színvonala elérésének döntő fontosságú út­ja a megelőzés és az üzemi egészségügyi berendezések tö­kéletesítése. A dolgozók szociális vívmá­nyának széleskörűen fejlett rendszerében fontos küldetése van a betegbiztosításnak. Fele­lősségteljesen kell gazdálkod­nunk óriási eszközeivel, helye­sen, a lehető legjobban kell ezeket az eszközöket felhasz­nálnunk, elmélyítve az ellen­őrzést és meg nem engedve az e vívmánnyal való visszaélést. A szakszervezeti szervezőtek tartós figyelmet fordítsanak az üzemi étkeztetés fejlesztésének. A kiválasztásra épülő üdül­tetésben feltétlenül szükséges lesz az üdülők színvonalát ösz- szehangolni a dolgozók jelen­legi, illetve feltételezett szük­ségleteivel és követelményeivel. Az üzemi bizottságoknak szüntelenül figyelmet kell for­dítaniuk arra, hogy az új üze­mek ne hassanak károsan az életkürnyezelre és a természet­re. Sürgetőbben kerül előtérbe, hogy a dolgozókról az üzemen kívül is gondoskodjanak, általá­ban javítva életfeltételeit, össz­hangban a szocialista életmód elmélyítésével. Az üzemi bizott­ságoktól és a járásokban a to­vábbi szakszervezeti szervektől igényesebb és cselekvőbb ma­gatartást várunk el a dolgozó nőket tehermentesítő szolgálta­tások tökéletesítésében. Főleg abban, hogy tervszerűen eszkö­züket fordítanak és koncentrál­nak üzemi bölcsődék, mikro- bölcsődék és óvodák építésére. A VIII. országos szakszerve­zeti kongresszus óta a szakszer­vezetek jobban részt vettek a munkajogi viszonyok megszilár­dításában és a szocialista tör­vényesség érvényesítésiében. Fejlesszük a szakszervezetek poiitikai-nevelőmunkáját Elvtársiak, a válság éveinek tapasztala­tai arról tanúskodtak, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom csak akkor felelhet meg sikeresen küldetésének, ha a szocialista ember nevelésében hatásos erővé válik. Ezért a VIII. országos szakszervezeti kongreszus után koncentrált fi­gyelmet fordítottunk közvetle­nül a munkafolyamatban, a munkakollitktívákban, a terme­lési érleke^eten, az aktív szak­szervezeti tevékenységben a nevelés fejlesztésére és arra, hogy az eszmei-nevelőmunkát következetesen összehangol juk az időszerű politikai, gazdasági és szociális feladatok megoldá­sával. A VIII. országos szakszerve­zeti kongresszus határozata alapján 1974 ben megkezdődött a szakszervezeti szakaszokon és a szocialista munka iskoláiban « tagság politikai és közgazda- sági oktatása. Az elmúlt tanév­ben ezen az oktatáson csaknem 2,5 millió FSZM-tag vett részt. A szocialista munkaiskolákat 400 000 dolgozó látogatta. A szakszervezeti szövetségek és az üzemi szervezetek növekvő fi­gyelmet fordítottak a gazdasá­gi propaganda és agitáció terv­szerű fejlesztésére. A legutóbbi országos szak- szervezeti kongresszus óta hat­szorosára növekedett a két szakszervezeti könyvkiadóban megjelentetett kiadványok cí­meinek száma, illetve példány­számuk, amely 1976-ban elérte csaknem a 21 milliót. Megállapíthatjuk. hogy a szakszervezetek eszmei-nevelő és kulturális tömegmunkája széleskörűen fejlődik, és hozzá­járul a dolgozók tudata formá­lásához, a pártpolitika megva­lósításának való megnyerésük­höz. Ugyanakkor azt tapasztal­juk, hogy a múlt, amelyben a szakszervezetekben a nevelő­munkát megkerülték, sőt mi több elnyomták, súlyos követel­ményekkel járt, amelyeket még teljesen nem sikerült kiküszö­bölni. Minden arról tanúskodik, hogy továbbra is időszerű fel­adat teljes mértékben érvénye­síteni a szakszervezet alapvető küldetését, hogy a dolgozók milliói számára a szocializmus és « kommunizmus mindenna­pos gyakorlati iskolájává vál­jon. Célunk olyan szocialista em­ber nevelése, akinek széles a politikai horizontja, szilárd az internacionalista meggyőződése, tökéletesen ismeri a hivatását, öntudatos és alkotó a munka iránti viszonya, aki társfelelős­séget érez mindazért, ami kö­rülötte történik, aki gazdag szellemi életet él a. szocialista erkölcs elveivel összhangban. A fejlett szocializmus építésé­neik időszaka és a rohamosan kiéleződő ideológiai harc meg­követeli, hogy a dolgozók ön­tudatuk és aktivitásuk fokát te­kintve mindjobban megközelít­sék a társadalom forradalmi élcsapatának tagjait. Hoffmann elvtárs előadói be­szédében ezután részletesen foglalkozott a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom egysége é# akcióképessége megszilávdí fá­sának, a szakszervezeteik tevé­kenységében a lenini munkastí­lus és munkamódszerek fejlesz­tésének követelményeivel és ál­talában a szervezeti munkával. Hoffmann elvtárs a továb­biakban azt a gondolatot fejte­gette, hogy a szakszervezet ná­lunk a proletár internaciona­lizmus és a szolidaritás iskolá­ja. Rámutatott arra, hogy a szakszervezet tagjai az eltelt időszakban következetesen és felelősségteljesen eleget teltek internacionalista küldetésüknek. Az FSZM alapvető céljai Előadói beszéde zárórészében ezt mondta: Előterjesztjük a X. országos szakszervezeti kong­resszusig kifejtendő tevékenysé­günk széles körű programját is. A feladatokat összegezve kongresszusunk ilyen megfogal­mazásba tűzheti ki a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom alapvető céljait: I Az egész szakszervezeti ■ tevékenységben tükröződ­jék Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongressusának programja. Sokoldalúan mélyít­sük el a szakszervezetek tár­sadalmi felelősségét és szocia­lista elkötelezettségüket, növel­jük részvételüket a Nemzeti Front tevékenységében, szilár­dítsuk meg a szakszervezetek együttműködéséi minden szin­ten az állami szervekkel, hogy növeljük a munkásosztály sze­repét és a dolgozó tömegek részvételét a fejlett szocialista társadalom építésében. 2 Mélyítsük el a dolgozók ■ öntudatos alkotó kezde­ményezését a 6. ötéves tervidő­szak feladatai teljesítésében, fejlesszük ki részvételüket az irányításban, tartósan harcol­junk a termelés hatékonyságá­nak növeléséért és minden munka minősége javításáért. 3 A tervfoladatok teljesíté- . sével, a társadalmi mun­katermelékenység növekedésé­vel összhangban szilárdítsuk meg a dolgozók szociális biz­tonságérzetét, törődjünk a mun­ka- és az életkörnyezet javítá­sával, érzékenyen reagáljunk a dolgozó ember szükségleteire és gondjaira. 4 A marxizmus—leninizmus ■ szellemében mélyítsük el az eszmei-nevelő és a kulturális tömegtevékenységet, szilárdít­suk a munka és a kötelességek iránti öntudatos szocialista vi­szonyt, mélyítsük el a munka­kollektíva nevelő befolyását, ügyeljünk a dolgozók műveltsé­gi és szakképzettségi szintje emelésére, következetesen fej­lesszük a szakszervezetnek, a szocializmus iskolájának nevelő küldetését. 5 Tökéletesítsük a szakszer- . vezeti szervek és szerve­zetek tömeg politikai és szer­vezőmunkáját, növeljük a szak­szervezeti szövetségek felelős­ségteljes részvételét a szakszer­vezeti mozgalom általános te­vékenységében, mélyítsük el a kerületekben és a járásokban a szakszervezeti szervek egyesítő szerepét, a rájuk bízott jogkör­rel és felelősséggel összhang­ban fejlesszük az üzemi bizott­ságok tevékenységét és tegyünk még egy további lépést a szak- szervezeti szakaszok munkássá­ga fejlesztésében. S Erősítsük a Forradalmi • Szakszervezeti Mozgalom nemzetközi aktivitását, fokoz­zuk nemzetközi kötelességeink teljesítését, fejlesszük a szak- szervezetnek, a proletár szoli­daritás és a szocialista inter­nacionalizmus iskolájának kül­detését. Elvtársak, az előttünk álló munkában még szilárdabbon támaszkodni fogunk a Szovjetunió szakszer­vezeteivel való internacionalis­ta, testvéri szövetségre. A szov­jet szakszervezetekhez meg­bonthatatlan barátság és szö­vetség fűz bennünket. Vállvetve a szovjet néppel fogjuk köszön­teni minden dolgozó nagy ün­nepeként a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lóját. Az év legjelentősebb ju­bileuma alkalom arra, hogy tel* jes egészében felidézzük évszá­zadunk alapvető fontosságú eseményének jelentőségét, a munkásosztály győzelmes har­ca szempontjából. A Szovjetunió mindig szilárd támaszunk volt és ma is szilárd támaszunk a szocialista társadalom fejlesz­tését célzó igyekezetünkben, szilárd záloga biztonságunknak;, szabadságunknak és független­ségünknek. Szakszervezeti tagjaink * nagy október 60. évfordulója tiszteletére indított tömegmére­tű szocialista munkaverseny fejlesztésével, amelynek célja az időszerű gazdasági, politikai és eszmei-nevelési feladatok tel­jesítése, kifejezésre juttatják a párt politikájának támogatását, tettrekész hazafias gondosko«- dásmódjukat, mély internacio­nalista érzelmeiket, akaratukat, hogy hatásosan hozzájárulnak az egész szocialista közösség erejének gyarapításához. A nagy október hagyatéka é9 Vlagyimir Iijics Lenin eszméi szellemében még szorosabban elmélyítjük a szakszervezetek szerepét, még áldozatosabban fogunk munkálkodni a szocia­lizmus fellendülésén, a társa­dalmi haladás és a világbéke érdekében. A csehszlovák szakszerveze­tek meríthetnek a szovjet szakszervezetek tapasztalatai­nak gazdag kútforrásából, amely erőt ad a következő évek sokkal felelősségteljesebb fel­adatainak teljesítéséhez. Ezért még következetesebben fogunk tanulni a szovjet szakszerveze­tektől, XVI. kongresszusuk ha­tározataiból, és felhasználjuk azokat az értékes ösztönző gon­dolatokat, amelyeket ezen a kongresszuson nagyjelentőségű beszédében Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára fejtett ki. A IX. országos szakszervezeti kongresszus elé azzal a szán­dékkal terjesztjük további tevé­kenységünk programját, hogy hozzájáruljunk a dolgozó nép jólétének és létbiztonságának további fejlesztéséhez, drága szocialista hazánk felvirágzásá­hoz. 1977.

Next

/
Oldalképek
Tartalom