Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-26 / 143. szám, csütörtök

A LAKOSSÁG ANYAGI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE SZLOVÁKIÁBAN Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését Peter Colotka terjesztette elő (A jelentés első részét lapunk tegnapi számában közültük) A kereskedelmi beruházások egybehangolása időszerű feladat Tisztelt Elvtársak! Azok a feladatok, amelyeket a la­kosság anyagi fogyasztása biztosításá­nak területén megoldottunk, a keres­kedelem anyagi-műszaki alapjának nagyszabású kiépítését követelték meg. Az elmaradott és szétaprózott hálóza­tot fokozatosan korszerű és progresz- szív hálózattá építettük át, amely ké­pes teljesíteni az igényes feladatokat. Haladást jelentettek főként az áruhá­zak, valamint az állami és szövetke­zeti nagykereskedelmi központok és számos űj korszerű elárusítóhely is a falvakban, amelyek felépítéséhez a választási programok teljesítésével kezdeményezően hozzájárul a lakos­ság. A lakosság anyagi fogyasztásának fejlődése megköveteli, hogy továbbra is összpontosított figyelmet fordítsunk a kiskereskedelmi hálózat, a kereske­delmi létesítmények, a raktárak, a szállás biztosító, étkeztetési és szociá­lis-nevelési létesítmények kiépítésére. A hatodik ötéves terv előkészítése so­rán ugyan nem tudtuk fedezni az ösz- szes beruházási igényt, de a tervben előirányzott eszközük így sem cseké^ lyek, és az ötödik ötéves tervvel szem­ben 21,4 százalékkal emelkednek. Töb­bek között lehetővé teszik az állami és szövetkezeti kereskedelemben 20 áruház, 6 nagy élelmiszerüzlet és 23 ipari cikkeket árusító egyesített vá­sárlóközpont felépítését. Pozitívan kell értékelni azt, hogy a hatodik ötéves terv éveiben első ízben valósul meg az áruházak, a kereskedelmi közpon­tok és egyes más kereskedelmi egy­ségek felépítésének ismételhetősége. Komoly problémát jelentenek a köz­éi keztetési üzemek és elárusítóhelyek hálózata jelenlegi megoszlásának fo­gyatékosságai. Ez az elégtelen egybe­hangolás egyik következménye, s eb­ből viszonylag nagy különbségek szár­maznak a kereskedelmi egységek meg­terhelésében. Bratislavában például az eladási terület egy négyzetméterére 79 000 korona értékű kiskereskedelmi forgalom esik, míg Szlovákia többi ke­rületében mintegy 4ö 000 korona. Még nagyobb az egyenlőtlenség az élelmi­szer és iparcikkük egyes választékai hálózatának megoszlásában. E kérdé­sek megoldására nagyobb figyelmet kell fordítani, maximális mértékben stabilizálni kell a kereskedelem be­ruházási programját, el kell mélyíteni az egybehangolást a hálózat elosztásá­nál az állami és szövetkezeti kereske­delmi rendszerek és a nemzeti bi­zottságok között. Az építkezés gazda­ságossá tétele és meggyorsítása cél­jából a CSKP KB 6. ülése, és az SZLKP KB ülése határozataival összhangban a kereskedelmi beruházási építkezés­ben is jobban kell kihasználni a tí­pusos és megismételhető terveket, az előregyártott elemekből való építés progresszív formáit. Különös figyelmet keli fordítanunk Bratislava, az SZSZK fővárosa sürgős szükségleteinek megoldására, mert je­lenleg itt mutatkozik a legnagyobb hiány az eladási terület tekintetében. Szüntelenül növekszenek az igények a kereskedelmi hálózattal szemben, az állandó és átmeneti lakhelyű lako­sok számának rohamos növekedése, a közeli és távolabbi környékről érkező látogatók számának emelkedése követ­keztében. Emellett a város régi köz­ponti részében, amelyet a vásárlók a leggyakrabban keresnek fel, a keres­kedelmi hálózat egy helyben topog, sőt a városrendezés következtében még csökken is, az űj lakótelepeken pedig az ellátottság elmarad a polgári épít­kezési feladatok nem teljesítése követ­keztében. A helyzet megjavítása érde­kében hiánytalanul meg kell valósítani a hatodik ötéves tervre előirányzott beruházási programot, amelynek az eladási terület mintegy 25 ezer négy­zetméterrel való növelését kellene biz­tosítania. Erőfeszítéseket kell tenni ar­ra, hogy a komplex lakásépítés kereté­ben legalább részben törlesszék az ötödik ötéves tervből maradt hiányt. Jobb munkaerő-gazdálkodást Azokkal a problémákkal összefüg­gésben, amelyek Bratislavában, de más Városokban is mutatkoznak, szükséges, hogy a nemzeti bizottságok megfontol­tabban oldják meg a városrendezést, amely során gyakran csökken az üz­lethelyiségek száma, s ezt nem pótol­ják eléggé rugalmasan újak építésével. Ellenkezőleg, szükséges lesz, hogy a kereskedelmi szervezetekkel együtt le­hetőségeket keressenek és használja­nak ki arra, hogy meglévő épületeket megfelelő átalakítással kereskedelmi helyiségekké és éttermekké alakítsa­nak át ott, ahol immár hagyományo­san sok ember fordul meg. Ilyen meg­oldások kínálkoznak nemcsak egyes városok történelmi magvainak újjáépí­tése során, hanem azokon kívül is. Értékelhetjük például a kosicei elvtár­sak e téren tanúsílott kezdeményező eljárását és elért eredményeiket. El­várjuk, hogy sikereseji valósul meg több jó szándék Bratislavában is, így például a Kamzík Áruháznak, a prágai Koronához hasonló létesítménnyé való átalakítása. Ehhez járulna még a Kő téren levő áruház melléképületének befejezése, vagy pedig a volt Sör­gyár 1000 férőhelyes vendéglátóipari helyiségekké való átalakítása, továbbá az élelmiszeripari vállalatok által ter­vezett meleg ételt árusító berendezé­sek létesítése. Bizonyára elegendő ha­sonló lehetőség mutatkozik Bratislavá­ban és más városokban is. A helyi funkcionáriusok kezdeményezésén mú­lik, hogy azokat célszerűen felhasz­nálják. A kereskedelem a munkaerőigényes 'ágazatok közé tartozik, ezért eddigi fejlesztése során megfelelő súlyt he­lyeztünk a munkaerőkkel való szük­séges ellátására. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók száma Szlo­vákiában az 1970 évi 72 000-ről 1975- ben 178 000-re emelkedett, s ezáltal a népgazdaságban dolgozók számában hányaduk 4,1 százalékról 8;i százalék­ra növekedett, A további időszakban is ilyen irányzatra számítunk. Ugyanakkor itt éppúgy, mint a többi ágazatban is, minden tartalékot fel kell használnunk és jobban kell gaz­dálkodnunk a munkaerőkkel, mérlegel­nünk kell ésszerű elosztásukat a ke­reskedelmi tevékenység egyes ágaiba, takarékoskodnunk kell velük ott, ahol jnegvannak ehhez a feltételek, a mű­szaki fejlesztés és a jobb munkaszer­vezés érvényesítésével. A munkaerő- források korlátozott gyarapodása mel­lett e kérdésnek különös figyelmet kell szentelni az irányítás valamennyi fokán. A kereskedelmi dolgozók stabilizá­lása érdekében — mivel nagyon ma­gas a nők foglalkoztatottságának ará­nya — mintegy 75 százalék — az adott lehetőségeken belül következe­tesebben kell megoldani a munka- és szociális feltételek megjavítását, cél­szerűbbe)) kell felhasználnunk a mun­ka- és a bérrendszerek racionalizálá­sát, hogy vonzóbbá váljék a munka ebben az ágazatban. Tekintettel a kereskedelem bonyo­lult feladataira és politikai társadalmi jelentőségére az SZLKP Központi Bi­zottságának Elnöksége szükségesnek tartja, hogy javuljon a dolgozók ki­választása és szakmai politikai előké­szítése az ágazat számára mind az ipari tanulók .intézményeiben, mind a közép- és a főiskolákon, jobban ügyel­ni kell arra, hogy a kereskedelembe olyan embereket válogassanak ki, akik rendelkeznek az e munkához szüksé­ges erkölcsi és politikai feltételekkel, jellembeli tulajdonságokkal, megfelelő szakmai képességgel és hivatástudat­tal. Ezeket az előfeltételeket és tu­lajdonságokat a fiatalok előkészítése és a további nevelőmunka folyamán ki kell bontakoztatni és gyarapítani. Szükséges lesz, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az Iskolaügyi Miniszté­riummal együtt megfelelően megoldja a közép- és a főiskolai végzettségű dol­gozók előkészítését, és hogy a keres­kedelem jövőbeni feladataihoz módo­sítva a tantervek tartalmát is. Ez kü­lönösen fontos az ipari tanulók intéz­ményeiben, ahol most 18 500 fiatalt készítenek fel a kereskedelemben vég­zendő munkára. tanak. A párt- és állami szervek, vala­mint a nemzeti bizottságok nagy gon­dot fordítottak erre a területre, s ez megnyilvánult az 5. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítésében és túlszárnyalásában. A lakosságnak nyúj­tott fizetett szolgáltatások 52,1 száza­lékos növekedése az életszínvonal egyik legdinamikusabb részét képezi. Kibővült az anyagi-műszaki alap, új szolgáltatóházak és pavilonok, autó­szervizek, mosodák és vegyi tisztítók, üvegházak és más szolgáltatási objek­tumok épültek. Több mint 700 ilyen üzemet korszerűsítettek és átalakítot­tak. Az anyagi műszaki alap fejlesz­tésére a helyi gazdálkodásban és az ipari szövetkezetekben az 5. ötéves tervidőszakban összesen 2.6 milliárd koronát fordítottak. A legerőteljesebben fejlődtek a mo­torosok számára nyújtott szolgáltatá­sok. 27 új autószerviz épült, melyek teljesítménye több mint megkétszerező­dött. A tartós fogyasztási cikkek javí­tása mintegy kétharmadával növeke­dett, és emelkedett más szolgáltatási ágak teljesítménye is. Az SZLKP KB Elnöksége nagyra ér­tékeli azoknak a .helyi gazdálkodási és ipari szövetkezeti vállalatoknak, üzemeknek és kollektíváknak a mun­káját és elismerését fejezik ki nekik, amelyek hozzájárultak a fejlődéshez, és nem egyszer szerény feltételek kö­zött jó minőségű szolgáltatásokat nyúj­tottak. Jó eredményeket érlek el pél­dául a cadcai és a humennéi járási iparvállalatok, Bratislava város köz­szolgáltatási vállalata és nu.sok. A szolgáltatások helyzetét azonban mindenekelőtt aszerint kell értékelni, hogyan elégítik ki a lakosság szükség­leteit a minőség, valamint a hely és az idő szempontjából. Még gyakran nem lehetünk elégedet­tek a minőséggel és a szállítási ha-* táridőkkel. Sok a panasz a vegytisztí­tok és mosodák munkájára, as ipcri közszükségleti cikkek, a cipők javítá­sára, a mérték szerint készült ruhák minőségére, a begyűjtőhelyek elégtelen hálózatára, a nem megfelelő munka­időre — és a dolgozóknak a közön­séggel szembeni viselkedésére is. Nem engedhetjük meg, hogy a szolgáltatási dolgozók döntő többségének jó híre kárt szenvedjen egyesek restsége, rossz munkája, lopása, megveszteget­hetősége, fuser munkája miatt. Az ilyen jelenségeknek nincs helyük szocialista társadalmunkba)!. A felelős dolgozóktól megköveteljük, hogy nagyobb igényes­séggel érvényesítsék a szocialista er­kölcs alapelveit és az érvényes jogi előírásokat. A szolgáltatások munkájának folya­matosságát gyakran megzavarják az anyagi-műszaki ellátás fogyatékossá­gai. Nem ritka az olyan eset, hogy a szállítószervezetek nem tartják tiszte­letben a kötelező anyagi mérlegeket, sem pedig a lebontott limiteket, és nem hajlandók gazdasági szerződést kötni. A helyi gazdálkodási és az ipari szövetkezeti vállalatok iránti köteles­ségeiket jobban kellene teljesíteniük az értékesítő és a kereskedelmi szer­vezeteknek, közte a Drevonának, a Technomatnak, pz Elektroodbytnak, a Mototechnának és másoknak. A szolgáltatások további fejlesztése során meg kell szüntetni az egyes já­rások és városok közötti különbsége­ket. Némelyik járás — például Nagy­kürtös (Veľký Krtíš), Svidník, Vranov, Stará Ľubovňa, Dolný Kubín — a szlo­vákiai átlagnak csak mintegy a har­madát érik el. De más járások is le­maradnak. A szükséges szolgáltatási kapacitá­sok és begyűjtőhelyek kialakítása az új lakótelepeken és a falvakban is, főként a központi községekben, meg­követeli, hogy a nemzeti bizottságok­ban dolgozó elvtársak nagyobb figyel­met fordítsanak a szolgáltatási objek­tumok idejében való befejezésére. A to­vábbi beruházási limitek érvényesítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket in­kább a tervben szereplő akciók elvég­zésére kellene fordítaniuk. A tavalyi eredmények nem kielégítőek, a tervet csak 93,2 százalékra teljesítették, és az építkezési munkákban 34,3 millió koronát nem ruháztak be. Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szolgáltatások terén az elégedettség mércéje a minőség mellett egyre in­kább a szolgáltatások nyújtásának gyorsasága és rugalmassága lesz. A fehérnemű-mosásnál és a textil- neműek vegytisztításánál szélesebb kör­ben be kell vezetni a házhoz szállítást, az üzemeltetés idejét jobban össze kell hangolni a lakosság szükségleteivel, le kell rövidíteni a határidőket, javítva a munka minőségét és általában a szol­gáltatások kulturáltságát. A motorosoknak nyújtott szerviz- és javító szolgáltatások esetében a fej­lesztés eddigi gyors üteme ne vezes­sen önelégültségre és az e szakasz fejlesztése iránti gondoskodás gyöngü­lésére, mivel a valóságban alig tud lé­pést tartani a személygépkocsik szá­mának gyarapodásával. Ezen a szaka­szon is a létesítmények egyeztetett és arányos bővítése mellett javítsuk a mi­nőséget és fokozzuk a rugalmasságot. A nyári hónapokban a fő turisztikai vonalakon és a legfontosabb üdülő- és turisztikai központokban váljon magá­tól értetődővé a kétműszakos üzemel­tetés, Illetve a készültségi szolgálat az éjjeli órákban és a munkaszüneti na­pokon. A tartós személyi fogyasztási cik­kek javításait nagyobb mértékben kell elvégezni közvetlenül a háztartá«u)k- ban, jnégpedig a normális munkaidőn túl is, bővítve az olyan formákat, ami­lyen a fogyasztók időközönkénti el­lenőrzése és a javítás időtartamára he­lyettesítő fogyasztó kölcsönzése. A hát hoz szállítás szolgálata a gyorsasá­gon és a jó minőségen kívül álljon összhangban a divatosság és a célsze­rűség követelményeivel is. A helyi gazdaság és az ipari szövet­kezetek egyes szakágaiban a korössze­tétel alakulása, valamint a szakembe­rek megnyerésével kapcsolatos pioblé- mák komolyan jelzik azt, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítanunk az utánpótlás nevelésére. Lassan mintha kihalófélben lenne a szabó-,'a lábbeli készítő, a kőfaragó és más hagyomá­nyos kézműyes mesterségek, és nem fejlődnek eléggé gyorsan az újfajta ja­vító tevékenységek sem. Mindez meg­kívánja, hogy megfontoljuk és a kö­vetkező években fokozatosan megvaló­sítsuk a nevelési-oktatási rendszer át­építéséről szóló dokumentummal össz­hangban álló intézkedések komplexu­mát. A nemzeti bizottságok, a válla­latok, a szövetkezetek, valamint a szakszervezetek és az ifjúsági szerve­zetek is jóval jobban gondoskodjanak a szolgáltatások dolgozóiról, elégítsék ki főleg a fiatalok szükségleteit, old­ják meg a lakás-, a szociális és a kul­turális problémákat. Az ipari szövet­kezetekben meg kell teremteni a rok­kantak munkába történő beilleszkedé­sének megfelelő munka- és szociális feltételeit. Jobb irányítást 1977. V. 26. Egyre jelentősebbek a helyi gazdálkodási vállalatok és ipari szövetkezetek szolgáltatásai Tisztelt elvtársakl Az anyagi fogyasztás eddigi fejlő­dése azt mutatja, hogy struktúrájában egyre jelentősebbé válnak a szolgálta­tások, amelyeket a helyi gazdálkodási vállalatok és ipari szövetkezetek nyúj­Tisztelt elvtársak, a lakosság anyagi fogyasztásának elég magas színvonala s további dina­mikus fejlesztésének mind nagyobb függőviszonya a minőségi, szerkezeti és választéki követelmények kielégí­tésétől, megköveteli megfelelő módon emelni ezen a területen az irányítás színvonalát. Ez mind bonyolultabb fo­lyamat, amely nem lendíthető előre a még teljesen ki nem elégített piac időszakából származó rutinnal, prakti- cizmussal és egyéb hasonló hozzáállá­sokkal. A népgazdaság egyéb területei irányításához hasonlóan itt is szükség van a nagyobb fokú koncepciozitásra és a perspektivitásra, valamint a fenn­álló problémák és fogyatékosságok át­hidalása során az erélyesebb és hatá­sosabb irányító munkára. A lakosság anyagi fogyasztása biz­tosításának döntő fontosságú eszköze az állami népgazdasági terv. Ezért tö­kéletesíteni kell kidolgozását, főleg a nemzeti jövedelem gyarapítása és fel- használása, a lakosság jövedelme és az árualapok közti arányok kiegyensú­lyozottságát tekintve, tökéletesíteni kell az anyagi mérlegeket s a hazai piacon a volumen és a struktúra kie­gyensúlyozottsága érdekében követke­zetesebben össze kell hangolni az ága­zatközi kapcsolatokat. Ezzel egyidejű­leg a tervvel és a gazdasági eszkö­zökkel hatásosabban ösztönözzük a ter­melés és a kereskedelem érdekeltsé­gét az árucikkek megújítása és vá­lasztékának bővítése feladatainak tel­jesítésében, a készletekkel való jobb gazdálkodásban és általában a keres­kedelem, valamint a szolgáltatások tevékenységének hatékonyabbá tételé­ben. A tervszerű irányítás színvonalának emelése elsősorban megkívánja a ke­reskedelem szakági irányítása alapel­vének elmélyítését. Ezt az alapelvet egyelőre csak részben érvényesítik, mégpedig az alapok biztosításában és az egész kereskedelmet érintő alapve­tő. fontosságú normák megszabásánál. Szélesebb körű érvényesítését össze -kell hangolni a Kereskedelmi Minisz­térium koncepcióké07Ő tevékenysége (Folytatás a 6. oldalon}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom