Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-21 / 138. szám, szombat

A LAKOSSÁG ANYAGI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését Ľubomír Štrougal terjesztette elő (A jelentés első részét lapunk tegna- pi számában közöltük.) Az Igazat megvallva, a termékfej­lesztési folyamat egyelőre igen ösz- tönszerűen zajlik, és sajnos nem ritka az az eset, amikor termékfejlesztésnek nevelik az olyan változást, amelynek a termékfejlesztéshez semmi köze sincs, vagy csak egészen elhanyagol­ható jelentősége van a belföldi piac helyzetének javítása szempontjából. A vigasztalan helyzetet tovább rossza bbít- ja az a tény, hogy az Állami Vizsgáló Intézet kénytelen a termékfejlesztési javaslatoknak csaknem a felét elvetni az alapvető követelmények nem telje­sítése miatt. Például ami a textilipari árukat il­leti, a tavalyi évben vitathatatlanul ja­vult a színek, a fazonok és a divat­kivitelezések választéka, de az idén a kereskedelem követelményeit már csak részben sikerül a megfelelő válasz­tékban teljesíteni. Hasonló a helyzet a lábbelivel, a kárpitozott bútorral és a bútor-darabáruval. Már hosszabb ideje nem teljesítik a termékfejlesztési tervet a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium válla­latai. A tavalyi évre tervezett 104 ter­mékfejlesztés közül csak 49 új termék szállításáról, az idei évben eddig ter­vezett 43-ból pedig csak 20 termék szállításáról kötöttek szerződéseket. Az általános gépipari miniszter tett néhány sürgős intézkedést, de ezeket az intézkedéseket még csak az átfogó megoldás kezdetének szabad tekinteni. Ezeknek a kérdéseknek főleg az egyes termelési szintek irányító dol­gozóinak kell megfelelő figyelmet szentelniük, következetesen ügyelve arra, hogy a rendszeres, idejében és magas színvonalon megvalósított gyárt­mánymegújítás elválaszthatatlanul ösz- szefüggjön a fogyasztási árucikkek termelési struktúrájának mélyreható tisztázásával. Csak így lehet jobban kielégíteni a lakosság szükségleteit, megvalósítani a termelés célszerűbb és szélesebb körű nemzetközi szakosítá­sát és kooperációját, elérni nagyobb hatékonyságát és konkurrenciaképessé- gét a külföldi piacokon. Nemzetközi szocialista munkamegosztással Elvtársak! Feltételeink között a hazai piac színvonalát és minőségét jelentős mértékben befolyásolja a fogyasztási árucikkek behozatala és kivitele is. Egyetlen ország sem gyárthat mindent egymaga s ez hatványozottan vonat­kozik ránk. A százezernyi és milliónyi fogyasztási árucikk megkívánja a mind szélesebb körű és koncepciózusabb nemzetközi munkamegosztást. Elképzeléseinkben számolunk a fo­gyasztási árucikkek fokozatosan növek­vő behozatalával. Ez azonban gazda­ságunk teljesítőképességétől, általában exportunk színvonalától és hatékony­ságától függ, elsősorban a tőkés- és a fejlődő országokba irányuló expor­tunktól. A gyártmányok összetételét és minőségét azonban úgy kell módosí­tani, hogy jól megállhassuk helyünket a nemzetközi konkurrenciaharcban. Márpedig erre erőnkből telik. A kivi­teli feladatok teljesítésétől és túltel­jesítésétől függ, hogy mennyit fordít­hatunk a belföldi piac szükségletei számára külföldi árucikkek vásárlá­sára. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az utóbbi években a tőkés piacokon megnyilvánulnak azok a közismert jelenségek, amelyek bo­nyolítják kiviteli politikánkat is. Eze­ken a területeken gyorsan, a7i utóbbi években átlagosan évente 8—10 szá­zalékkal növekednek az árak és egyes általunk hagyományosan importált termékek árszintje többszörösére emel­kedett. Jóllehet tehát, a belföldi piacra ke­rülő áruk behozatalára évről évre mind nagyobb összegeket fordítunk, nem kendőzhetjük el, hogy ennek egy része fedezi a tőkés piacok magasabb árait. A fogyasztási árucikkek fokozott be­hozatalának nagy tartalékát jelenti kül­kereskedelmünk és nemzetközi gazda­sági együttműködésünk a szocialista or­szágokkal, különösképpen a KGST ke­retében. A külkereskedelmi szerveknek jobban kellene törekedniük arra, hogy a fogyasztási árucikkek megvételével gazdagítsák piacunkat. Ennek alapja azonban a perspektív termelési együtt­működés, kooperáció és szakosítás és a fogyasztási árucikkek cseréje. Ezeket a kérdéseket megtárgyaljuk az egyes szocialista országokkal. Ezt az igyeke­zetünket intenzíven el kell mélyíteni. A fogyasztási árucikkek területén, a KGST keretében, a nemzetközi munka­megosztás fejlesztése olyan fontos út, amely rövid időn belül eredményhez vezet és távlatilag nagymértékben hozzájárulhat minden szocialista or­szágban a piac gazdagításához. Ezért a termelés, a bel- és külkeres­kedelem előtt az a fontos feladat áll, hogy megalapozottan és megfelelő át­tekintéssel komplexen átdolgozzák a termelés alapvető strukturális irányza­tát és a fogyasztási árucikkek módo­sítását az 1980 utáni évekre, elsősor­ban azoknak a lehetőségeknek maxi­mális kiaknázása szempontjából, ame­lyeket főleg a KGST-országokkal a nemzetközi munkamegosztás elmélyíté­se kínál fel. A lakosság ellátásának jelenlegi fo­gyatékosságai kifejezik azt, hogy a fogyasztási árucikkek termelése már hosszabb Ideje csekély mértékben al­kalmazkodik az emberek szükségletei­hez s ez a jelenség arról tanúskodik, hogy sokat kell még tennünk az em­berek nagyobb igényeinek kielégítése érdekében. A párt központi bizottságának el­nöksége ezért politikailag rendkívül fontosnak tartja a belső piac teljes ellátottságát. Hangsúlyozza, fontos a fogyasztási árucikkek valamennyi ter­melőjének aktív, alkotó hozzáállása az ötéves tervben kitűzött feladatok ma­radéktalan teljesítéséhez, mivel ez az adott helyzet javításának alapvető fel­tétele. Felszólítjuk a termelés valamennyi pártszervezetét, hogy alkotó módon együttműködve a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és szoros kapcso­latban az irányító dolgozókkal, minden lehetőséget, forrást és kezdeményezést használjanak fel a fogyasztási árucik­kek termelésében a helyzet lényeges javítására. Igyekezetük lusson kifeje­zésre a gyártmányok gyors megújításá­nak sokoldalú támogatásában, az új gyártmányok bevezetése határidőinek lerövidítésében és a gyártmányok mi­nőségének szüntelen javításában. Az illetékes központi szervektől meg­kívánjuk, azt, hogy az anyagi termelés egész komplexumában gyorsan és eré­lyesen megerősítsék a fogyasztási áru­cikkek termelésének helyzetét, terme­lésüket az igényelt összehangoltságban rendszeresen szervezzék és irányítsák, beleértve a megfelelő Integrációs, mű­szaki és beruházási politikát és lénye­gesen szigorítsák meg az ellenőrzést annak érdekében, hogy megteremtsék a dolgozók szükségletei mind maradék­talanabb kielégítésének feltételeit. Bővül a kereskedelmi hálózat 1977. V. 21. Elvtársak, a lakosság anyagi szükségletei kielé­gítésében fontos szerepe van a belke­reskedelemnek. összetett rendszerét az állami és a szövetkezeti szervezetek, továbbá — az üzletházakat beleértve — a csaknem 70 000 bolt szerteágazó hálózata, 40 ezer közétkeztetési központ, valamint a nagykereskedelmi raktárak alkotják. Ide tartozik a tüzelőanyag, építőanyag, a gépkocsik és a pótalkatrészek, az üzemanyag, a könyvek és a gyógysze­rek üzletrendszere is. Ebben a szférában jelenleg hozzáve­tőleg 600 000-en dolgoznak. Ennek 36 százaléka a belkereskedelmi minisz­tériumok és a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi boltjaiban, 37 száza­lékuk a közétkeztetésben, 5 százalékuk a nagykereskedelmi raktárakban és 22 százalékuk a többi reszort boltjaiban, pl. a Mototechnában, a Benzinában, a Barumban, a Knihában és a Medlká- ban. A szocialista építés évet alatt ke­reskedelmünk alapjaiban megváltozott. Az egész kereskedelmi hálózat anya­gi-műszaki bázisa jelentősen bővül és nagymértékben rekonstruálták, illetve korszerűsítették. Csak az 1966—1975-ös években az eladási terület 40 száza­lékkal növekedett, miközben az üzlet­házakban és a nagy boltokban csak­nem 220 százalékkal. Ugyanebben az időben majdnem 19 000-rel gyarapodott az új üzletek száma, miközben 1969 óta több mint 12 000-et adtak át rendelte­tésüknek. Az új, modern egységek nagy száma lehetővé teszi a gyorsabb és a kulturáltabb árusítást, és az árucik­kek széles választékának vonzó kínála­tát. A kiskereskedelmi forgalom 1953- ban 63 milliárd korona volt, 1976-ban pedig meghaladta a 220 milliárd koro­nát. Gyorsan növekedett elsősorban az ipari árucikkek értékesítése, mégpedig az említett időszakban volumenje 530 százalékkal. A l>el ke rés ke de lem fejlődésének egyik legsikeresebb szakasza az 5. öt­éves tervidőszak. A XIV. pártkongresz- szus határozatai alapján tovább kor­szerűsítették a kereskedelem anyagi­műszaki alapját, megjavult a helyzet a munkaerők, valamint a pénzügyi felté­telek tekintetében, és ilyenformán ki­alakultak a kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedése túlteljesítésének alapvető feltételei. Ezzel egyidejűleg kibővültek és tökéletesebbé váltak az áruforgalomnak és magának az érté­kesítésnek a feltételei. Csak Prágában átadtak rendelteté­sének két korszerű üzletházat, a Kot- vát és a Májt és további kisebb üzlet­házakat építettek fel a Cseh Szocialis­ta Köztársaság hat és a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kilenc városában. Számítunk azzal, hogy a 6. ötéves tervidőszakban az eladási terület fél­millió négyzetméterrel fog növekedni. Az alapvető kereskedelmi rendszerek­ben számítunk pl. 17 üzletház, 10 nagy élelmiszerbolt, 13 ipari árucikkeket árusító kereskedelmi központ és 77 szövetkezeti felvásárló központ építé­sének megkezdésével. Ezen túlmenően folytatjuk az új lakótelepeken a boltok építését és a már felépült boltok re­konstruálását. Az ú| létesítmények széthelyezése kell, hogy megfeleljen minden területen a kereskedelmi háló­zat egyenletes fejlesztése szükségletei­nek és szavatolni kell összhangját a lakosság népesedésiével és koncentrált­ságával. Nagy előnyt jelentett a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi áruhá- lózatának fejlesztése a választási prog­ramok, valamint a lakosság Z-akció keretében tanúsított kezdeményezése alapján. Falvainkon a szövetkezeti ke­reskedelem teljes egyharmadával ré­szesedik a kiskereskedelmi áruforga­lomban és üzlethálózata igen magas színvonalú. Szorosabb kapcsolatot a termeléssel Az állami és a szövetkezeti kereske­delem által vitathatatlanul elért po­zitív eredmények hozzájárulnak a ha­zai piac magas színvonalához. Viszont látnunk kell egyes problémákat is, amelyeket erélyesebben kell megolda­nunk. Elsősorban hangsúlyozni kell, hogy belkereskedelmünk egységes és pers- pektívabb kereskedelempolitikai kon­cepció nélkül dolgozik. Az egész bel­kereskedelem — beleértve a fogyasz­tási szövetkezeteket és további szerve­zeteket — egységes koncepciója az egyik alapvető feltétele annak, hogy aktív legyen a termeléssel és a kül­kereskedelemmel kapcsolatos szerepe. A termelés és a belföldi piac gyors fejlődése, aminek tanúi vagyunk fo­kozott igényeket támaszt a kereskede­lem és a termelés között a fogyasz­tási árucikkek megfelelő nagyságren­dű és összetételű tervszerű felvásárlá­sát biztosító megrendelői-kivitelezői kapcsolatok minőségével szemben. A CSKP XV. kongresszusa ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozta, hogy a termelésnek és a kereskedelemnek el kell mélyítenie együttműködését, job­ban meg kell Ismernie a keresletet, rugalmasan reagálva annak alakulá­sára, ki kell küszöbölni az ellátás fo­gyatékosságait, ügyelye arra, hogy a piacon minden árszinten elegendő igé­nyelt árucikk legyen. A kereskedelmi szervezetek gyak­ran és jelentősen módosítják a szállí­tókkal szembeni követelményeiket, akik szintén nem ritkán nem tartják be kötelezettségeiket, hivatkozva az anyagi és más kapacitásbeli problé­mákra. Minden bizonnyal igen nehéz dolog a legkisebb részletekig felbe­csülni a kereslet alakulását. Viszont a nagy eltérések nem indokolhatóak. Ez egyrészt a rossz piacfelmérésről, másrészt a kereskedelem és termelés tulajdonképpeni irányításának nagyon gyönge pontjairól tanúskodik. Az emberek szükségletei változato­sak, a fogyasztási árucikkek választé­ka felölel többszázezer árufajtát és ezért a gazdaság minden láncszemé­nek, elsősorban a kereskedelemnek nagyobb figyelmet kell szentelnie a termelés és a kereskedelem közötti bonyolult folyamatok tervszerű szabá­lyozása tökéletesítésének. E tekintet­ben elvárjuk, hogy a belkereskedelmi minisztériumok a termeléssel és a ter­vező szervekkel együttműködve javas­latokat terjesszenek elő a szükséges változtatásokra, amelyek szavatolják a tervező munkálatok nagyobb folya­matosságát és tartalmi elmélyültségét tárgyi, területi és időbeli vonatkozás­ban. A tervszerűség és általában az anyagi fogyasztás egész irányítása tö­kéletesítésének fontos módszere a piackutatás lényeges javítása. Felada­tunk az, hogy jobban megismerjük a fogyasztói keresletet, az árukínálatot és a fogyasztásban a változásokra ki­ható okokat is. A helyesen megvaló­sított piackutatás a kereskedelmet és a termelést megbízható információkkal látja el a fogyasztás jövőbeli alakulá­sáról és ezeket az információkat alap­anyagként felhasználhatják a választék közép- és hosszútávú koncepcióinak kidolgozásánál. Természetesen a piac­kutatásban a kereskedelem mellett részt kell vennie a termelésnek is, pl. az árucikkek fogyasztói tesztelése, a vállalati kísérleti boltok jobb és szélesebb körű felhasználása útján. E problémakör iránt nagyobb érdek­lődést kellene tanúsítaniok az e te­rületen dolgozó tudományos kutatóin­tézeteknek is, főleg a következő 15— 20 esztendő kilátásai viszonylatában és jobban kellene összeegyeztetni az illetékes tudományos ágazatok tevé­kenységét is. Több megfontolt aktivitást igénylünk a kereskedelemtől a piac változatossá­ga a minőség tökéletesítése és a gyárt­mányok használati értékének tartós növelése iránti gondoskodás terén is. A piac bázisát a jó, standard minőségű árucikkek képezzék miközben a divat­cikkek és az új gyártmányok hányada kell hogy megfeleljen az emberek nö­vekvő Igényelnek és vásárlóerejük nö­vekedésének. A rossz minőségű és el­avult termékek nem a rendes boltok­ba valók, hanem a bazárokba. Jelenleg a hazai piacra kerülő tex­til- és készruhagyártmányok 21 szá­zaléka, a lábbeli 16 százaléka minő­sül divatcikknek. A többi iparcikkek­nél ez a hányad alacsonyabb. Határozottabban kell bevezetni az eladás új formáit Á kereskedelem egyelőre kis befo­lyással van a divatcikkek gyártására. Idejében nincs tisztában a divat fej­lődési tendenciáival, nem tudja meg­különböztetni a lakosság egyes cso­portjainak érdeklődési körét és kihar­colni azt, hogy a divattervezők és a termelés erre idejében reagáljon. A divattervezők érezzenek több fele­lősséget a szocialista életmódnak meg­felelő divat formálásáért. Szükséges, hogy a lakosság ízlése befolyásánál lobban felhasználjuk a kiállításokat és a nagyvásárokat, ame­lyeken egyben lemérhetjük, hogy az emberek ml iránt tanúsítanak érdeklő­dést és a termelésnek és a kereske­delemnek mire kell orientálódnia. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy nálunk ezeket az akciókat ma­gas színvonalon szervezik és kiváltják a hazai, valamint a nemzetközi nyil­vánosság nagy érdeklődését és vissz­hangját. Súlyos problémák merülnek fel a hazai piacon a készletek volumen jét és összetételei illetően. Az egyik ol­dalon egyes gyártmányokból sok a normán felüli készlet, és értékesítésük problémákat okoz, a másik oldalon pedig hiányoznak egyes, főleg apró- cseprő árufajták. Nyilvánvalóan he­lyes, hogy a kereskedelem készlete­ket hoz létre a kiskereskedelmi for­galomnak és a oiac szükségleteinek biztosítására. Kereskedelmi politiká­ját és felvásárlási tevékenységét azon­ban szabályoznia kell és tüzetes nyil­vántartás alapján idejében és rugal­masan módosítania kell készletei ösz- szetételét, biztosítva optimális forgal­( Föl t/t at ás a 4. oldalon/

Next

/
Oldalképek
Tartalom