Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-19 / 136. szám, csütörtök

1977. V. 19. 3 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Urho Kekkonen finn köztársasági elnök május 18-án Moszkvában aláírták az 1990- ig szóló szovjet—finn kereskedelmi, gazdasági, ipari és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének hosszútávú programját. (Telefoto: ČSTK — TASZSZ) Swviel—finn lórgynfósok Moszkvában Brezsnyev és Kekkonen pohárköszöntője ERICH HONECKER FELSZÓLALÁSA AZ NDK SZAKSZERVEZETEINEK KONGRESSZUSÁN (ČSTK) — Az FDGB, az NDK szakszervezeteinek IX. kong­resszusán Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke beszé­det mondott, amelyben kitért külpolitikái eseményekre is. Ki­fejtette: az NDK nemzetközi te­vékenysége továbbra is azokat a célokat szolgálja, amelyek a biz­tonságot és a békét, a nem­zetközi együttműködést és a szolidaritást támogatják, és amelyek valóban megfelelnek a népek érdekeinek. — Az NDK-nak része van ab­ban, hogy Európában több mint három évtizede béke uralkodik — jelentette ki, hozzátéve, hogy mindent megtesznek azért, hogy a következő generációk is békében élhessenek. A két német állam viszonyáról szól­va, figyelmezetett rá: Bonnban is észre kell venni, hogy az NSZK elszalasztja a legnagyobb lehetőséget arra, hogy az NDK- val és szövetségeseivel norma- lizálja a kapcsolatait, ha to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a négyoldalú egyezmény egész Berlinre vonatkozik. Hel­sinkire emlékeztetve elmondta, hogy akkor még a nyugatnémet kormány sem kívánta a négyol­dalú megállapodást „teherprö- bának alávetni“. Hangsúlyozta, hogy az NDK a testvérországok­kal együtt céltudatosan tovább folytatja a békés egymás mel­lett élés irányvonalát. Belpolitikai és gazdasági kér­désekkel foglalkozva, az NSZEP KB főtitkára rámutatott, hogy a fejlődés, a jólét és a stabilitás programját valósítják meg, ezért érdemes dolgozni, küzde­ni, újabb tetteket végrehajtani, és a termelés hatékonysága szabja meg, hogy mekkora tere van a szociálpolitikai célok megvalósításának. AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOK ELŐZETES EREDMÉNYE A kommunista párt megerősödve került ki a választásokból (ČSTK) — Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvá­ba érkezett Urho Kaleva Kek­konen, a Finn Köztársaság el­nöke. Kedden a Kremlben hivatalos szovjet-finn tárgyalások foly­tak. A tárgyaláson szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, finn rész­ről Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke vett részt. A felek véleményt cseréltek a szovjet—finn kapcsolatok széles köréről. A tárgyalások részvevői megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág jószomszédi kapcsolatai kedvezően fejlődnek. A tanácskozáson áttekintet­ték a nemzetközi helyzet kulcs- problémáit. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a világon mind nagyobb támogatásban részesül az enyhülésre irányuló tendencia. A Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a szovjet kormány ked­den a Kremlben ebédet adott Urho Kekkonen tiszteletére, amelyen Brezsnyev és Kekko­nen pohárköszöntőt mondott. Brezsnyev beszédéten a szov­jet— finn kapcsolatok alakulá­sáról szólva, egyebek között ki- ielentette: a Szovjetunió és Finnország együttműködésében az államközi kapcsolatoknak az az elvi irányvonala öltött testet, amelyet a Szovjetunió fennállásának első napjától kezdve következetesen védel­mez. ' Az SZKP KB főtitkára a je­lenlegi nemzetközi helyzetről a következőket mondta: — A fő irány, a korábbiakhoz hason­lóan az enyhülés megszilárdítá­sáért. a tartós békéért, a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­ért, a fegyverzetek reális csök­kentésére való áttérésért folyó harc, s ebben nem kis jelen­tősége lehet a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az említett kérdésekről folyó tár­gyalások alakulásának. Ogy gondolom — folytatta Brezsnyev —, hogy kölcsönö­sen elfogadható alapon megál­lapodásra kellene jutni az olyan kérdésekben is, mint a külföldi katonai támaszpontok felszámolása az Indiai-óceán térségében és a nukleáris fegy­verekkel felszerelt hajóknak a Földközi-tenger térségéből való kivonása. Kekkonen pohárköszöntőjé­ben kijelentette: — A Finnország és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok szi­lárdsága elősegítette országunk nemzetközi helyzetének stabili­zálódását és kedvező feltétele­ket teremtett ahhoz, hogy kez- deményezően lépjünk fel or­szágunk békeszerető semleges politikájának gyakorlati megva­lósításában. Leonyid Brezsnyev és Urho Kekkonen tegnap Moszkvában aláírták az 1990-ig érvényes két ország közötti kereskedelmi, gazdasági, Ipari és tudományos- műszaki együttműködés elmé­lyítésére és fejlesztésére vo­natkozó hosszúlejáratú prog­ramot. Urho Kekkonen és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke aláírták a kosztomuszkiji ércfeldolgozó kombinát építésében való együttműködés okmányait. környékéhez fűződő, kapcsola­tait az 1971. évi négyhatalmi megállapodás rögzítette. Alá­írói — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág — e megállapodásban fő alapelvként hangsúlyozták, hogy Nyugat-Berlin nem alkot­ja a Német Szövetségi Köztár­saság részét, és nem tartozik annak Irányítása alá sem. Most tehát, amikor a n';gy kormány Berlinnel kapcsolatos ún. londoni nyilatkozata aláírói között szerepel az USA, Nagy- Britannia és Franciaorzság kor­mányaival együtt a Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya is, ezt a tényt érthetően nagy örömmel fogadták a nyugati reakciós erők. Ebben nemcsak elégtételüknek bizonyos szim­bólumát látják, hanem minde­nekelőtt úgy vélekednek, hogy a közvélemény tudat alatt a négyhatalmi megállapodást — te!r,ntet nélkül aláíróinak kü­lönbözőségére —, összefüggés­be hozza a négy kormány nyi­NÉHÁNY-. _---------SORBAN MI LAN KLUSÁK cseh kultu­rális miniszter hétnapos hiva­talos mexikói látogatásának be­fejeztével Prfírio Muíioz Ledo mexikói oktatásügyi miniszter­rel közös közleményt írt alá a tárgyalások eredményeiről. AZ AMERIKAI szenátus 93 szavazattal három ellenében jó­váhagyta kedden azt a tör­vényjavaslatot, amely új fegy­verek vásárlására és fejleszté­sére 36 milliárd dollárt irányoz elő. AZ AMERIKAI Xerox Corpo­ration 1971 és 1976 között csaknem 400 ezer dollárt fize­tett ki megvesztegetésekre, hogy biztosítsa termékeinek el­helyezését. A Xerox-cég irodai berendezéseket árusít. ULÁNBÁTORBAN, a Mongol Népköztársaság fővárosában megkezdődött a KGST polgári repülésügyi állandó bizottságá­nak 4. ülése. BEJRUTBAN, a libanoni fő­városban „A szabad Csehszlo­vákia 32 éve“ néven fénykép­kiállítás nyílt, amelyet a cseh­szlovák nagykövetség a bejrúti szovjet kulturális és tájékoz­tató központtal együtt készí­tett elő. A BELGA KP felhívta a belga dolgozókat, követeljék a kor­mánytól, hogy vonja vissza a „takarékossági intézkedések“ tervét, növelje a szociális gon­dozásra szánt összegeket és a béreket olyan mértékben, hogy az megfeleljen az állandó ár­emelkedéseknek. Mondale—Vorster találkozó Bécsben (ČSTK) — Walter Mondale amerikai alelnök befejezve spanyolországi látogatását teg­nap Bécsbe érkezett, ahol ta­lálkozik Vorsterrel, a Dél­afrikai Köztársaság miniszter­elnökével. Megfigyelők véleménye sze­rint Mondale megpróbálja rá­beszélni Vorstert, hogy bizo­nyos engedményeket tegyen fajüldöző megtorló politikájá­ban annak érdekében, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban to­vábbra is biztosítva legyenek az Imperialista államok és a nemzetközi monopóliumok ér­dekei. Bécsben az osztrák főváros lakossága tegnap nagyszabású tüntetést rendezett Johannes Vorster, a dél-afrikai fajüldö­ző rendszer vezetőjének meg­érkezése ellen. A tüntetés résztvevői Kreisky kancellár hivatala előtt gyülekeztek és élesen elítélték a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politiká­ját. latkozatával, és a londoni ál­lásfoglalást fogja jogérvényes­nek tartani. Azoknak a tervei azonban, akik többé-kevésbé nyíltan be­teges vágyat táplálnak a nagy német birodalom felújítására, ennél Is továbbmennek. A nyi­latkozatot éppúgy, mint más alkalmakat Is, arra használják fel, hogy elképzeléseiket be­csempésszék az emberek tuda­tába. Nem csekély szerepet ját­szik például az ún. alkotmány- bíróság, amely olyan szuverén „döntéseket“ hoz, mintha az NSZK-nak nemcsak Nyugat- Berlin, hanem az NDK ügyeit is joga volna irányítani. Az NDK-állampolgárság el nem ismerése éppúgy Ismert, mint az NDK-ban és az NDK ellen bűncselekményt elkövető gyilkosok bírósági felmentése. Most ez a bíróság kisajátítja magának a jogot, hogy arról döntsön, hol fekszik az Elba menti „tartományi“ határ. Más szavakkal: hol húzódik az NDK (ČSTK) — Az izraeli par­lamenti választások előzetes eredményei szerint a legtöbb szavazatot a jobboldali Likud- blokk tudhatja a magáénak: eddig 42 képviselői mandátu­mot szerzett. Az eddig kor­mányon levő Izraeli Munkás­párt súlyos vereséget szenve­dett, miután a 120 parlamenti mandátum közül mindössze 33-at szerzett meg, vagyis 18 mandátummal kevesebbet, mint az 1973-as választásokon. Egyetlen párt sem ért el abszo­lút többséget. Az Izraeli Mun­kapárt ezzel a zsidó állam megalapítása, 1948 óta első íz­ben nem a legerősebb párt­ja a parlamentnek. Sikert ért el Izrael Kommu­nista Pártja, amely a válasz­tási kampányban olyan prog­ramot hirdetett, amely az igazságos béke megteremtésére szólít fel a Közel-Keleten. Hat mandátumot szerzett, ez ket­tővel több, mint 1973-ban. Az, hogy az Izrael Kommu­nista Pártja vezette közös de­mokratikus front hat képvise­lői mandátumot szerzett, a ha­ladó erők nagy sikere — mon­dotta tegnap Meir Vilner, az Izrael Kommunista Pártja fő­titkára. — Ugyanakkor figyel­meztetett, hogy a jobboldali Likud-blokk győzelme s az, hogy ezt a pártot bízzák majd meg az új kormány megalapí­tásával, a „kemény vonal“ hí­vei pozíciójának erősödését je­lenti. Ezek szélsőségesen mi­litarista-soviniszta politikája veszélyezteti a demokratikus szabadságjogokat és a munká­sok jogait, szabotálja a béke­erőfeszítéseket és fokozza egy és az NSZK közötti határ. Ilyen példa több is van. A londoni nyilatkozat teljes mértékben támogatja ezeket a kezdemé­nyezéseket. Ezért örvendetes, hogy leg­alább időnként józanabb kije­lentések is elhangzanak az uralkodó pártok képviselői ré­széről. „Világosan kell látnunk azt, hogy nem tartozunk az NSZK területéhez“ — jelentet­te ki a Der Tagessplegel című új nyugat-berlini lap. A reali­tásokat felismerve kifejezte azt a szándékot Is, hogy fejlesszék az együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ezért az állásfoglalásáért ter­mészetesen a reakciós erőktől nem kap dicséretet. Ha azon­ban komolyan gondolta, amit írt, szándéka figyelmet érde­mel. Hisz Nyugat-Berlin számá­ra, amelyet a reakciós erők évek során át konfliktusok szí­tására használtak fel, csupán a békés együttműködés biztosít­hat megnyugtató perspektívát. Az ún. londoni nyilatkozat csak azoknak a nyugati erőknek a kezére játszik, amelyeknek nincs ínyükre a feszültség eny­hülése, és Európa háború utáni elrendezésének megváltoztatá­sát szeretnék. VlTEZSLAV HAVLIČEK új közel-keleti háború veszé­lyét. Izrael Kommunista Pártja, amely megerősödve került ki a választásokból, a parlament­ben és azon kívül arra fog tö­rekedni, hogy elhárítsa ezt a veszélyt — mondotta Meir Vilner. A bejrúti arab újságok a keddi izraeli választásokkal kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy Menachem Begin, a jobb­oldali Likud-blokk vezetője az ún. „nagy Izrael“ híve, amely magában foglalná az 1967-ben megszállt arab területeket is. A lapok azt írják, hogy íefc/n- tet nélkül a választások végle­ges eredményeire, az izraeli külnolitika megváltozik. Az An-Nida, a Libanoni KP KB lapja megállapítja, hogy a választások ismét igazolták Izrael megszálló és militarista jellegét s rámutattak elmélyü­lő gazdasági és szociális vál­ságára. Az újfasiszták újabb akciója Rómában (ČSTK) — Az olasz újfa­siszták felgyújtották Róma egyik negyedében az Olasz Kommunista Párt szekciójának épületét. Äz OKP aktivistáinak és a tűzoltók gyors beavatko­zásának köszönhető, hogy em­beréletben nem esett kár a tűzvész következtében. Az újfasiszták provokációs cselekedete nyugtalanságot és tiltakozást váltott ki az ország demokratikus erőinek körében. Luciano Lama, az Általános Olasz Munkásszövetség főtit­kára Bolognában a metalurgia- és gépipari dolgozók szak- szervezeti kongresszusán arra figyelmeztetett, hogy az ilyen és hasonló akciók a reakciós erőknek a feszültség növelé­sére Irányuló cselekedeteinek a részei, amelyek azon fára­doznak, hogy megsértsék az országban a szabadság és de­mokrácia elveit. Well a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatairól (ČSTK) — Günther van Well, a bonni külügyminiszté­rium államtitkára Bonnban tartott sajtóértekezletén kije­lentette, hogy az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatai az enyhülés politikáján alapulnak, amit világosan bizonyítanak az aláírt szerződések. Az állam­titkár megállapította, hogy a két fél következetesen meg­tartja a szerződésben foglalta­kat, és folytatja a nemzetközi feszültség enyhítésének politi­káját. A Szovjetuniót fontos part­nerünknek tartjuk, és kapcso­lataink fejlesztésének nagy je­lentőséget tulajdonítunk. A két ország alapvető érdekeinek te­rületén gyakorlati megoldáso­kat keresünk — hangsúlyozta a bonni külügyminisztérium államtitkára. Négy nyugati kormány példátlan nyilatkozata Támadás a négyhatalmi megállapodás ellen Kommentárunk A NATO tavaszi ülésszaka al­kalmából a múlt héten London­ban közzétették négy nyugati kormány Nyugat-Berlinnel kap­csolatos ún. nyilatkozatát, amelynek a nyugat-berlini és a nyugatnémet sajtó nagy figyel­met szentel. Ennek oka a nyi­latkozatnak az a része, amely­ben újból előhozakodnak azzal a számtalanszor megcáfolt té­zissel, miszerint Nyugat-Berlin valamilyen különleges területet alkot, és Nyugat-Berlin négyha­talmi statútumát, megszállási övezeteket emlegetnek. A reakciós politika számára a nyilatkozatnak éppen ez a része jött kapóra ahhoz, hogy kétségbe vonja a négyhatalmi megállapodás érvényességét, rá­galmazza a Szovjetuniót és a többi szocialista országot, újabb kirohanásokat intézzen a Né­met Demokratikus Köztársaság ellen, és Ismét revanslsta kö­vetelményeket hangoztasson. De semmilyen ehhez hasonló nyilatkozat nem változtathat azon a valós helyzeten, amely a háború utáni Európában ki­alakult. Berlin a Német De­mokratikus Köztársaság főváro­sa, és az is marad. Területének közepén van Nyugat-Berlin, amely három megszállási zóná­ra oszlik. Nyugat-Berlinnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom