Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-01 / 90. szám, péntek

Sokoldalú támogatás Mór nem divat az egyke • Évente 100 000 korona az óvodára A napokban hazánk lakosai­nak száma elérte a tizenöt­milliót. Ennek kapcsán elláto­gattunk Čilizská Radvaňba (Csi­li zradványba), megkérdeztük az illetékeseket, szerintük vajon minek tudható be, hogy a kis falu lakosainak a száma is ál­landóan növekszik, elérte, sőt már meg is haladja az ezret. Varga Erzsébet, a hnb anya- könyvvezetője szerint mindez elsősorban az 1971-ben beveze­tett szociális intézkedéseknek köszönhető. Elmondotta, hogy az első évben nem volt látsza­ta annak, hogy felemelték a szülési segélyt, a családi pót­lékot, s meghosszabbították a gyermekgondozási szabadságot. 1971-ben mindössze tizennégy gyermek született a faluban. De azután megtört a jég. Az utána következő három évben évente húsznál is több volt a születések száma, s tavaly és tavalyelőtt már meghaladta a harmincat. Vajon miért volt szükség anyagiakkal, pénzzel ösztönöz­ni a fiatal házasokat arra, hogy több gyermeket vállaljanak? Kérdésemre már ketten adták meg a választ. A beszélgetésbe Kiss Edit, a hnb másik dolgozó­ja is bekapcsolódott. Válaszuk lényegét abban foglalhatnám össze, hogy az első gyermek a szociális intézkedéseket meg­előző időben is a legtöbb csi- lizradványi családban már a há­zasságkötés első évében meg­született. Gyermekszülés a csa­Négyen a Fiissy család tagjai közül. Judit, Ivett, Zolika és az édesanya teremthetik az összkomfortot, így semmi akadálya, hogy több gyermeket neveljenek. Megsza­porodott a két-, három-, négy­gyermekes családok száma. A község óvoda üzemeltetésé­vel is segíti a gyermekes csa­ládokat. Háromnegyed millió korona befektetéssel 1967-ben építették. Meglátogattuk ezt a gyermekintézményt. Nyolctagú személyzet — Pálffy Irén, Var­ga Magda, Gerhúth Rózsa, Zaj- dó Magdolna óvónők, Takács Sarolta és Szabó Erzsébet to­Önfeledten játszó gyermekek a csilizradványi óvodában (Gyökeres György felvételei) Iádban nagy öröm, a gyermek­nevelés ugyanakkor nagy fe­lelősség, nagy gond, lemondás­sal jár, kötöttséget jelent, s ne­hezíti a családi élet anyagi alapjainak lerakását. A fiata­lok ezért várták a második gyerekkel. így azután ebben a faluban is kezdett divatba jön­ni az egyke. Amióta a fiatal há­zasok a társadalom részéről na­gyobb anyagi támogatásban ré­szesülnek, előnyös kölcsönöket vehetnek fel, egy év alatt meg­vábbá Száméi Jolán és Fiissy Gyula — neveli, étkezteti az 53 apróságot, törődik azzal, hogy szép tiszta környezetben tölt­sék a napot. A szülők mind­ezért átlagban 60 koronát fizet­nek havonta. Az egy gyermekre számított havi kiadás azonban ennél sokkal több, ezért az óvo­dai költségekhez a hnb éven­te 100 000 koronával járul hoz­zá. A Fiissy család két nagyob­ORVOSI TANÁCSADÓ Hasznos tanácsok a repülés előtt Az ember legyőzte a távolsá­got. Megszámlálhatatlan légijá­rat szállítja az emberek millióit a világ minden tája felé. Egyre többen kelnek útra a gyors és kényelmes repülőgépeken tá­voli országokba. Érthető, hogy a hosszú útra készülők tudni szeretnék, hogy a repüléssel járó megterhelések nem hatnak-e károsan a szer­vezetükre. Az orvos feladata ilyenkor nem lehet más, mint az utast jól előkészíteni az utazásra. Első szabály az, hogy az utas­nak nem szabad előre rémül­döznie a repülés előtt. Már az utazás elején jó elterelni a fi­gyelmet azzal, hogy könnyű és érdekes könyvet olvasunk. A nőket megnyugtatja a kézimun­ka. Repülés előtt rendesen kell aludni, ezért ne halasszuk a búcsúestet az utolsó estére, mert nem szabad az utazás előtti este a gyomrot étellel és itallal túlterhelni. Tanácsos még az utazás előtt tartózkod­ni a sok kávétői, alkoholfo­gyasztástól és a túlzott dohány­zástól. A gépbe való beszállás előtt normálisan kell étkezni. 2000—3000 méter magasságig az egészséges embernek nin­csenek különösebb tünetei. Ha ezen a magasságon túlemelke­dik a gép, egyesekben ún. al­kalmazkodási tünetek jelentkez­nek, azaz a légzés és a vérke­ringés fokozódása. 4000 méte­ren felül már a szervezet oxi­génszegénység állapotába jut, ami súlyos zavarokkal járhat. Ma már a nagyobb magasságok­ban közlekedő korszerű repülő­gépeken mesterséges úton a földfelszín viszonyainak megfe­lelő nyomást állítanak elő. Elkerülhetetlen viszont a gép gyors süllyedése esetén az, hogy a dobhártyánk nagy nyomás alá kerüljön. Ilyenkor ásítással vagy nyeléssel segíthetünk ma­gunkon. A légibetegségre a nők és a gyermekek hajlamosabbak. Leküzdésére, illetve megelőzésé­re — ma már jó gyógyszerekkel rendelkezünk. Ismételt utazás­nál lassan elmaradnak a kelle­metlen tünetek, a szervezet megszokja a mozgásváltozások okozta ingereket. (m. a.) bik gyermeke már kinőtt az óvodából, a kisebbik pedig még csak 14 hónapos, a társadalom segítségét azonban ők is lép- ten-nyomon érzik. — Amikor építkeztünk, 29 000 korona kölcsönt kaptunk a szö­vetkezettől, amit, ha a férjem tíz évig nem szakítja meg a munkaviszonyt, nem kell vissza­fizetnie. De minek is menne máshová dolgozni, hiszen jól keres, zootechnikus. Most pedig a gyermekgondozási szabadság ideje alatt havonta 500 korona segélyt kapok, s három gyerek után a családi pótlék összege 880 korona. — Ki vigyáz majd Zolikára, ha letelik a gyermekgondozá­si szabadság? — kérdezem Va­léria asszonyt. — Valószínűleg utána is itt­hon maradok. Tudja, nem va­gyunk rászorulva, hogy én is keressek. Amint látja, a házunk már felépült, berendeztük ... Igen, a Füssy család már révbe ért, éppenúgy, mint na­gyon sok más fiatal család Csi- lizradványban. A családoknak nyújtott társadalmi támogatás meghozta gyümölcsét ebben a faluban, hazánk valamennyi községében és városában. KOVÁCS ELVIRA GYŐZÖTT AZ ÖSSZETARTÁS KOMMENTÁLJUK --------------------­Na gy vámot fizetünk Szlovákiában minden órában megszólal valahol a tűzoltó­kat hivó sziréna. Hol kisebb, hol nagyobb tűz lokalizálá­sára van szükség. Tavaly Szlovákiában 1736 tüzet jegyez­tek fel, amelyek 133175 220 korona közvetlen kárt okoz­tak népgazdaságunknak. Ennyivel, illetve a többi kárt is beleszámítva jóval többel lettünk szegényebbek. Nehéz munkával, verejtékkel létrehozott javak váltak a lángok martalékává. A tűz ugyanakkor 58 emberéltet nltntt ki, és 182 személy sérülését okozta. E szomorú statisztikával szemben gyenge vigasz, hogy 1975 hoz viszonyítva az anyagi kár 14 286 600 koronával volt kisebb. Enyhített a bajokon, hogy a tűzoltók és a la­kosság gyors beavatkozása csaknem másfél milliárd koro na értéket mentett meg a pusztulástól. A sok-sok tűzese­tet aprólékosan nehéz volna felsorolni. Említsünk meg né hányat a nagyobbakba!. Košicében leéged egy malom, a kár 2 millió korona. A Liptovský Mikuláš i vasútállomáson egy tartálykocsiból a tengelyre csörgő benzin meggyulladt, a tűz 1 6G0 000 korona értékei pusztított el. A vlčanyi szö­vetkezetben a fűtés okozta tűz elpusztította a szomszédos pótalkatrész-raktárt, ezzel 1146 550 korona kárt okozott. A levicei V. I. Lenin Pamutfeldolgozó Művekben 83 151 000 korona érték vált a lángok martalékává. A legtöbb tűz (467) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium reszortjában keletkezett. A múlt évi ter­ménybetakarítás közben 207-szer ütötte fel fejét a vörös kakas ß 810 660 korona kárt okozva. Leégett 165 hektár lá­bon álló gabona, 215 hektár tarlón a szalma, 51 323 má­zsa kazalozott szalma, 37 921 mázsa tárolt szálas takar­mány és 14 800 mázsa lucernaliszt. A mezőgazdaságban 1975-höz viszonyítva tavaly 90 tűzzel volt több. az anyagi kár pedig 2 284 020 koronával volt nagyobb. A tűz okozója a legtöbb esetben az emberi hanyagság, a nemtörődömség, egyszóval a tűzrendészet! előírások meg nem tartása. Igen gyakran okoz tüzet az eldobott gyufa, vagy cigaretta. Károkat szenvedünk azért, mert igen sok raktárhelyiség nincs ellátva villámhárítóval. Főleg a me­zőgazdaságban a régi épületekben tűzveszélyesek a vil­lanyvezetékek. Hiba, hogy nem minden gazdasági vezető tudatosítja kellően, hogy a gondjaira bízott értékekért fe­lelősséggel tartozik a társadalomnak és a törvénynek. Sok helyen elhanyagolják a kötelező ellenőrzést, és amikor megtörténik a baj, igyekeznek a felelősséget másra hárí tani. A tűz elleni küzdelem legjobb módszere a megelőzés, vagyis mindenütt ki kell küszöbölni a tüzet okozható hi­bákat, ügyelni kell arra, hogy jó állapotban legyen a kézi tűzoltóberendezés. A falvakban, városokban egyaránt nö­velni kell a tűzoltórajok és -szakaszok ütőképességét, s ügyelni arra, hogy a tűzoltó technika mindig üzemképes állapotban legyen. S most, a tavasz idején a fűkiégetések- re is oda kell figyelni. Tavaly több hektár erdő pusztult el a gondtalanul rakott tűz miatt, ami igen nagy kár, mert pótlásuk, újraültetésiik után is évtizedekre van szük­ség, amíg a facsemetékből kitermelésre alkalmas erdő lesz. A múlt év tehát azt mutatja, hogy nagy vámot fizetünk az emberi gondatlanságért. Éppen azért vegyük komolyab­ban a tűzrendészen szabályok megtartását, és legyünk szigorúbbak a vétkesekkel szemben. NÉMETH JÁNOS Földcsuszamlás Lubietovában Banská Bystricából Lubieto vába csak egy ugrás. Gépko­csival mindössze néhány perc. A közelmúltban, amikor arra jártunk, mégis jó időbe tellett, amíg megérkeztünk a festői környezetben fekvő falucskába. Nem, nem amiatt késlekedtünk, hogy elidőztünk az ébredező természet szépségeinek csodá- lásában. Egy földgyalu és két, hosszú csövekkel megrakott teherautó után csak lassan ha­ladhattunk a szűk és kacska- ringós úton. A faluban „ostromállapot“ fogadott. Katonák, tűzoltók, erőgépek. A levegőben már a tavasz illatozott, a hangulat azonban a fagypont alatt volt. Mi is történt tulajdonképpen Lubietovában? Február utolsó napjaiban „megindult“ az egyik hegyoldal. Földcsuszamlás már veit itt a múltban is, de sok­kal kisebb. Az olvadó hó és a sokáig tartó esőzés hatására most mintegy 50 hektárnyi te­rületen csaknem 10 millió köb­méter föld jött mozgásba. Ez a hatalmas mennyiség, amely kezdetben 6 métert tett meg 24 óra alatt, egyenesen a völgy­ben fekvő házak felé tartott. — Már az első földmozgás­nál megtettük a szükséges óv­intézkedéseket — mondta Da­niel Baláž, a hnb elnöke. — A veszélyeztetett helyekről ki­telepítettük az embereket. Nem ment könnyen. Néhányan egy­szerűen képtelenek voltak el­képzelni, hogy a láthatatlanul közeledő, árkokkal barázdált domboldal annyira veszélyes le­het. Az első ház még aznap éjjel összeomlott. Azután következett még három. Mind új, egyeme­letes épület. Kettő még el sem készült egészen. Beszéltünk a károsultakkal ts. Az események visszaperge- tése könnyeket csalt a szemiik­Az egyik összeomlott ház be. Nem csoda. Rengeteg mun­ka, fáradság, és nem utolsó­sorban pénz veszett itt kárba. Egyikük még húszezer koroná­val tartozik a banknak a há­zért, amelyik már nem létezik. A drámai órákat, nehéz na­pokat az emberi segítőkészség, önfeláldozás szép példái jelle­mezték. Nemcsak a helybeliek, de a környező falvak lakói, a mezőgazdasági és az ipari üze­mek is segítettek. Emberélet­ben nem esett kár. Mindenkit idejében kiköltöztettek, ám fennállt még az a veszély, hogy a földcsuszamlás elzárja a falut átszelő patakot, s a ki­áradó víz újabb károkat okoz. Sürgősen több száz folyóméter nagy átmérőjű csőre volt szük­ség, amely a patak esetleges betemetése után is levezette volna a vizet. Néhány vállalat késedelem nélkül szállította a raktáron levő csöveket, de még így is hiányzott százegynéhány méter. Ezt a Sverma Vasmű (A szerző felvétele) dolgozói terven felül készítet­ték el. A tűzoltók éjjel-nappal csa­polták, szivattyúzták a hegyol­dalban keletkezett sokszáz ta­vacskát, pocsolyát. A geológu­sok és földmérők tanácsára pe­dig a talajvíz elvezetésére 3000 méter árkot kellett kiásni. A közvetlen veszély ugyan már elmúlt, a földcsuszamlás azonban tovább tart. Napi hat méter helyett most már mind­össze centiméterekkel mérhető a hatalmas földtömeg helyzet- változtatása. Egy-két kiadósabb esőzés azonban újra nehezíte­né, bonyolítaná a helyzetet. A készültség tovább tart. Az élet azonban már lassan normalizá­lódik. Ottjártunkkor a hnb ta­nácsterme még „éjjeli mene­dékhelyre“ emlékeztetett. A pil­leágyak, hálózsákok, takarók azonban már gazdátlanok vol­tak. Az összes érintett család már új otthonba költözött. ORDŐDY VILMOS 1977. IV. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom