Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-27 / 115. szám, szerda
Úf szó Legértékesebb kincsünk Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatát A „kalapos“ mester Szocialista társadalmunk fejlődése során számtalanszor tapasztalhattuk, hogy dolgozóink alkotó kezdeményezése alapja volt és marad gazdasági sikereinknek. Ezt a tényt Husák elvtárs a XV. kongresszusi beszámolójában is egyértelműen aláhúzta: ,,A nép kezdeményezése, tudása és munkaszeretete a mi legértékesebb kincsünk. Ha jól határozzuk meg a feladatokat, ha jól szervezzük a munkát, a nép látja ennek eredményét; ha az emberek tudják, hogy maguknak, szocialista hazájuknak dolgoznak, ez kimeríthetetlen erőt ad.“ A lendítökei ék A szocialista munkaverseny- mozgalom az utóbbi években hatalmas méreteket öltött, s magával ragadta dolgozóink nagy többségét. Az élmunkásmozgalomtól a népszerű szocialista brigádmozgalomig dolgozóink milliói választották a szocialista munkaversenynek ezt a legfejlettebb formáját. Ennek a nagy erőnek tulajdonítható, hogy népgazdaságunk a XV. pártkongresszust követő időszakban — bár temérdek nehezítő körülmény hatására — a nép életszínvonala emelkedésében is pozitív fejlődést mutat. Társadalmunk fejlesztésének programja azonban az eddigieknél nagyobb tetteket követel tőlünk, ütemesebb lendületet vár a szocialista versenymozgalomtól. A hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatai szinte megkövetelik, hogy a tömeges szocialista versenymozgalmat minden munka minőségi javítására, a termelés hatékonyságának fokozására irányítsuk. Persze, ehhez a legjobb irányelvek, határozatok, szervezési és egyéb intézkedések önmagukban nem elegendők. A dolgozók kezdeményezésének felkarolásához mély, belső meggyőződésre és arra van szükség, hogy a szocialista munkaversenyt új társadalmunk építésének fontos mozgatórugójaként kezeljük. Ezzel szemben zömmel akadnak gazdasági vezetők, akik a mozgalom jelentőségét lebecsülik, a munka nehezét az üzemi versenyfelelősökre hárítják, mondván: „Egy- egy jól tervezett gazdasági intézkedés a többszörösét hozza a »konyhára«, mint amit a munkaverseny eredményezhet“. Ezeket a nézeteket az élet cáfolja meg. Elvtársi segítség Napjainkban nem kevés helyen tapasztalható olyan szemlélet, mely szerint minden munkafelajánlás verseny tevékenység is. Ez a nézet teret enged a formális, komolytalan, a dolgozókból idegenkedést, ellenszenvet kiváltó, bürokratikus „papirosmunkának“, amelyek nem tartalmaznak többet, mint amit a fizetésért el kell végezni. Mindezek következtében természetes, hogy a munkaverseny tartalmát illetően tágabb, mint az átlagon felüli munkavégzés. Fogalomkörébe tartozik a korszerű szakismeretek elsajátítása, s ide sorolható a munkavégzés folyamatában alakuló szocialista emberi viszonyok tudatos fejlesztésére irányuló törekvés és tevékenység is. Ezen belül is nagy jelentőségű a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás. Kiemelkedő eredmények elérésére elsősorban azok az egyének és kollektívák képesek, akiket, ill. amelyeket környezetük is segít a munkavégzésben, különösképpen a bonyolult feladatok' megoldásában. . * A CSKP KB hatodik plenáris ülése építőiparunk fejlesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozott. Egyértelműen megállapította, hogy ebben a fontos iparágban kevésbé alkalmazzák azokat a haladó munkamódszereket, amelyek jelentős mértékben meggyorsíthatnák az építkezések ütemét. Hol szorít a csizma ezen a területen? A Zlobin-módszer nem kielégítő térhódításában. Egyetlenegy ipari vállalatunk sincs, ahol ezt a bevált módszert az építőbrigádok komplex módon érvényesítenék. Kiket hibáztathatunk ebben? A munkásokat aligha. Az igazság az, hogy az építővállalatok s az üzemek szférája alkalmatlan erre, mert a Zlobin-csoportokat, mint önálló komplex egységeket anyagi szankciókat is magában foglaló kétoldalú szerződés köti a vállalathoz. S miután a szállítói-rendelői kapcsolatok jelenlegi színvonala sok kívánnivalót hagy maga után, „érthető“ a vállalatok tartózkodása; enyhén szólva, részünkről „nem kívánatos“ a progresszív módszer meghonosítása. Noha a vállalatok gazdasági vezetői nem vonják kétségbe előnyeit, vajmi keveset tesznek kiaknázására. A verseny Végül szólni kell arról a kérdésről is; miért a szocialista brigádmozgalom a munkaverseny társadalmilag legjelentősebb formája? A szocialista munkabrigád tagjai az anyagi termelésben nyújtott többleten kívül konstruktív módon vesznek részt a műszaki fejlesztésben s az egészséges vállalati légkör kialakításában, miközben a mozgalom egyeseknél alapfokon, másoknál magasabb szinten, de valóban felkeltette az érdeklődést a szakmai és a politikai ismeretek gyarapításának szükségessége iránt. Nem kíván bővebb magyarázatot az a gyakorlat által igazolt tétel sem, hogy a munkások, dolgozók általános és szakmai műveltségének színvonala végső soron befolyásolja a termelési tevékenységet, a munka magas fokú hatékonyságát. A szocialista munkabrigádok tehát tágabb értelmet adtak a munkaversenynefc, s ez az értelmezés áll legközelebb Lenin megfogalmazásához is, aki a társadalmi fejlődést sokoldalúan befolyásoló és meggyorsító tetteket értette a szocialista munkaversenyen. ŠTEFAN PEVNÝ mérnök, az SZLKP KB lektora Idestova másfél esztendeje, hogy a Nové Zámky-i (érsek újvári) Remoslužba termelőszövetkezet vezetőségének kezdeményezésére Nyitrán új autó javító-szervizt helyeztek üzembe, ami méltán váltotta ki a gépkocsi-tulajdonosok tetszését. Az új Üzem derék munkás törzsgárdájának köszönhető, hogy rövid időn belül stabilizálódott s messze vidéken is hallatta jő hírnevét. — Mi játszotta ebben a döntő szerepet? — kérdeztem Ladislav Jámbortól, az új üzem rokonszenves, alapító vezető jétől. — Legfontosabb tényezőként — válaszolta — a javítások megbízhatóságát és a határidők megtartását említhetem. Minden fennhéjázás nélkül mondhatom: egy hónap leforgása alatt a legsúlyosabb balesetet ért autókat is „talpra“ állítjuk, nem is szólva arról, hogy a „zónajavításokat“ várakozásra elvégezzük. S ez a harmonikus, ütemes munka Hering Nándor kommunista mester szakavatott irányításával történik, akinek olyan tartozéka jellegzetes kalapja, akárcsak a gépkocsik kürtje. Amint erről beszélgetünk, arcán önfeledt mosoly jelenik meg, ami annyit jelent, nem haragszik a találó megjegyzésért. — Valóban nem tartom sértőnek, ha „kalapos“ mesternek szólítanak — vallja be utólag, midőn a „kibelezett“, összetört és az átadásra kész személygépkocsit együtt mustrál- gatjuk. — Hát ezzel a kocsival mi történt? — hívom fel a figyelmét egy újszerű, prešovi rend- számtáblájú Ladára. — A tulajdonosa — magyarázza a mester — útközben kénytelen volt nálunk megállni, mert hirtelen túl sokra sző kött fel az üzemanyagfogyasztása. Pontosan be kell állítani a porlasztói s félóra múlva ismét folytathatja útját. Munkájával bizonyított Szerszámgépgyárunk legutóbbi nyilvános pártgyülésén az első negyedévi tervfeladatok teljesítését, az ésszerűsítő- és újítómozgalom eddigi eredményeit tettük mérlegre. A párt- bizottság megbízásából ián Lanko mérnök, a gyártásfejlesztési osztály vezetője tartott beszámolót, melyben a dolgozók kezdeményezését, az ésszerűsítő- és az újítómozgalmat jelölte meg sikereink forrásául. Kiemelte azt is, hogy a példamutatásban minden termelési ágazatban a kommunisták vívták ki az elsőséget. A sok közül csupán Jozef Po Hak nevét említem, aki 31 évvel ezelőtt inasként nálunk kezdte pályafutását. Az évek folyamán Poliak elvtárs sokat tanult, elsajátította az esztergályos-, a marósmesterséget s a szerszámgépgyártás minden csínját-bínját. A termelésbe bevezetett újítási javaslatai több mint egymillió korona értéket képviselnek. A politikailag fejlett, szakmailag képzett szakembert legutóbb a számítás- technikai osztály vezetőjévé nevezték ki, ahol tovább folytatta újításait. Ezek közül legjelentősebb a főtengely megmunkálására szolgáló kések hazai gyártásának bevezetése, amely évente legalább 2,5 millió korona megtakarítását eredményezi. Bátran kijelenhetem, hogy vállalatunkban ma már minden önérzetes, dolgozó ember természetes tulajdonsága, hogy munkájával bizonyítja képességeit, „niesterdarabot“ ad ki a kezéből. A legtöbb dolgozó jellemzője a munkásbecsület, a szakmai önérzet, amely nem tűri a hanyag, felelőtlen munkavégzést. PAVOL HOŠŤÄK, n Dubnicai Szerszámgépgyár mestere Közben több helyről hívják a népszerű Nándit, ellenőrizze a javításokat, adjon javaslatokat az elkopott pótalkatrészek cseréjére. Nem vállalhatja tehát tovább a „kalauz“ szerepét, mert hívja a kötelesség. Amikor a viszontlátás reményében kezet szorítunk, arra Az utóbbi napokban tartották tanácskozásukat vállalatunk szocialista és komplex racio- nalizációs brigádjainak vezetői. A brigádtagok képviseletében 230 brigád vezető vitatta nieg a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésével párhuzamosan a magasabb fokú szocialista versenymozgalom helyzetét. Ezen a tanácskozáson először is az került szóba, mit tehetnek a szocialista és a komplex racionalizációs brigádok az idei tervek teljesítéséért, s ehhez milyen feltételek megteremtését várják a gazdasági vezetőktől. Mindezen túl a korszerű, gazdaságos, jól értékesíthető termékek arányának növelése, a minőség, az ütemesebb termelés, az anyaggal, energiával, munkaerővel való ésszerű takarékosság, az üzemszervezés javítása kapta a legnagyobb hangsúlyt. E feladatok megoldásában igen nagy a versenyző brigá dók szerepe, s tartalmas vitára adott alapot az is, hogy a brigádvezetők a gazdasági feladatok megoldására kerestek a jelenleginél hatékonyabb lehetőséget. Vállalatunk gyáregységeiben a dolgozók 95 százaléka — összesen 9299-en — vesz részt a szocialista és a komplex racionalizációs brigádmozgalomban. Nekik köszönhetjük, hogy az ötéves tervidőszak első évének feladatait túlszárnyaltuk, s az idén sem vallunk szégyent, noha a kollárovói (gútai) gyáregységünk távolról sem teljesítette első negyedévi előirányzatát. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésével szorosan ösz- szefügg a „dolgozz hibátlanul“ munkarendszer, amely a Seredi Nikkelkohó üzemében is kezd széles mozgalommá terebélyesedni. A nemes mozgalom tartalmát tekintve olyan vezetési koncepció, amely a műszaki, gazdasági, szervezési, nevelési és ösztönzési intézkedések ösz- szeftiggő módszereivel törekszik a hibákat kiküszöbölni és a veszteségeket megelőzni az üzemi tevékenység minden részterületén. Pártalapszervezetünk és a szakszervezet üzemi bizottsága e szempontok figyelembe vételével bontakoztatta ki dolgozóink kezdeményezését, amely egyetértő és cselekvő támogatásukkal találkozott. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 2,5 millió korona értékű munkafelgondolok: a derék mesternek nagy része van abban, hogy az új szerviz kiváló szolgáltatást nyújt a hálás autós társadalomnak és a maguk vonalán ők is teljesítik a CSKP XV. kongresszusának a határozatát. SZOMBATH AMBRUS A tanácskozáson természetesen erről a kérdésről is sok szó esett. És bár vitathatatlan, hogy életünk anyagi alapjainak megteremtésében a szocialista brigádoknak is a legfontosabb feladatuk a munka, már a „szocialista módon dolgozni“ fogalma nem merülhet ki a termelési feladatok teljesítésében, sőt túlteljesítésében sem. A munka szocialista jellegét ugyanis az adja, hogy a dolgozóknak személyes közük van az egész vállalat életéhez és hogy tájékozottak a gyáregységek ügyeiben. Ezt a szemléletet erősítik brigádjaink, különösen azok, amelyek hosszabb idő óta dolgoznak együtt. És ahogyan izmosodnak, fejlődnek a többiek, úgy válik a szocialista brigádmozgalom minden gyáregységünkben az üzemi demokrácia fontos fórumává. Mindehhez azonban nélkülözhetetlen az állandó tanulás, a szakmai, politikai továbbképzés, mert a mai tudás holnap már nem lesz elegendő. Vállalatunk dolgozói 412 l:ol lektív és 9299 egyéni munka- felajánlással köszöntik a szak- szervezetek országos kongresszusát, valamint a NOSZF (30. évfordulóját. A kötelezettségvállalásokban — igaz — sok még a formális elem, ám dolgozóink kezdeményezése jelentős segítséget nyújt vállalatunk jó hírnevének öregbítésében. VOJTECH MELUCH, a Pov. Bystrica-i ZVL Vállalat pártbizottságának elnöke ajánlást tettek a NOSZF közelgő 60. évfordulója tiszteletére. A lényeg: minden műhely vezetőjében és a szocialista munkabrigádokban hajlandóság mutatkozott arra, hogy őszintén és önkritikusan szembenézzenek működési területük minden fogyatékosságával. A másik lényeges dolog, hogy a nieste^ rek és a munkások egyaránt viselik a teljes felelősséget a termelésért, így mindenki saját munkájának ellenőre is. Az így szervezett szocialista munkaverseny teszi lehetővé, hogy igényes tervfeladatainkat csakúgy, mint a XV. pártkongresszus határozatát az utolsó betűig teljesítsük. IGNÁC SISAK mérnök, a Seredi Nikkelkohó technológusa Varga Ferenc, a Nyitrai Magasépítő Vállalat neves kőművese az építőipari vállalat szakmunkástanulóit vezeti be a kőművesszakma „rejtelmeibe“. Ő is részese annak, hogy az új, haladó építkezési módszerek mind nagyobb teret hódítanak a vállalat üzemegységeiben. (Sz. A. felvétele) VÁLLALTUK-TELJESÍTJÜK TELJES FELELŐSSÉGGEL Munka közben
