Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-20 / 108. szám, szerda
A lő BORNAK íS kell cm i Látogatás a prágai Csomagolástechnikai Kutatóintézetben A prága—smíchovi ČKD Tatra vállalat ifjúsági kollektívái a SZISZ ll. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére szocialista felajánlást tettek. A vállalat fiataljai így akarják elősegíteni a termelés hatékonyságának növelését, valamint a Szovjetunióba és az NI)K-ba irányuló villamosexport feladatainak teljesítését. Felvételünkön: (balról) František Feglar, a „SZISZ 11. kongresszusának kollektívája“ cím elnyeréséért versenyző ifjúsági munkacsoport tagjai. (Felvétel: CTK — L. Hajský) Ä határ képe a Jé munkát dicséri IDŐELŐNNYEL VÉGZIK A MEZEI MUNKÁKAT Öt-hat évtizeddel ezelőtt a kereskedőknek még nem sok gondot okozott a csomagolás módja. A fogyasztók is természetesnek tartották, hogy a megvásárolt közszükségleti cikkeket, sőt az élelmiszereket is újságpapírból tekert tölcsérekben vigyék haza. A fejlődés jóvoltából az újságpapírtölcsérek helyébe véglegesen a csomagolópapírból vagy különböző műanyagból készült zacskók és egyéb, ma még meglehetősen költséges burkolatok léptek. Noha az egyes árufajták csomagolására fordított összeg ma évente meghaladja a tízmilliárd koronát, a burkolatok minőségével és külszínével — a kapitalista országokéhoz viszonyítva — még nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. De azért az e célra fordított tetemes összeg mégsem hiábavaló kiadás. Az elfogadott elv szerint a fényűzés mellőzésével, ám a csomagolás színvonalának fokozatos emelésével a különböző termékek tulajdonságaihoz legjobban alkalmazkodó burkolatok előállítására törekszünk. ^ A burkolatnak többféle rendeltetése van Ezekkel a problémákkal foglalkozik a prágai IMADOS-nak nevezett Csomagolástechnikai Kutatóintézet. Feladata a laka- rékoskodási szempontok figyelembe vételével a hazai és a KGST-tagországok igényeinek, életszínvonalának, illetve gazdasági lehetőslégeinek megfelelő csomagolástechnikai, szállítási és raktározási rendszerek kidolgozása. — Intézetünk laboratóriumában a legkülönbözőbb árufajták csomagolására szánt anyagokkal és kész burkolatokkal is kísérletezünk — mondja Jarmila Hrdinova mérnök, igazgatóhelyettes. Szavai szerint ugyanis a burkolatnak többféle rendeltetése van. A legfontosabb, hogy a külső befolyásoktól védje az árut. Emellett természetes, hogy az optikai készülék más óvintézkedéseket igényel, mint pl. a könnyen rozsdásodó gépalkatrész, vagy a romlandó élelmiszerek. De a burkolatnak az áru mozgatását is meg kell könnyítenie, és hogy megkímélje a dolgozókat a fárasztó fizikai munkától, egyszerű kezelése, hordozhatósága ugyanolyan fontos követelmény, mint célszerű terjedelme vagy súlya. Nem téveszthető szem elől az sem, hogy míg a fogyasztót azelőtt az áru minőségéről, súlyáról, előállításának időpontjáról, vagy a jótállási idő tártál- máról az eladó tájékoztatta — az önkiszolgáló boltokban minderről úgyszólván egyedül a burkolaton feltüntetett adatok informálnak. Érthető tehát, ha a pontos tájékoztatások és a használati utasítás hiánya bosszantja a vevőt. Noha a közmondás szerint a jó bornak nem kell cégér, a tapasztalatok a kereskedelemben ennek az elvnek éppen az ellenkezőjére mutatnak. Mindenki szívsebben vásárolja ugyanis a tetszetősen, ízlésesen becsomagolt árut. Gondoljunk csak a hazai piacon is gyakran megjelenő külföldi termékekre, amelyek — sokféle színekben pompázó burkolatuk miatt — hamarosan elkelnek, bár minőségük nem mindig veszi fel a versenyt a hazai áruval, és nemegyszer csalódást is okoznak. Nem lehet cél a fogyasztó félrevezetése — Csomagolástechnikánk egyik lényeges szempontja a fogyasztó egészségének védelme — utal Jarmila Hrdinová azokra a külföldön általánosan elterjedt plasztikus anyagokból készült élelmiszerburkolatokra, amelyeket a műanyagok bizonyos, az egészségre ártalmas tulajdonságuk miatt mi higiénikusok nem engedélyeznénk. Természetesen a fogyasztó félrevezetésére szolgáló, az áru minőségéről tévesen tájékoztató, feleslegesen terjedelmes burkolatok — amilyenekben a nyugati országok pl. kozmetikai termékeiket árusítják ■—» sincsenek nálunk engedélyezve. — Tény, hogy a csomagolás- technikának számos problémával kell megküzdenie, amelyek közül a legégetőbb a minőség kérdése — hivatkozik vendéglátóm a XV. pártkongresszusnak általában a termékek minőségének javítására irányuló határozata. — Nem kétséges ui., hogy az áru minősége a burkolat minőségétől is függ, amelynek fogyatékosságai az áru értékének idő előtti csökkentését vagy teljes elértéktelenedését is eredményezheti. Az állami felügyelőség funkcióját is gyakorló intézet dolgozói ezen a téren is gazdag, de nem mindig örvendetes tapasztalatokkal rendelkeznek. Különösen a burkolatok előállításánál kötelező technológiai fegyelem betartására — pl. a gépek megfelelő beállítására — ügyelnek. Mert az általánosan elfogadott elv szerint a meg nem felelő burkolatban a legjobb minőségű áru sem osztályozható elsőrendűként. Ennek a fogyatékosságnak a káros hatása főleg a kivitelre szánt termékek esetében okoz sok gondot. Csökken irántuk az érdeklődés, vagy lényegesen olcsóbb áron vagyunk kénytelenek exportálni az ilyen árut. Fejlődő csomagolástechnikánk jóvoltából azonban a hasonló nehézségek ma már ritkán fordulnak elő. A követelményeknek megfelelő, célszerű, csinos burkolatok — a fokozott gondoskodás jóvoltából — többnyire kielégítik az igényeket. Üj anyagokkal kísérleteznek — Sikereink részben a klasz- szikus anyagoknál lényegesen könnyebb és az árunak hathatósabb védelmet biztosító nemesített anyagok érdeme. Ezeknek az előállítása azonban mind a vegyiparral, mind a feldolgozó iparral szemben fokozott igényeket támaszt. De jarmila Hrdinová szerint az ismert nehézségek ellenére sincs ok panaszra. Gondoljunk csak a Chemosvit eredményeire. A celofán és a polietilén, vagy a celofán és az alumínium kombinálásával gyártott zacskók kiválóan alkalmasak pl. a tejpor vagy a poralakban előállított levesek csomagolására. A polietilén és a poliamid kombinálásával készített zacskók pedig a sajtok és hústermékek légmentes csomagolását is lehetővé teszik. Nem csoda tehát, hogy a tavalyi brnói Em- bax-priiU nemzetközi kiállításon megrendezett versenyen ezt a csomagolási módot az első díjjal tüntették ki. E téren több más üzemünk eredményei sem téveszthetők szem elől. Pl. a bŕidličnái Ko- vohuté n. v. sikeresen kísérletezik az alumíniumfóliák, valamint a papír és a polietilén kombinálásával. Ezt teszi a Dél-csehországi Papírgyár is. amely a polietilén és az alumíniumfólia kombinálásával a korrózió ellen védelmet nyújtó Barrier nevű anyagot fejlesztette ki. Hasonlóképpen kísérletek folynak a konzerviparban a bádoggal, illetve a sokkal drágább ónozott bádoglemezek helyett a krómozott a bádoglemezek felhasználásának lehetőségeivel. A ma még gyakran alkalmazott munkaigényes és meglehetősen súlyos burkolatokat pedig a szakemberiek fokozatosan az egyszerűbben előállítható, könnyebb és olcsóbb hullámpapír-, faforgács- és furnérlemezzel igyekeznek helyettesíteni. A cél a gépipari termékek csomagolására is alkalmas vízálló, és a rázkódtatá- soknak biztonságosan ellenálló lemezek előállítása. — Nem beszéltünk még az aránylag gyakran megrepedező tejeszacskókat érő bírálatról — tereli a szót vendéglátóm a csomagológépek hibás kezelésére és a polietilénfóliák minőségére visszavezethető fogyatékosságokra. — Ennek ellenére a tejeszacskók egyszerű kezelhetőségük és töltésük, valamint alacsony áruk miatt még hosszú ideig forgalomban maradnak. Csomagológépek Noha gépiparunk megközelíti a világszínvonalat, a csomagológépek sokféle fajtája miatt egyetlen üzemünk sem foglalkozik kizárólagos előállításukkal. Ez ugyanis nem lenne gazdaságos. A fejlesztésükkel, szakosításukkal és gyártásukkal kapcsolatos problémák megoldására a KGST keretében a kétes sokoldalú szerződések hivatottak. Ilyen szerződés alapján állítja elő pl. a vlašimi Bla- nik Gépgyár az ömlesztett élelmiszerek és krémek csomagolására alkalmas gépeket. A Che- pos vállalat üzemei pedig a külföldön Is nagy érdeklődésnek örvendő üveggyártó-auto- matákat termeli. Minthogy azonban a többi csomagológépet tekintve sem vagyunk, de nem is lehetünk önellátók, igényeinket — igyekezve függetleníteni magunkat a kapitalista piactól — a KGST tagállamokból fedezzük. XXX Az elmondottakból is kitűnik, hogy az IMADOS intézet célja a hiányos csomagolás következtében keletkező gazdasági károk megelőzése, illetve csökkentése. Tanácsadó szolgálata keretében a burkolatok célszerű megválasztására és az újonnan kifejlesztett burkolatok előnyeire hívja fel a vállalatok figyelmét. Kutató és kísérleti tevékenységében pedig a nitrai Plastikával, a Slovnafttal és a többi vállalattal együttműködve, a KGST tagországok szakembereivel fenntartott szoros kapcsolataira és velük való tapasztalatcserére támaszkodik. KARDOS MÁRTA Korán érkeztem, az agronó- must mégsem találtam az irodában. — Kinn van a határban — mondta valaki, s a tájékozatlannak kijáró hangon még hozzátette: — Kár várnia, dologidőben csak nagyon fontos ügyben jön be az irodába. Elismerően bólintottam és már búcsúzni akartam, amikor az úton feltűnt egy terepjáró, a vezető melletti ülésen régi ismerőssel, Józsa Károllyal, a Hroboiíovói (Alistáli) Egységes Földművesszövetkezet agronó- musával. — Csak percekre ugrottam be, az elvégzett munkáról kell leadnom a jelentést — mondta mintegy igazolva a korábban hallottakat. — Azzal, amit jelent, elégedett? — A legmesszebbmenően. Beleértve az elvégzett munka- mennyiségét, minőségét és az eredményt is. P o n l o sa bba n meg ma gy a rázza. Az eredményen a határ jelenlegi képét érti, s az a jól, valamint időben elvégzett munkát bizonyítja. — Tavasszal nagyon kell vigyázni a munka minőségére, akár talajművelésről, vetőmag- előkészítéséről, vagy vetésről legyen szó, hiszen a minőség a növények további fejlődését illetően döntő jelentőségű. Dolgozóink ezt kellően tudatosították. A kedvezőtlen időjárás mellett is zokszó s panasz nélkül vállalták a meghosszabbított munkanapokat, lemondva szabadnapjaikról is. Mert úgy igaz, hogy a tavaszi munkák kezdetétől a munkára alkalmas napok mindegyikét maximálisan kihasználtuk. A szombatokat és a vasárnapokat is. Időközben beértünk az irodába, íróasztalához ülve kiterítette a munkák menetéről képet nyújtó ívet, és tölteni kezdte az aznapi ablakocskákat. Egyiknél-má- siknál megállt, hogy elmondhassa a legfontosabbakat. — Cukorrépa ... Vetését még húsvét előtt befejeztük. Az első vetésnél már látszanak a sorok, szépen kikelt a mag. A nyugatnémet fajtát hét, a Dob- rovicei A-t pedig öf*Ventimé- terre vetettük, vállalva a kapával történő igazítást. így a hektáronkénti tőszám megközelíti a százezret, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfelelő legyen a cukortartalom. A végső sikert más szempontokból sem bíztuk a véletlenre. A cukorrépa vetésterületén a műtrágya kétharmadát már ősszel leszántottuk és eldolgoztuk a hantokat, tehát lesímítóztuk a talajt. Hatsoros vetőgépeinket kettesével összekapcsoltuk, így kevesebb a köztes sor, a gépek pontos működését pedig vetés előtt itt a telepen ellenőriztük. Szó nélkül leír pár számot, majd a szemes kukoricához érve ismét szünetet tart. — Tíz nap alatt elvetjük a kukoricát. Sokat várunk az új nyugatnémet vetőgéplől, hiszen pontossága és napi 50—60 hektáros teljesítménye a jó minőségű vetésben döntő jelentőségű. A gép persze még nem minden. Megfelelő emberi hozzáértés és szakértelem nélkül nem érvényesülnének előnyei. Ezt tudatosítva, létrehoztunk egy állandó munkacsoportot, amelynek tagjai kimondottan a vetést végzik. Sajnos, probléma is akad. Kevés a foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyánk és ez lassítja a talajelőkészítést. Közben valaki benyit az irodába. — Azonnal — mondja az ag- ronómus, még mielőtt az illető bármit is szólna. — A kertészetbe megyünk, kijelöljük a répa helyét. Tíz hektár kertészetünk van, ebből másfél hektár a fóliával fedett rész. A korai salátát most szedjük, helyébe pedig már ültetjük a paprikát. — Nem ártott a növényeknek a hideg? — A fólia alatt nem. Palántáink szépek, a palántanevelő ház melege megvédte őket a hidegtől. Sajnos, az egy hektár káposztát megviselte a hideg. Közben elkészült a kimutatás, már jönnek is érte. Egy további érkező jelenti, viszik az előkészített műtrágyát. — Nem unalmas a munkanap — mondom, miután ismét magunkra maradunk. — Nem, de ez az idén valahogy nem is tűnik fel. A tervezettnél három héttel előbbre vagyunk a mezei munkákkal, a növények pedig szépen fejlődnek. Az árpa elsőrendűen kikelt, gyönyörű a lucerna, a korai vetésű búza a hidegek előtt pedig ugyancsak előrehaladt a fejlődésben. Mindez örömmel tölti el az ember szívét, hiszen olyan a határ, mint egy kiskert. Ezt látva szinte megfeledkezünk a fáradtságról és a sok munka, gond is kevesebbnek tűnik. Nem véletlen ez az öröm, hiszen közismert, hogy feladataink az idén minden eddiginél nagyobbak. Hiánytalan teljesítésük érdekében kifejtett igyekezetünk eddig eredményesnek mutatkozik. Fontos, hogy a továbbiakban messzemenő gondoskodással megtartsuk azt a biológiai képességet, ami jelenleg a mezei növényekben van. EGRI FERENC Elkészült az első Sluna lakószoba-berendezés a Drevoindustria nemzeti vállalat žilinai bútorgyárában. A szobabútor az idei újdonságok közé tartozik. Nagy előnye, hogy a bútor a vásárló elképzelése és szükséglete szerint állítható össze. Felvételünkön: készül a Sluna lakószobabútor. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK)