Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-20 / 108. szám, szerda

TELJESÍTJÜK fi CSKP XV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁT Hagy erő a dogozók kezdeményezése Beszélgetés Ladislav Jašík elvtárssal, az SZKT titkárával Hazánkban a közel harminc évvel ezelőtt végbement szo­cialista forradalom jelentette történelmünkben társadal­munk leggyökeresebb megváltoztatását. Munkásosztályunk társadalmunk vezető osztálya lett, s a dolgozókkal karölt­ve az a törekvése, hogy. tovább szilárdítsa szocialista rend­szerünk politikai pilléreit, gazdasági erejét, és biztosítsa a fejlett szocialista társadalom felépítésének, a nép életszín­vonala szakadatlan emelésének feltételeit. Ezek n törekvések a legtö­megesebben és legkézzelfogha- tóbban az üzemekben a munka­végzés során valósulnak meg a szocialista munkaverseny-moz- galom hatalmas segítségével, dolgozóink nagy többségének lelkes támogatásával. E fontos mozgatóerő jelentőségéről La­dislav Jašík elvtárssal, a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak titkárával beszélgettünk, íiki szívesen válaszolt kérdé­seinkre. Az érem két oldala — A munkaverseny társa­dalmi tartalmát, célját, a mun­kások képességeinek tömeges kibontakozását — hangsúlyoz­ta bevezetőjében — mindenkor az uralkodó termelési mód, a termelési viszonyok határozzák meg. Ebből a szempontból ér­demes áttekinteni a tőkésorszá­gokban kialakult helyzetet. Napjainkban a tőkések jellem­zője, hogy miközben elítélik a szocialista országokban folyó munkaverseny-mozgalmat, ma­guk is tudatosan szervezik a magántulajdonban levő üzemek dolgozóinak „munkaversenyét“. A nagy tőkés monopóliumok­ban a termelés és gazdálko­dás vezetőinek megítélése és megbecsülése jórészt attól függ, hogy hány hasznosítható újí­tást és munka kezdeményezést tudnak kisajtolni a dolgozók­ból. Ez a „munkaverseny“ ter­mészetesen a tőkések nyere­ségét gyarapítja, de alkalmas arra is, hogy a dolgozókban el­altassa az osztálytudatot. Végül is a munkaintenzitás, a mun­katempó fokozását célozza az­zal a burkolt és jól leplezett szándékkal, hogy általa csök­kenthessék a munkáslétszámot. A kapitalizmusban folyó mun­kaverseny tehát többnyire fe­leslegessé, munkanélkülivé te­szi az embereket, vagyis a dol­gozókban rejlő tehetséget és kezdeményezőerőt önmaguk el­len fordítja. # Egyértelmű tehát ma is Engels megállapítása, hogy a munkások egymás közötti ver­senye és konkurrenciája a ka­pitalizmus legrosszabb oldala a munkás számára, a burzsoázia legélesebb fegyvere a proleta­riátus ellen? — Nyilvánvaló. Ám Leninnél pontosabban senki sem fogal­mazta meg, hogy csak a szo­cializmusban válik lehetővé a vállalkozó szellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, tömegméretű megnyilatkozása. A szocialista rendszer teremt lehetőséget arra, hogy kibonta­kozzanak azok a tehetségek és képességek, amelyek a népben megvannak, amelyeket a kapi­talizmus eltiport, elnyomott és szüntelenül elfojt. A szocialista társadalmi rendszerben a mun­kaverseny éltető ereje és éb- rentartója a dolgozók tulajdo­nosi tudata és ebből eredően a mind elevenebbé, hatékonyabbá váló termelési aktivitása és nö­vekvő felelősségérzete. ® A Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom a Nemzeti Front legnépesebb tömegszervezete. Milyen célokat követ a dolgo­zók kezdeményezésének irányí­tásában? — Társadalmi fejlődésünk je­lenlegi szakaszában fokozódik a dolgozók aktivitásának jelen­tősége. A bonyolultabb terme­lési, gazdasági feladatokat csak úgy oldhatjuk meg sikeresen, ha a célok elérése társadalmi mé­retekben is közüggyé, minden dolgozó személyes ügyévé vá­lik. Egyébként naponta tapasz­talhatjuk, hogy a termelés, az építkezések és a szolgáltatások folyamatában a munkások egy része rosszul, mások jól, vagy kitűnően dolgoznak. Az ered­mények összehasonlítását, a legjobb munkatapasztalatok ál­talánosítását, tanulmányozását segítő szocialista versenynek valódi célja, hogy a lemaradó­kat a jók és az élenjárók szín­vonalára emelje. Már a „Szár­nyald túl magad és tarts kim jeligét magán viselő mozgalom­nál is tapasztalhattuk, hogy e versenyforma úttörői szerzett gazdag tapasztalataikat önzetle­nül átadják társaiknak, a mun­kaközösségeknek, hogy ők is csúcseredményeket érhessenek el a tervteljesítésben. A szak- szervezet üzemi bizottságainak mindezen túl az a feladatuk, hogy az új technika és techno­lógiai eljárások követésére, az újítómozgalom fellendítésére serkentsék dolgozóinkat. Ezzel párhuzamosan számos olyan példát fs említhetek, hogy fej­lettebb munkaközösségeink, a szocialista verseny többszörös győztesei, az ésszerűsítők, fel­találók legjobbjai már a mun­ka hatékonyságát és minőségé­nek javítását tűzték zászlajuk­ra. Kihasználni a tartalékokat ^ Gyakran lehelünk tanúi, hogy az üzemekben kevésbé ve­szik figyelembe az újítási ja­vaslatokat, gátolják gyakorlati átültetésüket. Mi a helyzet ezen a téren? — A vállalatok tudományos- műszaki fejlesztési célkitűzé­seik elérését kétségkívül az újí­tók, a feltalálók tevékenységé­nek felkarolásával segíthetik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma az újítómozgalom az a ke­ret, amelyben a gondolkodó munkavégzés, a tehetség, az al­kotóképesség a legkézzelfogha­tóbban nyilvánul meg, és a legjelentősebb gazdasági ered­ményt biztosítja. Népgazdasági szinten csak milliárdokban fe­jezhető ki az a roppant szelle­mi kincs, amely a dolgozók fe­jében, gondolataiban rejlik, ez a potenciál még sincs kihasz­nálva. Bizonyításul néhány adat. Az évenként beterjesztett javaslatoknak alig a felét is­merik el, ami annyit jelent, hogy — különböző okok miatt minden második javaslat — eleve hajótörést szenved. Több tízezer elfogadott' ésszerűsítő-, és több ezer feltaláló-javaslat kihasználatlanul hever, mert — állítólag — a gazdasági szer­vek nem győzik őket a gyakor­latba átültetni. 1976-ban pél­dául az elfogíidott 32 000 tema­tikus feladatból tízezernél alig többet oldottak meg, s ezekből mindössze 6500-at vezettek be a termelésbe. Nagy tartalékok rejlenek továbbá abban, hogy a bevált újításoknak csak egy há­nyadát érvényesítik a gyakor­latban. Ezek a jelenségek nem növelik az újítókedvet és az ak­tivitást. Nincsenek erre rendsza­bályaink? —- Vannak. De nem teljesítik őket. Ezért a kormányhatáro­zat értelmében az SZKT meg­tette a szükséges intézkedése­ket az újító- és a komplex ra­cionalizációs brigádok mintaler- vének, széles körű terjesztésé­re, amiben a népszerű Mladá Roleslav-i mozgalom tömegalap- ra való helyezését is egyaránt szorgalmazza. SZOMBATH AMBRUS A legjobi* utat választottuk A jihlavai Motorpal gyártmá­nyai — a Diesel-motorok por­lasztóberendezései — nemcsak hazánkban, hanem a szocialista országok gépkocsiiparában is keresettek. Mivel érdemelték ki ezt az elismerést? Elsősorban a termelés minősége és a munka hatékonysága szüntelen fokozá­sával, ami egyik legfőbb jel­lemzője munkáskollektíváink fá­radozásainak. Persze, kendőzném a valósá­got, ha elhallgatnám, hogy a megszokott, rutinmunka, köze­pette, amikor a határidők is szorongattak, több hibát követ­tünk el a minőség rovására. A terv mennyiségi mutatóinak mindenáron való teljesítése — ez volt a prémiumok kifizetésé­nek kritériuma — végtermé­keink minőségi ellenőrzésére is rányomta bélyegét. A vállalat kommunistái, a gazdasági ve­zetők csak akkor ébredtek fel álmukból, amikor tömegével érkeztek a kifogások gyártmá nyaink megbízhatóságára. — Hogyan tovább? — kér­dezték a törzsgárda tagjai egy­mástól. — A régi módon semmi eset­re sem — hangoztattuk tavaly szeptemberben a párt nyilvános gyűlésén, ahol egyebek között azt is egyhangúlag elhatároz­tuk, hogy csatlakozunk a Mla­dá Boleslav-i Autógyár dolgo­zóinak versenyfelhívásához. Még csak fél év eredményei­ről adhatok számot, de ez a rö­vid idő is igazolta, hogy visz- szaállítottuk gyártmányaink jó hírnevét, miközben csökkentet­tük a költségeket, jobban ki­használtuk a munkaidőt, a gép­sorok teljesítőképességét. A mi­nőség javulásában sokat segí­tett az önellenőrzés bevezetése, szeríny AJÁNDÉK Nem kétséges, hogy a nyit­rai járásban az elsők között szövetkezetünk kommunistái kezdték meg a XIV. pártkong­resszus határozatainak teljesíté­sét. Az eltelt időszak eredmé­nyei mind a termelés hatékony­ságában, mind a gazdálkodás fejlesztésében teljes mértékben igazolták vállalkozásunkat. Ezért, ha az efsz-elnök kol­légáimmal találkozom, gyakran megkérdezik: Hogyan csinál­tátok“? A járási pártbizottság leg­utóbbi plénumülésén részletesen beszéltem erről a kérdésről. Ezért most csak a pártalap- szervezetünk kiépítésének és szilárdításának problémáival foglalkozom, ami döntő mér­tékben befolyásolta elért gazda­sági sikereinket. Az efsz egyesítése után párt- alapszervezelünk 25-ös taglét­számmal kezdte munkáját. Kommunistáink előrehaladott kora komoly gondok elé állí­tott a káderek széthelyezésé- ben. De nem csüggedtünk, meg­bíztunk az emberekben, akik híven követték a párt politiká­ját. Közben bővítettük sorain­kat, olyan módon, hogy jelen­leg 51 tagunk és tagjelöltünk van, akiknek átlagos életkora 44 év körül mozog. Az alapszervezeti munka élén­kítésére kedvezően hatott to­vábbá, hogy a korábbi gyakor­lattól eltérően termelési ágaza­tok szerint alakítottuk újjá a pártcsoportokat. Ezzel sikerült jelentős mértékben aktivizál­nunk a kommunistákat, akik­nek nagy többsége példamuta­tóim teljesíti feladatát, és cse­lekvő módon vesz részt a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak teljesítésében is. Mint mindig, most is nagy súlyt helyezünk szövetkezeti tagságunk alkotó munkakezde­ményezésének kibontakoztatá­sára. Eddig 683 700 korona ér­tékű szocialista kötelezettség­vállalást gyűjtöttünk össze a NOSZF 60. évfordulójának tisz­teletére. Szerény az ajándék, de teljesítése annál komolyabb elszántságot követel mind­annyiunktól. JOZEF GAJDOS mérnök, • sládečkovcei Haladás Efsz elnöke ami egyúttal feleslegessé tette az ellenőrök munkáját, akik most a termelési posztokon tel­jesítenek fontos megbízatást. Akik ismerték vállalatunk ko­rábbi helyzetét, azt mondják: csodával határos tetteket mű­veltünk. Mi valljuk, hogy ma­napság nincsenek csodák, de van jó munkaszervezés, ki­egyensúlyozott demokratikus vállalati légkör, dolgozóink al­kotó kezdeményezése, s nem utolsósorban javuló pártmunka, amelyek együttesen hozzájárul­tak a kedvező helyzet, a ter­melési kedv kialakulásához. Vállalatunk az állami terv el­ső negyedévi feladatait közel 12 millió korona érték gyártásá­val túlteljesítette. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett kö­telezettségvállalásainknak kö­szönhetjük, hogy — november végéig — éves terveink fel­adatait is elvégezzük. Amikor a hatékonyságot és a minőséget tekintjük a gazdálko­dás alapvető követelményének, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalom egyre nö­vekvő szükségleteit és a külke­reskedelem igényeit csak egy­re növekvő árualappal lehet ki­elégíteni. Mindebből követke­zik, hogy ezután sem szűnhet meg a mennyiség növelésére irányuló munkaverseny létjogo­sultsága, de ez csakis olyan esetekben kívánatos, amikor in­dokolt a termelés fokozása. Ká­ros az anyaggal és emberi mun­kával való pazarlás, a terv olyan teljesítése, amely csak a raktárak eladatlan készleteit növeli. Mi a XV. pártkongresz- szus határozatának teljesítésé­hez az előbbi utat választottuk. MIROSLAV VRZÁČEK, a jihlavai Motorpal esztegályosa A nyitrai Plastika gyártmányai egyre nagyobb teret hódítanak a mezőgazdasági üzemekben is. A termékek minőségét és megbíz* hatóságát a szocialista munkabrigádok kifogástalan munkája sza­vatolja. Felvételünkön: Marta Benešová, az ezüstérmes brigád tagja. (Sz. A. felvétele) Nemcsak rajtunk múlik... Nagykereskedelmi Vállalat gbel- cei (köbölkúti) háztartási és ipari árucikkek raktára jelentős szerepet tölt be a lakosság vá­sárlási igényeinek kielégítésé­ben. Miután hatósugarunkba két járás — a Nové Zámky-i (ér­sekújvári) és a komárnói (ko­máromi), — bolthálózatának áruellátása esik, így sokan mon­danak jó és rossz véleményt dolgozóink munkájáról. A kedvező nyilatkozatoknak őszintén örülünk, de a vásárló- közönség bíráló észrevételeit is megszívleljük. Minden törekvé­sünk az, hogy egyre kurtítsuk a „hiányzó“ árucikkek listáját. Tagadhatatlan, sok még a „szűkkeresztmetszetű“ áru, de nem valószínű, hogy mindegyi­kei egyúttal hiánycikk is. Köztudomású, hogy általában a központi fekvésű falvakban építették úgy ki a bolthálóza­tot, ahol az élelmiszereken kí­vül a háztartási és ipari áru­cikkek is beszerezhetők. A tá­voleső kis községekben legfel­jebb vegyeskereskedés megszer­vezésével igyekeztek pótolni a hiányt, de ezeknek az elárusí­tóhelyeknek oly szűk a raktá­ruk, hogy csak a legszüksége­sebb áruknak szoríthatnak he­lyet. Ebből adódik aztán, hogy a vidék lakosságának zöme vá­rosba kényszerül utazgatni, hogy igényeinek megfelelően beszerezze áruszükségletét. A nemzeti bizottságok a válasz­tási program keretében sokat tehetnek e kedvezőtlen helyzet megváltoztatására. És ez mind­annyiunk érdeke, amire a XV. pártkongresszus határozatai is felhívták figyelmünket. ANTON HLAVENKA, a raktár igazgatója A MINŐSÉG JAVARA Eddig vajmi kevés tudósítás látott napvilágot a vráblei (verebélyi) Tesla híradástechni­kai és hangosítóberendezéseket gyártó üzem igyekvő munkakö­zösségéről. Pedig eredményeik alapján valóban megérdemel­nék, hogy gyakrabban szerepel­jenek a nyilvánosság előtt. A közvélemény érdeklődésére például jogosan tarthat számot a CSSZBSZ büszke nevet viselő Valachová elvtársnő vezette szocialista munkabrigád, mely elsőnek nevezett be az üzem­ben folyó szaratovi minőségi versenymozgalomba. A lelkes kollektíva kezdeményezését Krnčan elvtárs szocialista mun­kabrigádja is követte, mely az első három hónapja folyamán 68 000 korona értékű nyers­anyag megtakarításával hívta fel magára a figyelmet. Egyébként mindnyájunkat nagy öröm tölt el, hogy a kö­zelgő moszkvai olimpiai játéko­kon a mi hangosítóbersa lezé- seink segítségével közvetítik majd az eredményeket. Ez a Tesla üzem valamennyi dolgo­zójának nagy kitüntetése. BOGYÓ ANNA a Tesla munkásnője

Next

/
Oldalképek
Tartalom