Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-19 / 107. szám, kedd

Közös célok-hasonló feladatok Egy kombájn 400 alkatrész­ből áll. A megállapítás nem té­vedés, megközelítőleg ugyanis ennyi darab alkatrészből sze­relnek össze egy E-512-es típu­sú kombájnt, amelyet szövetke­zeteink, állami gazdaságaink, valamint gép- és traktorállomá­saink dolgozói jól ismernek. Ismerik teljesítményét, előnyös műszaki tulajdonságait, sokol­dalú alkalmazhatóságát, de ta­lán semmit sem tudnak az NDK-beli gyártóvállalatról, an­nak dolgozóiról. A Fortschritt mezőgazdasági gépipari kombi­nát Zinnowitzben levő vállala­tából kerülnek ki ezek a tetsze­tős és joggal kedvelt kombáj­nok. A közelmúltban egy újság­írócsoporttal volt alkalmam el­látogatni az említett vállalatba. A néhány ott töltött óra alatt több kérdésről beszélgettünk a gyár vezető dolgozóival, köztük szállított a vállalat Csehszlová­kiába. A mezőgazdasági terme­lés iparszerűsítése ma már el­képzelhetetlen lenne az ilyen nagy teljesítményű gépek nél­kül. Tudják ezt a gyártók is, éppen ezért ezt a típust tovább­fejlesztették, s megszületett az E 516-os kombájn, amelyből eb­ben az évben gyártják le az első 20 darabot. Az új változat teljesítménye kétszer nagyobb az elődjéénél, s ugyanakkor kétszer annyi munkát is köve­tel meg az elkészítése, szere­lése. A munkatermelékenység állandó növelésével A vállalat csak úgy tehet ©le­get a vele szemben támasztott követelményeknek, ha állan­dóan bővítik, korszerűsítik. Lengyel vendégmunkások is dolgoznak a kombájnok szerelésén Sieber Klaus vállalati igazga­tóval. A szaimopréstöl a kombájnig Maga a vállalat közvetlenül a második világháború után csu­pán 300 dolgozót foglalkozta­tott, ma már 5300-an dolgoznak ebben az állandóan fejlődő gép­gyárban. Műhelyeiben, szerelő- csarnokaiban a fejlődésnek és az igényeknek megfelelően vál­tozott a gyártási program. Kez­detben szalmapréseket és egyéb, hasonló mezőgazdasági gépeket készítettek, csupán a 60-as évek elején tértek át a kombájnok gyártására. Az SZK 4-es típusú szovjet kom­bájnt fejlesztették tovább és alakították át az NDK mező- gazdasági követelményeinek megfelelően. A vállalat gyártási program­jának megváltoztatása össze­függött a Fortschritt kombiná­ton belüli szakosodási folya­mattal. Ezzel lényegesen meg­gyorsult a zinnowitzi vállalat fejlődése is, s ma már a régi üzemből csupán egyetlen épület található a gyár területén. Az első E 512-es kombájnok 1968-ban gördültek ki a vállalat kapuján. A világoskékre és sárgára festett arató-cséplő gép hamarosan meghódította a nagyüzemi szintű gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzeme­ket nemcsak az NDK-ban, ha­nem Magyarországon és ha­zánkban is. Nem egész tíz év alatt 6500 E-512-es kombájnt — A név is kötelez — jegy­zi meg üzemlátogatás közben Büfé Paul, a vállalat termelési igazgatóhelyettese —, hiszen a Fortschritt szó haladást jelent. Nem zavarhatja meg termelési folyamatunkat az sem, hogy az egyes csarnokokban a terme­léssel párhuzamosan átalakítást végzünk. Hogy a dolgozók nem zavar­tatják magukat, arról meggyő­ződhettünk a szerelőcsarnokban is, ahol annak egyik felében a gépszerelők, a másik felében pedig az építőmunkások végez­ték tennivalóikat. A nehéz munkakörülmények ellenére az idén sem csökkent a munkater­melékenységük, naponta 20 da­rab E 512-es kombájn kerül ki a kezük alól. Az évi tervük A hatalmas munkacsarnokban egyszerre 10 kombájn szerelését végzik 1977. IV. 19. Az E 516-os kombájn az idei lipcsei tavaszi vásáron is szerepelt (Ivan Paška felvételei) ként 23 vállalata működik az NDK-ban, összesen 25 000 alkal­mazottal. Gyártási programjuk nagyon széles. Elmondhatják, hogy a kombinátban minden olyan mezőgazdasági és élelmi­szeripari gépet gyártanak, amelyekre a gabona vetésétől kezdve, a betakarításon keresz­tül, egészen a feldolgozásáig szükség van: talajmegmunkáló és malomipari gépeket, sütőipari berendezéseket, sőt gabonatáro­lókat is. A kombinátról tehát joggal elmondható, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar szolgálatában áll. S ha minden egyes vállalatában úgy dolgoz­nak, mint az E 512-es kombáj­nokat készítő vállalatban, ak­kor a külföldi és az NDK-beli megrendelőknek nem sok okuk lehet panaszra. A jó munka- szervezés, a dolgozók részéről megnyilvánuló kezdeményezés minden esetben meghozza gyü­mölcsét. Ezt pedig nálunk, a csehszlovák mezőgazdasági üze­mekben is láthatjuk, tapasztal­hatjuk. S azt is, hogy valóban a haladást szolgálják. PÁKOZDI GER’FRŰD A Jesenicei Állami gazdaság az idén 500 hektáron termeszt kom- lót. A képen: a gazdaság horesedlyi komlóföldjén javában folyik a munka (Felvétel: J. Šourek — ČTKJ Az újító Ha egyetlen szóval akarnám meghatározni, hogy milyen, csak az az egy szó jut eszembe, hogy: jóravaló. Ezt a jelzőt még otthonról, a falumból hoztam magammal. Nem tudom, más­nak mit jelent, de nekem azo­kat a tulajdonságokat, melyek a becsületes embert jellemzik. Szorgalmat, lelkiismeretességet, őszinteséget, a munkatársak megbecsülését, példás családi és közösségi életet. Ilyen erények birtokosa Har- sányi Aurél, a Kelet-szlovákiai Sütőipari Vállalat műszaki ve­zetője, a CSKP üzemi alapszer­vezetének elnöke, akinek több mint száz elfogadott és megva­lósított újítás fűződik nevéhez. Csak örülni tudunk annak a magas szintű elismerésnek, amelyben a múlt évben volt ré­sze. Kiváló munkájáért Antonín Zápotocký dijat kapott. Közel hétéves barátság fűz Harsányi elvtárshoz. Ismeretsé­günk és baráti kapcsolataink ellenére is csak véletlenül érte­sültem a nem mindennapi ese­ményről. A közelmúltban nála jártam, és egy gyönyörű ólom- kristály dísztárgyat pillantot­tam meg dolgozóasztalán. A kristályon Zápotocký elvtárs domborňyomású képmása volt. Kérdésemre szerényen elmon­dotta, hogy az az Antonin Zá- potocký-díj emléktárgya. Majd elém tett egy füzetnyi újság­kivágást, melyekből hamarosan megtudtam, hogy a szlovák nyelvű lapok: a Pravda, Výcho­doslovenské noviny, Odborár, Potravinár, Večer stb. milyen elismerően gratuláltak kitünte­téséhez, milyen gyakran foglal­koznak munkájával, és méltat­ják immár milliós megtakarítást jelentő újításait. — Huszonegy éve végeztem a Košicei Magyar Tanítási Nyel­vű Gépipari Középiskolában —• mondja magáról. — Utána ide jöttem, a Kelet-szlovákiai Sütő­ipari Vállalatba, művezetőnek. Talán komikus, de eleinte el­csodálkoztam beosztásomon, hi­szen abban az időben a kelet- szlovákiai üzemeinkben alig voltak gépi berendezések. A ke­nyeret és a péksüteményt kéz­zel dagasztották. De alig két éven belül, amint megismerked­tem a műszaki beruházási ter­vekkel, már nagyon is fontos­nak kezdtem érezni a berende­zésekhez szükséges szakértel­met. Sőt, hamarosan an ól is meggyőjr^dheiítem, hogy a ke­nyérgyártás korszerűsítése nem­csak új gépek megvásárlásán, hanem a mi szaktudásunkon és leleményességünkön is múlik. Fő feladatunkká vált az emberi munka valóban emberivé téte­le, automata gépsorok beszere­lésével. Ismerve családi helyzetét, szaval mindinkább n agvilágít- ják előttem sorsát, és megyőz- nek emberségéről. Négy gyer­mek apja — példás ‘desapja. Három gyermekét már átsegí­tette az iskolai tanulmányok, illetve a szakmaszerzés kisebb- nagyobb gondjain. — Sok górd, sok öröm — bólogat elogm'.olkodva Harsányi Aurél. Majd megemlíti, hogy elég gyakran jár külföldön; az NDK-ban, a Szovjetunióban és Magyarországon. Négy nyelvet beszél hibátlanul. — Most milyen feladataid vannak — kérdezem. — Mindig van elég — mond­ja —, de ta'án most az a leg­fontosabb hogy a rozsnyói ke­nyérgyárat az idén, nyáron 'ba­táridőre be tudjuk fejezni. Ez lesz az egyik legkorszerűbb ke­nyérgyár az országban, teljesen automatizált berendezésekkel. Öröm hallgatni terveit a munkáról, a családról. Élet­kedv, derűlátás sugárzik egyé­niségéből. Célzást teszek egész­ségi állapotára. Leint: — Szóra sem érdemes! Bén­iié lenni a munkában, a terve­zésben, küzdeni, és örülni ť jó eredményeknek — annak van értelme! KOVÁCS JÖfcáEF Áz elsők közölt Hasonló fokú javulást tervez­nek a tömegtakarmányok és a fűfélék termesztése terén is. A szövetkezet növénytermesztési ágazatában dolgozó traktorosok ehhez csatlakozva a teljesítmé­nyek túlteljesítését, hajtóanyag- megtakarítást, az állásidők csökkentését és környezetszépí- tési munkálatokat vállaltak — 42 000 korona értékben. A legértékesebb vállalást a sertésgondozók tették, akik a súlygyarapodás növelésével 81 ezer koronás tervtúlteljesítésről gondoskodnak. Persze az cg>éb területeket — így a tejterme­lést, a vágóállatok tenyésztését és a szaporulalnövekedést is felöleli az ágazat 171 000 koro­nás vállalása. A műszaki fejlesztésben dol­gozók jobb nyersanyaggazdálko­dással, a géppark alaposabb ki­használásával és nyersanyagta­karékossággal járulnak hozzá az üzemi felajánláshoz, mely hű képet alkot a Rimamenti szö­vetkezet dolgozóinak kezdemé­nyezéséről. HACSI ATTILA A NÉV KÖTELEZ A Veiké Teriakovce-i szék­hellyel gazdálkodó földműves- szövetkezet a Csehszlovák- Szovjet Barátság nevét viseli. Éppen ezért nem véletlen, hogy a legelsők között rögzítették a NOSZF 60. évfordulója lisztele- tére tett felajánlásukat. Az üze­mi szocialista felajánlást meg­előzően széles körű mozgalom bontakozott ki, melyek során 255 egyéni és nugy kollektív kö­telezettségvállalás született, s ezek értéke meghaladja a 863 ezer koronát. A növénytermesztésben dol­gozó 92 szövetkezeti tag egye­bek között vállalta, hogy a tervezett 33 400 mázsa szemes termény helyett 35 640 mázsát ér el, ami 326 000 koronás több­letjövedelmet jelent. A szövetkezet rövid távú fej­lesztési programjában szerepel az önellátottság elérése takar­mányfélékből. Ebből eredően már az idén nagy gondot fordí­tanak a szalma betakarítására és megfelelő feldolgozására. Az eredeti tervhez viszonyítva 3625 mázsával több takarmány­nak valót hasznosítanak majd. 4500 darab, s ebből a mennyi­ségből sokat a fejlődő orszá­gokba szállítanak. Az E 512-es kombájnok legna­gyobb vásárlói — mint már em­lítettük — Csehszlovákia és Ma­gyarország mezőgazdasági üze­mei. Az első 20 darab E 516- osból, vagyis a próbasorozatból szintén szállítanak hazánkba. Ez a kitűnő gép egyik mező- gazdasági üzemünkben a leg­utóbbi aratás idején már vizs­gázott, valóban kiváló ered­ménnyel. Az igényesség fokozásával Mint minden termelővállalat­ban, itt is csak úgy haladhat­nak előre, ha a dolgozók igé­nyesebbekké válnak önmaguk­kal szemben is. Ha nem növel­nék szaktudásukat, akkor alig­ha birkózhatnának meg felada­taikkal. Gond, probléma pedig náluk is akad, hiszen a munka­erőhiány ott is érezteti hatá­sát. A vállalatban egyébként 300 lengyel vendégmunkás is dolgozik, akik szépen berende­zett, korszerű munkásszállpkban laknak. Mivel a vállalatban főleg a kombájnok végső szerelését végzik, teljesítményük nagy­mértékben függ attól, hogy a különböző szállítóvállalatoktól idejében kapják-e meg az egyes alkatrészeket. Véleményük sze­rint partnereik fegyelmezetteb­ben teljesíthetnék szerződéses kötelezettségeiket, mert bizony előfordul, hogy mások hibája hanyagsága miatt nekik kell „hajrázni“, ha a tervet hiány- tanaiul teljesíteni akarják. Ezt pedig mindig, minden körülmé­nyek között megvalósítják. Nem utolsósorban azért, hogy a külföldi megrendeléseknek Nhatáridőre eleget tehessenek. Sok gondot fordítanak a pót- alkatrészek készítésére és szál­lítására is. A többi vállalat ilyen irányú tevékenységét is irányítják. A Fortschritt mezőgazdasági gépipari kombinátnak egyéb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom