Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-19 / 107. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

NYUGDÍJÜGYEKBEN

Sz. F.: Ha nem adminisztratív munkakörben dolgozik, akkor nyugdíjazása után tartós jellegű munkaviszonyban dolgoziiat tovább azzal, hogy nyugdíját erre az időre havi 1100 korona összegben folyósítanák. Ha az a munka, melyet végez, adminisztratív jellegűnek számítana, akkor egy-egy évben teljes nyugdíj és teljes fizetés mellett 180 munkanapon át dolgozhatna, a maradék időre az év végéig havi 800 korona bruttó fizetést érhetne el teljes nyugdíja mellett.

Szorgalmas kéz jeligére:

öregségi nyugdíjának igénylésekor minden ledolgozott idő beszámítását igényelheti, még akkor is, ha a részleges rokkantjáradék megállapításának idején azt nem érvényesítette Nézetünk szerint az 195S es év3t is el kell ismerni, még akkor is, ha az efsz még tartozik a betegbiztosítási hozzájárulással. Ha a levelében közölt adatok igazolhatók lesznek, az 1938—1943 évek közötti időben legfeljebb 5 évet, a gyermekeiről azok hároméves koráig való gondoskodás címén 6 évet, 1958—1970 között 12 évet és 1971—1976 között 6 ledolgozott évet szerezhetett. Mivel két gyermeket nevelt fel, 55. életéve betöltésekor szerzett igényt az öregségi nyugdíjra, feltéve, ha megvan a 25 beszámítható ' .‘3.

T. M.: Mivel egy gyermeket nevelt fel, 56. életéve betöltésével szerez majd igényt saját

munkaviszonya alapján öregségi nyugdíjra. Feltétel a 25 beszámítható év, pótidőnként beszámítva a 3 évet gvermeke felnevelése_ c mén. A már megszűnt. itett özvegyi nyugdíja — mivel azóta több mi’ 1 két év telt el, • — nem újul fel, és csakis a saját munkája alapján szerzett időt fogják beszámítani.

Kislányo ’i Ailrika jeligére:

T\i a szülők közül valamelyik ■nyugdíjas, a családi pótléK helyett a törvény értelmében a nyugdíjintézet nevelési pótlékot folyósít. Ez a körülmény nincs uatással a béradókedvezményre, amely továbbra is megilleti férjét a gyermekek után. Ha férje újból teljes mértékben tudna dolgozni, és ezen az alapon részlegei, rokkantjáradékát beszüntetnék, akkor újból családi pótlékra lenne igénye.

Kék orgona jeligére: Mivel

ön férje halálának időpontjában három gyermeket nevelt fel, az Ön életkorára való tekintet nélkül az egy év eltelte után iQ folyósítani fogják önnek az nzvegvi járadékot. Ez 803 koťonát tesz ki, keresete ped*g 910 koronát, ez összesen 1713 korona. Ez az összeg 213 koronával több, mint az 1500 korona és ezért az 1975/121 sz. törvény 39. §-a értelmében az évi átlagban a havi 1500 koronát meghaladó járadék és kereset összesített összegét meg- naladó összeg felével, ebben az esetben 106 koronával csökkentik majd özvegyi nyugdíiát.

Ha majd saját munkaviszonya alapján igényli az öregségi járadékot, a két járadék kőiül a magasabb teljes összegben, az alrcsonyabb járadék feleösz- szegben illeti majd meg.

N. N.: Ha az 1945—49 éveket Igazolásai alapján a járási já- radékbizoUslg beszámítja, az öregségi nyugdíjigénye megnyíltakor, 60 éves korában 34 ledolgozott éve lehetett, ami 59 százaléknak felel meg. Hét százalékot szerzett az 1976-os óvért. Hetven százalékot feltehetően akkor ér:.a el, ha az

1977-es évből legalább három- regyed évet ledolgozik. Ahhoz, hoö’y az 1977-es évet is beszámítsák az utolsó 5 vagy 10 évbe (ami kedvezőbb), ténylegesen 1978-ban, akár 1—2 nappal is (pl. január 10-vel] kellene igényelnie az öregségi nyugdíját.

Cs. L.: Ajánljuk, hogy továbbra is reklamáljanak és ne engedjék elaludni az ügyet. A legközelebbi beázás után figyelmeztessék a szövetkezetei, hogy a járásbíróságon a polgári törvénykönyv í 70. és 171. §-a

alapján a használati díj megtelelő arányban való leszállítását fogják kérni arra az időre, míg a lakás hiányosságait megszüntetik.

Nyugdíjas jeligére: Az 1974/ 103 sz. földadótörvény (1974/ 106 sz. végrehajtási hirdetményével) 33. §-ának 5. bek. értelmében a 15 méhcsaládból sz ármazó pénzbeli, illetve saját fogyasztás formájában élvezett bevétel nem esik föld jövedelmi adó alá. Ha több méhcsaládról van szó, köteles ezt az adót fizetni. Mivel 65 évnél idősebb, kérheti az adó csökkentését. A kérvényről a hns saját mérlegelésié alapján dönt.

Sz. A.: Az idegen vagyonban való szándékos kártétel vétség, illetve bűncselekmény (ha a kár magasabb összegű lenne). Büntetőfeljelentést tehet a köz- biztonsági szerveknél, vagy a járási ügyészségen. A büntető- eljárásban kérheti keletkezett kárának megtérítését. A kiskorú gyermek károkozásáért anyagilag felelnek a szülők is (polg. töivénykönyv 422. §-a), ha

csak nem tudják igazolni, hogy nem mulasztották el a törvényes felügyeleti és nevelési kötelezettségeit. A keletkezett kárt legkésőbb egy éven belül lehet perelni, mert ellenkező esetben a kötelezett az elévülés kifogásával élhet.

I. Zs.: Polgári törvénykönyvünk a végrendelet két érvényes formáját ismeri: az állami jegyző előtt írásba foglalt és a teljes szövegében saját kezűleg írt, aláírt és dátummal ellátott végrendeletet. Az utóbbi tanúk is aláírhatják, bár nem szükséges. Az örökösöket szabadon választhatja meg. A kihagyott személyek nem emelhetnek kifogást. A szabályos végrendeletet csak a köteles részre jogosult közvetlen utódok (gyermek, elhalt gyermek gyermekei) támadhatnak meg azon az alapon, hogy nem kapták meg azt a részt, melyet a törvény alapján örökölhettek volna. A felnőtt örökös ilyen köteles rész* í végrendelettel csak egynegyeddel lehet csökkenteni. Nem ajánljuk, hogy a végrendeletben „kizárást“ emlegessen. Akinek nem akar semmit sem hagyni, egyszerűen nem hagy neki semmit. Nem tartozik ezt közelebbről indokolni. Egyébként ez kihagyás és nem kizárás, ezt s.z új rendelkezések már nem ismerik.

M. I.: A hiszékenyen és jóindulatúan vállalt kezessége alapján a járásbíróság ítélete értc’mében ön volt kénytelen az adós által felvett kölcsönt megfizetni. A bíróság kötelezte az adóst, hogy fizesse vissza Önnek az összeget. Nehézségei vannak a végrehajtással. A jogerős bírósági ítélet 10 éven át végrehajtható. Lényegében a jogosult köteles megállapítani az adós címét és foglalkozását, mert ennek alapján kérheti a bíróságon saját maga, vagy ügyvéd útján a végrehajtás elrendelését. A hivatalok csak a kiskorú gyermek tartásdíjának behajtásánál kötelesek nyomozni az adós és a munkaadó vállalat címének megállapítása érdekében.

R. M.: Ha az 1921—1923 között ledolgozott idejét igazolni tudja, ezt el kell ismerni. 1929 —19ľ0-ban szerezhetett további egy évet, ha tényleg be volt jelentve, illetve, ha ezt is igazolni tudja. Az 1930—1936 közötti időt csak hitelt érdemlő igazolások alapján a jnb járadékbizottsága ismerhetné el. Valószínűleg legkorábban 1968 augusztusában szerezhetett igényt aránylagos öregségi járadékra, azzal, hogy minden dolgozott további évéért további 2 százalékkal emelkedett a havi átlag- keresetéből kiszámítva aránylagos öregségi nyugdíja. Teljes öregségi járadékra csak a 25 dolgozott év alapján lenne igénye. Ha öregségi nyugdíját az 1975/121 sz. törvény 14. §-ának

3. bek. értelmében már a munkaviszonya befejeződése után kéri, és ezt megelőzően nem élvezett sem öregségi, sem rok- kontjáradékot, akkor a munka- viszony befejeződése előtti naptári évtől visszafelé számított 5, vagy 10 évben elért kedvezőbb keresete alapján kell kiszámítani havi átlagkeresetét.

Dr. F. J.

A lársodÉm felkarolja o rászorulókat

Emeletes bérház, amilyenből sok van Zižkovban. Az egyszerűen, de ízlésesen berendezett helyiségben két heverő, ruhás- szekrény, a fehérnemű és egyéb apróságok részére fiókos szekrény, néhány szék és polc edényekkel. A sarokban főzőalkalmatosság és mosdó. Pillanatnyilag senki sem lakja a szobát, de néhány nap múlva minden bizonnyal megnyugvással és hálásan költöznek be ideiglenes otthonukba azok, akiknek oly nagy szükségük van erre a segítségre.

Prága 3. városkerületi nemzeti bizottsága család- és gyermekvédelmi osztályának dolgozói a lakáshiány ellenére is találtak rá lehetőséget, hogy felkarolják és menedéket nyújtsanak a magányosan élő, gyermeket váró fiatal anyáknak.

Köztudott, hogy a burzsoá köztársaság idejében a társadalom mostohán bánt a leány-' anyákkal, akik tanácstalanságukban és elhagyatottságukban nemegyszer saját elhatározásukból vetettek véget életüknek. Szocialista társadalmunkban a házasságon kívül született gyermekeket és anyjukat törvény védi. A leányanyák ma már nem tanácstalanok, a szégyenkezésre sincs semmi okuk, bár tagadhatatlan, hogy helyzetüket megnehezíti magányosságuk.

Noha a dolgozó nők gazdasági szempontból függetlenek, nincsenek anyagi gondjaik s ezért gyermeküket egymaguk is el tudják tartani, a tapasztalatok, szerint minden gyermeknek szüksége van a meleg családi körre, a fejlődésre döntő befolyást gyakorló apára, akinek hiányát a gyermek az életben többnyire megsínyli.

De felvilágosult társadalmunkban is előfordul, hogy a házasságon kívül születő gyermek nem szívesen látott jövevény, akiről a nagyszülők hallani sem akarnak. Szégyennek, felesleges koloncnak tartják és szemrehányásaikkal megkeserítik a velük közös háztartásban élő lányuk életét. Az is megtörténik, hogy a leányanya emiatt kénytelen kiköltözni a lakásból.

Mit tegyen tehát a terhesség idején különösen érzékeny, albérletet nehezen találó nő?

Ezekre a fiatal nőkre gondoltak a prágai nemzeti bizottság dolgozói. A szocialista munkabrigád címért versenyző 9 tagú kollektíva — fáradságot nem kímélve rendezte be az erre a célra kijelölt helyiséget. Kitakarították, kifestették és a szerény bútort is — ez volt az egyedüli kiadásuk — maguk szerezték be. Noha egyszerre mindössze ketten lakhatnak a szobában, a gyermekeinek váró

magányos nők részére néhány héttel a szülés előtt ez is nagy segítséget jelent. Ezt bizonyítja, hogy érdeklődésben nincs hiány.

A szocialista munkabrigád az anyák és a gyermekeik további elszállásolásáról is gondoskodik. Ebben segítséget a munkaerőktől többnyire nem szívesen megváló üzemektől, esetleg a krči csecsemőotthontól kapnak, amely a lakáskérdés megoldásáig menedéket nyújt az anyáknak és gyermekeiknek.

Prágában a žižkovi városkerület, az országban pedig az Ostravai Városi Nemzeti Bizottság az egyetlen, amely ilyen formában is gondoskodik az arra rászorulókról. De remélhetőleg példájukat — az ezzel a gondolattal foglalkozó České Budéjovice-i után — rövidesen a többi nemzeti bizottság is követi, hogy megkönnyítse azok sorsát, akik hátrányos helyzetük ellenére vállalják gyermekük világra hozatalát.

Szocialista hazánk nem tesz különbséget gyermek és gyermek között. Ezt bizonyítja népesedéspolitikánk, a család- és gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedéseink, amelyekhez hasonlókat a legfejlettebb kapitalista országokban is hiába keresnénk.

KARDOS MÁRTA

Tanulni, szervezni, dolgozni

Könyvek, jegyzetek közé temetkezve találom Cseri Lászlót, a Járási Állategészségügyi Szolgálat fiatal technikusát.

— Úgy látom, alkalmatlan időben érkeztem — mentegetőzöm, amikor látom, hogy tanulás közben zavartam meg.

A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem tananyagát tanulmányozom, rövidesen vizsgázom. Elsőéves vagyok, szeretném eredményesen elvégezni az évfolyamot. De egy kis lazítás nem árt — mondja mosolyogva és becsukja jegyzetfüzetét.

— A legutóbbi választásokon első ízben választották képviselővé — térek mindjárt a tárgyra. — Milyen elhatározással kezdte meg a munkát, mivel szándékozik elősegíteni szülőfaluja, lakóhelye, Kleňany (Kele- nye) fejlődését?

— Jelölésem meglepetés volt számomra, de lényegesebb munkatöbbletet nemigen jelent. A közügyek intézésébe, a kulturális munkába eddig is bekapcsolódtam, több tömegszervezetben is tevékenykedtem. Ez számomra természetes, szeretem szülőfalumat, igyekszem minél többet tenni fellendítése érdekében.

— Milyen feladatok várnak megoldásra a közeljövőben?

— Legjelentősebb talán a községi vízvezeték megépítése

lesz, ami másfél milliós beruházást igényel. Sok munkát igényel majd a ravatalozó építése és a sportpálya korszerűsítése is. De mivel a labdarúgók eredményesen szerepelnek a járási bajnokságban, társadalmi munkában nem lesz hiány.

— Milyen a község kulturális élete, s hogyan segítheti elő annak fejlesztését a tavaly átadott új művelődési ház?

— Eredményes munkáról adhatunk számot. Jelentős sikert ért el a tánccsoportunk, mely

a „Kelenyei lakodalmas“-sal Zselízre is eljutott. Persze az eredményekkel sosem lehetünk elégedettek, hiszen szórakozásra, társasági életre, kultúrára az emberek egyre jobban vágynak falunkban is. Ezért is sze- hetnénk a jövőben még gazdagabb tevékenységet kifejteni. A tömegszervezetekkel közösen, hiszen ilyen kis faluban majd mindent közösen csinálunk. Eddig főleg a CSEMADOK-ban dolgoztam, de ezentúl a SZISZ munkáját is figyelemmel kell kísérnem, mivel mint képviselő az ifjúsági bizottság tagja vagyok.

— Munkahelye távol esik lakóhelyétől. Nem nehezíti ez a feladatok megvalósítását?

— Bizonyos mértékben igen, hiszen egész nap távol vagyok. Nem látom olyan közelről gondjait, nem érzékelem közvetlenül a hiányosságokat. De gyűléseken, baráti beszélgetéseken megvitatjuk azokat, s közösen keresünk megoldást.

Cseri László hét éve párttag, bár mindössze 27 éves. Fiatal kora ellenére eddig is sokat tett szülőfaluja fejlesztéséért, de a választások óta munkáját még nagyobb felelősséggel, odaadással végzi.

(A szerző felvétele)

BÖJTÖS JÁNOS

Vasúfti tolvajok

Trnovec nad Váhom (Vágtor- nóc) a galántai járás többi községétől csupán új vasútállomásával különbözik, melynek nemrég még néhány felelőtlen dolgozója volt. Felelőtlenek azért, mert bűncselekményt követtek el: megkárosították a

szocialista tulajdont.

Ezen a vasútállomáson dolgozott 1969-től a 36 éves Ľudovít Kesely is. Munkába lépése után hamarosan felelősségteljes beosztást kapott: raktárnok lett. Munkakörébe tartozott az áthaladó és manipulációs vonatok érkezésének és indulásának ellenőrzése. Gondjaira volt bízva néhány üzemi vasúti kocsi is, például a šaľai (vág- sellyei) Duslonak, a Trnovec nad Váhom-i (vágtornóci) takarmánykészítő üzemnek érkező vagonok és általában a ki- és berakodóvágány.

1969 őszén egy vadászaton megismerkedett Jifí Holovičcsal, aki rábeszélte, hogy közösen fosztogassák ki a vagonokat. Megnyugtatta, nem kell félnie, neki már nagy tapasztalata van

e téren. így „szerzett“ például egész évre való cigarettát.

Kesely hagyta magát rábeszélni, s 1970 telén elkezdték a vasúti kocsik „látogatásait“. Hamarosan rájöttek, nem ártana, ha többen lennének. Újabb társ után néztek hát. Meg is találták Ernest Kováč személyében, aki a Duslo vállalat kocsikezelőjeként dolgozott a vágtornóci vasútállomáson.

1970 májusától már hármasban fosztogatták a vasúti szállítmányokat. Letartóztatásukig,

1975-ig 42 alkalommal törtek fel vagonokat. Mivel éjszakai műszakban is dolgoztak, még a körülmények is kedveztek nekik. Vasutasként szabadon mozoghattak a pályaudvar területén, a vasúti kocsik ajtaján levő pecséteket eltávolítani és helyükbe újat tenni pedig gyerekjáték volt számukra. így aztán bátran loptak: iparcikkeket, alkoholt, élelmiszert, gyümölcsöt. mindent, amit vasúton szállítanak. Nemcsak hazai küldeményeket, hanem lengyel kerékpárokat, magyar bort és

szalámit, bolgár szőlőt és konyakot, német halat és szárnyast, kötőgépeket, műtrágyát, sportcipőket, cigarettát stb.

Öt év alatt a társaság újabb vállalkozókkal szaporodott. Az ügyész nyolc személy ellen emelt vádat. A három említetten kívül a 29 éves Štefan Biró, a 30 éves Igor Adamik, a 24 éves Ladislav Pozsonyi, a 40 éves fozef Ványa, a 37 éves Alexander Horváth ellen. Mindannyian a Duslo vállalat alkalmazottjaiként dolgoztak az üzemi vasúti kocsikon.

A galántai járásbíróság büntetőtanácsa felmérte a vádlottak tettének veszélyességét: a szocialista tulajdon kárára való meggazdagodást. Kesely és Ho- lovič jelentős, 23, illetve 30 000 korona értékű kárt okozott.

Az ítélet a következő: Keselyt három és fél év, Holovičot négy év, Birót két és fél év, Ková- čot másfél év feltétel nélküli szabadságvesztésre, a' többieket pénzbüntetésre ítélték.

KAROL TONKA

1977.

IV. 19.

AZ ELSŐ FECSKÉK