Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-03 / 61. szám, csütörtök
Fiatalságunk a jól végzett munka jegyében készül ni ^niii i —t - i—rori ri'—r itt"—i ' ««.-«.■«—<süüss a SZISZ közelgő kongresszusára MEGTANULTAK JÓL DOLGOZNI Gimnáziumi SZISZ-évzáró A múlt hét egyik délutánján nagy volt a sürgés-forgás a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium folyosóin. Évzáróra készült az ifjúsági szervezet. Percenként nyílt a SZISZ-klub ajtaja, ahol a vezetőség az utolsó tennivalókat beszélte meg. Itt találtuk Merva Évát, a 262 tagot számláló SZISZ- szervezet elnökét, s Varga Katalint, az új elnökjelöltet is. Éva két évig állt az iskolai szervezet élén, s mivel közeleg az érettségi, átadja helyét a másodikos Katinak. — Szívesen gondolok vissza az elmúlt két évre — mondDvorsky Józsefné ja. — Annak idején, amikor megválasztottak, nem sejtettem, milyen igényes munkát vállalok. Azért úgy érzem, minden tőlem telhetőt megteltem a szervezetért. Persze nekem is sokat adott a SZISZ-elnöki munka. Edzettebbé, önállóbbá tett. Sok érdekes ismerőst is szereztem. A vele járó gondokat, bosszúságokat pedig, mert hát azok is előfordultak, el- feledtelték elért eredményeink. — Éva munkáját — fűzÁ hozzá Kati — remélem, sikerül törés nélkül folytatnom. Az előző vezetőség eddig meg nem valósított terveit igyekszünk majd mi, az új vezetőség valóra váltani. Tudjuk, hogy diáktársaink bizalma sokra kötelez bennünket. A VÁLOGATÁS JÖ ÖSZTÖNZŐ ERŐ Az évzáró minden szervezet életében jelentős esemény. A SZISZ-évzáróknak az idén még külön hangsúlyt ad, hogy egy politikai és társadalmi eseményekben gazdag évet zárnak, s a SZISZ II. kongresszusára való előkészületek kezdetét je lentik. Az idén a Duna utcai Major István SZTSZ-s-zervezet sem az eddigi „megjelenés kötelező“ alapon rendezte meg évzáróját. Csupán minden osztály legjobb liz SZISZ-tagja kapott meghívót. Mint IJvorsky józsefné Igazgatóhelyettes, mz iskola pártszervezetének elnöke mondta, a válogatás job!) munkára ösztönzi a fiatalokat. S mikor kell leginkább az ösztönzés, ha nem az új mozgalmi év kezdetén. Az évzárón elhangzott besaó móló eredményekben gazdag év után tett pontot. Diákokról lévén szó, természetes, hogy elsőrendű kötelességük a lanu- hVs. Az iskolai SZISZ-szervezet feladata, hogy a tanulók tudásának bővítésére, elmélyítésére vonzó lehetőségeket keressen, például szakkörük létesítésével. A Duna utcai gimnáziumban jčrl működik a Jedlik Ányos fizikakör. Tavaly Vývraton 22 résztvevővel megrendezték a fizika iránt érdeklődők találkozóját, mely igen jól sikerült. A tanulók eredményesen képviselték az iskolát az olimpiákon is. Tavaly a SZISZ bevezette az Osztályok tanulmányi átlagá- íwk pontozását. Ebben az iskolai évben újításként minden Itfinapba» kiteszik * legjobb tanulók névsorát a faliújságra, a félév lerártával pedig a legjobb tanulók fényképe kerül a SZISZ hirdetőtáblájára. Az eszmei novelőmunka alapját a politikai oktatás képezi. Az előadók a Katonai Akadé mia negyedéves hallgatói. Az előadásokon kívül azonban érdekes beszélgetéseket is rendeztek a SZISZ-tagok politikai látókörének szélesítésére: például Balázs Béla és Makrai Miklós elvtársakkal, az Oj Szú szerkesztőivel. Előbbi a CSKP történetéről, küldetéséről, utóbbi az SZKP XXV. kongresszusáról, határozatairól beszélgetett a tanulókkal. — Tanulóink eszmei nevelésére kiváló lehetőséget nyújt, hogy a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség iskolai szervezete mellett diákszekció is működik. Tagjai szovjet fiatalokkal leveleznek, részt vesznek a Szovjetunióval kapcsolatos vetélkedőkön, indultak pél dául a „Mit tudsz a Szovjet unióról?“ versenyen, látogatják a Barátság Házában rendezett akciókat, jól informáltak a Szovjetunióban történt eseményekből, a szovjet emberek életéről, s tapasztalataikat társaiknak is átadják — egészítene ki a beszámolót Dvorsky. elvtársnő. A SZISZ és az osztályok kultúrfelelőseinek jó munkáját érdekesnél érdekesebb rendezvények bizonyítják: író—olvasó találkozó Batta Györggyel; beszélgetés Dráfi Mátyással, a MATESZ színművészével, aki szintén uz iskola növendéke volt; Tompa László budapesti előadóművész irodalmi összeállítása; rendszeres színház- és hangversenylátogatások stb. Tíz taggal működik a fiatal képzőművészek köre, alakulóban van a zenebarátok köre, a Forrás Irodalmi Színpad nevél Brattslaván kívül is ismerik. Kéthavonta megjelenik a színvonalas, a diákéletet híven tükröző iskolai újság, a Rosta, jól működik az iskolai zenekar, hogy a vetélkedőkről, tea- délutánokról ne is szóljunk. A beszámolóból az is kitűnt, hogy a Duna utcai fiatalok szeretik a sportot, s nem húz7 zák ki magukat a társadalmi munka alól sem. A tavalyi iskolaévben 15 430 brigádórát dolgoztak le. Az új mozgalmi évre kidolMerva Éva Varga Katalin hogy az ifjúság munkáját rendszeresen, állandóan figyelemmel kísérjük — mondja Dvorsky Józsefné. — Pártszervezetünk vezetőségi gyűléseire meghívjak az ifjúsági szervezet vezetőségét, ha őket is érintő problémákról tárgyalunk. Állandó kapcsolatban állunk velük az ifjúsági szervezettel együttműködő tanárok által is, akik tolmácsolják h diákok terveit, kéréseit, nekik pedig a mi elvárásainkat. Két évre a társadalmi szervezetek, tehát a SZISZ számára is egységes akciótervet dolgozunk ki. A nyilvános pártgyűlésekre szintén meghívjuk a SZISZ-tagokat és a pionírokat. így aztán látják a gyerekek, hogy nemcsak feladatokat adunk nekik, hanem helyük van a mi rendezvényeinken is. Azzal, hogy mint egyenrangú partnerekre tekintünk az ifjúsági szervezet vezetőire, elértük, hogy a diákok bármilyen problémával biA részvevők egy csoportja gozol t munka terv sem szegényebb a tavalyinál. Teljesítéséhez ugyancsak szükség lesz a SZISZ-tagok aktivitására. EGYENRANGÚ PARTNERKÉNT A SZISZ-szervezet munkájával a pártszervezet és a tanári kar is elégedett. A fiatalok eredményes munkájához segítő- készségükkel, jó tanácsaikkal, módszeres irányítással ők is hozzájárultak. Nálunk Miár hagyománya (Gyökeres György felvételei) zalommal fordulnak hozzánk, s nem zárkóznak el a segítség elől, hanem igénylik azt. ürülünk, hogy fiataljaink megtanullak jól dolgozni, s nem aktivitásra kell őket ösztönözni, hanem éppen ellenkezőleg, néha okos szóval megfékezni túlzott munkakedvüket, nehogy a mozgalmi munka a tanulást háttérbe szorítsa. A segítségnyújtásnak ezt a módját bizonyára sok helyen szívesen vennék a fiatalok. floriánné m. marta Kommentáljuk Elsőrendű követelmény Országszerte több száz fiatal készülődik az ifjúsági szervezet életének jelentős eseményére, a SZISZ II. kong resszusára. Az erre történő felkészülés jelentős állomásai az évzáró taggyűlések és a tagkönyveserék voltak. Ez utóbbinál álljunk meg egy pillanatra. Mire jó a tagkönyv csere? Nem titok, gyakran elhangzik a vélemény: arra, hugy szaporítsuk az adminisztrációt, a papírháborút, mely már amúgy is megkeseríti életünket. Kétségtelen, nem minden alap nélküliek ezek a vélemények, s nagyon sok fiatal csak annyit vesz észre a tagkönyvcseréböl, hogy új fényképet kellett csináltatnia. Nemrégiben azonban egy érdekes adat ragadta meg a figyelmemet. A közép szlovákiai kerület SZISZ-szervezetei- hen megközelítőleg 2000 fiatal nem kapta vissza a tagkönyvét, nem voltak megelégedve a munkájukkal. Tehát néni mindenütt vették furmálisan a dolgot, hanem igyekeztek érvényre juttatni a tagkönyvcsere küldetését: általa aktivizálni a tagokat, növelni az alapszervezetek akcióké pességét. Egyben hozzájárul ahhoz is, hogy erősítse a fiatalok vonzalmát, kapcsolatát a SZISZ hoz, mindenekelőtt azokét, akik jól dolgoznak, s így láthatták, hogy tevékeny ségükel megbecsülték. A kétezer fiatal kizárása nem jelenti azt, hogy meggyengült az ifjúsági szervezet, hanem éppen fordítva: megerősödött. És nemcsak minőségében, számbelileg is, niert több arra érdemes fiatallal bővítették soraikat. Ha az elvégzett munkát viszonyítjuk a passzív tagok számához, nem nagy az arány. Hiszen a kerület fiataljai az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt feladataikat 85 millió koronával túlteljesítették. Ez 3912 alap- szervezetben 110 000 fiatal munkájának az eredménye. Más szempontból is tekinthetünk a kérdésre. Kizártak 2000 fiatalt. 2000 még fejlődésben levő, meg nem állapodott ember. Nem lesz e ez további munkájukra negatív hatással? Nem lehetett e volna a kizárást megelőzni? Félreértés ne essék, nem vitatom a kizárás jogát, helyességét, hiszen elsősorban a fiataloknak kell önmagukkal és társaik kai szemben igényeseknek lenni. Viszont nem lehet elhall gatni azt sem, hogy mindenekelőtt az öntudatosan, jól dolgozó tagoknak kellett volna több segítséget nyújtaniuk társaiknak, az alapszervezeteknek pedig hatékonyabban, jobban kihasználniuk a nevelőinunkát. A színvonalas politikai nevelőmunka elsőrendű követel mény, ha minden téren fejlett és öntudatus fiatahikat akarnak nevelni a társadalomnak. Ezért kell megtisztítani minden sematizmustól és formalizmustól az elavult módszerektől, hogy ne csak a „kötelező megjelenés“ miatt vegyenek részt benne, hanem mert felkeltették az érdeklő- désL MALINAK ISTVÁN Forradalmi hagyományok a SZISZ'munkában Az ifjúsági szervezetek jelentéseiben, naplóiban az első helyen szerepelnek az ilyen mondatok: „Gondot fordítunk a forradalmi hagyományok ápo lására. Ünnepi gyűlést liívtúnk össze uz évfordulók tiszteleté- re. E témával kapcsolatban beszélgetéseket szerveztünk.* Akaratlanul is felmerül az emberben a kérdés, nem tekintik-e a forradalmi hagyományok ápolását olyan folyamatnak, amelyet egy-két akció lebonyolításával végre lehel hajtani? Felvetését a Nagy Októberi Szocialista Forradalom öt), évfordulója és a SZISZ közelgő második kongresszusa teszi Időszerűvé. Még az első kongresszuson leszögezték, hogy a fiatalok tevékenységében elkerülhetetlenül szükséges a forradalmi hagyományok széles körű érvényesítése. Az események gyors zajlását tekintve hosszú idő telt el azóta, s úgy látszik, sok helyen megfeledkeztek erről. Márpedig a forradalmi hagyományok ápolására mint módszerre tekintünk, mellyel a múlt haladó tapasztalatait és munkastílusát a mai követelményeknek megfelelően juttatjuk érvényre, ültetjük át m i ndennapi munkánk ba. E törekvések sikere mindenekelőtt attól függ, mennyire sajátítják el az elméletet a fiatalok. A középiskolai alapszervezeteknek könnyebb a helyzetük, mivel a polgári neveléssel foglalkozó és a történelemórákon elég részletesen megismerkednek a kérdéskörrel, s a SZISZ-tanfolyamok lévén már jó alapjuk — látókörüket hivatottak bővíteni. A többi alapszervezetben a SZISZ-tan- folyamoknak kell feleleveníteniük, illetve ahol szükséges, részletesen is átvenniük a té mát. Hiszen a jelszó: „Minél jobban ismered a tör ténelmi múltat, annál jobban becsülöd a szocialisia jelent “ — nem vesztett érvényéből. Az elmélet színvonalas elsajátításához mindenekelőtt az oktatás régi formáját: az előadást, mint kizárólagos módszert — kellene csökkenteni. Helyettük gyakrabban lehelne alkalmazni a konzultációs formát, a múzeumlátogatásokat, a filmvetítéseket. S nem utolsósorban a kutató- és adatgyűjtő munka az, amely szinte rákényszeríti a fiatalokat, hogy életközeiből ismerkedjenek meg a történelemmel. A forradalmi hagyományok elsajátításának új módszerei abban az esetben vezetnek célra, ha nem csupán az események tényszerű megismerését szolgálják, hanem rávilágítanak, hogyan éreztetik azok ma hatásukat. Például a nemzetközi diáknap nemcsak a megemlékezést szolgálja, hanem a beszélgetéseken Mirko Nespor sorsáról levonva a történelmi tanulságokat, egyben a példakép, a szocialista fiatalok példaképe is testei öltsön a fiatal SZISZ-tagok előtt. Visszakanyarodva a kérdéshez, hogy a SZISZ-munka mely területén kell érvényre juttatni a forradalmi hagyományokat, a válasz: mindenütt. Nem titok, hogy a honvédelmi és a sporttevékenységet kedvelik legjob ban a fiatalok. És éppen e rendezvények legtöbbjénél hiányzik a motiváció. Mert az akciók lehetnek spontánok is, de kapcsolhatjuk őket bizonyos évfordulókhoz, eseményekhez. A „parlizánösvényeken“ rendezett turisztikai versenyek mind az alapiskolás, mind a közép- iskolás fiatalok körében köz kedveltté váltak. A különböző művészeti csoportok, irodalmi szakkörök pe dig még tágabb teret nyújtanak ehhez a munkához. A lehetőségek adva vannak, csak élni kell tudni velük. {ml
