Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-17 / 75. szám, csütörtök
fi FlflTfltSflG ERDEKEBEN A CSKP IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGAINAK MUNKÁJÁRÓL. ÉS SZEREPÉRŐL Ä CSKP valamennyi kerületi, járási, városi bizottságai és a fontosabb üzemi bizottságok mellett ifjúsággal foglalkozó bizottságok létesültek.^ Ezeket az illetékes pártszerv választja, küldetésük a párt politikai feladatainak megvalósítása az ifjúság körében. A pártszervek mellett létesített, az ifjúsággal foglalkozó bizottságokat az illetékes ke* riileti, illetve járási pártbizottság elnökségének javaslatára a plénum alakítja. A járási pártbizottságok plénumai az elnökség javaslatára döntenek arról, hogy a járásban melyik városi, üzemi vagy vállalati pártbizottság mellett létesítenek ifjúsággal foglalkozó bizottságokat. A bizottság tagjai az illetékes pártszerv, az alacsonyabb fokú pártszervek soraiból, a pártonkívüli szervek és intézmények, főleg a SZISZ, az FSZM, az NF, a CSTSZ, a Honvédelmi Szövetség, az iskolák igazgatósága, a kulturális intézmények, és a tudományos munkahelyek kommunistáinak soraiból kerülnek ki. Ä bizottság elnöke rendszerint a kerületi, illetve járási pártbizottság valamelyik titkára (az üzemi, vállalati bizottságok esetében az üzemi pártbizottság, illetve a vállalati pártbizottság megbízott tagja). Legfőbb küldetése ellenőrizni, hogy az állami, gazdasági és társadalmi szervekben, szervezetekben a pártszervek és a kommunisták miként teljesítik az ifjú nemzedék szocialista fejlődését biztosító párthatározatokat. A pártszervek döntései jelentős mértékben függnek az ifjúsággal foglalkozó bizottságok következetes, megelőző szervező, elemző és ellenőrző tevékenységétől. Bevált az a gyakorlat, hogy a pártszerv az Ifjúságról szóló döntését csak az ifjúsággal foglalkozó bizottság előzetes véleménye alapján hozza meg. A bizottság nem a gazdasági vagy társadalmi szervezetek ifjúságot érintő terveit és céljait hagyja jóvá. A Szocialista Ifjúsági Szövetség szerveinek munkatervéről, határozatairól, a Nemzeti Front más társadalmi szervezeteinek és a nemzeti bizottságok szerveinek fiatalokkal foglalkozó határozatairól sem dönt. Az említett szervek munkaterveiről, illetve távlati tervjavaslatairól csak abban az esetben fejti ki véleményét, ha erre megkérték, esetenként saját kezdeményezéséből is. Jó lenne azonban, ha a bizottságoknak minden esetben lehetőségük lenne a véleménynyilvánításra. Az említettekből nyilvánvalóvá válik, hogy az ifjúsággal foglalkozó bizottságok nem helyettesítik a pártszerveket, nem'fogadnak el határozatokat a pártapparátusban dolgozó bármely szervvel vagy kommunistával, a társadalmi vagy gazdasági szervezetekben és az állami intézményekben dolgozó pártszervekkel és kommunistákkal szemben. Elsősorban és főleg a kommunisták közvetítésével dolgoznak, akik az említett szervekben vagy szervezetekben tisztségeket viselnek, illegve ezek tagjai. A Nemzeti Front szerveiben és a képviselő-testületekben dolgozó kommunisták segítségével biztosítják az ifjúsággal való törődés egységes eljárását a társadalmi szervezetekben, állami és gazdasági intézményekben. Megvitatják az illetékes pártszervekben a párttagjelöltek felvételével kapcsolatos kérdéseket. Az ifjúsággal foglalkozó bizottságnak ismernie, s egyben figyelemmel kell kísérnie azt, hogy a pártszervezet kommunistái miként valósítják meg az ifjú nemzedékről szóló határozatokat, milyen személyes példát mutatnak, hogyan gondoskodnak gyermekeik kommunista neveléséről, miként teremtik meg az ifjú nemzedék egészséges szocialista fejlődéséhez szükséges feltételeket. Ezen a területen fontos a megkülönböztetett eljárás, mégpedig aszerint, hogy az egyes kommunisták milyen szerepet töltenek be a társadalomban. Az igényesség mindegyikkel szemben egyenlő, a felelősség mértéke pedig azzal arányosan nő, hogy a kommunisták milyen tisztséget töltenek be. A bizottságot az elnök hívja egybe a rendszeres tanácskozásokra — a bizottság munkaterve szerint —, amelyet rendszerint fél évre (egy évre) hagy jóvá a kerületi, a járási pártbizottság elnöksége, vagy az illetékes pártszerv bizottsága. A bizottság munkaterve az illetékes pártszervnek az ifjú nemzedék tájékoztatására irányuló céljait tartalmazza. Elsősorban az ellenőrző tevékenységre és az ismeretek gyűjtésére irányul, hogy a kommunisták a közélet, a gazdasági, a politikai, a kulturális élet és a sport különböző területein saját munkájukkal miként valósítják meg a pártnak az ifjú nemzedékről szóló határozatait. Az ifjúsággal foglalkozó bizottság döntéseit a tagság nagyobb részének jelenlétében hozza. A bizottság határozatai vonatkoznak: a) a bizottságnak arra a tagjaira, akik kötelesek teljesíteni a bizottság döntéseit, b) az illetékes pártszervre, ajánlásként. A pártszerv, amely mellett az ifjúsággal foglalkozó bizottság dolgozik, köteles foglalkozni ennek határozataival. A bizottság határozati javaslata csak akkor érvényes, ha az az illetékes pártszerv hagyja jóvá, amelynek keretében az ifjúsággal foglalkozó bizottság dolgozik. A bizottság tevékenységében túlsúlyban levő ellenőrző szerepkörre való tekintettel bevált az a módszer, amely nem igényel terjedelmes írásbeli elemzéseket, hanem lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai a helyszínen győződhessenek meg a határozatok megvalósításáról. A felsőbb és az alacsonyabb fokú pártszervek mellett létesített ifjúsági bizottságok között nem alkalmazzák a demokratikus centralizmus elvét. A felsőbb pártszerv mellett létesített ifjúsági bi- zottság nein irányítja az alacsonyabb pártszerv keretében tevékenykedő ifjúsági bizottságot és nem is tűz eléje feladatokat. Szükségszerű azonban, hogy a felsőbb pártszerv munkára, tapasztalatcserére hívja meg az alacsonyabb pártszerv mellett létesített ifjúsági bizottság tagjait vagy képviselőjét. A pártirányítás különböző fokozatán létesített ifjúsági bizottságok és a Nemzeti Front további szervezetei, pl. a szak- szervezet, a CSTSZ, a CSSZBSZ és a nemzeti bizottságok ifjúsági bizottságai között elvtársi kapcsolatok alakulnak ki. E bizottságok munkáját a pártszerv hangolja össze és hatást gyakorol saját ifjúsági bizottságainak tagjaira, valamint azokra a kommunistákra, akik a Nemzeti Front más szervezetei, illetve a nemzeti bizottságok mellett létesített ifjúsági bizottságok tagjai. Az ifjúsággal foglalkozó bizottságok munkájának tartalma és irányzata, valamint munkaformái a XIV. pártkongresz- szus óta, de főleg a CSKP KB 1973. évi júliusi plenáris ülése óta kifejtett tevékenységben szerzett tapasztalatokon alapszik. Dr. MAGYARICS VINCE, a CSKP KB dolgozója A feladatok teljesítésével A „Lenini úton és a feladatok teljesítésével ünnepeljük meg az Októberi Forradalom 60. évfordulóját“ jelszó jegyében tettek vállalati szocialista felajánlást a Žiar nad Hro- nom-i SZNF Üzem dolgozói. Ebben nemcsak azt a szándékukat fejezték ki, hogy teljesítik idei árutermelésük megnövekedett feladatait, hanem azt is, hogy terven felül 9 230 000 korona értékben termelnek árut és az önköltséget 1,2 millió koronával csökkentik. [ Kommentáljuk Nálunk szükség van ráiuk Nicosiában a dolgozó ifjúság problémáiról szakszervezeti világértekezleten tárgyaltak. Az egyik legégetőbb kérdés a munkanélküliség, amely egyaránt sújtja a mnnkásfiata lókat és a középiskolai, valamint a főiskolai végzettségű ifjúságot. Az Európai Gazdasági Közösség kilenc országában munka nélkül tengődő hatmillió ember egyharmada fiatal. A legrosszabb helyzetben vannak a tavaly és tavalyelőtt végzett fiatalok, akik reménytelenül keresik az érvényesülés lehetőségét. Egyik napilap párizsi tudósítójának riportjában olvasom, hogy az országban az idei január végén 1 465 361 teljes és legalább egymillió részleges munkanélkülit tartottak nyilván. A 25 évesnél fiatalabb munkanélküliek aránya 48,9 százalék. „Első pofonjuk az élettől az, hogy nem kellenek senkinek, hogy nincs rájuk szükség" — idé*i a tudósító egy francia munkanélküli szavait. Ilyen adatok ismeretében nem is csodálkozhatunk azon« hogy reményüket vesztve sok fiatal ember végzetes tettre, öngyilkosságra szánja el magát, vagy pedig a kábítószerek, az alkohol rabjává válik. S a közgazdászok előrejelzése szerint a munkanélküliek száma az elkövetkező időszakban tovább nő. Nem csoda, hogy ezekről az állapotokról minden módon — farizeuskodással, álszenteskedéssel, mások hazug megrágalmazásával — igyekeznek elterelni a figyelmet. Ott — ahol ezek teljes mértékben érvényesülnek — keresik azt, ami náluk igen hiányzik: az emberi jogokat. Ismét megtörtént és megtörténik: a tolvaj kiált „fogd meg!“-et. A mi ifjúságunkat egészen más kérdések foglalkoztatják. Az életre készülve valamennyien biztosak abban: várnak rájuk, képességeiket, tudásukat széleskörűen érvényesíthetik. Mégpedig nemcsak a munkában, hanem a közéletben, a politikai és a társadalmi tevékenységben is. Állításunk igazolására elegendő megemlíteni, hogy a múlt ősszel a nemzeti bizottságokba megválasztott képviselők 36,1 százaléka és a törvényhozó testületek tagjaivá választották húsz százaléka a fiatalok közül került ki. Ilyen dolgokról azonban mélységesen hallgatnak az antikommunizmus, a burzsoázia szolgálatában álló tömegtájékoztatási eszközök. Egészen biztos, hogy arról sem tájékoztatják a közvéleményt, mily széles körű munkakezdeményezéssel, • CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésére irányuló igyekezettel készül hazánk ifjúsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának esztendjében a IX. szakszervezeti kongresszusra és a Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusára. Pedig lenne miről írni, a nyugati hírközlő ezközök munkatársainak, és maroknyi itteni cinkosaiknak sokkal kevesebb fáradságába kerülne ez, mint a hazug rágalmak kiagyalása. A Kelet-szlovákiai Vasmű négy ifjúsági szocialista munkabrigádjának kezdeményezésére „Az ifjúság kilenc kunk- rét tette a IX. szakszervezeti kongresszus köszöntésére“ néven indult egy versenymozgalom. A kötelezettségvállalások kilenc szakaszra irányulnak: a termelési feladatok teljesítésére, a munka hatékonyságára, minőségi színvnna- Iának emelésére, újításokra, a tudományos-műszaki haladásra, a politikai, a közéleti, a kulturális-társadalmi és a sporttevékenység fejlesztésére. A trebišovi járásban a fiatalok több mint harmincháromezer egyéni és mintegy ezerkétszáz kollektív szocialista kötelezettséget vállaltak százhúszonegymillió korona értékben. Milan Žabfiík, a Szocialista Munka Hőse vezette szocialista munkabrigád- az nstrava-karvinái szénmedence egyik legkiválóbb ifjúsági munkacsoportja — a hatodik ötéves tervidőszakban célul tűzte ki, hngy minden évben túlszárnyalja a fejtési feladatokat és legalább egy százalékkal csökkenti az anyagi és a bérköltségeket. Tavalyi tervét közel tízezer tonna kőszén fejtésével teljesítette túl a 2abčík-kollektíva. A vsetíni Zbrojovka vállalat ifjúsági szervezetének tagjai tízmillió-nyolcszázezer korona értékű kötelezettségvállalást teljesítésén dolgoznak, a bruntáli járás SZISZ-tagjai pedig húszezer óra társadalmi munkát végeznek az idén, s nagy mennyiségű nyersanyagot gyűjtenek össze. így folytathatnánk tovább hazánk ifjúsága munkakezdeményezése szép példáinak felsorolását. A SZISZ Központi Bizottságára naponta érkeznek jelentések újabb értékes kötelezettségek vállalásáról, melyekkel hazánk ifjúsága a szocialista rendszer iránti hűségét, a kommunista párt politikájának támogatását fejezi ki. Nálunk szükség van a fiatalokra és minden téren megteremtjük számukra az érvényesülés lehetőségét. A CSKP XV. kongresszusán elhangzott jelentésben Gustáv Husák elvtárs ezt így fejezte ki: „Mindig szem előtt tartjuk, hogy az ifjúság jelenti országunk jövőjét.“ GÁL LÁSZLÓ T eljes nevén: Ifjúsági fényszóró. Szép név, jó név, ötletesen kifejezi a lényeget: rávilágítani a tartalékokra s mindarra, ami nem jó. Azonban a tartalékok feltárásában is vannak még bőven tartalékaink, de mielőtt erre rátérnék, vissza kell lapozni a Fényszóró születéséig, azaz 1970-ig. A fiatalok elhatározták, hogy mindig népgazdaságunk legégetőbb feladatainak megoldására irányítják figyelmüket. Nagy pozitívuma s mozgalomnak, hogy nemcsak egyszeri akciókra törekedtek, hanem konkrét programot dolgoztak ki, egy-egy tematikus feladat megoldására kampányt indítottak szerte az országban. Az első ilyen országos feladatként hirdették meg a kiaknázatlan tartalékok, anyagok és nyersanyagok feltárását. A második az energiával és tüzelőanyagokkal való takarékosság, a harmadik a munka és a termékek minőségének javítása volt. A negyedik jelszava: „A tűzesetek elleni harc — mindannyiunk feladata“, végiil az ötödik: a fiatalok részvétele a termelés hatékonyságának fokozásában. A statisztika is igazolja az Ifjúsági fényszóró népszerűségének és hatékonyságának fokozódását. Míg pl. 1972-ben 1655 őrs működött, 1976-ban már 4249. Az első országos feladat során 22 700 000 korona értéket hoztak létre a fiatalok (398 őrs), a másodiknál 16 642 960 koronát alkottak (587 őrs). Hogy ne váljék hosszadalmassá a felsorolás, ugorjunk át az ötödik feladatra. Rendkívüli figyelmet tanúsítanak iránta a fiatalok, s a feladatot három külön csoportra lehat osztani. 1975 óla több mint 20ÜÜ őrs vesz A fényszóró részt a tüzelőanyagokkal és más energiahordozókkal való takarékoskodásban. A munkaerő-megtakarításra és a munkaidő jobb kihasználására 873 őrs összpontosítja a figyelmet. Az elsőnél eddig 48 millió, a másodiknál 7 millió koronát takarítottak meg. Természetesen mind az öt országos feladattal kapcsolatban értékelték a legjobbakot. Szembetűnő, hogy a nevek gyakran ismétlődnek: az öt közül négyszer találkozhatunk a humennéi Chemlonnal, a Kelet-szlovákiai Vasművel, a bratislavai Slovnafttal és a Juraj Dimitrov Vegyiművekkel. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nagy vállalatokban érnek el igazi sikereket az Ifjúsági fényszóró őrsei, de azt is, hogy a színvonal és az aktivitás nagyon különböző. Míg egyes üzemekben ötletesen dolgoznak a fiatalok, sok helyen lanyha az érdeklődés. Ezekben tehát a pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek kell nagyobb segítséget nyújtaniuk, s ösztönözniük őket az ilyen irányú tevékenységre. A példák igazolják, hogy fel lehet és fel is kell kelteni az érdeklődést. Szintén problémafelvető ereje van a következő adatnak: az ipari üzemekben 2718 őrs, a mezőgazdaságban pedig csak 555 működik. Zárójelben jegyzem még meg, hogy a közép- és főiskolákon 657, az iparitanuló-iskolákban csak 319 tevékenykedik. , A mfezőgazdasági fiatalok tehát Jóval temaradnak az iparban dolgozóktól. Bár az is igaz, hogy az ipar jóval több lehetőséget nyújt az eredményes tevékenységhez, mint a mezőgazdaság. Ez azonban nem lehet mentség. Tudvalevő az is, hogy a mezőgazdasági és falusi szervezetek számos nehézséggel küzdenek. Tagjaik különböző munkahelyeken dolgoznak, messzebb esnek a járási központoktól stb. Sokan azt nehezményezik, hogy nagy az érdektelenség, nem lehet aktivizálni a falusi fiatalokat, a klubnak még mindig a kocsma jelenti a legnagyobb konkurren- ciát. Néhány ellenérv,, amelyek szintén nem először hangzanak el: a falusi bálokon miért telik meg mindig a terem? Nem a helyi vezető hibája-e, ha a kocsma több szórakozást( ?) tud nyújtani, mint a klub? A mezőgazdasági termelés műszaki szempontból már sok helyütt eléri az ipari szintet. Ki tudják-e ezt használni munkájukban? A megoldásra egy kívülálló pontos receptet nem tud adni, mivel mindenütt csupán a helyi viszonyoknak megfelelően lehet megszervezni a munkát. Ez az oka, hogy meg kell elégednem a probléma felvetésével. A többi az érdekeltekre és a járási ifjúsági szervezetek szakdolgozóira vár. Az ipari tanulókkal kapcsolatban nagyjából ugyanezt lehet elmondani. A tanintézetekben a pedagógusok és nevelők feladata, hogy a jelenleginél többet tegyenek ez ügyben. Ma számos élmunkásról, munkásújítóról tudunk. Az utánpótlásnak közülük, a jövő szakmunkásai közül kell kikerülnie. MALINAK ISTVÁN 1977. III. 17.
