Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-10 / 40. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMÚNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. február 10. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 40. szám Ára 50 fillér NÉPAKARAT ES NÍPÍRDfK fog, törvény, jogszolgáltatás — minek? Elég, ha kemény ököllel rá csap urak az asztalra. Nem kell nekünk fiskálisi csű- rés-csavarás, igazunknak mi annak híján is érvényt szerzünk ... Már a proletárdiktatúra kivívása után, főleg az ötvenes évek elején még ilyen vadhajtásuk formájában is gyakran nye- setlenül nyilvánulhatott' meg az úgynevezett jogi nihilizmus, magyarul a gazdasági alap fontos felépítményi részének a jognak a semmibevevése. Fájó módon az ilyesmit nem pz osztályellenség szajkózta, hanem a mi sorainkban, a kommunisták soraiban hangzottak el ilyen és ehhez hasonló kijelentések. Akkoriban ez ártott ügyünknek, hiszen — a többi között — egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek megvetették a szocialista rendünkkel és jogszabályainkkal szöges ellentétben álló törvénysértések magágyát. Oe nem kell ilyen messzire mennünk, hogy bizonyítsuk, mennyire káros 4igyünkre a jogi nihilizmus. Elég utalnunk az 1968—1969-es válság éveire, amikor a barikád túlsó oldalától kaptuk meg a leckét. Persze az osztályellenség jogellenes, nihilista magatartása csak a szocialista jogra vonatkozott, hissen tisztában volt és van jogrendszerünk osztályjellegével és társadalmi szerepével. Ezzel magyarázható, hogy dühödt el- vakultsággal támadta — érvként, álcázásként felhasználva éppen a rendünk alapjaival ellenkező törvényszerűségeket — •gesz jogrendünket éppúgy, mint az államhatalmi, a biztonsági és az igazságszolgáltatási szerveket, főleg a bíróságokat és az ügyészségeket. A cél nyilvánvaló volt — anarchiát, zűrzavart teremteni, hogy a szocialistaellenes és antikommu- nista elemek annál jobban halásszanak a zavarosban és meg- dfintsék a munkáshatalmat. Ebből egy életre okultunk, de azért nem árt utólag is tisztáznunk, hogy mi volt ezt megelőzően a sorainkban, becsületes kommunisták körében is, bár nem általános jelenségként, de nem elvétve tapasztalt helytelen nézetek oka. Két alapvető okról beszélhetünk. Az első, hogy akkoriban még sokan akadtak olyanok, akik a saját tapasztalataikból, mondhatnám úgy is, a saját bőrükön ismerték meg a polgári, a burzsoá jog szerepét. Talán még sajgott is a hátuk a ma- saryki köztársaság rendőreinek könyörtelenül lesújtó gumibotjaitól, még jól emlékeztek arra, hogy a nyílt szóért hatósági zaklatás és nemegyszer börtön dukált, arra, hogy a kommunistát másoknál sokkal inkább verte a „sors“ munkanélküliséggel, sokféle megkülönböztetéssel is, és a jog soha nem állt az ő oldalán, hanem az „urak“, az uralkodó osztály oldalán. S még élénkebben emlékeztek a fasizmus uralmának sötét éveire. Ekkor a burzsoázia nyílt terrorista diktatúrája, amelyet meghatványozott a nácik általi megszállás minden szörnyűsége, a kommunisták számára még a polgári köztársaság viszonylag liberálisabb jogviszonyait is lesöpörte az asztalról. Ehelyett osztályrészük lett az állandó zaklatás, a börtön, a koncentrációs tábor vagyis a teljes jogfoszlottság, sőt nagy hányaduk számára a fizikai felszámolás is. Innét származik az a viszolygás, amely — ha párosult a jogtudat fehér foltjaival — ösztönösen beletorkollt a magyarázható, de nem menthető elutasító magatartásba, a jogi nihilizmusba. De valljuk be őszintén, voltak ennek más, magasabb szinteken isí jelentkező megnyilvánulási formái, s ezek oka eltérő volt. Főleg azok a téves elméletek, amelyek Marxra és Leninre hivatkozva, talmudista merevséggel hajtogatták — a proletárdiktatúra hatalomra jutásával, a szocializmus építésével párhuzamosan csökken és megszűnik a bűnözés, és mihelyt elérjük azt az állapotot, hogy nem lesznek nálunk antagonista osztályok, automatikusan funkcióját veszti a jog is. A történelmi fejlődés, a gyakorlat már régen megcáfolta az ilyen automatizmust. Mert ugyan valóban marxi és lenini megállapítás, hogy a magántulajdonra, a kizsákmányolásra és az elnyomásra épülő tőkésuralom szüli a bűnözést, és a szocializmus kétségbevonhatatlanul felszámolta a bűnözés anyagi indítékait — de akadnak a jogszabályok megsértéséhez vezető más indítékok is, amelyek szervesen összefüggnek az emberek tudatszintjével. S a tudat átformálása nem könnyű és nem gyors folyamat. Végeredményben még a kommunizmusban is — ahol már a bűnözés nem lesz tömeges társadalmi jelenség — lesznek mentálisan kisiklott, patologikus emberek, következésképp szórványosan előfordul bűncselekmény, kihágás, erkölcsi norma megsértése. Nem álmodozhatunk tehát automatikus fejlődésről, hanem szüntelenül munkálkodnunk kell jogrendünk megszilárdításán, az emberek jogtudata magasabb szintre emelésén. Mindenkivel meg kell értetnünk, hogy a jog az emberközi kapcsolatokat, a társadalmi viszonyokat szabályozza. Olyan törvényeket vagy magatartási szabályokat rögzít, amelyek lényegében meghatározzák jogainkat, de egyben — s ezt nyomatékosan hangsúlyozni kell — kötelességeinket is. Mi sohasem titkoltuk, hogy nálunk a jogrend a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett, hatalomra jutott munkásosztály akarata. De hát miért is titkolnánk ezt? Hiszen a mi jogrendünknek olyan küldetése, olyan céljai vannak, amelyeket a hátsó szándék nélküli, törvénytisztelő ember fejfájás nélkül aláírhat. Aláírhatja annak tudatában, hogy a szocialista törvényesség normái megtartásának keretei között a törvényhozó és a jogalkalmazó szerveknek nem kényszerből, hanem saját jól felfogott érdekében meghatalmazást ad. Meghatalmazást arra, hogy védjék szocialista vívmányainkat a külső és a belső ellenséggel szemben, erősítsék rendszerünk alapjait, szavatolják további fejlődésünket a szocialista tervgazdálkodás bázisán, és előmozdítsák a szocialista demokrácia érvényesülését. Ezekből a célokból és feladatokból nyilvánvaló: ma nálunk a jog nem csak a munkásosztály, hanem a vele szoros szövetségben álló parasztság és értelmiség, vagyis az egész szocialista társadalom akarata. Ilyenformán népakarat és népérdek. GÁLY IVÁN Megbízólevelek átadása BEFEJEZŐDTEK A CSEHSZLOVÁK -LENGYEL TÁRGYALÁSOK EMIL WOJTASZEK HAZAUTAZOTT (ČSTK) — Gustáv Husák, á Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tegnap fogadta a prágai várban Pedro Luis Torrest, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. A kubai nagykövet ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kuba és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatai minden téren eredményesen, a hagyományos barátság és a testvéri internacionalista együttmüködés szellemében fejlődnek. A CSSZSZK elnöke válaszbeszédében méltatta azokat a sikereket, amelyeket a kubai Köztársaság Kuba Kommunista Pártja Központi Bizottságának vezetésével a szocialista országokkal és a világ valamennyi haladó erőivel való aktív együttműködésben elér. Ugyanaznap átnyújtotta megbízólevelét Juszuf Wiklli Szada, a Nigériai Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. Ebből az alkalomból értékelték azt a támogatást, amelyet Csehszlovákia az afrikai nemzetek felszabadításáért, és függetlenségért vívott küzdelemnek nyújt, a nemzetközi szolidaritás és a nemzetek együttműködésének megszilárdítása érdekében. Megbízóleveleket nyújtott át továbbá Abdul Muntakima Csaudhri, a Banglades Népi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az elhangzott beszédekben kifejezték meggyőződésüket, hogy a békés együttélés elveinek szellemében történő kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesztése megfelel a két ország népe érdekeinek. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere és Josef Haman, a CSSZSZK elnöki irodájának vezetője. (CSTK) — Emil Wojtaszeket, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét Bratislavába való megérkezése után kedden fogadta Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke. A lengyel külügyminiszter köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, amelyben őt Bra- tislavában részesítették. Elvtársi beszélgetés keretében azután a mindkét országot érdeklő kérdésekről tárgyaltak. A Lengyel Népköztársaság külügyminisztere tegnap Bratis- iavában a Slavínon lerótta kegyeletét a szovjet hősök emlékének, és megkoszorúzta Bratislava felszabadítóinak emlékművét. (ČSTK) — Bohuslav Chňou- peknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere 1977. február 7-től 9-ig hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Csehszlovákiai tartózkodása folyamán a lengyel külügyminisztert fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Fogadta továbbá Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök. Bratislavai látogatása során Emil Wojtaszek külügyminisztert fogadta Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Viliam Salgovičcsal, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével és Ezt követően Jozef Nálepká- nak, a CSSZSZK külügyminiszter-helyettesének kíséretében visszautazott Prágába. Emil Wojtaszek a prágai lengyel nagykövetség székházában tegnap Bohuslav Chňoupek tiszteletére díszebédet adott. A fogadáson jelen volt Pavol Bahgl szövetségi általános gépipari miniszter, Michal Štancel szövetségi munka- és szociális- ügyi miniszter, valamint politikai és közéletünk más személyiségei. Jelen voltak Jan Mu'sal és Jan Mitreqa, a két ország nagykövetei. A Lengyel Népköztársaság külügyminisztere tegnap az esti órákban elutazott Prágából. Ján Janikkal, az SZLKP KB titkárával együtt. A tárgyalások folyamán a külügyminiszterek véleményt cseréltek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kölcsönös kapcsolatok és sokoldalú együttműködés jelenlegi helyzetéről és további távlatairól, a CSKP XV. és a LEMP VII. kongresszusa eredményeinek szellemében, továbbá véleményt cseréltek egyes nemzetközi kérdésekről. A miniszterek hangsúlyozták a sokoldalú együttműködés további elmélyítésének és bővítésének jelentőségét a két ország és népeik javára, a szocialista Internacionalizmus elvei alapján és a szocialista ál(Folytatás a 2. oldalonJ Közlemény a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének hivatalos baráti látogatásáról AZ ŰRHAJÓSOK ÜTKÖZÉS MENTESEN HAJTOTTÁK VÉGRE A DOKKOLÄST Összekapcsolva kering a Szojuz-24 es a Szaljutü Moszkva — Végrehajtották a hétfőn este felbocsátott Szojuz —24 szovjet űrhajó és a nyolc hónapja Föld körüli pályán keringő Szaljut—5 űrállomás ösz- szekapcsolását. A közelítés és összekapcsolás műveletei két szakaszban zajlottak le. A Szojuz—24 a FöldSzófia — A nemzetközi békemozgalom három fontos tanácskozását tartják meg a napokban a bolgár fővárosban. Tegnap és ma rendezték meg az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozóját, holnap és szombaton a Békevilágtanács elnöksége ülésezik, vasárnap és hétfőn pedig a béke híveinek világközgyűlését előkészítő nemzetközi bizottság tart ülést. A tanácskozássorozat kapcsán Romes Csandra, a Békevilágtanács főtitkára Szófiában sajtó- értekezleten vázolta a nemzetközi békemozgalom időszerű feladatait. A főtitkár hangoztatta, hogy a szófiai tanácskozások fő témája „a világ közvélemény és a helsinki záró- dokumentum“ címet fogja viselni. höz képest „alacsonyabban“ fekvő pályáról indult a Szaljut —5 felé. Automatikus irányítás segítségével mintegy száz méterre megközelítette az űrállomást, majd miután a Szaljut—5 helyzetét jelző fények jól láthatóvá váltak, Gorbatko parancsnok és Glazkov fedélzeti Az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozójáról többek között elmondta, hogy ez az esemény nemcsak Európa nemzetei, hanem a világ valamennyi békeerője számára jelentős esemény. Romes Csandra a világ békemozgalmának legjelentősebb feladataként a világ közvéleményének az emberiség békés jövőjéért vívott közös harcba való bekapcsolódását jelölte meg. Rámutatott arra, hogy a szófiai találkozó jelentősen hozzájárul a belgrádi konferencia előkészítéséhez és hangsúlyozta, hogy feltétlenül meg kell hiúsítani a reakció azon igyekezeteit, amely helsinki konferenciáján elfogadott határozatok szabotá- lására törekszik. mérnök kézi Irányításra tért át. Tizennégy, egyenként tíz kiló tolóerőt kifejtő hajtóművel manőverezve közelítették meg az űrállomást, s a földi irányítóközpont véleménye szerint rendkívül pontosan ütközés mentesen hajtották végre a dokkolást. A találkozás után rögzítették az összekapcsoló szerkezetet, s összekötötték egymással az űrhajó és az űrállomás elektromos hálózatát. Viktor Gorbatko parancsnok és Jurij Glazkov fedélzeti mérnök, a Szojuz—24 utasai szerdán reggel átköltöztek a Szaljut—5 űrállomásra. Az űrállomás fedélzetén hozzáláttak a repülőprogram további megvalósításához; a kutatásoknak és kísérleteknek a folytatásához, amelyeket Borisz Volinov és Vitait] Zsolobov, a Szaljut—5 első legénysége kezdett meg. A két űrhajós tanulmányozni fogja a Föld felszínét és az atmoszférát, technológiai kísérleteket és orvosbiológiai kutatásokat végeznek, s kipróbálják az űrállomás fedélzeti rendszereit és berendezéseit. Az űrhajó legénységének beszámolói és a Földre érkező te- lemetrikus adatok tanulsága szerint a Szojuz—24 fedélzeti berendezései kifogástalanul mű- ködnek, az űrhajósok közérze« te Jó, A békemozgalom képviselőinek tanácskozásai Szófiában
