Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-10 / 40. szám, csütörtök

Közlemény a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének hivatalos baráti látogatásáról Ujabb aláírások A csehszlovák művészeti alkotószövetségek bizottságainak felhívását további művészek írták alá: (Folytatás az 1. oldalról) lamok közössége szilárdításá­nak érdekében. Meghatározó jelentőségük van a két testvérpárt, a két ország és azok népei közötti sokoldalú kapcsolatok további fejlődése szempontjából Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke és Edward Gie- rek, a LEMP KB első titkára találkozóinak, amelyek kitűzik a gyorsan fejlődő együttműkö­dés irányait és meghatározzák programját. A miniszterek aláhúzták a két ország között harminc év­vel ezelőtt megkötött szövetsé­gi szerződés az 1967->ben meg­kötött csehszlovák—lengyel ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény történelmi jelentő­ségét, mely dokumentumok alá­írásának évfordulóját a két or­szág az idén márciusban ün­nepli. A miniszterek egybehangzó­an megállapították, hogy a fe­szültség enyhülése, amely a nemzetközi kapcsolatok fő ten­denciája, az e folyamattal szembe helyezkedő erők akti­vitása ellenére is szilárdul a pozitív együttműködés kialaku­lásával a legkülönbözőbb terü­leteken. A két ország külpoliti­kájának állandó célkitűzése el­érni azt, hogy ez a folyamat továbbra is dinamikusan fej­lődjék, tartóssá és megváltoz- tathatatlanná váljék. A felek kifejezték eltökélt szándékukat, hogy határozot­tan .szembeszállnak a hideghá­borús módszerekkel, a más ál­lamok belügyeibe, és a szuve­renitásukba való beavatkozás­sal és a fpszültségenyhülés fo­lyamatának megzavarására irá­nyuló összes" kísérlettel. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy mindkét ország kül­politikájának alapja a Szovjet­unióval való megbonthatatlan barátság, szövetség, elmélyülő együttműködés és a szocialista közösség valamennyi országa egységének szilárdítása. Hang­súlyozták a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a kedvező külpolitikai feltételek megteremtésében né­peink békés alkotó munkája számára. Hangsúlyozták a Var­sói Szerződés Tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének 1976 novemberében megtartott bukaresti ülésszakán elfogadott nyilatkozat és egyéb dokumen­tumok nagy jelentőségét, amely dokumentumok a íe- szültségenyhülés folyamatának a nemzetközi együttműködés­nek és a népek biztonságának további elmélyítésére irányul­nak. A felek hangsúlyozták az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Záródoku­mentumában rögzített határo­zatok következetes megtartá­sának és komplex megvalósítá­sának szükségességét. A miniszterek aláhúzták az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett, az SZKP XXV. kongresszusán továbbfejlesztett s a CSKP és a LEMP kongresz- szusai által teljes mértékben támogatott békeprogram meg­valósításáért folyó következe­tes harc jelentőségét. A jelen időszak 4egsürgetőbb feladatá­nak tartják a politikai enyhü­lésnek a katonai enyhüléssel való kiegészítését, a fegyver­kezés leállítását és hatékony lépések meghozatalát a lesze­relésre. Ä felek továbbra is teljes mértékben támogatni fogják a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország javasla­tait és az e célok elérésére irá­nyuló valamennyi más javasla­tot. Ismételten hangsúlyozták, szükség van arra, hogy a bé­csi tárgyalások valamennyi résztvevője keresse az utakat a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó egyezmény megkö­tésére, a részt vevő államok nem csökkentett biztonsága el­vének megtartása mellett. A felek kiemelik az ENSZ szerepét a nemzetközi feszült­[ČSTK] — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, a CSKP KB El­nökségének tagja, a szlovák kormány elnöke közös levélben fejezték ki jókívánságaikat Va- szilij Nyikolajevics Remeszlo ség enyhülésének és a nem­zetközi biztonság szilárdításá­nak folyamatában. Ebben a szellemben értékelték az ENSZ XXXI. Közgyűlése ülésszakának eredményeit, a nemzetközi kap­csolatokban az erőszak alkal­mazásáról való lemondásra vo­natkozó világméretű szerződés megkötése javaslatának és az ENSZ rendkívüli Közgyűlése összehívására tett javaslatnak az elfogadását, mely rendkívü­li Közgyűlés egy szakasz len­ne a leszerelési világkonferen­ciához vezető úton. A felek véleményt cseréltek számos más időszerű nemzet­közi probléma megoldásáról és igazolták a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság eltökélt szán­dékát, hogy következetesen folytatni kívánják a feszültség enyhülésének, a biztonság nö­velésének és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti kölcsönösen előnyös és egyenjogú együttműködés el­mélyítésének politikáját. A felek támogatásukról biz­tosították az imperializmus, a gyarmatosítás az újgyarmatosí­tás és a faji elkülönítés ellen, a függetlenségért és a társa­dalmi haladásért harcoló né­peket. A megbeszélések, amelyek szívélyes baráti légkörben zaj­lottak, igazolták mindkét fél nézeteinek és álláspontjainak teljes azonosságát az összes megtárgyalásra került kérdés­ben. Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere Bohuslav Chňopeket, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság külügyminiszterét baráti látogatásra hívta meg a Len­gyel Népköztársaságba. A cseh­szlovák külügyminiszter a meg­hívást megelégedéssel elfogad­ta. akadémikusnak, a Mironovkai Búzamagnemesítő Tudományos Kutatóintézet igazgatójának. A levélben elismeréssel nyi­latkoznak a világhírű magne­mesítő, kutató és tudós életmű­véről, valamint az általa veze­tett kutatóintézet sikereiről. A prágai Jifí Wolker Színház együttese: Ljuba Hušková, Mi­lana Kadefábková, Helena No- váčková, Jifina Genzerová, Jirí Hájek, Josef Kettner, Aleš Hel- celet, Bohuslav Kalva, Bohumi­la Lebedová, Eva Miláčková, Soňa Drnková, Ludvík Faruga, Emil Zák, Jana Rerická, Radvík Novák, Karel Fort, Rudolf Ky- selý, Miroslav Doubrava, Jaros­lav Horák, Eva Boušková, Ra­da Malá, Karel Texel, Karel Se­kera, Zdenék Peroutka. A prágai Zenei Színpad tag­jai: Otakar Roubínek, Dagmar Sedláčková, Jiŕí Brušák, Jaro- mír Staček. A felhívást további zeneszer­zők, hangversenyművészek, ze­nekritikusok és zenei együtte­sek tagjai írták alá: Karel 5ej- na érdemes művész. Zeneszer­zők: Eduard DFízga, Miroslav Klega, Vladimír Svatoš, Zbynék Pŕecechtél, Vít Micka, Jaroslav Jurášelf, Jirí Jaroch, Mojmír Bailing, Dušan Pálka, Jarmil Burghauser, Zdenäk Zahradník, Ľuboš Fišer, Ivan Kurz, Jaros­lav Šaroun, Angelo Michajlov, František M. Hradil, Leoš Fal- tus, Evžen Zámečník, Oldŕich Palkovský, Lukáš Matoušek, Gabriel Vágner, Antonín Šatra. Zeneművészek: Jaroslav Sou- kup, Vladimír Mencl, Václav Rabas, Vlastimil Pacáček, Ví- tézslav Kuzník, Ľubomír Mátl, Jan Sedláček, Ján Morcol, Ru­dolf Barnatík, Radomil Eliška, Zdenäk Brož, Bohuslav Matou­šek, František Belfín, Šaša Več- tomov, Vladimír Topinka, La­dislav Vachulka, Jiŕí Ropek, Ja­na Nácovská, Vítézslav Poch- man, Miroslav Venhoda, Dana Pustinová, Jiŕí Joran, Libuše Kŕepelová, Jan Novotný, Stanis­lav Dašek, Vera Némečková, Stanislav Bogunia, Zdenek Pu- lec, Anna Kratochvílová, Jan Erml, Jiŕí Baxa, Antonín Šafa- ŕík, Alexej Mádle, Antonín Kú- da, Petr Adamec, Miroslav Pet- ráš, Otakar Karlík, Čenék Pav­lik, Božena Steinerová, Marie Rindtová, Ludmila Ježová, Jiŕí Baur. Zenekritikusok. Antonín Šepl- da, Bohumil Dušek, Jarmila Vrchotová-Pátová, Evžen Valo­vý, Eva Penzdorfová, Josef Ur­ban, Ivo Stolaŕík, A. J. Patza- ková, Jaroslav Prikryl, Ľubomír Fendrych, Jan Šmolík, Vladi­mír Sefl. A felhívást zenekarok és együttesek tagjai is aláírták, köztük a Szövetségi Belügymi­nisztérium központi zenekará­nak, a Dvoŕák Vonósnégyes, a Suk Vonósnégyes és a film szimfonikus zenekarának tag­jai. A Cseh Műépítészeti Szövet­ség titkárságán a felhívást az alábbi műépítészek is aláírták; Pavel Némeček, Josef Slíva, Václav Suk, Ilska Paschová, Vlastimil Matyáš, Miroslav Ko- recký, Jan Čermák, Jaroslav Černohorský, Jiŕí Kanturek, Ja­roslav Vidner, Jan Zahálka, Marian Bélohradský, Zdenék Císaŕ, Artur Ambler, Viktor Tu- ček, Jaroslav Krč, Karel Firbas, František Soukup, Jiŕí Tichý, Oldŕich Pražák, Jan Chválek, Jaromír Zoubek, Jiŕí Petrusiak, Milan Hartl, Svätopluk Batik, Jindrich Bruger, Bronislav Fir- la, Alfréd Návrat, Hynek Glo- ser, Jiŕí Kydlíček, Adolf Petr, Antonín Kurel, Miloslav Pixa, Zbynék Tichý, Vítézslav Túrna, Michal Karas, Jaroslava Glose- rová, Jaroslav Chrt, Milan Lu- keš, Richard Mundil, Jaroslav Pašek, Miloslav Pech, Jaroslav Peklo, Vladislav Strune, Václav Tvrdík, Miloslav Zeman, Jaros­lav Hausner, Václav Hucl, Mi­roslav Klein, Drahoslav Matas, Mojmír Soukup, Tomáš Stra- ňák, Antonín Vít, Miloslav Vol- ráb, Karel Zoch, Herman Wei- häupl, Otakar Maxa, František I.ojda, Bohuslav Čapka, Zdenék Čihák, Jaromír Barborka, Vla­dimír Belšán, Josef Cimický, Ji- ŕí Icha, Miroslav Rouš, Vratis- lav Kučera, Jaroslav Krš, Jifí Gočár, Antonín Drábek, Oldŕich Stibor, Stanislav Franc, Ema­nuel Hanzlík, Jan Nováček, He­lena Navrátilová, Jan Šesták, Zdenék Stupka, František Va- lenta, Milan Valenta, Jaroslav Zdražil, Jaroslav Pokoroný, Emil Kovaŕík, Josef Pospíšil, Ja­roslav Sýkora, František Šted­rý, Petr Ulrich, Jaroslav Kándl, Josef Hlaváč, Ľuboš Doutlík, Karel Neumann, Dagmar Rybá­rová, Vladimír Suske, Vekoslav Pardyl, Ivan Horký, Arnošt Navrátil, JiFí Fojt, Zdenék Ho­lub, František Kameník, Václav Kubricht, Josef Lhoták, Bohüs- lav Lisal, František Machač, František Abrahám, Jiŕí Mach, Vratislav Stelzig, Vilém Boháč, V. NY. REMESZLO AKADÉMIKUS 70 ÉVES Jozef Lenárt és Peter Colotka üdvözlő levele Egy reakciós blöff háttere Csalás a szabadság jelszava alatt (A cikk első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) A szocialista és a fejlődő or­szágok elleni ideológiai diver­ziót az imperialista államok­nak a monopóliumok által tá­mogatott propagandaközpont­jai szervezik. Ilyen tevékeny­séggel foglalkoznak a kor­mányintézmények, a rádióállo­mások, a tv-társaságok, a lap- és könyvkiadók, a vallási szer­vezetek. A legnagyobb tőkésországok uralkodó körei tudatosítják a nemzetközi kapcsolatokban ki­alakult új helyzetet és arra törekszenek, hogy különböző módszerekkel megállítsák a számukra kellemetlen fejlő­dést. Az egyik módszer diver- ziós tájékoztatási apparátusuk átépítése a világban végbe­ment változásoknak megfelelő­en. így pl. az Egyesült Államok ún. információs tanácsadó bi­zottsága 1974 júliusában az amerikai kongresszus elé ter­jesztett 27. jelentésében hang­súlyozza, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése következ­tében Jelentősen megnöveke­dett a tájékoztatási eszközök szerepe, s ezért több pénzt kell fordítani a tájékoztatási propagandaszolgáltatásokra. A bizottság elsősorban azt ajánl­ja, hogy építsenek új erős adó­kat az Amerika Hangja szá­mára, és több feladattal bíz­zák meg az Egyesült Államok szocialista országokban műkő-, dő nagykövetségeinek azon dolgozóit, akik a propaganda kérdéseivel foglalkoznak. % je­lentés felhívja a figyelmet an­nak fontosságára is, hogy együtt kell működni azokkal a külföldön tartózkodó szemé­lyekkel, akik „aktívan részt vesznek országukban a közvéle­mény formálásában“. „A 27. jelentés“ továbbá megállapítja, hogy az alábbi okok miatt fokozni kell az Egyesült Államok tájékoztatási ügynökségének (USIA) tevé­kenységét: , a) a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló kísérletek nem jelentik az ideológiai konfliktus gyengülését, b) az olyan országok, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Japán és Németország egyre nagyobb jelentőséget tulajdoní­tanak a külpolitikai tájékozta­tásnak és a kulturális tevé­kenységnek. Ezen a téren fo­kozott aktivitást fejtenek ki, és egyes szakaszokon inár fe­lülmúlták az USA mai erőfe­szítéseit. „Ma már kétségtelen, hogy az Egyesült Államok jelenlegi erőfeszítése egyáltalán nem elégséges ahhoz, hogy valami­lyen reális hatás nyilvánuljon meg a világ más részeiben az emberek közti kapcsolatokban és az emberek nézeteiben, Il­letve, hogy konkurálhassunk a kommunista propagandával“ -T- állapítja meg továbbá a je­lentés. „Megvan hozzá a ké­pességünk, tudásunk és eszkö­zünk, hogy mi legyünk az el­sők. Ez a célunk.“ A Jelentés külön figyelmet szentel a külpolitikai rádió- p ropaganda műszaki alapja megszilárdításának annak elle­nére, hogy az Egyesült Álla­mok jelenleg is óriási eszkö­zöket fordít a külföldi adá­sokra. Az Amerika Hangja hi­vatalos amerikai rádióállomás 114 adót használ a külföldi adásokhoz, nem is beszélve a közvetítő állomásokról. 45 kö­zülük az Egyesült Államok te­rületén található, a többi a vi­lág különböző '-pontjain. „Biztonságosabb" otthon ... Az Amerika Hangja adóin kívül az Egyesült Államoknak 40 rövid- és középhullámú rá­dióadója van az NSZK, Nyu- gat-Berlin, Spanyolország, Por­tugália, és Tajvan területén. Ezeken keresztül sugározza műsorát a RIAS (rádióállomás Nyugat-Berlin amerikai szekto­rában) a Szabadság rádió és a Szabad Európa rádió. Nyilvánvaló azonban, hogy ez nem elegendő. Ezért az emlí­tett bizottság elsősorban azt ajánlja, hogy a kongresszus az USIA számára erős rádióadót építessen közvetlenül az Egye­sült Államok területén. „Az Amerika Hangja rádióállomás adói idegen országok területén vannak, és egyre nehezebb to­vábbi működtetésük biztosítá­sa.“ A jelentés továbbá leszöge­zi: „A világban végbemenő po­litikai változások, valamint a rádióhálózat gyors bővülése komoly probléma elé állította az Amerika Hangját. A feszült belpolitikai helyzet és a nacio­nalizmus terjedése (értsd: a nemzeti felszabadító mozgalom terjedése, a szerk. megj.) több országban egyre jobban meg­nehezíti a külföldi adóállomá­saink működtetését. Ugyancsak egyre nehezebbé válnak az új állomások létesítéséről folyta­tott tárgyalások.“ Továbbá: „Annak érdekében, hogy első­ségre tegyünk szert az éter­ben, olyan adókat kell fejlesz­tenünk, amelyeknek teljesítő- képessége tízszer nagyobb, mint a jelenlegi 250 kilowat- tosoké. Ezért azonnal meg kell oldani a 2500 kilowattos adók kiépítésének kérdését.“ „E terv keretében új állomást kell építeni a nyugati tenger­parton, amely jelentősen növel­né az Amerika Hangja adásá­nak erősségét az amerikai kon­tinensről az ázsiai országok­ba. Az adást Kamcsatkán, az Ohotszki-tenger északi és déli részén egészen Malájföldig hallhatnák. Az adás eleinte a kontinens ezer-kétezer kilomé­teres sávjában lenne fogható, de később eljutna a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság sűrűn lakott központjaiba, egész Japánba, Vietnamba, Thaiföldre, Malájföldre és Bur­ma keleti területére.“ A programok közös finanszírozása és tervezése Az Egyesült Államok tehát a nemzetközi feszültség enyhü­lése ellenére sajátságos fegy­verkezési versenyre kell a „szavak háborújában“, az egész világot el akarja árasztani a „szabad információkkal“. Ter­veiben számol más tőkésorszá­gok egybehangolt erejével is. „Az elmúlt évek során —' állapítja meg az említett jelen­tés — több ország, amelyek nek érdeke külföldi .pozíciójuk megszilárdítása, így pl. Nagy- Britannia, Franciaország, Né­metország, Olaszország és Ja­pán — állandóan fokozza kül­földi tájékoztatásainak és kul­turális programjainak intenzi­tását. Ezt a természetes jelen­séget csak üdvözölhetjük ... Ez a folyamat távlatilag lehe­tővé teszi a legkülönbözőbb tá­jékoztatási programok és kul­turális tervek közös finan­szírozását és terve zé- s é t.“ Ezen a téren a többi tőkés­ország sem takarékoskodik erejével és pénzével. Pl. 1972- ben Wertachtalban (NSZK) liégy óriási 500 kilowattos rö­vidhullámú rádióadót helyez­tek üzembe. Az NSZK-ban fo­kozatosan 24 ilyen automata­rádióadót akarnak építeni. A wertachtali központot közvetí­tőállomásokkal bővítik ki, és kiépítése után világviszonylat­ban a legerősebbek közé tar­tozik majd. Ez lesz Európában a legnagyobb olyan rádióadó, amely külföldre sugározza programjait. Nyugat-Németor- szág külföldi rádióadóinak ere­je egybevéve 17 000 kilowatt lesz. Ezen a téren az NSZK a második helyre kerül az Egye­sült Államok után. A diverziós információs te­vékenység apparátusának kibő­vítésére és tökéletesítésére ki­fejtett törekvést azzal a dema­góg állítással indokolják, hogy a szocialista országok népei „nem Jutnak hozzá szabadon az információkhoz“. A valóságban azonban meny­nyire hűek e koncepció terjesz­tői „a szabad információáram­lás“ jelszavához? Ki a jobban tájékozott? 'A rágalmak ellenére, ame­lyeket szorgalmasan terjeszte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom