Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-03 / 33. szám, csütörtök
Amint arról lapunkban már heszá moltunk, január 28-án kerekasztal beszélgetésen veitek részt szerkesztőségünkben egyes szlovákiai mezőgazdasági üzemek vezető szakemberei, amelyen megvitatták az állat- tenyésztés tő ágazataira háruló feladatokat. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott előadást és a vitafelszólalásokat lapunk mai és jövő hét csütörtöki számában közöljük. Mozgósítsuk a tartalékokat a mezőgazdasági termelés dinamikaiénak felújításáért Bctlla László elvtársnak, a CSKP KB politikai dolgozójának bevezető előadása Azzal a céllal jöttünk össze az Űj Szó szerkesztőségében, hogy megvitassuk a mezőgazdasági termelés néhány időszerű kérdését, különösen az állattenyésztés helyzetét. A mező- gazdasági üzemek dolgozói a téli kampány keretében foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, melynek fő feladatait az Új Szó is ismertette. Először azt szeretném részletesen megvilágítani, hogy ezekben a napokban miért éppen az állattenyésztés kérdései kerültek előtérbe. Sokan úgy gondolhatják, hogy ez természetes dolog, hiszen télen a mezők pihennek, az állattenyésztési telepeken viszont most is folyik a munka. Ez így igaz, de nemcsak erről van szó. Az állattenyésztés helyzetének, féladatainak, feltételeinek mérlegelésénél elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy az utóbbi két év [1975 és 1976) kevésbé volt eredményes a szemes és a tömegtakarmányok termesztésében. Különösen az elmúlt évi nagy szárazság okozott jelentős kimaradásokat a termesztési tervek teljesítésében. A szemesek terméshozama 1976-ban országos viszonylatban 858 ezer tonnával maradt el a tervezettől, ebből 300 ezer tonnát tesz ki a kukorica. (A terv 10 260 ezer tonna volt, a valóság 9 402 ezer tonna.) A tömegtakarmányok hozama 28,6 százalékkal volt kisebb a tervezettnél. A mezőgazdasági nyerstermelés az elmúlt évben 8 százalékkal [6,4 milliárd koronával) maradt el a tervtől, ezen belül a növénytermesztés lemaradása 14,6 százalékos (5,4 milliárd korona), az állattenyésztésé pedig 2,2 százalékos [1 milliárd korona) volt. A főbb növényeknél a tervhez viszonyított lemaradás mértéke a következő: gabonafélék 8,9 százalék, cukorrépa 32,1 százalék (ez 105 ezer tonna cukornak felel meg), burgonya 8,6 százalék, s ami leginkább nehezíti az állattenyésztés helyzetét, takarmánynövényekből összesen — szénaértékre átszámítva — 26,8 százalékkal termett kevesebb. Ami az állat- tenyésztést illeti, az elmúlt évben 47 ezer tonna vágóállat — baromfi nélkül — és 60 millió liter tej hiányzott a terv teljesítéséhez. Az 1977-es évtől az eddigi legjobb eredményeket várjuk Az utóbbi két év gyengébb eredményeire való tekintettel a mezőgazda- sági termelés fejlődési üteme az eredeti irányszámokhoz viszonyítva csökken, éspedig a bruttó mezőgazdasági termelésben 3 milliárd, az állami alapokba irányuló árutermelésben pedig 990 millió koronával. Az előirányzott feladatok ennek ellenére igényesek, amit az is bizonyít, hogy az eddig elért legmagasabb, 1974-es szinthez viszonyítva 3,2 százalékos növekedést kell elérni a bruttó mezőgazdasági termelésben. 1977 fő politikai és gazdasági feladata az, hogy eredményesen átvészeljük a kialakult bonyolult helyzetet, s felújítsuk a növénytermesztés és az állattenyésztés lendületes növekedési ütemét. Az elmúlt évhez viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 7,2 százalékkal (ezen belül a növénytermesztést 14,5 százalékkal, az állattenyésztést 1,8 százalékkal) kell növelni, míg a mezőgazdasági árutermelés tervezett növekedése 6,2 százalékos (a növénytermesztésben 14,5, az állattenyésztésben 2,9 százalék). Az állami felvásárlás növekedési ütemét 1977-ben a vágóállatoknál 3,7 százalékkal, a vágóbaromfinál 5,2 százalékkal, a tejnél 1,6 százalékkal kell fokozni. A növénytermesztés idei fő feladotai A gabonafélék hozamát az elmúlt évhez viszonyítva 6,9 százalékkal kell növelni, ami legalább 10 millió 395 ezer tonna gabonát jelent. Az állat- tenyésztés feladatainak teljesítéséhez legkevesebb 13,5 millió tonna jó minőségű tömegtakarmányra lesz szükség, ennek érdekében csaknem egyharmadnyi arányban kell növelni a tömegtakarmányok termesztését. Erről a szántóföldi takarmánynövények intezívebb termesztésével, a rétek és legelők jobb kihasználásával kell gondoskodni. A cukorrépa-felvásárlás előirányzott növekedése 35,7, az olajnövényeké 18,7, a zöldségféléké 36, a gyümölcsöké 44, a komlóé pedig 21 százalékos. Emellett gondoskodni kell a kis mennyiségben termesztett növények [köménymag, majoranna stb.) hazai szükségletének fedezéséről, valamint a tervezett exportfeladatok teljesítéséről is. A mezőgazdasági beruházási terv 13 milliárd 740 millió koronát irányoz elő erre az évre, ebből 5,2 milliárd korona jut gépekre és berendezésekre. Ez a 6. ötéves terv eredeti előirányzatához viszonyítva 780 millió koronával több, ami lehetővé teszi a szükséges beruházások kiszélesítését, főleg az öntözőrendszerek építése szakaszán. A mezőgazdasági szervezetek továbbra is túlléphetik a lecsapolásra előirányzott beruházási kereteket. Nem vonatkoznak továbbá a beruházási keretek a mező- gazdasági ágazatban gyártott gépekre és Ibe rendezések re. A szőlő, a komló és a gyümölcsösök létesítését nem számítják be az állami tervben előirányzott beruházási keretekbe. A műtrágya-ellátás tiszta tápanyagban 1 ha mezőgazdasági területre számítva 1977-ben 231,6 kg-ról 238,1 kg-ra növekszik. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátása tehát általában a 6. ötéves tervben előirányzott keretek között mozog, néhány szakaszon azonban nagyobb, így például a növényvédő vegyszereknél, az energetikai forrásoknál és a kukoricaprogrammal ösz- szefüggő külföldi vásárlásokból (60 millió fco korona értékben a tőkésállamokból). A terv a feladatok teljesítése során a munkaerő létszámának csökkenésével is számol, éspedig 18 700 fővel, vagyis 2 százalékkal. Ennek megfelelően a munkatermelékenységet 9,4 százalékai kell növelni. A havi keresetek átlagos előirányzott növekedése a szövetkezeteknél 3,7 százalékos, az állami mezőgazdasági szektorban 2,7 százalékos. Helyreállítani az egyensúlyt a növénytermesztés és az állattenyésztés között Már az 5. ötévos tervidőszakban el mélyültek a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti diszpropor- ciók. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy az állattenyésztés tervezett termelési volumenét 4,4 százalékkal léptük túl, ugyanakkor a növénytermesztés 2,8 százalékkal, ezen belül a tömegtaátszámítva) csak 141 ezer tonnával, vagyis 1,1 százalékkal nőtt. Emellett az utóbbi két évben a helytelen betakarítási és tartósítási módszerek következtében romlott a silótakarmányok, a szenázs és a széna minősége. A népi ellenőrző bizottságok felmérései szerint 1975-ben a megvizsgált szilázs, szenázs és széna 50 százaléka nem felelt meg az előírt minőségnek, egy része pedig alkalmatlan volt takarmányozási célokra. Tavaly már bizonyos javulás volt tapasztalható, azonban tovább kell fokozni az igyekezetet ezen a szakaszon a jobb minőség elérésére. A jó minőségű tömegtakarmányok termesztésében bekövetkezett fogyatékosságok törvényszerűen az abrak- takarmányok fogyasztásának növekedéséhez vezettek. Még mindig sok hiányosság mutatkozik a takarmányozási technikában, a tartási és a tenyésztői munkában, az állatállomány felújításában és a zoohigiéniában. Engedjék meg, hogy a továbbiakban a pozitívumokat és a negatívumokat részletesebben is ismertessem. Kedvező volt a fejlődés a 100 tehéntől felnevelt borjúk számát illetően is. A borjúelhullás 1976 háromnegyedévében (okt. 1-ig) a megelőző év azonos időszakához viszonyítva országos viszonylatban 0,2 százalékkal, az SZSZK-ban 0,6 százalékkal csökkent. ... és ami rossz Ennek ellenére az elhullások aránya még mindig nagyon magas. 1976 három negyedé vében például országos viszonylatban 64 400 szarvasmarha (1,54 százalék, borjúk nélkül) 76 311 borjú (5,8 százalék), 397 573 sertés (7,6 százalék, malacok nélkül) 472 502 malac (6,8 százalék) hullott el. Az elhullások okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezeket főleg takarmányozási, zooliigiéniai, istálló- zási, munkaszervezési fogyatékosságok okozzák. A régebben túlsúlyban levő fertőző betegségek háttérbe szorullak, tehát az elhullások zömét az emberi gondatlanság okozza. A téli kampány egyik fő feladata az elhullási veszteségek csökkentése. Az állategészségügyi szolgálat vezetése alatt az egyes irányítási szinteken és természetesen a mezőgazdasági üzemekben is — az egyes farmok és istállók szerint — konkrét programokat kellett kidolgozni a veszteségek csökkentésére, meghatározva a megengedhető legmagasabb elhullást. Gondoskodni kellett arról is, hogy a vezetők és a gondozók anyagilag és erkölcsileg érdekelve legyenek a programok teljesítésében. Negatívan kell értékelni az elmúlt évi fejlődést a tejtermelés szakaszán is. Az utóbbi három év háromnegyed- évi eredményeit összehasonlítva az egy tehénre eső átlagos napi tejtermelés országos viszonylatban és a nemzeti köztársaságokban így alakult: CSSZK 8,01 7,99 7,93 SZSZK 8,32 8,12 8,06 Kedvezőtlen volt az átlagos napi súlygyarapodás fejlődése is a hízómarháknál: 1974 1975 1976 CSZSZK 0,79 0,79 0,75 CSSZK 0,77 0,78 0,74 SZSZK 0,86 0,84 0,80 Nagy különbségek voltak továbbá az egyes kerületek, járások, és főleg a mezőgazdasági üzemek eredményei között. Az egy tehénre eső napi tejtermel ésben 1976 januárjától szeptemberéig legjobb kerület volt a nyugat-szlovákiai dél-morvaországi kelet-csehországi 8,86 1 8,49 1 8,45 1 legrosszabb kerület a kelet-szlovákiai közép-csehországi 7,41 1 7,39 1 A 100 tehéntől felnevelt borjúk számát illetően így alakult a helyzet: legjobb kerület dél-csehországi dél-morvaországi - közép-szlovákiai 75,5 74,8 74,3 legrosszabb kerület közép-csehországi nyugat-csehországi 71,3 71,8 Ä hízómarhák napi súlygyarapodásában 0,86 kg-mal a ňyugat-szlová- kiai kerület volt az élen, míg a sereghajtó szerepe 0,69 kilogrammal az észak-csehországi kerületnek jutott. A borjúelhullás százalékos arányában az észak-morvaországi kerület volt a legjobb 5 százalékkal, a legrosz- szabb viszont a kelet-szlovákiai kerület 7 százalékkal. Mit tettek eddig a mezőgazdasági üzemek a javulás érdekében, s miben nyilvánult meg a központi szervek segítsége? A szövetkezetek és az állami gazdaságok döntő többségében igyekeztek a tavalyi szárazság következtében kialakult kedvezőtlen feltételeket aktív intézkedésekkel mérsékelni. A legtöbb helyen maximálisan kihasználták sa]át lehetőségeiket, forrásaikat, mozgósítható tartalékaikat. Az igyekezet pozitív eredményeit bizonyítja az a tény, hogy sikerüli fenntartani, sőt 60 ezerrel növelni is a szarvasmarha-állományt, aminek nagy jelentősége van a jövő szempontjából. 1-Ia ugyanis az. alapállomány sértetlenül megmarad, a következő időszakban aránylag gyors ütemben fel- újíthajuk a reprodukciós folyamat dinamikáját. A szárazság következményeinek mérséklésére jelentősen hat a gazdaságos takarmányfogyasztás. Az elmúlt év első felében például a takarmányozás ésszerűsítésével a CSSZK-ban 240 ezer tonna, az SZSZK-ban 115 ezer tonna abraktakarmányt takarítottak meg. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt évben csaknem 200 ezer hektár tarló- és nyári keveréket vetettek el. A 140 ezer hektár őszi keverék 60 ezerrel több, mint a megelőző évben, ami jó alapot biztosít a tavaszi zöldtakarmányozáshoz A mezőgazdasági üzemek körülbelül 600 ezer tonna szárított szénalisztet, és körülbelül ugyanannyi pogácsázolt takarmányt készítettek. A szalmának körülbelül a felét takarmányozási célokra használják fel, s az elmúlt évekhez viszonyítva jobban kihasználják az élelmiszeripari melléktermékeket és a konyhahulladékot. A központi szervek felmérései szerint a konyhahulladékokon és a ba- romfi-mélyalmon kívül körülbelül 9,2 millió tonna élelmiszeripari hulladék áll rendelkezésre. Ebből mintegy 120 ezer tonnára tehető .az a mennyiség, amit nem használnak ki takarmányozási célokra, ilyen például a kis teljesítményű vágóhidakon nyert vér és hulladék. A nagyüzemi étkezdékben a felmérések szerint körülbelül 73 800 tonna konyhahulladék keletkezik, ebből csak 37 810 tonnát használnak fel takarmányozási célokra. Ebben a felmérésben nem szerepelnek a háztartások és az iskolai étkezdék konyhahulladékai. A CSSZK területén eddig 49 iskolában szervezték meg a konyhahulladék gyűjtését. A háztartási konyhahulladékok gyűjtését eddig Beroun, Svitavy, Pre- rov, Hranice, Kojetín, Lipník és Olomouc lakosai kezdték el. Nincs még kihasználva körülbelül 50 ezer tonna mint 40 ezer te termék. E nyei sa azonban spe< seket igényel, s gyártja ezeket. Az említett fc mányozzák a bf alom és a sert< zási célokra v lehetőségeit is. azt is, hogy ki miatt lemaradtu mányélesztő gy. Az idei bonyo Á téli kampár feladata a hús < rinti felvásári Mindannyian tu< évben nem tel tervben előirán) adatokat. A ten marhából 36,5 e ból pedig 9,7 e baromfihúsból v nával volt több szesen 60 millii tunk el a tej teljesítésében, i millió darabbal jás felvásárlási Az idén az elr vonalhoz viszon val kell növeli (CSSZK 30 ezer na), ebből 10 e hús, 42 ezer te ezer tonna ped tej felvásárlását tojásét 10 milli vélni. < I Az elmúlt ev nemcsak a nővé az állattenyészt gyón megnehezí figyelembe vessz resszus határozc ötéves tervidősz adatai az állatte minden eddiginé Állattenyésztés menyeit értékelv a feladatokat — tékosságok ellen sen teljesítettük Állattenyésztés na bruttó bevéte irányú tervünket jesítettük. A terv lamennyi mutati A közélelmezés ( tonna húst — h logrammot — és — hektáronként el. Teljesítettük, eladási tervünk* gyapjú eladásábc E sikerek lel nagy súlygyarap marháknál, a se csirkéknél sikert járult az eredmé 100 tehén után tunk el. Az idén fokozni akarjuk vagyunk annak, 1 még jócskán aka sősorban a mala elhullás csökkeni Az idei terv ig jesítését írja el« például a jelenle mányt további c és kocánként 18, lasztanunk. Ez u kisebb elhullás szik. E- két mutat is jelenti, hogy si karmányok termesztése 8,6 százalékkal maradt el a tervtől. A szarvasmarha-állomány az 1970-es szinthez viszonyítva 278 ezerről (6,5 százalékkal) nőtt, a vágómarha-felvásárlás is 136 ezer tonnával (26,7 százalékkal) növekedett, ezzel szemben a tömegtakarmányok termelése [szénára Ami jó ... ]ó eredményként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt évben mintegy 60 ezer állattal növekedett a szarvas- marha-állomány. Meg kell azonban jegyezni, hogy kevésbé kedvező a helyzet az egyes súlycsoportok szerint. Körülbelül 50 ezerrel csökkent a magasabb súlycsoportokba tartozó hízómarha állománya, s a tehénállomány is stagnált. CSZSZK 8,09 8,02 7,97 1974 1975 1976
