Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-03 / 33. szám, csütörtök

ovóbb javul a lakosság élelmiszer-ellátása sa érdekében nagy segítséget kap a mezőgazdaság a társadalmi források­ból. A CSKP KB és a szövetségi kor­mány döntése alapján 1,7 millió ton­na gabonát importáltunk, ebből 1,3 millió tonna került a központi ta­karmányalapba. Gondoskodás történt továbbá az olajpogácsák, az állati eredetű lisztek és* egyéb takarmány­komponensek behozataláról is. Mint már említettem, terven felüli meny- nyiségben hozunk be mezőgazdasági vegyszereket. Az alacsony cukorrépa- termés következtében cukrot, melaszt és szeszt is importálunk. Mindezt a mezőgazdasági export hiányos tel­jesítésével együtt társadalmi alapok­ból kellett fedezni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a központi forrásokból származó pénz­ügyi segítség maximális és kimeríti a jelenleg adott lehetőségeket. E költ­ségek fedezéséhez csaknem minden népgazdasági ágazat hozzájárult. A mezőgazdasági dolgozók nem élhet­nek vissza ezzel a segítséggel, hanem valóban arra kell törekedniük, hogy maximálisan mozgósítsanak minden belső tartalékot, s kihasználjanak minden lehetséges forrást. 3ondoskodjunk a hús és a tej folyamatos felvásárlásáról Az említett árutermelési feladato­kon kívül meg kell teremteni a fel­tételeket' az állatállomány további növeléséhez, hogy a következő idő­szakban felújíthassuk az állattenyész­tés dinamikus fejlődését. A kitűzött célok csak a termelés belterjesítésével érhetők el. Az állo­mány létszámából és a feladatok nagyságából kiindulva a hízómarhák­nál a CSSZK-ban legalább 70, az SZSZK ban pedig legalább 80 dkg-os súlygyarapodást kell elérni. Ez a CSSZK-ban minimálisan 490 kg-os, az SZSZK-ban 467 kg os vágósúlyt jelent. A hízósertéseknél az alacsony lét­szám miatt a vágósúlyt 107 kg-ra nö­veljük (a CSSZK-ban 106,5, az SZSZK- ban 108,5 kg-ra). A hízósertéseknél a feladatok teljesítése érdekében leg­alább 0,53 kg os napi súlygyarapodást kell elérni. A vágómarha felvásárlásának egész évi feladatából 48,7 százalékot, a ser­téshúséból 47,3 százalékot kell az el­ső félévben teljesíteni. A lakosság tej- és tejtermék-ellátá­sában az említett kiesés ellenére sem voltak problémák. A vaj felhalmozott készletei azonban a minimumra csök­kentek, ezért ebben az évben az egy tehénre eső tejtermelést legalább 40 literrel 2837 literre kell emelni. Az új esztendőben elég jól indult az állati termékek felvásárlása. A mezőgazdasági üzemek az év első két dekádjában (január 20-ig) a hízómar­ha felvásárlási tervét 104,9, a hízó­sertések felvásárlási tervét 94, a ba­romfihúsét 113,6, a tej felvásárlási tervéi pedig 101,9 százalékra teljesí­tették. Ez az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva mennyiségi nö­vekedést jelent. A jelenlevő elvtársak bizonyára részletesen elmondják majd észrevé­teleiket és tapasztalataikat a terve­zett feladatok teljesítésének konkrét feltételeivel kapcsolatban, ezért ezek­re a kérdésekre a vitában még visz- szatérünk. Filip Sabol mérnök, a Nova Bodva-i (Üjbodvai) Efsz fözootechnikusa: éles körű szocialista munkaversennyel iktvüIí időjárása i’mesztők, hanem nunkáját is na- !. Különösen ha logy a XV. kong- izellemében a 6. ílső évének fel- ztés szakaszán is igyobbak voltak, elmúlt évi ered- nondhatjuk, hogy előfordult fogya- is — eredménye­hatjuk a ránk váró feladatokat, ame­lyek nagyságát legalább két adattal szeretném érzékeltetni. Az idén egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 415 kilogramm húst és 630 liter tejet kell eladnunk. Feladataink teljesítésében sokat várunk az új kapacitásoktól, különö­sen a 940 férőhelyes tehénfarmtól, ahová az egész tehénállományt össz­pontosíthatjuk. Nagy jelentőségű a téli kampány is, amelynek irányel­veit következetesen megtartjuk. Ügye­lünk arra, hogy a teljesítésre váró feladatok valamennyi mutatója cím­hez kötött legyen. A feladatokat az egyes telepek, csoportok, sőt egyé­nek szerint bontjuk le, és teljesíté­süket rendszeresen értékeljük. A fel­adatok hiánytalan teljesítésében nagy segítség a széles körű szocialista munkaverseny. Az állattenyésztésben például három szocialista munkabri­gádunk van. Két kollektívának a te­héngondozók, egynek pedig a vágó­baromfi-gondozók a tagjai. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a termelés összpontosításának és sza­kosításának, valamint a kooperáció­nak. A jövőben ezek előnyeit az ed­digieknél célszerűbben akarjuk hasz­nosítani. Ennek lényeges feltétele a megfelelő szakképzettségű kádertar­talék. A kooperáció lehetőségeit a kölcsönösen előnyös feltételek figye­lembevételével , kell érvényesíteni. Nagy jelentősége van és a jövőben egyre nagyobb szerepet kap az irá­nyítás formája és foka, annál nagyob­bat, minél szélesebb körű a termelés összpontosítása és szakosítása. Az összpontosítás és szakosítás bizonyos fokán már a szakágazatok szerinti irányítást kell bevezetni, ami célra1 vezetőbb, de ugyanakkor a vezetők­kel szemben igényesebb. Kciris József, a Šuricei (Söregi) Efsz fözootechnikusa: Az állattenyésztést ígiflsisgriiil nevelésire szakosít^ 25 750 000 koro- ért el, amivel ez l,4 százalékra tel­elt eladásokat va- í túlszárnyaltuk, aira például 1470 áronként 401 ki- 218 000 liter tejet 5 litert — adtunk 3t túlszárnyaltuk a juhsajt és a íle elsősorban a äs, amit a 'hízó seknél és a hús­elérnünk. Hozzá- ikhez az is, hogy borjút választot- idményeinket még hiszen tudatában y termelésünkben ak tartalékok. El­választásra és az éré gondolok, yes feladatok tel- Az év folyamán 865-ös tehénállo- tel kell növelni, malacot kell elvá­rban az említett ntő szerepet ját- :eljesítése már azt resen valóra vált­Szövetkezetünk tagsága elég mosto­ha körülmények között dolgozik. Az 1500 hektár földből csak 800 hektár a szántó, a szőlészet és gyümölcsé- szet minlegy 200 hektárra terjed ki. A többi területen rétek és legelők vannak. Erdők nyúlványai, vízmosá­sok és mocsaras területek nehezítik a nagyobb parcellák létrehozását. Vezetőségünk a tagság javaslatait figyelembe véve a helyi viszonyok­nak megfelelően határozta meg a termelési programot, mind a növény­termesztésben, mind az állattenyész­tésben. A távlati tervek céljainak megfelelően jó néhány lépést tettünk már előre az állattenyésztés szakosí­tásában. A Luűeneci (Losonci) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szakem­bereivel együttműködve úgy döntöt­tünk, hogy korlátozzuk és később tel­jesen megszüntetjük a tehéntartást és minden lehetőséget a szarvasmar­ha hizlalására, tenyészsüldők, te- nyészkocák és tenyészkanok nevelé­sére használunk fel. Ennek megfele­lően a harmadik negyedévben már ezer szarvasmarhát hizlalunk kor­szerű istállókban. Sokat foglalkoz­tunk a munka termelékenysége foko­zásának lehetőségével, ezért úgy ter­vezzük, hogy egy dolgozó legalább 250 hízómarhát gondoz szabadtartá- sos módszerekkel. A hízómarhákat főleg silókukoricával és préselt ta­karmánnyal etetjük. Úgy gondoljuk, hogy ilyen módon el lehet érni a darabonkénti napi 80 dekás súlygya­rapodást. A sertéstenyésztésben már évek óla kísérletezünk a lehető legtermeléke­nyebb fajták meghonosításával. Nagy sikereket értünk el a belga Landrace, a hoHand Fehér, a Durok fajták tar­tásával, illetve keresztezésével. Hosz- szú ideig tanulmányoztuk az egyes fajták tulajdonságait és rájöttünk, hogy olykor a tejhiány is kedvezőt­lenül hat a malacszaporulatra. A jö­vőben 800 anyakocát és 200 kant adunk el. Évente mintegy 2000 ma­laccal gazdagítjuk más üzemek te­nyésztését. Az átlagos évi malacsza­porulat anyakocánként legalább 18 lesz. Persze, ezek csak tervek és rajtunk múlik, hogy a feladatokat hiánytalanul megvalósítsuk. Azért emlegetem többször a mun­ka termelékenysége fokozásának le­hetőségeit, mert az elmúlt évben nem volt kielégítő a hízómarhák súlygya­rapodása és más szakaszokon is na­gyobb fokú lehetett volna a terme­lékenység. Emiatt a szerződéses el­adási terveket nem mindenből telje­sítettük. Ezen a helyzeten rövid idő alatt változtatnunk kell. Annál is in­kább, mert a múlt év eredményeihez hasonlítva mintegy ezer mázsával több húst akarunk eladni. Szövetkezetünkben a szakosítás nagy problémák közepette bontako­zott ki. A marhahizhalásban arra szá­mítottunk, hogy más üzemektől vásá­rolunk borjúkat. Erre ígéretet is kap­tunk, de sok lótás-futás után ma­gunknak kellett beszerezni a borjú­kat. A nyíltforgós szarvasmarhahte­laláshoz tehát nem voltak meg a ked­vező szervezési feltételek. Nagy hiba volt, hogy a növényter­mesztés tervei nem voltak alárendel­ve az állattenyésztés terveinek, illet­ve a szerződéses eladási tervek tel­jesítésének. Tény, hogy az állatállo­mány számára a növénytermesztés nem állított elő elegendő és megfe­lelő minőségű takarmányt. Termé­szetesen ez is kedvezőtlenül hatott a súlygyarapodásra. Nagy hiba volt, hogy a tervezett állatállomány számára nem volt elég istálló. Emiatt zsúfoltan kellett őket tartanunk. Az állatok nem voltak nyugodtak és nem eléggé gazdaságo­san értékesítették a takarmányt. így igen nagy mennyiségű abraktakar­mányt pazaroltunk el. összefoglalva hozzászólásomat, fel akarom hívni a felsőbb szervek fi­gyelmét, hogy a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek adjanak hasznos ta­nácsokat a tervek készítésekor. A szakemberek rövid idő alatt megál­lapíthatják, hogy az állattenyésztés szakosításának megfelelően miiyen százalékarányban kell meghatározni a növénytermesztés összetételét. Ha ez megtörténik, akkor nem fordul elő, hogy az állatállomány olyan összetételű takarmányt kap, amire nincs szüksége. Sokat beszéltünk már arról, hogy a kooperációs kapcsola­tok lényegesen elősegítik a szakosí­tás kibontakozását. Ezzel a megálla­pítással egyetértek. Azonban minden felborul, a tervek nem sokat érnek, ha az előzetes egyezségek alapján megkötött együttműködési alapelve­ket a partnerek nem tartják meg. Ezt bizonyítja a mi példánk is, ami­kor nem kaptuk meg a hizlaláshoz szükséges borjakat. . Tudom, hogy új épületek építésére olykor korlátozottak a lehetőségein*. De a tervezéskor illene tudni, hogy ha az állományt több száz darabbal emeljük, akkor új épületekre, illetve korszerűsített istállókra van szükség. Ne akarjunk mindenáron fából vas­karikát csinálni. Amint említettem, állattenyészté­sünk elég sok problémával küzd, de úgy vélem, hogy egy-két év alatt egyenesbe jövünk és más üzemek szá­mára is meg tudjuk mutatni az utat az állattenyésztés szakosítására. Elő­reláthatólag lényegesen fokozzuk a munka termelékenységét és ami a leglényegesebb, több terméket érté­kesítünk. Csicsmcm Tibor, a Selicei (Sókszelöcei) Efsz fözootechnikusa: A termelési alap fejlesztésében nincs megállás Selice (Sókszelőce) a Kisalföldön, á Vág mentén fekszik, mintegy 30 kilométernyire a járási székhelytől. Jelenleg 2732 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk, amelyből 2648 hektár a szántó. A hiányzó részt a Vág árterületén levő legelők és erdők teszik ki. Az. állattenyésztés szövetkezetünk erőssége. 197ö végén például 18<37 szarvasmarhánk volt, ebből 710 te­hén. Sertésállományunk elérte a 3959, a baromfiállomány pedig a 115 904 darabot, s az utóbbiból 66 600 volt a tojó. Termelési és eladási terveink évről évre nagyobbak, p mi a nagyobb követelményeknek elsősorban az ál­latállomány tervszerű bővítésével igyekszünk eleget tenni. A szlovák nemes fehér sertéstenyészetünk járá­si viszonylatban is biztosítja a szük­séges alapanyagot. Ahhoz, hogy e küldetésnek elegei tudjunk tenni, sürgősen újabb tenyészsüldő neveidé­re van szükségünk. Az idén befeje­zünk egyet évi 500-as kapacitással. A szarvasmarha-állomány részére 18 millió korona értékben egy 500-as teliénfarmot építünk, amelynek át­adását 197!) májusára tervezzük. A technológiának megfelelő biológiai alapanyagról már jelenleg gondosko­dunk, hogy az új technológiára a ho­zamok csökkentése nélkül tudjunk át­térni. Az előrelátó és a tervszerű terme­lés pozitívumai az elmúlt év gazda­sági eredményeiben is megmutatkoz­nak. A szárazság nálunk is megtette a magáét, de a növénytermesztő rész­leg az állattenyésztés számára mégis elegendő tömegtakarmányt biztosí­tott, s így a nagyobb szarvasmarha­létszám mellett is jó eredményeket értünk el. A súlygyarapodásnál pél­dául 102,9 százalékra teljesítettük a tervet. A hízómarháknál 0,85 kg napi súlygyarapodást terveztünk, és 0,95 kg-ot értünk el. Túlteljesítettük az elválasztás évi tervét is: a 100 te­hénre tervezett 102 borjú helyett 109 a valóság. Továbbra is fájó pontunk a tejtermelés. Itt a tervet csak 87,6 százalékra teljesítettük. E szakaszon sok még a tennivaló, és mi sokat is teszünk annak érdekében, hogy a járási párlkonterencia határozatának megfelelően 1977-ben 3300 liter tejet fejjünk tehenenként. A kitűzött cél elérésében arra támaszkodhatunk, hogy vannak fejőink, akik ezt az át­lagot már az elmúlt évben is elérték. Kosztolányi Júlia 3367, Varga Erzsé­bet 3316, Balogh Irén pedig 3300 liter tejet fejt tehenenként. Bár sertéshús termelési tervünket csak 99,75 százalékra teljesítettük, a súlygyarapodást illetően elégedettek vagyunk, hiszen a tervezett 0,55 kg napi átlag helyett, 0,599 kg a való­ság. A lemaradást a hiányos állomány okozta, amiben egyéb okokon kívül az elmúlt évek jó eredményei is köz­rejátszottak, ugyanis hatásuk alatt megfeledkeztünk az állomány fejlesz­téséről. Az idén ilyen problémáink már aligha lesznek. Baromfitenyésztésünk elsődleges feladata a tojástermelés, egyrészt ét­kezési, másrészt keltetői célokra. Keltetőnk egyszeri kapacitása 105 000 tojás. Az elmúlt évben nagyüzemeink számára több mint 1 500 000 napos­csibét adtunk el. Az állatállomány egy része átalakí­tott és csak átmenetinek tekinthető istállókban van elhelyezve. A szarvas- marháknál, a sertéseknél és a barom­finál egyaránt nagy a zsúfoltság. A sertéseknél például az új istálló át­adása ellenére is kénytelenek va­gyunk az anyasertések részére egy jelenleg raktárnak használt helyisé­get is átalakítani, hogy az előirány­zott létszám meglegyen. Baromfifar- munkon az ősszel szeretnénk egy épületet felépíteni 25—30 ezer férő­hellyel, hogy az utánpótlás, azaz a nevelés problémáját megoldjuk. A ne­velésre jelenleg még az 1950-es évek­ben épült faólakat használjuk, ahol nem alkalmazhatjuk az új technoló­ga1- ^ E nehézségek ellenere termelesi es eladási feladatainknak egyaránt ele­get akarunk tenni, s ehhez további — eddig kihasználatlan — tartalékok után nyúlunk. A napokban adjuk át például az új takarmánypogácsázót. Az újszerű etetés minden bizonnyal a tej- és a marhahústermelésben is kedvezően fogja éreztetni hatását, és lehetővé teszi a takurmányok jobb kihasználását. Jelentős tartalékot látunk a szak­ágazati irányításban is, amit az el­múlt évben vezettünk be. Tudatában vagyunk annak, hogy még ezzel sem merítettünk ki minden lehetőséget. rik legfontosabb ej dekádok sze- ik biztosítása, hogy az elmúlt ttük az állami felvásárlási fel- ssítéséhez vágó- anna, sertéshús- onna hiányzott,, t 12,8 ezer ton- írvezettnél. Ösz- ir tejjel marad- íárlási tervének szemben, 60,5 lyaltuk túl a to- t. švben elért szín- 52 ezer tonná- húsfelvásárlást ZK 22 ezer ton- tonna a marha- a sertéshús, 10 baromfihús. A millió literrel, a irabbal kell nö­ítartalom, vala- jőripari mellék­gok feldolgozá- gépi berendezé- arunk még nem k mellett tanul- ürülék, a mély­ék takarmányo- elhasználásának kell említeni ző objektív okok lizin és a takar- ban. lelyzet áthidalá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom