Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-25 / 55. szám, péntek
Február szelleme és jelenünk SIKEREK JEGYÉBEN A prágaiak tüntetése 1948 februárjában I mmár 29 éve, hogy Csehszlovákia munkásosztálya történelmi jelentőségű győzelmet aratott a burzsoázia felett. Ezek n napok számunkra még mindig a tanulság erőforrásai, lelkesítenek igényes feladataink teljesítéséért vívott további forradalmi küzdemünkben. Az idei év februárja azért is jelentőségteljes, mert a kommunisták és a dolgozók aktivitásának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom- 60. évfordulója ünnepségeire való felkészülésnek, a 6. ötéves tervidőszak második évi feladatai teljesítéséért vívott harcnak szerves részét képezi. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948 februárjában teljesítette történelmi feladatainak egyikét, amelyet már megalapításakor kitűzött. A munkásosztályt, nemzeteink dolgozó népét elvezette a teljes politikai hatalomhoz, a proletárdiktatúrához. Dolgozó népünk győzelmének az volt az alapvető belső feltétele, hogy a munkásosztály a nemzeti és demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulási folyamatában vezető erővé vált, és hogy ebben a küzdelemben a munkásosztályt a CSKP helyes irányba vezette. A párt élén akkor Klement Gottwald állt, aki hangsúlyozta, hogy a párt nélkül nem lett volna Győzelmes Február — a párt nélkül semmi sem szavatolta volna azt, hogy sohasem térünk le a szocializmus útjáról. A CSKP népünk nemzeti felszabadító küzdelmében széles arcvonalat hozott létre, amely kifejezte a munkásosztály, a parasztság és a többi dolgozó szövetségét. E győzelem külső feltétele a Szovjetunióval való szövetségi kötelék volt, amely lehetetlenné tette az imperialista intervenciót. A CSKP elvhűen és alkotó módon érvényesíteni tudta a marxista—leninista stratégiát és a hatalomért vívott küzdelem taktikáját országunk konkrét történelmi feltételei között. A dolgozó népnek 1948 februárjában a reakció felett aratott győzelme szabad utat nyitott országunkban a szocializmus építése számára. Ám a szocialista országépítés alapvető feltétele nem csupán a hatalom kivívása volt, hanem annak megszilárdítása és megtartása, hogy ez az új hatalom teljesítse a proletárdiktatúra feladatát. A párt fő feladata a proletárdiktatúra szakaszában a szocializmus anyagi-műszaki alapjának építése s egyben a nép kulturális és életszínvonalának emelése volt. Amint azt Klement Gottwald hangsúlyozta, őrizni kellett a párt egységét, nugyságát és akcióképességét, ápolni marxista—leninista tanítását, harcot vívni a bur- zsoá hatások, a kispolgári rétegek ingatagsága ellen, főleg az imperialista világ nyomása ellen. A Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal való barátság, szövetség és együttműködés elmélyítése a mindennapi harc szerves része volt. A februári győzelem szelleme, amelyet kifejezett Csehszlovákia szocialista építésének a CSKP IX. kongresszusa által jóváhagyott fő irányvonala is, fokozatosan tért hódított. A CSKP által vezetett népünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való barátságnak, szövetségnek és segítségnek köszönhette, hogy viszonylag rövid időn belül nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. Ezt számos tény bizonyítja. Például ma egy hónap alatt többet termelünk, mint 1937-ben egy egész év folyamán. A nemzeti jövedelem több mint négy és félszeresére növekedett. Szlovákia, amely 1948-ban mintegy 50 évvel lemaradt a cseh országrészek gazdasági fejlődése mögött, ma több, mint kétszer annyi gyártmányt állít elő, mint az egész Csehszlovák Köztársaság 1937- ben. A szocialista mezőgazdaság is nagy sikereket ért el. A bruttó mezőgazdasági termelés 1936-hoz viszonyítva mintegy a felével, ebből a növénytermesztés több mint 21, az állattenyésztés pedig több mint 65 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági árutermelés több mint kétszeresére nőtt. Mindez a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeiről tanúskodik. 1976-ban a személyi fogyasztás 1948-hoz viszonyítva több mint 4,8-szer növekedett. Ezekben az években az egy főre eső húsfogyasztás 17,8 kilogrammról több mint a négyszeresére növekedett, hiszen az egy főre eső húsfogyasztás csupán az utolsó ötéves tervidőszak folyamán 71,9 kilogrammról 82 kilogrammra nőtt. A tojásfogyaszás az 5. ötéves tervidőszak éveiben 10 százalékkal növekedett, 1975 végén az egy főre eső tojásfogyasztás 293 darab volt. A világon oz élvonalba kerültünk a háztartásoknak mosógépekkel és tévékészülékekkel való ellátásában. Ezen a területen csupán Olaszország és Ausztria előz meg bennünket. Óriási sikereket értünk el az emberről való szociális gondoskodás, az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy, a testnevelés és a sport terén. A munkára, az ingyenes orvosi gondoskodásra, a szociális biztosításra, műveltségre, üdülésre és pihenésre való jog a kulturális és életszínvonal természetes alkotórészévé vált. Népünk munkájának eredményei hazai és külföldi osztályellenségeinket mindig ingerelték. Céljaikról és szándékaikról meggyőződtünk az 1968— 69-es években is, amikor kiderült, hogy a belső jobboldali és antiszocialista erők megmozdulása szoros kapcsolatban állt a február előtti emigrációval és az antikommunizmus külföldi központjaival. Több éves ténykedésük a szocializmus valamennyi alapvető értékének fokozatos lerombolására összpontosult. Ezek az erők saját népükkel és a szocializmussal szemben tanúsított alattomos ellenségeskedésükben kiforgatták és lebecsülték a történelmi tényeket. A szocializmus és a CSKP ellen indított nyílt támadás mellett igyekeztek lebecsülni, beszennyezni 1948 februárját. Arcátlanul azt állították, hogy az 1944—45-ben lezajlott nemzeti demokratikus forradalom már szocialista forradalom volt, tehát nem volt szükség 1948 februárjára. Ilyen módon igyekeztek meghamisítani pártunk igazi történetét, megcáfolni a munkásosztály és élcsapata, a CSKP szerepét. Annak a ténynek az elferdítésére törekedtek, hogy az egész február előtti időszak a munkásosztály és a burzsoázia közti nehéz osztályharcokban zajlott le, s a küzdelem azért folyt, hogy milyen politikai hatalom kerül uralomra Csehszlovákiában, és az kit és milyen érdekeket fog szolgálni. Az antiszocialista erők hazai és külső képviselői 1948 februárját „kommunista összeesküvésnek“, nemzeteink nagy tragédiájának, a hanyatlás és az állítólagos katasztrófa kezdetének igyekeztek nyilvánítani. Azt állították, hogy Febrnár megakadályozta „a demokratikus fejlődést“, amelyhez állítólag „a demokratikus szocializmus“ és „az emberi arculatú szocializmus“ keretében vissza kell térni. A jobboldal által hangoztatott úgynevezett „szocializmus csehszlovák modellje“ lényegében semmi más nem volt, mint az antikommunista stratégia része, amely a hatalmi viszonyok megváltoztatására törekszik azok érdekében, akiket népünk 1948 februárjában végleg lesöpört a politikai színtérről, és többé semmi közösséget nem vállal vele. A nemzetközi reakció azonban ma is igyekszik feltámasztani a politikai tetemeket az emigránsok, az osztályellenség, az elpártoltak és a különböző bűnözők és aszociális elemek soraiból. Az egyes kalandorok, a hajótöröttek és az önjelöltek évek múltán is gyalázni akarják a szocializmus vívmányait, az úgynevezett charta 77 szennyiratban. Hazánk dolgozói nagy felháborodással ítélik el a szennyirat szerzőit és aláíróit. Hangsúlyozzák az ismert gottwaldi jelszót“ „A köztársaságot nem hagyjuk felforgatni.“ Február ez évi, 29. évfordulóját nagy sikerek jegyében ünnepeljük, a CSKP XV. kongresszusa programjának és a hatodik ötéves tervidőszak első évi feladatainak teljesítésében elért eredmények örömteli mérlegelésének légkörében. A tények bizonyítják a legjobban utunk helyességét, amelyen a CSKP vezet bennünket. Az eddigi és jelenlegi sikereinket elsősorban azért érhetjük el, mert a CSKP politikája 1948 februárjának üzenetéből indul ki, hogy a társadalom döntő erejére — a munkásosztályra és szövetségesére, a szövetkezeti parasztságra és a szocializmushoz hűséges értelmiségre támaszkodik. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozásai hangsúlyozták, hogy a XV. párt- kongresszuson kitűzött nagy és igényes célok megvalósítása elképzelhetetlen a forradalmi küzdelem nélkül. A XV. párt- kongresszuson kitűzött program népünk érdekeit, hazánk felvirágoztatását, a szocializmus ügyét szolgálja, egységesen támogatja a szocialista közösség és a világbéke ügyét. Jelenünk forradalmi jellege éppen az újért, a haladásért vívott szüntelen harcban, a fogyatékosságok elleni, a haladásunk útjában álló akadályok elleni harcban rejlik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakoztatott aktivitás bizonyítja, hogy a dolgozók ezt a jelentős évfordulót elsősorban az egész szocialista társadalom javát szolgáló becsületes-' munkával akarják köszönteni és megünnepelni. Igazolja ezt a rengeteg szocialista vállalás, az ésszerűsítési, újító- és felta- lálőmozgalom kibontakoztatása. A becsületes munka, amely a haladás anyja, azt bizonyítja, hogy a dolgozók jelenlegi igényes feladataik teljesítésével nem csupán 1948 februárjának hagyományait és forradalmi szellemét követik, hanem a CSKP vezetésével ennek a szellemnek közvetlen és aktív megvalósítói is. Dr. JÁN MACHYNIAK A milícia egységeinek felvonulása a prágai Óvárosi téren 1948. február 28-án. 1977. II. 25. Ez évben ünnepeljük a forradalmi történelem legjelentősebb eseményének évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek eredményeként megszületett a világ első szocialista állama, földrészünk egyhato- dán megszüntette az imperializmust. Beigazolódott, hogy a szocialista társadalmi rendszerben megoldhatók azok a szociális problémák is, amelyek a kapitalizmusban megoldhatatlanok. Az Októberi Forradalom Oroszországban mély szociális és gazdasági átalakulásokhoz vezetett. A bolsevik párt által irányított munkásosztály magához ragadta a hatalmat, a parasztok földet kaptak, megszüntették a nemzetiségi elnyomást. A fiatal szovjet állam épp akkor lépett a szocializmus eddig ismeretlen útjára, amikor földünkön háború dúlt. Ezenfelül Szovjet- Oroszországot hazai és külföldi intervenció támadta meg, s ezzel megnyílt az út az antikommunizmus egyik formája - az antiszovjetizmus előtt. A nagy erőfeszítéssel visszavert ellenforradalom és a külföldi támadás után a szovjet nép megkezdte a szocialista állam építését. A második világháború ismét nehéz próba elé állította a szovjet népet. A NOSZF és mindaz, ami összefügg a Szovjetunió szocialista állammá való átalakulásával, kedvező feltételeket teremtett a szocializmus további fejlődéséhez. A szocialista országok között új barátság született, amelynek kiapadhaOKTÓBER PÉLDÁJA Jubileumra készülünk A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tatlan forrása a marxizmus - leninizmus. A szocialista tábor hatása megváltoztatta a világ erőviszonyait. Bővülnek a kapcsolatok az olyan államokkal is, amelyek sikeres harcot vívnak óz imperializmus és a gyarmatosítás ellen, s a politikai és gazdasági függetlenség kivívása után a szocialisto orientációt választották. A Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom volt az, amely lerakta a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának alapjait, azét a politikáét, amely a taj-tós világbékére törekszik. A szocializmus és a béke kölcsönös dialektikus egységet alkot - egymástól elválaszthatatlanok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom programjának jelszava az általános béke volt, amely után annyira vágyódtak Európa nemzetei. A győztes forradalom után Lenin olyan beszámolóval lépett fel, amelynek alapján a kongresszus jóváhagyta a békéről szóló dekrétumot. Ebben a történelmi dokumentumban az új szovjet kormány javaslattal fordult a háborúban résztvevő nemzetekhez és azok kormányaihoz, hogy kezdjék meg az igazságos és demokratikus békét szorgalmazó tárgyalásokat. A békéről szóló dekrétum a háborút az „emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűntettnek" nevezte. Azóta a nemzetközi helyzetben megváltoztak az erőviszonyok a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadulás, a függetlenség és a szocializmus javára. A nemzetközi feszültség enyhülési folyamatának vagyunk tanúi. E folyamat legnagyobb ellenségei az imperializmus, az újgyarmatosítás, valamint az elnyomás és kizsákmányolás politikájának valamennyi formái. Az Októberi Forradalom példát mutatott a nemzetiségi kérdés megoldására is. Ennek alapján létrejött az egyenrangú szovjet szocialista köztársaságok szövetsége. Az Októberi Forradalom hatalmas ösztönző erőként hatott a világ nemzeti felszabadító mozgalmára. Az Októberi Forradalom nagymértékben befolyásolta nemzeteink történelmét is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvan éve számunkra a nagy társadalmi újjászületés hat évtizedét jelenti. Október eszméi kedvező feltételeket teremtettek a csehszlovák állam megszületéséhez, nemzeti és szociális felszabadulásunkhoz. Az orosz bolsevikok ösztönző példája és Lenin elvtárs személyes segítsége nagy szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulásában. Csak így lehetett újtípusú forradalmi marxista - leninista pártot létrehozni, amely kiállta a történelmi próbákat, helytállt a köztársaság felszabadulásáért vívott éles osztály- és antifasiszta harcban, amely nemzeteinket a burzsoázia felett aratott győzelemhez, a szocialista társadalom kiépítéséhez vezette" állapította meg Gustáv Husák elvtárs, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Az Októberi Forradalom óta eltelt időszak megmutatta a szocializmus erejét és előnyeit. Ez egyben korunk valamennyi forradalmi és haladó erői számára a tanulságok tartós, állandó kútforrása. Ebben rejlik a NOSZF 60. évfordulójának időszerűsége, amelyről pártunk, népünk és egész társadalmunk méltóképpen emlékszik meg. 1917-ben a forradalmi Pétervárott megnyíltak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának kapui. A hat évtized alatt megmutatkoztak a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító harc sikerei, mindez az Októberi Forradalom ösztönző hatásáról tanúskodik- A forradalom messzemenően humánus gondola* tí>ii kiállták az idő próbáját s napjainkban is állandó kritériumai a jövő forra- cTalmi tetteinek. (Rp).
