Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-25 / 55. szám, péntek

A mennyiségtől a minőségig A művészeti alkotószövetségek kongresszusai előtt Az idei év jelentős időszak lesz a csehszlovák művészeti alkotós7övetségek életében. Ügy is mondhatnánk, 1977 — a számvetés esztendeje. Már­ciustól kezdve az év első felé­ben megtartják a nemzeti alko­tószövetségek kongresszusait és létrehozzák a közös, födera­tív művészeti szervezeteket, amelyek az év második felében ülnek majd össze tanácskozás­ra A művészeti szövetségek idén esed«ke'? kongresszusainak leg­főbb céljuk lesz az 1972-ben ki­tűzött alkotófeladatok teljesíté­sének felmérése és értékelése, valamint az elmúlt ötéves idő­szak tapasztalatainak, tanulsá­gainak birtokában az elkövet­kezendő évek alkotóprogramjá­nak megfogalmazása. Leghamarább a Szlovákiai írók Szövetségének III. kong­resszusát köszönthetjük, mely­re március 2-án kerül sor. Az SZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériuma művészeti igazgató­ságának adatat tükrében te­kintsük át a szlovákiai alkotó­szövetséget 1972 óta kifejtett tevékenységét, szervezeti éle­tének fejlődését. A taglétszám alakulása: 1972 1976 írószövetség színművészek, film és tévé­238 252 művészek szöv. 349 604 képzőművészek s/öv. 576 619 zeneszerzők szöv. 192 238 Az elmúlt időszakban meg­alakult a SZISZ műfordítói szakosztálya is, melynek 1976- ban 1386 tagja volt. Az alkotószövetségek előző kongresszusa óta jelentős mennyiségi és minőségi fejlő­désen ment át valamennyi mű­vészeti ág, amire — a művé­szeti igazgatóság megállapítása szerint — az alkotómunka fel­tételeinek sokoldalú biztosítása eredményeképpen kerülhetett csak sor. Nemcsak a pártszer­vek. az alkotószövetségek és az SZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériuma, hanem a művésze­ti alapok és az illetékes sajtó- orgánumok is nagy erőfeszíté­seket tettek az új művek létre­hozásának ösztönzésére, az új alkotók felfedezéséért, tehetsé­gük kibontakoztatásáért és eszmei-művészi fejlődéséért. Az egyes alkotószövetségek mun­kájának mérlege kedvező. A művelődésügyi minisztérium közlése szerint a legutóbbi öt esztendő alatt annyi műalkotás született, amennyi azelőtt soha a szlovák kultúra történetében. Az új Irodalmi művek példány­számának emelkedését kedve­zően befolyásolta — többek kö­zött — a könyvterjesztés új rendszerének bevezetése, mely­ben nőtt a könyvesboltok anya­gi érdekeltsége is. Az irodalom fejlődésével kap­csolatban elmondjuk, hogy míg 1972-ben 180 szépirodalmi mű jelent meg Szlovákiában 1 mil­lió 138 ezer példányban, addig 1976-ban 205 mű 2 millió 338 ezer példányban. (Ez a szám­adat a csehszlovákiai magyar irodalom termését is magában foglalja.) Ma már nem ritka, hogy az 'rtékesnek ítélt iro­dalmi alkotások ötezren felüli, sok esetben a tízezret is meg­haladó példányszámban jelen­nek meg. A szlovák irodalom külföldi jelenléte is tovább nőtt. Az 1972. évi 46-tal szem­ben 1976-ban 67 szlovák iro­dalmi mű jelent meg idegen nyelveken. A szóban forgS időszakban a színművészet!, tévé , film- és zeneművészeti élet is aktivizá­lódott. A drámairodalomban is dinamikus volt a fejlődés, no­ha I Bukovčan tragikus halá­lával súlyos veszteség érte a szlovák drámát; nőtt a bemu­tatott új darabok száma (1972- ben 7, 1976-ban 12 új drá­mát mutattak be; az ifjúsá­gi színjátékok száma pedig 72 óta 9-cel gyarapodott). A ze­nében kissé nagyobb a számbe­li fejlődés (1972-ben például 8, 76-ban 23 szimfonikus mű szü­letett). Az alkotószövetségek tevé­kenysége kapcsán megemlítjük, hogy az utóbbi években a nagy- közönség érdeklődése is nőtt az egyes művészeti ágak iránt. Jelentős mértékben növekedett az olvasók, a színház-, hang­verseny - és kiállításlátogatók száma. A drámairodalom fejlődésé­nek további ösztönzése alapve­tő feladata marad a színművé­szek szövetségének. E szövet­ségnek 1976—80-ra szóló dra­maturgiai terve még kidolgo­zásra vár. Természetesen nem lehet előírni, hogy egy bizonyos időszakban hány drámai alko­tásnak kell születnie, de a ko­rábbinál aktívabban kell ke­resni a fejlődés ösztönzésének módozatait és formáit, jobban oda kell ügyelni a klasszikus és jelenkori, a külföldi és ha­zai művek megosztására a re­pertoárokban. A szocialista or­szágok drámairodalmának be­mutatásában és népszerűsítésé­ben is túl kell lépni az esetle­gességeken. Az SZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériuma az illetékes szövet­ségekkel együttműködve már kidolgozta és jóváhagyta a ze­neszerzők és a képzőművészek szövetségének távlati tervét. Az utóbbiban megkülönböztetett szerepet kapott — életkörnye­zetünk esztétikusabb kialakítá­sának reményében — az építő- és a képzőművészet kapcsola­tának és kölcsönhatásának el­mélyítése. E tervek nagy jelentőséget biztosítanak a művészi igényes­ség, vagyis a minőség kérdésé­nek. Rámutatva, hogy — bár az eltelt időszakban az alkotások művészi színvonala is emelke­dett — az igényesség nem mindig volt természetes velejá­rója a mennyiségi fejlődésnek. A társadalmi elkötelezettség nem lehet egyetlen kritérium egy mű megítélésénél, a mű­vészi minőség is fontos. A művészeti életben nem be­csülhető le az alkotói után­pótlás, a fiatalok kérdése. Meg kell jegyeznünk, hogy minden szlovákiai művészeti szövetség­nek van a fiatalok nevelésével foglalkozó bizottsága. Kérdés, milyenek e felelősségteljes munka módszerei; alkalmas szakmai-lélektani közeledés­Flakot&k üzenete Milan Spál kiállítása A plakát „az utca freskója“, célját akkor éri el, a közfi­gyelmet akkor hívja föl magá ra, ha korszerű stíluseszközök­kel él. Milan Spál könnyen át tekinthető falragaszaira fel kell figyelnünk. Politikai plakátjai a Majerník Galériában nem harcos plaká­tok, hanem inkább az elért eredményekre s azok megóvá­sára figyelmeztetnek; és törté­nelmi eseményekre, évfordulók­ra emlékeztetnek nyomatékkal. Spál színnel és vonallal akar a közgondolkodásra hatni. Mon­danivalójával nemcsak szolgál­ni, de formálni is kívánja az embert. Egyik plakátján 1917 októbe­rére utal a komor fekete szí­nek kavargása, amely aztán élő vörösbe megy át, az ötágú csil­lagot körülfogva. Az SZNF vér­színű lobogói virág formába rendeződnek, helyükben a szov­jet csillag villog, mértani tisz­tasággal. Május 9 e plakátján két egymás felé forduló, kilen­cest formáló zászló szól a fa­sizmus fölött aratott győzelem­ről s ünnepli az embermilliók várta béke napját. Harsogó pi­ros és kék színek váltakozása idézi a februári győzelmet. A XV. kongresszust különböző árnyalatú, vörös sávokból épí­tett, csúcsán világító csillagot tartó gúla jelképezi. A sávok­ba írt betűk Leninre, októberre és a szocializmusra irányítják a figyelmet. A CSKP 50 éves harcos, győzelmes útján a sarló és kalapács közül előbukkan a sei ugyanis fölfedezhetjük, ke­vésbé megfelelő, vagy rossz módszerrel viszont elidegenít- hetjilk, akár meg is semmisít­hetjük az ígérkező tehetséget. A párt és a minisztérium ille­tékes szervei az elmúlt idő­szakban nagy figyelmet fordí­tottak a fiatal alkotók eszmei­szakmai nevelésére; az elért eredményekben ez a munka is visszatükröződik. Szélesedett a fiatal írók publikálási lehetősé­ge, noha e kérdés igazán ki­elégítő megoldása az önálló új folyóirat lesz, melyet a fiatal alkotók számára az illetékes szervek reálisan kilátásba he­lyeztek. A fiatalokról szólva hangsú­lyozni szeretnénk, hogy az egyes művészeti szövetségek vezető testületeiben viszonylag kevés a fiatal. A pezsgőbb szervezeti élet és a kontiunitás érdekében — több fiatalt a funkciókba! E követelmény megvalósításával a szövetségek törlesztenének a párt- és minisztériumi határo­zatokkal szembeni adósságai­kon. Az alkotószövetségek küszö­bön állő kongresszusai elé mint kulturális életünk jelen­tős eseményei elé tekintünk. Itt dől majd el, milyen irány­ban fog fejlődni a művészet Csehszlovákiában az elkövetke­ző évek során, milyen lesz az alkotók szervezeti élete, és nem utolsósorban az is, mi­lyen szerepet tölt majd be a művészet társadalmunk életé­ben. Ezért a kongresszusokon művészeink nem feledhetik társadalmunk egészének szem­pontjait és érdekeit. Bízunk benne, hogy az alko­tószövetségek idei tanácskozá­sai a társadalmi felelősségtu­dat és a minőség kongresszusai lesznek. KÖVESDI JÄNOS KULTURÁLIS HÍREK • Moszkvában húsz évvel ez­előtt alapították a Moszfilm- múzeumot, ahol a filmgyárban készült filmek forgatókönyve­it, díszleteit, jelmezeit, fotóit állítják ki • Az 1965-ben elhunyt Jo­hannes Dobrowski hátrahagyott műveiből egy kötet epigrammát jelentett meg a berlini Union Verlag. A kötetet még az író állította össze. • A New York-i Metropoli­tan Opera méltatlanul feledés­be merült francia operák egész sorát tűzte műsorára. El­sőnek Massenet Esclarmonde című történelmi operáját mu­tatták be Jean Sutherlanddal a főszerepben. • Menekült chilei színészek­kel mutatja be Bertolt Brecht drámáját, a Kurázsi mamát, a weimnri Nemzeti Színház. • Tíz svájci város — Basel, Bern, Biel, Genf, Lausanne, Lu­gano, Luzern, St. Galien. Win­terthur és Zürich — közös drá­maversenyt rendez svájci, vala­mint legalább két év óta Svájc­ban élő külföldi szerzők részé­re. © Rusztam Ibragimbekov azerbajdzsáni író Ház homok­ból című színművét nagy siker­rel mutatta be a moszkvai Mosszovjet Tyeatr. beszédes szimbólum, az ötágú csillag. Az 1P45—74-es falra­gasz a felszabadításért érzett hála kifelezője. A Slavín mél­tóságteljes emlékművét virágba boruló fák gyöngéden hajló ágai övezik. A mában is és állandóan idő­szerű eszmékre és célokra- az együttműködésre, az egyetér­tésre, az összefogásra korszerű nyelven figyelmeztet Spál. A béke ünnepnapjairól sem feledkezik meg. Ezeken a .pla­kátokon is meghatározó szere­pet kap a vonal s a szín. A nemzetközi nőnap asszonyának szép fején nagy díszes koro­nába fonódnak a különböző nemzetek színeiben ragyogó szalagok. Június elsejének pla­kátján bájos, tarka, gyermek­rajzzal ábrázolt nyüzsgő cso­port: a jövő nemzedék képvi­selői. BÄRKÄNY JENÖNÉ Mozgalmas és eseményekben gazdag az utóbbi néhány nap Bratislavában, a cseh és a szlo­vák filmek fesztiváljának szín­helyén. A filmklubban reggeltől késő estig szinte szünet nél­kül peregnek a filmek, a Slo­van moziban naponta három új hazai alkotást, a Hviezdában pedig egy-egy cseh vagy szlo­vák filmet láthatnak az érdek­lődők. A bemutatókon filmkül­döttség is részt vesz, így a kö­zönség találkozhat a film alko­tóival. Jó elgondolásnak bizonyult a Paľo Bielik és Vladimír Bahna nemzeti művészek életművéből összeállított retrospektív soro­lót az -különbözteti meg a töb­bi fesztiváltól, hogy lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatte­remtést az alkotók és a nézők között. így a fesztivál filmjeit nem­csak a bratislavaiak, hanem több szlovákiai üzem és szö­vetkezet dolgozói is láthatják, s az előadás után elbeszélget­hetnek a művészekkel. Kedden például Vágsellyén jár az Egy ezüst című szlovák film kül­döttsége, tegnap este pedig Nagylégen rendeztek közönség- művésztalálkozót, az Er/edő bor című cseh film bemutatója után. A fesztivál tehát első- sorban a munka fóruma. Már Ján Lacko rendezte a Szakadás című szlovák filmet, melyet a fesztivál megnyitása alkalmából mutattak be Bratislavában. Az alkotást azóta több szlovákiai városban is láthatta a közönség. A képen Jaroslava Schallerová, a film főszereplője. zat műsorra tűzése is; a Mier és a Mladost moziban bemuta­tott filmek révén ugyanis — különösen a fiatalok — megis­merhetik az élenjáró szlovák művészek korábbi alkotásait. A Palace moziban az öt napig tar­tó rendezvény során csaknem 80 rövidfilmet láthat a közön­ség, a Pohraniöníkban pedig a tavalyi brnói filmszemle díj­nyertes alkotásai tekinthetők meg (a Láz, A bátyámnak klassz öccse, van, A szökevény élete, Érted nem szól a lélek­harang}. A nemzeti filmfesztivál azon­ban nem csupán a zsűri elis­meréséért folyó versengés, nem is csak a múlt évi filmtermés javának és a most elkészült új alkotásoknak a szemléje, ha­nem a filmművészek és a kö­zönség találkozója is. A szem­évekkel ezelőtt bebizonyoso­dott, hogy nemcsak az úgyne­vezett fesztiválkülsőségek je­lenthetnek vonzerőt a filmszak­ma és a közönség számára, ha­nem a helyzetet, a filmeket mélyen elemző munka is. Ezt a célt szolgálta egyéb­ként a tegnap lezajlott szemi­nárium is, melyet a filmklub­ban tartottak, A cseh és a szlovák játékfilmgyártás hely­zete címmel. A fesztiválon külföldi vendé­gek is részt vesznek Bulgáriá­ból, a Szovjetunióból, Magyar- országról, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából. A szemle záróakkordjára ma este kerül sor; a Hviezda moziban eredményhirdetéssel, illetve a Fuss, hogy utolérd című új cseh film bemutatásával ér vé­get a fesztivál. —ym— HASZNOS TALÁLKOZÓK Huszadik évfolyamába lé­pett az Irodalmi Szemle. Folyóiratunk ma már a csehszlovákiai magyar szel­lemi élet nélkülözhetetlen része. Örömmel nyugtázzák ezt íróink, költőink, kritiku­saink és persze az olvasók. Az a tény, hogy egy nemze­tiségi irodalmi lap ilyen kort megért, följogosít ben­nünket az ünneplésre. Ün­nepünk azonban nem lenne igazi, ha csupán örvendez­nénk és nem éreznénk a töprengés muszáját, nem ke­resnénk a hogyan-tovább újabb lehetőségeit, például szerkesztő-olvasó találkozó­kon. Február második hetében Duba Gyula főszerkesztő. Varga Imre és Tóth László szerkesztők az ipolysági Gimnázium diákiaival talál­koztak. A matinén mintegy kétszázan vettek részt. A Szemle Ipoly menti számá­ból összeállított műsorban, Vas Ottó tanár vezetésével, fellépett az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad né­hány tagja, valamint az ipolyhídvégi Madách Imre Irodalmi Színpad folklórcso­portja. A műsor után Duba Gyula tartott rövid előadást a csehszlovákiai magyar irodalmi életről és az Iro­dalmi Szemle húsz esztende­jéről. Ezt követően tartal­mas beszélgetés alakult ki a szerkesztők és a diákok között (az iskolában körül­belül 150-en fizetik elő az Irodalmi Szemlét). A lap szerkesztői este az ipolyhídvégi olvasókkal ta­lálkoztak, csaknem 150-en voltak jelen. A műsor és az azt követő vita után a CSE- MADOK helyi szervezetének vezetői 31 új előfizető lap­ját adták át a szerkesztők­nek. A jól megszervezett talál­kozók alapján elmondhatjuk, hogy a hasonló jellegű ren­dezvényekre mind az olva­sóknak, mind a szerkesztők­nek -szükségük van. Az ol­vasó megimerkedhet a szer­kesztőkkel, örömeikkel, gondjaikkal, terveikkel. A szerkesztő viszont fölmérhe­ti az olyasők igényességét, elvárásait. Duba Gyula el­mondotta, hogy a lap szü­letésének 20. évfordulója alkalmából első ízben vesz­nek neszt ilyen jellegű ta­lálkozón. és hozzátette, hogy a közellövőben több helyütt szeretnének találkozni az ol­vasókkal. Végezerül, de nem utolsó sorban dicséret illeti a CSE- MADOK ipolysági és ipoly­hídvégi helyi szervezetének együttműködését. amellyel ugyancsak hozzájárultak a találkozók sikeréhez. CSÁKY KÁROLY Bfifi 1977 II. 25. 6 Közelebb a közönséghez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom