Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-22 / 52. szám, kedd

Nagy és drága iskola volt RUGALMASABB VEZETÉS, NAGYOBB MUNKAFEGYELEM ÉS ÜJ ELJÁRÁSOK A TARTALÉKOK LISTÁJÁN Sok embert, — több mint 400-at — fogad be a selicei (sókszelőcei) kultúrház nagy­terme, az elmúlt szombaton mégis kicsinek bizonyult. Ami­kor a szövetkezet vezetősége és a meghívott vendégek, köz­tük Stefan Zelinan; az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkára, Alexander Varga, a já­rási mezőgazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese és Juraj Lo­mén, a Mezőgazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalat járási üzemének igazgatója a főasz­talnál elfoglalták helyüket, már minden szék foglalt volt. s az utolsókként érkezők állva hall­gatták végig a vezetőség beszá­molóját a gazdálkodás elmúlt évi eredményeiről és az idei tervekről. — Nagy és drága iskola volt számunkra a tavalyi év — kezdte Tama'skoviv Károhj, a szövetkezet elnöke. — Búzából és árpából ugyan több termett a tervezettnél, cukorrépából azonban még a háromnegyedét sem adtuk el a tervezettnek, zöldségből pedig épp a felét, és sajnos, egyéb kieséseink is voltak. Állattenyésztésünk már kiegyensúlyozottabban teljesí­tette tervét, de voltak mutatók, ahol az állattenyésztők is adó­sak maradtak. így évi bruttó termelésünknek csak 95 száza­lékban tettünk eleget. Említ­hetnék objektív okokat, hiszen márciustól augusztusig a csa­padék mennyisége mindössze fele volt a sokéves átlagnak. A növénytermesztés szakaszán 7 millió korona kiesést okozott a szárazság. Az objektív oko­kon kívül azonban látni kell a szubjektív okokat is, sőt ez utóbbiak számbavétele a fonto­sabb, mivel csak következetes eltávolításuk vezet a jobb ered­mények eléréséhez. A beszámoló további részében egymást követték a számok, .idatok, némelyikük a szigorú önbírálat jegyében, hiszen tel­jesítetlen tervekről tanúskod­tak. Nem lett volna nehéz „ki­felejteni“ valamelyiket, és ez- ziel „szebbé“ tenni az értéke­lést, de ilyen gondolat még csak fel sem merült. Aki erős­nek érzi magát, az hibáit is bátrabban beismeri, mert tudja, hogy képes eltávolításukra. Az elnöki beszámoló ezt egyértel­műen bizonyította, hiszen vilá­gosan megjelölte azt az utat, amelyen tovább haladva az idei minden eddiginél igényesebb feladatok is hiánytalanul telje­síthetők. — Első számú feladatunk a földalap maximális kihasználá­sa. Növénytermesztőinknek úgy kell igyekezniük, hogy termé­nyeinkkel a 60, egyenként 50 vagonból álló tehervonatot hiánytalanul megtölthessük. A végső siker azonban nemcsak rajtuk múlik. Szántóink 96 szá­zalékán, tehát 2525 hektár te­rületen a növényeket már tel­jesen gépesített módszerrel ter­mesztjük. A gépesítés szakaszán dolgozóktól is sok függ, hiszen nem mindegy, hogy milyen gon­dosan javítják ki a gépeket, és így még rugalmasabb szerve­zéssel milyen mértékben hasz­nosítjuk őket. , És ezzel még mindig nincs vége az össze­függéseknek. Az állattenyésztés bruttó termelésünk 60 százalé­kát adja, tehát a sorból az ál­lattenyésztőket sem hagyhatjuk ki. Az ő munkafegyelmük, igye­kezetük és odaadásuk minden­képpen szükséges ahhoz, hogy a növénytermesztők által meg­termesztett értékeket gazdasá­gosan hasznosítsuk. Az évi gazdálkodási mérleg summázásaként Papp Béla üzemgazdász is hasonlókat mondott. — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva, sajnos, gyengébb ered­ményekkel zárjuk az évet. Az igaz, hogy kevés volt az eső, máskor meg nagyon sok, de az állattenyésztésben az alacsony tejhozamot vagy a nagyarányú állatelhullást ezzel egyértel­műen nem lehet megmagyaráz­ni. Tudatosítanunk kell, hogy másoktól nem várhatunk segít­séget, a jobb eredményekhez vezető utat nekünk kell meg­találnunk. Orisko István, az ellenőrző bizottság elnöke konkrét pél­dákkal szolgált arra vonatko­zóan, hogy a jobb eredmények­hez vezető úton majd miként lehet gyorsabban haladni. Ki­emelt helyen említette az egyé­ni hozzáállást. — Állatgondozóink lényegé­ben azonos feltételek közepet­te dolgoznak, ugyanazt a ta­karmányt etetik. Szovics György szocialista munkabrigádja 3430 literes fejési átlagot ért el, a legjobb fejők, Kosztolányi Jú­lia, Zsák Zsuzsanna, Varga Er zsébet és Balogh Irén pedig még ezt is túlszárnyalták. Az átlagos tejhozamunk mégis csupán 262H liter, mivel vannak fejőink, akik a legjobbaknál ezer-ezerkétszáz literrel fejnek kevesebbet. Hasonló a helyzet a malacnevelésben. Gasparik jános és felesége a gondjaikra bízott kocáktól átlagosan 19,64 malacot választott el. Önként adódik a kérdés, ha ők képe­sek erre, a többiek miért nem? A felelet egyértelmű. Mások is elérhetnének hasonló eredmé­nyeket, ha igyekeznének. Na­gyon fontos, hogy a lemaradók példát vegyenek a legjobbaktól, azzal a tudattal, hogy a rangos eredmények eléréséhez nem va­lamilyen vele született kivált­ság, hanem egyedül és csakis megfelelő felelősségérzet szük­séges. A szövetkezeiben bőven akad­nak olyanok, akik társaiknak jó példával szolgálnak. Neveiket a beszámolóban is megemlítet­ték. Nagy Ferenc szocialista munkabrigádja példásan telje­sítette a tervet, és a termény- szárítók versenyében szlovákiai méretben a rangos második he­lyet szerezte meg. A Mitlik Vin­ce vezette szocialista traktoros- brigád 48 000 korona értékű üzemanyagot takarított meg. Supena György szocialista mun­kabrigádja a fuvarozókat tömö­ríti, akik az aratás, valamint az őszi munkák idején végez­tek derekas munkát. Kőrös Jó­zsef szocialista munkabrigádját a gyorsan és jó minőségben el­végzett javítások dicsérik. És hogy teljes legyen a sor, még meg kell említeni Orisko Erzsé­betet és Alaxa Margitot, akik szakszerű és példás gondozás­sal a gondjaikra bízott tojós- tyúkoknál, Petrík Gyulát és fe­leségét, valamint Lelkes Gyulát és feleségét, akik a hízó serté­seknél értek el kimagasló ered­mény ekel. Elsősorban rájuk gondolt Ze­man elvtárs is, amikor vita­zárójában a következőket mond­ta: — Jó, sőt kimagasló eredmé­nyek fémjelzik n szövetkezet tagjainak munkáját, hiszen az egy hektárra eső bruttó mező- gazdasági termelésük legna­gyobb a járásban. A tejhozam, sajnos, a legalacsonyabb. A szö­vetkezet fejlődik, gyarapodik. Elkészült az új takarmánypogá- csázó, s épül az új tehéntelep. Az ember szerepe azonban en­nek ellenére döntő. Úgy kell igyekezni, hogy objektív okok ne halványítsák el a végső eredményeket. A sok komoly szó. elhang­zott vélemény és javaslat után — mintegy zárópontként — a tagok megnézték a közelmúlt­ban elkészült és a szövetkezet életét bemutató egyórás filmet, amely emberközelbe hozta azt az igyekezetei, odaadást és munkát, amit mindenkitől jogo­san elvárnak. A filmvásznon a legjobbak és a munkában élen­járók önmagukat, a többiek pe­dig munkatársaikat láthatták a dolgos hétköznapok óráiban. EGRI FERENC Megfiatalodik a régi gyár 1977. II. 22. A filakovói jfüleki) KOVOSMALT nemzeti vál­lalat említésekor többnyire az elavult, omladozó gyárépületekre és a gyakori termelési lemara­dásokra gondolnak a munkásmozgalmi hagyomá­nyairól ismert vidéken. Nem alaptalanul. Ebben a gyárban sohasem voltak irigylésre méltóak a munkafeltételek, kimagasló munkasikerekre sem volt sok példa az utóbbi években. Tapasztalataik alapján a gyáriak közül is sokan igazat adtak azok véleményének, akik gyakran bizonygatták, hogy a régi falak közé aligha lehet majd vala­mikor becsalogatni a korszerűséget. Az új gyár felépítésére elsősorban ezért szü­letett döntés. A tágas csarnokokban ezekben a napokban már szerelik a gépeket. Az átköltöz­tetésre az idei tavaszon kerül sor. Hogyan, mi­vel várják ezt az örvendetes eseményt? Erre a kérdésre kerestem választ a szerelőrészleg párt- alapszervezetének nemrégi értékelő taggyűlésén. A nehéz körülmények ellenére — Részlegünk dolgozóit különösen igényes feladatok elé állította a hatodik ötéves tervidő szak első esztendeje. Tervünk 344 millió korona értékű áru gyártását irányozta elő. Ezt a felada­tot 102 százalékra sikerült teljesítenünk. Hasonló örömteli termelési eredményről ez­úttal a gyár egyetlen másik termelési részle­gén sem adhattak számot. A kétszázalékos terv­túlteljesítést azonban nemcsak ezért kell jónak értékelni. A szerelőrészlegen ugyanis mindig kü­lönösen sok múlik a gyár többi dolgozójának teljesítményén, munkájának minőségén. Végig­gondolni sem könnyű mit jelent, ha „csak“ az anyagellátás akadozik. A múlt évben sajnos ez nem ritka. Összesen 27 619 munkaóra veszett kárba emiatt. Az egyes hónapokra, negyedévek­re meghatározott termelési feladatokat csak ko­moly erőfeszítések árán sikerült teljesíteni. A le- maradozások pótlása érdekében 36 5.53 túlórát kellett ledolgozni az év folyamán. — Tagjaink és tagjelöltjeink munkáját nagy­ban megnehezítette a gyár kedvezőtlen gazda­sági helyzete — magyarázta Susányi István elv- társ, a pártalapszervezet elnöke. — Részlegün­kön, ahol főleg nők dolgoznak, senkinek sem közömbös, hogy mások felelőtlensége miatt kel­lett a legtöbb esetben túlórázni. Ugyancsak ko­moly gomdot okoz számunkra az a körülmény, hogy már huzamosabb ideje négy termelésveze­tő mester munkaköre betöltetlen. Minden második szombaton A pártalapszervezet kommunistáinak lépten nyőmon megnyilvánuló személyes példamutatása sohasem marad visszhang nélkül a pártonkívü- liek körében. A tavalyi nehéz feltételek ellenére a tömegszervezetek és a szocialista munkabri­gádok tevékenységében is sok változás történt. Az Ifjú Gárda szocialista munkabrigád tagjainak legújabb felajánlása jól igazolja ezt. Az évzáró taggyűléseken, amikor kát brigádtársuk, Csemer Mária és Csemer Amália párttagjelöltségéről döntöttek, ünnepélyesen bejelentették, hogy az első negyedév minden második szombatjára rendkívüli műszakot vállalnak. Kéthetenként ter­ven felül 100 FIKO tűzhelyet szerelnek össze, ami 96 ezer koronás értéket jelent. — Pártalapszervezetünknek már 35 tagja és kilenc tagjelöltje van. Az elmúlt években arra is törekedtünk, hogy az aktív politikai munkába a nők közül is egyre többen bekapcsolódjanak. Tavaly négy tagjelöltet vettünk fel. Nagy Klára, Hana Vilhemová, Éva Zdefanová és Antal Tibor jó munkájáért, sokoldalú eszmei politikai fejlő­déséért Dezső, Susányi István, Pavel Filo és Vankó József személyében tapasztalt elvtár­sak vállaltak felelősséget. Januári taggyűlésünkön Ország Máriának előlegeztük a párttagjelölteket megillető bizalmat. A múlt évben és a legutóbbi két taggyűlésen párttagjelöltként bemutatott dolgozók valameny- nyien fiatalok. Az idén, amikor összesen 560 millió korona értékű áru gyártását kell biztosí­tani, mindegyikük helytállása sokat jelenthet a régi gyár megfiatalításában. LALO KÄROLY A CSKP XII. Kongresszusa cím hordozója a Ján Bobockť} ňlral ve­zetett szocialista munkabrigád, amely tavaly a szénjövesztésben csehszlovák rekordot ért el. Egy hónapon keresztül a műszakon­kénti átlagos szénkitermelés 13,93 tonna volt. Az új év első nap­jaiban a brigád túlszárnyalta tavalyi rekordját, s ugyanolyan idd alatt egy brigádtagra már 14 tonna szén jövesztése jut. Á felvé­telen Ján Bobocký (balról az első) és a brigád néhány tagja lát­ható. (A szerző felvétele) Beismerik hibáikat A Nováky-i Bányaipari Válla­latban a múlt évben nehéz fel­adatokat kellett megoldaniuk. A Béke Bányában csökkent a termelés, és a többi részlegen is romlottak a szénjövesztés feltételei. Ugyanazokkal a gé­pekkel és ugyanannyi ember­rel dolgoztak, mint az előző években. S a novákyi bányá­szok a múlt évben minden erő­feszítésük ellenére mégis 66 ezer tonna szénnel maradtak adósak népgazdaságunknak. Jozef Kerat mérnöknek a vál­lalat igazgatójának véleménye szerint a lemaradás oka az volt, hogy a komplex gépsor nem került a megfelelő feltéte­lek közé, s így év közben több ízben is máshová kellett he­lyezni. Bár a vállalatban a terv tel­jesítését számos objektív körül­mény befolyásolta, az elemzé­sek igazolták, hogy a lemara­dáshoz a dolgozók is hozzájá­rultak. Az Ifjúság Bányában dolgozó vájárok munkája sem volt például a kívánt színvona­lon. A PK—9r jelzésű szénkom­bájnnal dolgozók sem haladtak terv szerint a folyosóvágásban. A második félév folyamán ugyan a f. Doležal mérnök ve­zette komplex racionalizációs brigád ezt a problémát megol­dotta, s ennek köszönhető, hogy a Meskovec-brigád csehszlovák rekordot állított fel a folyosó­vágásban Az év elején történt lemaradás behozatalára azon­ban kevés idejük maradt. Sok volt a hiba a felszíni munka­helyeken is. Éppen ezért a fel­színi részlegeket összevontál , s ezeket a későbbiekben egy központból irányították. Az irányítómunkát az Ifjúság Bányában is el akarják mélyí­teni két folyosóvágó komplex brigád megalakításával. Figyel­müket a jobb munkaidőkihasz­nálásra összpontosítják, a múlt évhez viszonyítva a normázott munkákat 10 százalékkal bőví­tik, és sokat várnak a ferde­pályás felvonóval történő jö- vesztéstől, amelyet más tech­nológiai berendezésekkel kötöt­tek össze. Alkalmazását már február elején megkezdhették. A vállalat helyzetéről még so­kat lehetne írni. A tavalyi év bosszantja őket, de valameny- nyien tudják, hogy a sikerte­lenség nem törhr l le a dolgo­zókat, s azt is tudják, hogy csak saját erejükre számíthat­nak. A hibákért nem másokat okolnak, hanem azokat saját portájukon keresik. Nem akar­ják, hogy az 1976-os évi le­maradás megismétlődj^ Min­dent megtesznek, hogy a ha­todik ötéves tervidőszak felada­tait az elkövetkező években maradéktalanul teljesítsék. (föl A plzeňi Skoda Művek olyan különleges NC—N típusú szerszám' gépeket gyárt, amelyek lehetővé teszik a nehezen megmunkál­ható alkatrészek megmunkálását. Az automata és programirányí­tású gépek bonyolult munkafolyamatok elvégzését is lehetővé teszik. IFelvétel: Karol Žilinský)

Next

/
Oldalképek
Tartalom