Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-22 / 52. szám, kedd
190 millió utas * A prágaiak megkedvelték a kényelmes, gyors földalattit* Pszichológusok segítségével javítják a munkafeltételeket ______ VÁ LASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN O. A. és többeknek: Lapunk ez év január 18-i számában részletesen felsoroltuk az I., II. és Ilii. munkakategóriába tartozó munkaköröket. Rámutattunk arra, hogy az I. és a II. munkakategóriába tartozó munkakörök együttesen az összes munkaviszony legfeljebb 10 százalékát teszik ki. Míg az I. munkakategóriába tartozó munkaköröket az 1975/121 számú új társadalombiztosítási törvény 12. §-á- nak 1. bek. meglehetősen pontosan sorolja fel, a II. kategóriába tartozó munkakörökre vonatkozóan megállapítja, hogy olyan foglalkozásokról van szó, amelyeket csak rendkívül nehéz munkafeltételek mellett lehet végezni. Ezeknek a foglalkozásoknak jegyzékét az egyes minisztériumok és főhatóságok vezetik az általuk irányított munkaágazatokra vonatkozólag. A kormány utasítása értelmében most folyik a jegyzékek kiegészítése. Említett cikkünk beszámolt arról, hogy az I. munkakategóriába tartozó munkakörök esetében az I. kategóriának megfelelő nyugdíj jár, ha a dolgozó teljesítette a 25 ledolgozott év feltételét, ebből legalább 20 éven át dolgozott ilyen munkakörben, az igény keletkezésekor is még ilyen munkát végzett, illetve az igény keletkezése előtt még nem telt el két év azóta, hogy ezt a munkát abbahagyta. Az öregségi nyugdíj szempontjából az I. munkakategóriában a korhatár 55, illetve 58 év, ez a munkától függ. A korhatár 55 év a következő munkák esetében: vájármunka a mélyművelésű bányákban, vágatok hajtása, a tényleges repülőszolgálatban dolgozó személyzet, a tengerjáró hajók legénységének munkája, a hutákban és kémiai üzemekben végzett, egészségre ártalmas rendkívül nehéz munkák, a keszonok- ban dolgozók és a búvárok munkája. Az I. munKakategóriába tartozó következő munkakörök esetében az öregségi nyugdíj korhatára 58 év: — a szénbányákban és a radioaktív kőzetek bányáiban a lelőhelyen végzett munka. Ide tartoznak az ércbányák, amelyekből a kibányászott ércet ipari megmunkálással dolgozzák fémmé, a magnezit, azbeszt, grafit, kaolin, tűzálló agyagfélék, kerámiahámok, gipsz, földpát, kvarc, a kémiai alapanyagok megmunkálására, vagy olvasztásos megmunkálására irányuló munkák (ha a fsdőréteg színvonala alatt, vagy a külszíni fejtéseknél a meddőréteg eltávolítása után a lelőhelyen végzett munkákról van szó], a kőfejtés és megmunkálása, a kő, kvarc és kova, földpát darabolása és őrlése, a tűzálló gyártmányok formázása, a kerámiai alapanyagok megmunkálása, s mindez akkor, ha a munkakörnyezet támadó hatású, erősen koncentrált, szállingózó, fibroplasztikus, rostos'-por szennyezi és ennek következtében a dolgozók ki vannak téve a tüdőbeporzás veszélyének. A II. munkakategóriába tartozó munkahelyeket illetően az öregségi nyugdíj korhatára a férfiaknál 60 év, a nőknél 53—57 év, tehát azonos a III. munkakategóriába tartozó munkaviszonyokra vonatkozó korhatárra. (Az 1977. január 18-i cikkünkben a zárójelben megjelölt 58. év betöltése mint korhatár tévedés folytán került a cikkbei). Itt is feltétel a legalább 20 ledolgozott év az előírt 25 munkaévből a II. munkakategóriában, amely az igény megnyíltakor még tartott, illetve nem múlt el annak abbahagyásától több mint két év. Az I. munkakategóriában szerzett éveket be kell számítani. Természetesen, ha az I. és II. munkategóriában szerzett évek száma kevesebb húsznál és nem alkalmazható valamelyik törvényes kivétel (pl. rokkantság), az így szerzett évek beszámítódnak a III. munkakategória számira előírt évekbe. A társadalombiztosítási törvény hivatalos magyarázata tartalmazza (Marik a Soukup, PRÁCE, Praha 1976: Sociálni zabezpečení pracujúcich, 30— 31. old.) a II. munkakategória elismert leglényegesebb munkakörei: — az ártalmas sugárzásnak kitett munkahelyek, a higanynyal, ólommal, kadmiummal, berillel, arzénnel és más, az emberi egészségre ártalmas fémekkel való munkák, a fertőzésveszélyes munkák, a rostos, maró hatású porral szennyezett környezetben végzett munkák, a mérgező, vagy maró hatású káros anyagokkal végzett munkák, az izgató (rákkeltő) anyagokkal végzett munkák, az egészségnek ártalmas gázzal szennyezett környezetben végzett munkák, a szélsőséges hőmérsékletű munkahelyek (sugárzó hőség, lehűtött munkatér, nedves környezet), az olyan munka- környezet, amely rengéseivel (vibrációival), vagy nagy zajával rendkívül megerőlteti az ér- és izomrendszert, az olyan munkakörnyezetben végzett munka, amely túlaott mértékben megterheli az idegrendszert. Ide tartozik még a mély- művelésű bányákban az osz- tályozókban, szénmosókban végzett munka, a kokszkészítő és brikettet gyártó üzemek, a mészkő és dolomitbányák, a robbanóanyaggyártás, a velük való egyéb manipuláció, hengerek, rudak, csövek gyártása, a 10 méternél magasabbra felfüggesztett munkatéren végzett munkák, az alagutak vágási munkái, beleértve a falazást is, a barlangkutatás és a hozzáférhetőséget lehetővé tevő munkák, a geológiai kutatásoknál végzett fúró-kutató munkák, a kőbányákban a robbantási munkák, a kő kézi és műszaki törése, zúzása és osztályozása, hasítása, fúrása, csiszolása és körü**á- gása, a vasúti forgalomban főként a tolatók munkája, valamint a vízi közlekedés dolgozóinak munkája, a fakitermelés és szállítás dolgozóinak munkája, az akrobaták, állatszelídítők stb. munkája, a törzsbikák és csődörök ápolása, szarvasmarhák és lovak kirakása a vágóhidakon, a hivatásos tűzoltók, kiemelt üzemek őreinek, a hegyi mentő- szolgálat dolgozóinak munkája, a trópikus éghajlatú országokban, vagy más, az egészségre ártalmas vidékeken végzett munkák. A II. munkakategóriába tartoznak az egészségvédelmi és járványmegelőző szolgálat felügyeleti szervei, ha munkájuk háromnegyed részét olyan környezetben végzik, ahol a dolgozók fele a II. munkakategóriába tartozik. Ugyancsak a II. munkakategóriába kell besorolni azokat az üzemi karbantartókat, akik egész munkaidejüket olyan munkahelyen töltik, ahol a dolgozók nagyobb része a II.*mun- kakategóriába tartozik. Az ipari tanulók is a II. munkakategóriába tartoznak, ha gyakorlati kiképzésük az említett munkahelyeken történik. A szakszervezet, a párt és a CSISZ-szervezet számára mentesített funkcionáriusok és a képviselők funkcionáriu- si idejét is a II. munkakategóriába tartozónak kell elismerni. A II. munkakategóriába tartoznak a külső szerelési munkák akkor, ha a szerelő legalább egy hónapon át megszakítás nélkül olyan munkahelyen dolgozik, ahol a dolgozók nagyobbik fele a II. munkakategóriába tartozik. Dr. F. J. t A prágai földalattit hároméves üzemeltetése során több mint 190 millió utas vette igénybe. A statisztikai adatok szerint az utasok száma 1974- ben mintegy 39 millió, 1975- ben 64 millió, a múlt évben pedig már körülbelül 87 millió volt. Ez az egyre fokozódó érdeklődés is bizonyítja, hogy a földalatti első, aránylag rövid útvonala is fontos szerepet tölt be a prágaiak életében, akik a további útvonalak üzembe helyezésével még nagyobb számban használják majd ki ezt a korszerű, gyors és kényelmes közlekedési eszközt. Fegyelmezetlen utasok Nem csoda tehát, hogy a lakosság megszokta és megszerette a metrót, amelynek mozgólépcsőin kezdetben kb. minden 138 ezredik, de ma már csak minden 900 ezredik utas szenved balesetet. A sérülés veszélye tehát némi elővigyázatossággal jóformán kiküszöbölhető. A földalatti dolgozói azonban ezzel az eredménynyel sem elégedettek. Meggyőződésük ugyanis, hogy minden gyes baleset megelőzhető lenne, ha a mozgólépcsőknél a fel- és leszállásnál is segíthetnének a rászoruló utasoknak. De egyelőre, a munkaerőhiány miatt, ez nem valósítható meg, s ezért a többi utasnak nagyobb megértéssel kellene segítenie az idősebbeket és a testi fogyatékosokat. Az állomásokon jó szolgálatot nyújtanak a mozgólépcsők. A földalatti dolgozói rendszeres karbantartásukról is lelkiismeretesen gondoskodnak. A csúcsforgalom idején több helyütt ugyanabban az irányban két mozgólépcső is szállítja az utasokat. Az egyik lépcső időnkénti kikapcsolására csak a javítómunkák, vagy az áramfogyasztás szabályozása esetén kerül sor. A legtöbb problémát az utasok fegyelmezetlensége okozza. Volt olyan időszak, amikor az emberi környezet védelmével csupán központi szinten foglalkoztak javarészt elméleti szakemberek. Nos, az idő folyamán felgyülemlő problémák szükségszerűvé tették, hogy ökológia és termelés, környezetvédelmi megfontolások és ipartelepítés párhuzamba kerüljenek. A mezőgazdasági termelés iparosodása úgyszintén megköveteli, hogy az ökológia ezen a rendkívül fontos nép- gazdasági szakaszon is elfoglalja méltó helyét. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Járási Nemzeti Bizottságon Papp József mérnökkel, a mező-, erdő- és vízgazdasági szakosztály vezetőjével és Farkas Ferenc szakelőadóval vetettük fel a környezetvédelemnek néhány csallóközi vonatkozású problémáját. Nem véletlen, hogy a járási pártbizottság egyik határozata alaposan szemügyre veszi a környezetvédelemmel összefüggő kérdések csoportját. Tény ugyanis, hogy a fásítási program, zöldövezetek létesítése, a gazdasági udvarok rendezettsége rendkívül szorosan összefügg a tájegység jellegének, ökológiai egyensúlyának fenntartásával. Az „egy fáért egy fát“ elv megtartása kétségkívül fontos tényezője a szóban forgó határozat teljesítésének, ám korántsem az egyedüli, hiszen számos, valóban sürgető probléma vár még megoldásra. Tagadhatatlan, hogy gondot okoznak a nagyhizlaldák és egyéb állattenyésztő komplexumok. A trágyalé felhasználása, tárolása mind a mai napig nem megoldott kérdés. Az applikáció feltételei tehát nem mindig adottak, ugyanakkor a tárolók kapacitásának legalább száz napra kellene elegendőnek lennie. A Belová Ves-i (vitéMivel a földalatti utolsó két kocsija az állomások kijáratához közel áll meg — a többi két kocsit félig üresen hagyják s az utolsó kocsikban tolonganak. Ezzel magyarázhatók a ki- és beszálláskor mutatkozó, a balesetekre is okot szolgáltató Emberek a metrón nehézségek, s elsősorban a szerelvények egy-két perces késése. A, metró vezetősége a hangszóróban felhangzó gyakori intelmekkel és figyelmeztetésekkel igyekszik jobb belátásra, nagy fegyelemre nevelni az utasokat. A dolgozók problémái A problémák azonban nemcsak az utasok sokszor kiszámíthatatlan magatartására vezethetők vissza. A földalatti vasút dolgozói is megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Noha korszerű, kellemes környezetben végzik felelősségteljes munkájukat, lelkiállapotuk nem mindig kielégítő. Ennek az oka részben az, hogy munkaidejük egész tartalma alatt mesterségesen megvilágított, zárt térségben tartózkodnak. A pszichológusok véleménye szerint azonban ennél a nyomasztó érzésnél is kedvezőtlenebbül hat rájuk, hogy állandóan készenlétben kell lenniük, hogy időben elhárítsák az esetleges zavarokat. Ehhez a lelki feszültséghez az is hozzájárul, hogy közvetlen kapcsolatban állnak az utasokkal, akik sokszor nem válogatják meg szavaikat és észnyi) és a hroboňovói (alistáli) hizlaldák esetében a trágyalé tárolási kapacitása mintegy 50—60 napnak felel meg. Ez ugyan nem egészen kielégítő, viszont határozott fejlődésre utal. A mliečanyl (ollétejedi) 7600 as szarvasmarha-hizlalda esetében az illetékesek a trágyáié biológiai tisztítását javasolják. Az ehhez szükséges szűrőberendezést a szomszédos Magyarországon sikerrel próbálták már ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a csallóközi vizek szennyezettsé- gi fokát jelentősen befolyásolják a hizlaldák, következésképp az állattenyésztési termelés. Ez azt is jelenti, hogy a környezetvédelmi megfontolások során feltétlenül számításba kell venni a növénytermesztés és az állattenyésztés optimális arányát, s ezzel egyidejűleg természetesen az egyéb káros befolyások semlegesítésének kérdését is. A víz, kiváltképp a talajvíz szennyezése ma Csallóközben bizonyos problémákat okoz. A szakosztály a Jnb Népi Ellenőrző Bizottságával, valamint további szervekkel és intézményekkel karöltve módszeres talajvízvizsgálatot folytat. A felmérés eredménye nyújt majd támpontot a konkrét Intézkedések foganatosításához, esetleg a műtrágyák egyes fajtái, Illetve a növényvédő szerek adagolásának, használatának módosításához. A vizek tisztaságának védelmével szoros kapcsolatban kerül előtérbe a levegő szennyezésének megakadályozása is. Tény, hogy egyes üzemek túllépik a megengedett normákat. Ezek közé tartozik többek között a házkezelőség és a felvásárlóüzem. Több esetben okoz gondot a kémények előírt magasságának a betartása. revételeiket, minden alapot nélkülöző panaszaikat nem éppen kíméletesen közük a problémák eldöntésében többnyire nem illetékes dolgozókkal. A szakemberek figyelme természetesen az egyes foglalko- zásokra is kiterjed. Különösen a kocsivezetők igényes tevékenységét veszik nagyító alá, hogy a munkafeltételek további javításával a földalatti az eddiginél is zavartalanabbul, a lehető legbiztonságosabban közlekedjen. Ez azért is időszerű követelmény, mert kb. másfél év múlva, mihelyt átadják az A útvonalat is, az ott közlekedő szerelvényeken a jelenlegi kettő helyett, már csak egy kocsiveze'ő fog szolgálatot teljesíteni. A csapósorompónál szolgála« tot teljesítő dolgozók munkája is igényes. Idegrendszerükre kedvezőtlenül hat, hogy az utasok ellenőrzésén kívül állandóan figyelemmel kell kísérniük az állomásokon és mozgólépcsőkön lezajló kevéssé változatos eseményeket rögzítő tv képernyőjét. Ezzel magyarázható az ebben a munkakörben dolgozók gyakori vándorlása Is. A jövőben mindgn bizonnyal újabb problémákat okoz, hogy míg a már üzemben lévő C útvonal mindössze néhány méterre húzódik a föld alatt, az épülő A vonal 40—50 m-es mélységben lesz a föld gyomrában. Ezért a Metro Vállalat és a Károly Egyetem munkapszichológiai tanszékének dolgozói nemrégen komplex racionalizációs brigádot alakítottak, amelynek közös feladata az említett problémák megoldása. Együttesen kidolgozott javaslatuk célja a föld alatti munkahelyek feltételeinek javítása, a dolgozók egészségéről való gondoskodás. Ezt megköveteli a biztonságos közlekedés, ami az utasok és a földalatti dolgozóinak is elsődleges érdeke. KARDOS MÁRTA' Bár nem akut a helyzet, viszont felfigyeltető a takarmányszárítók részesedése a levegő szennyezésében. A lakosság részéről beérkező panaszokat a járási nemzeti bizottság illetékes szakosztályai minden esetben gondosan felülvizsgálják. Magától érthető ugyanis, hogy az elillanó kéndioxid és egyéb égéstermékek kellemetlen utóhatását feltétlenül semlegesíteni szükséges. Az ökológiai egyensúlyról beszélve gyakran megfeledkezünk az emberi környezet „apró“, tehát jelentéktelennek tűnő szennyezőiről. Előfordul bizony, hogy az immár hasznavehetetlen gumiabroncsokat egyszerűen elégetik, „természetesen“ kinn a szabad ég alatt. A korai vagy éppen kései fagyok ellen is gyakran védekezünk különféle hulladékok égetésével. Ez utóbbi esetben gyakorta kétszeres kár is keletkezik, hiszen sokan a hasznosítható hulladékot égetik, nem gondolva annak népgazdasági jelentőségére. Az emberi környezet védelmének számos problémája közül tehát egyre jobban felszínre kerül az emberi tudat formálásának szükségessége is. Talán úgy is mondhatnánk: ki-ki söpörjön a saját háza előtt is! Viszont nem kevésbé lényegbe vágó kérdés: bővíteni és megfelelő szakemberekkel szükséges feltölteni a környezetvédelemmel foglalkozó szakosztályokat, különböző bizottságokat, intézményeket. Nem elhanyagolandó momentum a jogkör kérdése sem, ám ezzel párhuzamosan a kellő feltételek kialakítása. Az előrelépés kulcsa tulajdonképpen a kezünkben van — biztosítsunk nagyobb teret a környezetvédelemnek! BALOGH P. IMRE Jogkör és feltételek Mit égessünk, hol égessünk? 10 Az emberi környezet védelme társadalmi feladat
