Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 7. szám, szombat
SZÜKSÉG VAN A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSÁRA Moszkva — A szovjet—amerikai kapcsolatok javításának lehetőségeiről írt cikket Marshall Schulmann professzor, a Columbia Egyetem Orosz Intézetének igazgatója a Za Rube- zsom szovjet hetilap legújabb számában. „Az Egyesült Államokban az új adminisztráció hatalomra kerülése mindig együti jár a politikai vonal felülvizsgálásával és új javaslatok felvetésével. Ez megteremti a lehetőséget arra, hogy amerikai részről új elgondolásokat vessenek fel az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak javítására.“ A kölcsönös érdeklődésre számot tartó feladatok közül az egyik legfontosabb a katonai versengés megfékezése. Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikai vezetőinek eltökélt szándéka, hogy leküzdjék a bonyolult akadályokat és a katonai versengést ellenőrzés alá vonják (szerintem James Carter megválasztott amerikai elnöknek ez a szándéka), akkor ez a szovjet-amerikai kapcsolatok javulását nagymértékben elősegítené. Az is világos, hogy a jó gazdasági együttműködés elősegítheti a politikai kapcsolatok javítását — írja Schulmann. A kapcsolatok megjavításához vezető lépések számbavételénél figyelmet kell fordítani az európai biztonsági és együttműködési értekezlet „harmadik kosarára“. A dokumentumban foglaltak gyakorlati megvalósítása útján történő előrehaladás nemcsak a katonai versengés korlátozása, hanem a kölcsönösen előnyös együttműködés irányában is megnyitja az utat — hangsúlyozza végezetül a professzor. EGYIPTOMI POLITIKUS A GENFI KONFERENCIA ÖSSZEHÍVÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL Kairó — „A szovjet—egyiptomi kapcsolatok megjavítása rendkívül fontos különösen a jelenlegi szakaszban, amikor folynak az előkészületek a genfi közel-keleti konferencia felújítására“ — jelentette ki Musztafa Kamel Murad, az Egyiptomi Szocialista-Liberális Párt vezetője a kairói televízióban megtartott kerekasztal- beszélgetésen. A beszélgetés másik résztvevője, Khaled Mohiedin, a Nemzeti Haladó (baloldali) Párt elnöke visszautasította bizonyos egyiptomi köröknek a szovjet kormány közel-keleti politikájával kapcsolatos koholmányait, és kijelentette, hogy a Szovjetuniónak, a genfi konferencia társelnökének álláspontja továbbra is világos: követeli, hogy vonják ki az izraeli csapatokat az összes megszállt területekről, hozzanak létre független palesztin államot, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetet ismerjék el a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselőjének és síkraszáll azért, hogy a PFSZ is vegyen részt a genfi tanácskozásokon. • * • New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár ismét megkezdte diplomáciai tanácskozásait a közel-keleti helyzetről, illetve a genfi konferencia összehívásának lehetőségéről. A főtitkár Abdel Magid egyiptomi ENSZ- nagykövettel találkozott. A megbeszélés tárgya volt a főtitkár küszöbönálló közel-keleti látogatása is. A Közel-Kelet problematikája hírügynökségi jelentések szerint szóba került azon a megbeszélésen is, amelyet Waldheim, a Szovjetunió újonnan kinevezett ENSZ-nagy- követével, Oleg Trojanovszkij- jál folytatott. Napirenden Libanon újjáépítése Bejrut — Eliasz Szárkisz libanoni elnök a bejrúti diplomáciai testületek képviselői előtt reményét fejezte ki, hogy a testvéri államok, a baráti nagyhatalmak, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek támogatást nyújtanak Libanon újjáépítéséhez. A libanoni államfő fogadta Mohamed El-Kholit, a rijadi és kairói csúcsértekezleteken hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésével megbízott négytagú bizottság szíriai képviselőjét. Corvalán elvtárs a televízió munkatársával beszélget. (Foto: ČSTK — TASZSZ) Luis Corvalán nyilatkozata a moszkvai rádiónak és tv-nek Moszkva — Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára Interjút adott a moszkvai rádiónak és televíziónak. Hangsúlyozta, hogy a hazájában hatalomra jutott fasiszta diktatúra lábbal tiporja az emberi jogokat, az ország, valamint egész Latin-Amerika történetében a legkegyetlenebb kínzásokat hajtja végre. Ezeket a megpróbáltatásokat csak a hitleri Németország által elkövetett bűncselekményekhez lehet hasonlítani. A Chilei KP főtitkára elmondotta, hogy a junta garázdálkodásának következtében mélyponton van az ország gazdasági élete. Corvalán emlékeztetett Leonyid Brezsnyevnek azokra a szavaira, melyek szerint a legutóbbi éveket nem a chilei fasiszta fordulat, hanem más események jellemzik, összeomlott a görög és a portugál diktatúra. Vietnamból távozni kényszerültek az amerikai imperialisták, győzött a vietnami nép és győzelmet aratott más indokínai nép is. Lerázta magáról a gyarmati igát az angolai nép. Mindezek az események megmutatják, hogy milyen irányba halad a világ. Magától értetődik, hogy Chile sem maradhat kívül a történelmi tendencián. A chilei nép erőt gyűjt, a chilei pártok újjászerveződnek. — Teljes mértékben bizonyosak vagyunk benne, hogy előbb vagy utóbb — Inkább előbb — győzni fogunk — jelentette ki Luis Corvalán. Az 1977-es év a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának az éve — mondotta Luis Corvalán. — A Szovjetuniónak őszinte szívből sok sikert kívánok a kommunizmus felépítése és a nemzetek közötti béke megszilárdítása, nemes céljának megvalósításához. A NÜK HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE New York — Az amerikai „egyenlő lehetőségek“ társadalmában a nőket még mindig a hátrányos megkülönböztetés és a kizsákmányolás sújtja. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a dolgozó nők, akik az USA-ban a munkaerők egyharmadát képezik, 43 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak. A munkaképes nők nagy százaléka munkanélküli. A gazdasági nehézségek megoldásakor többnyire a nők állnak az első helyen, ha elbocsátások vannak. Elsősorban a nők kényszerülnek szakképzettségüknek nem megfelelő és rosszul fizetett munkát végezni. Az amerikai nők a gazdasági egyenlőtlenségeken kívül a társadalmi és a politikai élet terén is háttérbe szorulnak. Annak ellenére, hogy a választóknak több mint a fele nő, a szövetségi és a helyi közigazgatási szervekben csak 5 százalékkal vannak képviselve. Gyakorlatilag az amerikai nők nem vehetnek részt az ország irányításában. KOSZIGIN szovjet miniszter- elnök táviratban üdvözölte Li Kuan Jut, a Singapoore-i Köztársaság miniszterelnökét, hivatalba lépése alkalmából. JANUAR H-Ere összehívják a Vietnami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének soron- következő ülésszakát. DEMIREL török miniszterelnök kijelentette, hogy Törökország tovább kívánja fejleszteni kapcsolatait a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. ENRICO BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt főtitkára hazautazott Romániából, ahol tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával. BIJEDICS jugoszláv miniszterelnök Belgrádban megbeszélést folytatott Biciosz görög külügyminiszterrel a két országot érintő kérdésekről és időszerű nemzetközi problémákról. A BOLGÁR KOMMUNISTA PART, valamint az állami és társadalmi szervek határozatban szólították fel a pártszervezeteket, az állami szerveket és a társadalmi szervezeteket a szocialista munkaverseny további kiszélesítésére. A SZOVJETUNIÓBAN 1977- ben több mint százezer új lakás épül. A jelenlegi ötéves terv során 50 millió szovjet lakosnak lakáskörülményei javulnak jelentősen. AZ ECUADORI KORMÁNY államosította a Gulf Petroleum Company amerikai olajtársaság ecuadori vagyonát. Az államosításért az ecuadori kormány kártérítést fizet az olajtársaságnak. SZAVAZATVÁSÁRLÁS vádjával több mint 1200 személyt vettek őrizetbe Japánban — közölte a japán rendőrség. A' december 5-én megtartott általános választásokat megelőzően a „szavazat-vadászok“ átlagosan kétezer jent ajánlottak föl egy-egy voksért készpénzben vagy élelmiszer formájában. A BOLGÁR TENGERESZET több ezer tengerésze, gépésze és parancsnoka versenyez ogyesszai partnereivel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. LUXEMBURGBAN gyűjtést rendeztek a Luxemburgi Kommunista Párt lapja, a Zeitung vum Letzeburger Vollek számára. A gyűjtés részeredménye azt mutatja, hogy a lap nagyon közkedvelt a luxemburgi dolgozók körében. A TIME című amerikai hetilap legújabb száma szerint Izraelben jelenleg 5 százalék a munkanélküliségi arány. Tavaly az iníláció üteme 42 százalék volt. Az ország külföldi adósságainak összege jelenleg 10,7 milliárd dollár. Izrael amerikai fegyverekkel üzérkedik Washington — A Christian Science Monitor című amerikai lap athéni keltezésű jelentése szerint Averof görög hadügyminiszter elismerte, hogy kormánya Izraeltől vásárolt olyan hadifelszerelést, amelyeket az Egyesült Államoktól nem tudott megkapni. A leleplező cikk szerint az eset nem egyedülálló: Izrael az Egyesült Államok számos szövetségesének ad el olyan fegyvereket, amelyeknek exportjára az amerikai hadügyminisztérium megtagadta vagy halogatja az engedélyt. Az ilyen ügyletekbe belebonyolódott országok közül említi a lap Görögországon kívül Törökországot és Taivant. Az amerikai külügyminisztérium szóvivőié elismerte, hogy Izrael kérte az Egyesült Államokat. íáruljon hozzá bizonyos amerikai forrásból származó katonai felszerelések, illetve technológia harmadik országnak történő eladásához. Az Izraeli hadügyminisztérium nem volt hajlandó kommentálni az amerikai lap hírét. A lig pár nappal ezelőtt szinte minden állam vezetője újévi üzenetet intézett országa »népéhez. Az újesztendő küszöbén elhangzott beszédek szembetűnően két csoportra oszthatók: egyrészt derűlátóak, bizakodóak, másrészt aggódó, kiutat kereső hangvételüek. A megalapozott optimizmus jellemezte a szocialista országok vezetőinek újévi beszédeit, amelyekből kiviláglott, hogy sikeres évet zártak és a kiváló eredményekre építve az új évben is hasonló sikerekre számíthatnak. Egy másik csoportba tartoznak a jóval borúsabb, komorabb beszédek, amelyekben a tőkés országok vezetői nem titkolták — nem titkolhatták — hogy nehéz esztendő vár rájuk: munkanélküliséggel, inflációval, áremelkedésekkel kell továbbra is szembenézniük. Már ez az összehasonlítás is nyilvánvalóvá teszi, hogy a szocialista országok tervszerű gazdálkodásának eredménye a kiegyensúlyozott, dinamikus gazdasági fejlődés, míg a tőkés piaci helyzet spontán alakulása milyen anarchiát teremt a nyugati gazdasági életben. Ez a párhuzamvonás a napokban felettébb időszerű, annál is inkább, mert a szocialista országok integrációs tömörülése, d Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, ma ünnepli megalakulásának 28. évfordulóját. A KGST-t 1949-ben, az óriási háborús károk, a múltból örökölt gazdasági elmaradottság, a nemzetközi reakció támadásai és a hidegháborús légkör erősödése közepette hozták létre az európai szocialista országok Moszkvában. Az alapító tagok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió voltak. Huszonnyolc éve alakult a KGST A stabilitás szigete A szervezethez 1949-ben Albánia, 1950-ben az NDK, 1962- ben Mongólia és 1972-ben Kuba is csatlakozott. (Albánia 1965 óta nem vesz részt a KGST-tanácskozásokon, bár hivatalosan nem jelentették be a kilépést.) A KGST munkájában Jugoszlávia is részt vesz — megfigyelői státusszal. Finnország és Mexikó szerződéses kapcsolatban áll a KGST-vel. A szocialista országok e gazdasági tömörülésének feladata a tagországok közötti kölcsönös gazdasági, műszaki és tudományos segítség, valamennyi részt vevő ország népgazdaságának fejlesztése, a lakosság anyagi és kulturális jólétének emelése céljából az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elve alapján. A KGST nyílt gazdasági közösség, amelybe bármely ország beléphet, ha magáévá teszi a szervezet alapelveit és célkitűzéseit A KGST-hez három kontinens kilenc országa, Földünk területének több mint 20 százaléka tartozik. A világ lakosságának mintegy 10 százaléka él ezekben az államokban. A KGST nemzetközi tekintélyének és súlyának növekedését bizonyítja, hogy míg egy évvel az alakulást követően a világ ipari termelésének csupán 18 százalékát adta, napjainkban ez már meghaladja a 35 százalékot. A megalakulást követő első Időszakban a hagyományos külkereskedelmi formák uralkodtak a tagországok kapcsolataiban, tehát az együttműködés főleg az árucsere-forgalomra korlátozódott. A tagországok gazdaságában végbement gazdasági fejlődés azonban szükségessé tette a komplex szocialista gazdasági integráció teljesebb és hatékonyabb megvalósítását. Ezért fogadták el a tagországok 1975-ben a szocialista gazdasági integráció komplex programját, amely felvázolta a gazdasági együttműködés fejlesztésének fő feladatait a következő 15—20 évre. Hogy a komplex program célkitűzéseinek megvalósítása sikeresen folyik, bizonyítja az alábbi számadat is, amely szerint a szocialista országok nemzeti jövedelme az 1970— 75-ös ötéves tervidőszakban átlagosan 36 százalékkal növekedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyanebben az időszakban csupán 14 százalékkal emelkedett. Ez a számadat is bizonyítja a szocialista gazdasági rendszer előnyeit a kapitalista rendszerrel szemben. A KGST 28 éves fennállása során egyre inkább bővült a szocialista országok gazdasági együttműködése, amely napjainkban a gazdasági élet valamennyi területére kiterjed. A szocialista integráció fejlődése jelenlegi szakaszának legújabb vonása, hogy a tagországok egyeztették az 1976—1980 as évekre szóló népgazdasági terveiket. Természetesen a KGST-tagbr- szágok nem zárkóznak el a tőkés országokkal való együttműködéstől. A szocialista országok részéről már több kezdeményezés történt annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Közösség kezdjen párbeszédet a KGST-vel. Szinte paradox helyzet, hogy mindkét gazdasági szervezet tulajdonképpen egy kontinensen létezik és mindeddig nem jöttek létre a feltételek ahhoz, hogy a két közösség kölcsönösen elismerje egymást. Ezzel kapcsolatban ismét szükséges annak leszöge- zése, hogy a kapcsolatfelvétel nem a szocialista országok magatartása miatt, hanem az EGK elodázó taktikája következtében késik. A KGST az elmúlt ősz folyamán ismét újabb javaslatot tett az EGK-nak a párbeszéd megkezdésére. Az EGK — a Közös Piac — brüsz- szeli bizottsága többhetes halogatás után kénytelen volt napirendre tűzni a KGST kezdeményező javaslatát. Az EGK Minisztertanácsa azonban úgy döntött, hogy csak korlátozott együttműködésre hajlandó. A szocialista országok azon a véleményen vannak, hogy a két közösség közötti párbeszéd megindulása összhangban lenne a helsinki biztonsági konferencia záróokmányával, amely leszögezi, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködése tovább szilárdítja a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát. Józanabb tőkés körökben azonban egyre inkább Hallhatók olyan vélemények, hogy a nyugati partnerek számára előnyös lehet a szocialista országokkal történő gazdasági együttműködés, mert a KGST tagállamainak gazdasága válsághelyzetektől mentes és ilymódon a ciklikus gazdasági megingásokkal szembenéző tőkés országok számára a szocialista országok gazdasága tulajdonképpen a stabilitás szigetét jelenthetné P. VONYIK ERZSÉBET
