Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-08 / 7. szám, szombat
Tél a hegyekben (CSTK-felvételJ 5HU3 1977. I. 8. 4 Fordított magyarság „Apropos! Az egészségedre felvigyázz, ha sürget is evés- kívántsod, ne lakmározz, s legs'" (= főként) rövid est- asztallal élj! — írta jó százhatvan éve a Mondolat szerzője Kazinczyék sokszor idegenszerű újításait parodizálva. (Mert hiszen a szövegbeli jelvigyázz a német auf passen, az evéskivánls az Essgier, az esíasztal meg az Abendliseh ’vacsora’ szószerinti magyarra fordítása.) A magyar nyelvújítás vezére többé-kevésbé tudatosan törekedett arra, hogy idegen nyelvek nyomán 1:1 léptékű, úgynevezett tükörfordításokkal gazdagítsa anyanyelvét. A nyelv azonban többségükben kivetette ezeket a szervezetébe kerüli, természetétől idegen anyagokat. Ma már nem törekszik senki ilyen „szervátültetésekre“, amelyeknél a két szervezet más-más alkati (finnugor és indogerinán) csoportba tartozása folytán kicsi a megmaradás esélye. Öntudatlanul azonban ma is gyakoriak a tükörfordítások, azok az idegenszerűségek, amelyek magyarul szólnak ugyan, de mégsem egészen magyarán, azaz mindig elárulják „fordított magyarság“-ukat: olyan értelemben is, hogy egy kicsit visszásán hatnak számunkra. „Legfeljebb „veszünk egy taxit!" — mondja párizsi ismerősöm színházba menet előtt. — Ha olyan jól megy, hát vegyünk egyet — incseleg a magyar nyelvérzék: de olcsóbb lenne, ha csak beülnénk egy taxiba, fognánk vagy rendelnénk egy taxit. (Persze hogy itt a francia prendre un taxi kifejezés vált hirtelen — gépileg — magyarrá.) Angliai honfitársunk meg a balatoni tájat ilyesképpen dicséri magyarul: Bájos! Nagyon bájos! — Nyelvi tudatában persze a Nicel Very nice! járt, amit egyaránt mondhatunk egy bájos kislányra és egy elbűvölő, elragadó tájra. De hát hogy magyarázzam meg, hogy a bájos t már csak múlt századi költőknél olvashatjuk valamely elragadó tájra, vidékre vonatkoztatva, a mai nyelvben így nem használjuk, — hiába él az angolban a nice mindkét jelentése. Kosztolányi is idézett már annak idején egy hasonló példát, éppen a Magyar Tengerrel kapcsolatban. Angliai barátja, aki magyar lányt vett feleségül, megtanulta nyelvünket. Felesége fiával itt nyaralt Magyarországon. Mikor utánuk jött, s érdeklődött a fia iránt, közölték, hogy lent van a Balatonnál. Mire ő „elkomolyodott, összeráncolta homlokát, lélegzetet vett, s végül is kibökte, hibátlanul: »Milyen szerencsés.«" Amihez Kosztolányi ezt fűzte hozzá: „Nálunk egy gyerekre, aki a Balatonnál nyaral nem mondják soha, de sohasem, hogy milyen szerencsés... ilyen körülmények közt nem mondanak és nem mondhatnak egyebet, mint ezt: » faj, de jó neki.« Csak ez jelenti azt, amit ő az anyanyelvén így fogalmazott meg agyában, aztán híven le is fordított magyarra: How lucky!“ Gyorsfordításokba is becsúszik gyakran hasonló — olykor már mulatságos — botlás. Egy filmhíradó kísérőszövegében hangzott el a következő mondat: „Vidéki nyaralójában él X. Y. finn veterán munkás; felesége lakik vele a kétszobás lakásban.“ A nézőtéren végigszaladt a jóízű kuncogás, hiszen ez is „fordított magyarság“ volt: azt a meglepő tényt közölte, hogy az idős munkás nem a kedvesével nyaral a kétszobás kis faházban, hanem — csodák csodája — a feleségével. Nyilván az idegen szöveg hatására sikeredett a suta fordítás, hiszen magyarán ezt kellett volna mondania a szöveg fordítójának: „Vidéki nyaralójában él feleségével X. Y. finn. veterán munkás.“ A rádiónak az olimpia idején Münchenről készített riportjában a tudósító így fordította német kollégája egyik mondatát a város műemlékeiről: „a templomban nyugszik a király „hullája". Úgy látszik, hirtelenjében nem talált jobb szót a német Leichnam-ra; pedig hát itt nem valami királygyilkosság aktuális eseményéről volt szó, hanem a templom sírboltjába temetett uralkodó holttest éről. Sokszor kiváló fordítókkal is incseleg az idegen nyelv szelleme. Camus regényének magyar fordításában mondja az egyik szereplő az elragadó kis faluról: „Valóságos tündérfalu, nem találja?“ (Az eredetiben: „Un village de pou- pée, ne trouvez-vous pas?“ (Magyarosabban: „Valóságos tündérfalu, nem (gondolja)?" Egy másik fordításban meg ezt olvassuk: „Rieux (a bíró), mielőtt távozott volna, nem tudta megállni, hogy meg ne kérdezze, nincs e szükségük valamire. Az asszony továbbra is szótlanul nézett rá ... — Nem — mondotta, aztán nagyot nyelt —, csak mentse meg a gyermekemet.“ A magyarban a helyes felelet Nincs volna, habár a francia Non szótári jelentése valóban: Nem. Bizonyára az idegen nyelvi környezet hatására mondta egy külföldi vendégünk, hogy „Két hónap előtt érkezett Budapestre“, ahelyett, hogy „Két hónapja“ érkezett meg. Az idegen nyelvek használata, a kétnyelvűség óhatatlanul hatással van a beszélők nyelvi tudására, nyelvkészségére. Nemegyszer gazdagíthatja is. De nem árt résen lennünk: az idegenszerűségek nemcsak a nyelv szellemét sértik, de gyakran nevetségesek is, mint például Moldova Györgynek Az elátkozott hivatalában Sam Roboz levele: „My dear old fellow! Megkaptam a kedves ajándék, nagyon köszönet Nektek, de nem fogadhatom el ... Ezért szeretettel kiilá6m VlSSZa-“ szilagyi fskenc Tovább szépül Budapest 80 SZÁZALÉKKAL TÖBBET FORDÍTANAK FEJLESZTÉSRE Minden korábbinál nagyobb összegeket fordítanak a mostani ötéves terv időszakában Budapest fejlesztésére, szépítésére. Az V. ötéves tervben 59 milliárd forintot irányoztak elő fejlesztésre, mintegy 80 százalékkal többet az előző öt évinél. Ebben az összegben nem szerepel az a több mint tíz- milliárd forint, amelyből a budapesti Metró új vonala létesül és ugyancsak kormányberuházásként valósul meg mintegy kétmilliárd forint beruházással a főváros nagyteljesítményű szemétégető műve. így összességében Budapest több mint 70 milliárd forinttal gazdálkodik a mostani öt év alatt. Budapestre, mint fővárosra, Jelentőségének megfelelően, különleges figyelmet fordít a kormányzat. Ennek helyességét bizonyítja, hogy itt él az ország népességének egyötöde, Itt összpontosul az ipar több mint egyharmada. A fővárosban található a tudományos élet és a kutató intézetek mintegy 80 százaléka, a felsőoktatási intézmények fele. Itt bonyolódik le a kiskereskedelmi forgalom egyharmada, s a külkereskedelmi tevékenység nagyobb része. A főváros szerepe az ország életében tehát minden tekintetben kiemelkedő. Egyáltalán nem arról van szó, mintha a korábbi időszakban elhanyagolták volna Budapest fejlesztését. Az előző években is dinamikusan fejlődött, javultak a lakosság életkörülményei. Csupán az előző ötéves terv időszakában 78 ezer új lakás - épült, összesen 280 ezer budapesti költözhetett új otthonba. Nagy előrelépés viszont, hogy a mostani terv csaknem százezer lakás építését irányozza elő. Az előző öt esztendőben a víztároló kapacitás napi 350 ezer köbméterrel növekedett, így most meghaladja az egymillió köbmétert. 73 ezer újabb lakást kapcsoltak be a közcsatornába, a gázfogyasztók száma több mint 70 ezerrel növekedett, s a tömegközlekedés további javítására 16 milliárd forintot fordítottak. Megépült a több mint 10 km hosz- szúságú kelet—nyugati Metróvonal. Az egészségügyi ellátás javítását több mint ezer új kórházi ágy, 23 újabb szakosított körzeti orvosi rendelő szolgálja. Tizenötezerrel növekedett az óvodai helyek száma, 600 általános iskolai tanterem, mintegy 90 sportpálya, illetve úszómedence létesült. A kereskedelmi hálózatot 123 ezer négyzet- méterrel bővítették. A Budapestre érkező turisták a város szinte minden pontján építkezésekkel találkoznak. Természetesen nem mindig öröm ez a budapesti lakosoknak sem, hiszen a legforgalmasabb szakaszok megbontása, a hatalmas építkezések hónapokig, néha évekig kényelmetlenségekkel járnak. A főváros vezetőségének döntése azonban egyértelmű és helyeselhető: a belvárosban lehetőleg egyszerre kell minden jelentősebb építési munkát megvalósítani, hogy azután, mire a forgalom a bővítést megkívánja, készen álljanak az új létesítmények. És ez a koncentrált munka alapjában éppen a mostani ötéves terv-periódusra esik. Épül a' Metró új, több mint 20 km hosszú szakasza, mely a peremvárosokat köti majd össze, mégpedig a belváros érintésével. A metróállomások kialakítása már részben megtörtént, vagy a közeljövőben eljut az tizembehelyezés stádiumába, Így az első szakaszon már a A magyar főváros 18. kerületében épiilt új lakótelep egyik része. (ČSTK — MTI-felv.) múlt év végén megindulhatott a közlekedés. Az Észak—Déli Metró' építésével egyidejűleg több csomópontot korszerűsítenek, hatalmas aluljárókat, közúti kereszteződéseket alakítanak ki, összesen mintegy tízet. A belváros egyéb vonatkozásban is kiemelt helyet kap a beruházásokban. A mostani ötéves terv végére teljes egészében megvalósul az az elképzelés, hogy a Duna és a Nagykörűt :'ilt,il határolt területről Turisták gyönyörködnek Budapest látképében a Citadelláról.' (CSTK — MTI-felv.) kitiltják a szilárd tüzelőanyagokat. Az egész körzetben gázfűtésre térnek át, jelentősen csökkentve ezzel a levegő- szennyeződési forrásokat. A belvárosban már mintegy 9500 lakásban áttértek a földgázfűtésre és 1980-ig 90 ezer otthont kapcsolnak be a földgáz- hálózatba. A híres belvárosi Váci utcából és a környező kisebb utcákból már korábban kitiltották a járműveket, a következőkben további utcákat, tereket kap birtokul a sétáló közönség. E körzet, mint Budapest divat-központja néhány éven belül több nagy — 6—8 emeletes — divatházat, divatszalont kap, melyeket lebontott „foghíjak“ helyén alakítanak ki. A központi téma azonban továbbra is a lakásépítés Budapesten. Az előző ötévinél mintegy 20 százalékkal több lakás átadását irányozták elő, olyan külön feladattal bővítve az építők munkáját, hogy a lakásoknak nagyobbaknak, szebbeknek és komfortosabbaknak kell lenniük. Gondot fordítanak a régebbi lakások korszerűsítésére, karbantartására, és ilyen munkálatokra 16 milliárd forint áll a tanácsok rendelkezésére, 60 százalékkal több, mint az előző ötéves terv időszakában. Ebből az összegből több mint 40 ezer lakás nagyjavítását, teljes felújítását végezhetik el. Üj, nagy lakótelepek alakulnak ki Budapest körül, de már megkezdődött az egykori külvárosi területek szanálása is. Különösen a zsúfolt Józsefvárosban és Ferencvárosban épül nagy számban új lakás, s lényegében teljesen újjá alakul az egykori Óbuda. Összesen mintegy 28 ezer elavult, komfort nélküli lakást kell lebontani. Az újonnan épülő lakótelepek közművekkel való ellátása hatalmas összegeket igényel. Ennek arányában növelik az ivóvíz-termelő kapacitást, az újabb kutakból mintegy 300 ezer köbméterrel több vizet kap majd naponta a főváros. Befejeződik az egyik legérdekesebb és leglátványosabb beruházás a Gellérthegyen, ahol egy hatalmas, 80 ezer köbméter befogadó képességű, fedett tároló medencét építenek a hegy gyomrában. A vízellátásban összesen újabb 93 ezer, a csatornahálózatba pedig 91 ezer lakást kapcsolnak be. Öt év alatt csaknem kétezer új ágy- gyal bővül a kórházak befogadóképessége, hatezerrel több bölcsődést és 14 ezerrel több óvodást helyezhetnek el a gyermekintézményekben. Mivel a demográfiai növekedés indokolja, — az általános iskolás korú gyermekek száma eléri a 180 ezret — több mint ezer új tantermet építenek. Fontos feladat a szakmunkásképző intézetek bővítése is, ezért a programban 130 tanterem és 870 tanműhelyi munkahely szerepel. A vidéki tanulók elhelyezésére 900 hellyel bővítik a kollégiumok befogadóképességét. Űj művelődési otthonok létesülnek és számottevően korszerűsítik a kereskedelmi hálózatot. Az újonnan épülő üzletek, áruházak alapterülete meghaladja a 240 ezer négyzetmétert. Ebből mintegy százezer négyzetméternyit az új lakótelepeken alakítanak ki, s a gyengébben ellátott külső városrészeken 56 élelmiszer-áru- házat nyitnak meg. Több új áruház és bevásárló központ létesül. A Fővárosi Tanács kiemelten foglalkozik a többgyermekes családokkal, kimondva, hogy az igényjogosult három, vagy többgyermekes családok 1977 végéig új lakást kell kapjanak. Az új kérelmezők két éven belül beköltözhetnek új otthonukba. A kétgyermekes családok még ebben a tervidőszakban, azaz 1980-ig szintén új lakáshoz jutnak. A lakásigénylők 40 százalékát 35 éven aluli fiatalok képezik. A róluk való gondoskodást jelenti az az intézkedés, mely szerint a tanácsok a jövőben a lakások 45 százalékát fiatal házasoknak utalják ki. A város egy-egy részének megbontása, az építkezésekkel járó kényelmetlenség, rendetlenség nem kellemes látvány sem a turistáknak, sem a város lakosságának. A budapestiek azonban tudják, mi történik városukban, ismerik az építésének, fejlesztésének koncepcióit, rendszeresen figyelemmel kísérik a munkálatokat s egy-egy újabb szép aluljárót, áruházat vagy metró-szakaszt olyan örömmel veszik birtokukba, mint sajátjukat. A mostani öt- évas tervben bőven lesz oka örülni és ünnepelni a magyar főváros lakosságának, egymás után számos nagyjelentőségű építkezés fejeződik be szebbé, kényelmesebbé téve életüket. (Budapress)
