Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-07 / 6. szám, péntek

Élen a dunaszerdahelyi járás % Üj üzemekben kezdik meg a termelést Ü Kevés a hűtőberendezés '0 Nagy mennyiségű jégkrémet készítenek

v, bratislavai Milex Vállalat dolgozói már december 22 én t«,l 'esítették tervüket, s az év végéig még 14 millió 500 ezer fi tér tejet dolgoztak fel. Ez ji.ipv eredménynek számít c.^y olvan évben, amikor az* aszály miatt a tervezettnél jóval kevesebb szálas takarmány termett, és a silókukorica hozama is l\ic' !)b volt, mint az előző években. a sikerek titkáról, a problémákból beszélgettünk Tóth Ló zló elvtárssal, a vállalat igay.e;\tójával, aki így nyilatkozói*'

Egy éven át mindennapi fáradságos munkával küzdöttünk azért, hogy ne maradjunk ,;<{?;Ylyn a közellátásnak. Voltak hullámvölgyek, amikor úgy látszott, hogy nagyon csökken a tüitermares, de az állatte- iivésztőkkel együtt olyan intézkedéseket foganatosítottunk, amelyek elősegítették a termelékenységet.

Közösen értékeljük, hogy az egves járások ugyanannyi tehéntől mennyi tejet adnak el naponta. Az igazgató többször is hangsúlyozza, hogy ahol állandóan napirenden szerepelt a tejtermelés fokozása, szép eredmények születtek. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás állattenyésztői nagy szakértelemmel végezték munkájukat, és átlagosan 9,24 liter tejet adtak el naponta tehenenként. Utána következik a Bratislava- vidéki járás, amely szintén az élre küzdötte fel magát. Az etetők és a fejők a vezetők szaktanácsával felhazsriálták a legújabb tapasztalatokat a tejtermelés fokozására. Különösen azért érdemelnek dicséretet, hogy a közeli főváros üzemeiből származó hulladékokat is felhasználták a tehenek etetésére. Ily módon lényegesen csökkent az egy liter tej előállításához szükséges szemestakarmány-szükséglet. Naponta átlagosan tehenenként 8,57 liter tejet adtak el a tejfeldolgozó üzemnek. A harmadik helyre a trencíni járás állattenyésztői kerültek, akik naponta tehenenként 8,40 liter tejet adtak el. Ez az eredmény annál értékesebb, mert kedvezőtlenebb feltételek között dolgoznak az itteni földművesek, mint a déli járásokban. A járási mezőgazdasági igazgatóság javaslatára azonban az üzemek nagy gondot fordítottak a rétek és a legelők hektárhozamának növelésére, s ezzel is hozzájárultak a megfelelő takarmányalap megteremtéséhez. A negyedik helyre a topofcanyi járás állattenyésztői kerültek, akik naponta 8,20 liter tejet adtak el tehenenként.

A vállalat dolgozóinak egyik fő feladata a tej felvásárlása, de sokkal nagyobb igényeket támaszt velük szemben a tej feldolgozása. A munkafeltételek általában javulnak, de még mindig nem a legkedvezőbbek. A fogyasztók olykor panaszkodnak, hogy néhányszor savanyú tejet kapnak. Ennek egyik oka, hogy a nyári időszakban a felvásárolt tejnek több mint a felét a berendezések hiánya miatt nem lehet kellő hőfokra hűteni. Az igazgató és a dolgozók szeretnék, ha ezen a téren változás következne be. A hűtőberendezések vásárlására mind a tejfeldolgozó üzemek, mind a mezőgazda - sági üzemek elegendő pénzt tartalókéinak, s bármikor megvásárolják őket, ha alkalom nyílik rá.

Evek óta komoly összegeket fordítanak feldolgozó üzemek építésére, korszerűsítésére éstel jesítőképességük kibővítésére. A távlati fejlesztési program egyik szülöttje a levicei (lévai) új tejfeldolgozó üzem, amely

naponta 300 000 liter tejet dol- gQZ fel. Itt szakosítás szerint főleg tejport és ementáli sajtot készítenek. Remélik, hogy

1977-ben sok huzavona után végre üzembe helyezik a bratislavai 02-es számú tejfeldolgozó üzemet is, amely naponta 300 000 liter tejet dolgoz majd fel. A meghatározott program szerint itt főleg folyékony tejtermékeket készítenek. Egyik fő terméke lesz a málnával, barackkal, eperrel és más gyümölccsel ízesített joghurt. Nem sajnálták a fáradságot és ellestek néhány olaszországi receptet fagylalt készítésére. Úgy tervezik, hogy legalább 50 000 liter tejből készítenek jégkré met, fagylaltot, különféle tortákat.

A hatodik ötéves tervidőszakban egy korszerű tizemet adnak át rendeltetésének Sereden. A szükségletnek és a szakosításnak megfelelően ez az üzem naponta 600 000 liter tejből készít tejport. A Nové Mesto nad Váhom-i és a senicai t ej fel dől gozó üzemben főleg sajtot gyártanak. Mindkét üzem az induláskor naponta 200 000 liter tejet dolgoz fel. Nagy erőfeszítések árán végre sor kerül a čalovói (nagymegyeri) tejfel- dolgozó üzem korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére.

Nagy távlatok előtt áll a bratislavai Milex Vállalat. A vezetőknek, beosztottaknak egyaránt lesz elég dolguk, mert a napi feladatok teljesítésén ki vül még azzal is törődniük kell, hogy az új üzemekben megfelelő szinten induljon a termelés. Az igazgató bizakodó.’A beszélgetés befejezésekor úgy nyilatkozott, hogy az 1977-re előirányzott tervet maradék nélkül teljesítik.

BALLA JÓZSEF

1977.

I. 7.

nemzet itt semmiféle szerepet sem játszik, amennyiben eltekintünk a szándékosan szított nacionalizmustól, amelynek semmi köze a haza és a nem zet érdekeihez.

,,A szocialista hazafiság és az internacionalizmus — ahogy ez a CSKP XV. kongresszusán, e jelentős fórumon elhangzott — kölcsönösen feltételezik, egymást. Egész történelmi tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy nem lehetséges valódi lxa- zafiság tudatos internacionalizmus nélkül, hogy az internacionalisták egyszersmind a legkövetkezetesebb, a legáldozatkészebb igüzi hazafik.“

Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely elválaszthatatlan része a szocialista világrend- szernek és az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak, jellegénél fogva, mint a többi marxista—leninista párt, internacionalista, ami a munkás- osztály és az egész dolgozó nép objektív Internacionalista szükségleteiből és érdekeiből következik. E jelleget mindenekelőtt az a program bizonyítja, amely a marxista—leninista ideológiából, valamint a pártépítés belső élete és tevékenysége lenini elveinek és normáinak komplex alkalmazásából indul ki.

Magának a párttagságnak az elvét

a CSKP alapszabályzata

fogalmazza meg, s e megfogalmazás, mely úgy kezdődik, hogy „Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja lehet'' a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak minden polgára ...“, kifejezi a párt internacionalista lényegének egyik vonását, kifejezi ennek belső aspektusát. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákia több nemzetiségű, szövetségi elrendezésű ál-- lám, nem hanyagolhatok el a belső kapcsolatok a nemzetek és a nemzetiségek között. Ellenkezőleg, ezek megoldása világméretekben összhangban van a proletár és a szocialista internacionalizmus kifejlesztésével. Ezért foglalkozott ezzel a problémakörrel a CSKP

XV. kongresszusa is, hangsúlyozva: ,,A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén elérünk, a csehek és a szlovákok, valamint az ország nemzetiségei közötti egység és internacionalista lest vérbarátság elért foka, forradalmi rnunkásmozgálmunk, párt unk

és népünk harca legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik. Ezt a vívmányt ué delmezni állandóan időszerű parancs. Ezért nem szabad megengednünk semmi olyat, ami bármiféle formában újra ébreszthetné a bizalmatlanságot és a gyanúsít gat ások lég körét az ország nemzetei és nemzetiségei közük, nem engedhetjük meg, hogy elterjedjen a nacionalizmusnak ez vagy az a formája, amivel ellenségeink spekulálnak.“

A CSKP internacionalista jellege

átvetül a nemzeti és internacionalista szükségletek és érdekek racionális összehangolására irányuló céltudatos és rendszeres törekvésbe, s az ezekből eredő feladatokba és kötelességekbe. A világban végbemenő fejlődés elemzésének alapján azután a párt teljes mértékben tiszteletben tartja a tényt, hogy növekszik a népek és az államok életének' nemzetközi politikai össze- kapcsolódása, hogy ez egyre nagyobb* mértékben meghatározója a világméretű társadalmi fejlődésnek k ül jiolit i ka i téren.

Már a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa — mely közvetlenül megelőzte a CSKP XV. kongresz- szusát — hangsúlyozta, hogy ,,ma valóban nem létezik olyan hely a világon, ahol a helyzetet ilyen vagy olyan mértékben ne kellene figyelembe venni külpolitikánk kialakításával kapcsolatban“. Ezt teljes mértékben tudatosítja pártunk is, amely az SZKP gazdag tapasztalataiból indul ki. Ezért fejti ki és növeli külpolitikai aktivitását az SZKP

XXIV. kongresszusán kitűzött és XXV. kongresszusán továbbfejlesztett békeprogram megvalósítása érdekében. Ezt a programot, amint pártunk XV. kongresszusa hangsúlyozta, „támogatjuk és hozzá fogunk járulni meg valósi t ásóhoz.“

A CSKP karaktere, interna ci ona üst a tevékenységének tartalma kifejezésre jut az alapszabályzatban. Ez egyértelműen kimondja: ,,A párt állandóan mélyíti a csehszlovák nép testvériségéi, szilárd szövetségét és sokoldalú együttműködését a Szovjetunió népeivel és a többi szocialista ország dolgozóival. Szilárdítja az internacionalista szövetséget az egész világ munkásosztályával és támogatást nyújt a népek nek, amelyek harcolnak, hogy felszabaduljanak az imperialista és a gyarmatosító uralom alól. Biztosítja az ország vé delmi képességéi, aktívan har col az imperializmus agresszív tervei ellen, törekszik a baráti kapcsolatok fejlesztésére a világ valamennyi népével és a különböző társadalmi rendsze ríj államok közötti békés egy más mellett élés elveinek meg valósítására. Ezzel hozzájárul a béke és a haladás erőinek győzelméhez, a szocializmus nak a kapitalizmus feletti gyo zelméhez az egész világon.“

A CSKP XV. kongresszusával egész társadalmunk fejlődése új szakaszba lépett.

A kongresszusi határozatok

egyebek között a proletár és a szocialista internacionalizmusra is vonatkoznak, vezérfonalul szolgálva valamennyi pártszerv és szervezet, minden kommunista magatartásához. Most az szükséges, hogy ezeket a határozatokat céltudatosat! és rendszeresen megvalósítsuk az életben. Egyedül csak így lehet sikerrel fejleszteni szocialista társadalmunk építését, egyedül így lehet szilárdítani a szocializmust, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetét és tekintélyét, egyedül ez a nyugodt, békés élethez, a kommunizmushoz vezető út.

TOMÁŠ MRHAL MIROSLAV ŠOLC

Könyvesboltjainkban ismét gazdag a választék. A karácsonyi illetve a téli könyvpiacra a gyermek- és a szépirodalmi alkotásokkal együtt sok szakkönyv és társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó mű érkezett. Alább néhány, a napokban megjelent, forrásértékű kiadványra hívjuk fel az olvasók figyelmét.

A KONGRESSZUSOK DOKUMENTUMAI

Könyvalakban is megjelent az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusának, valamint az SZLKP kongresszusának anyaga. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1976 februárjában megtartott kongresszusán a sok egyéb mellett elvi jelentőségű megállapítások hangzottak el a pártéletre és a sajtó szerepére vonatkozólag is. Kifejezésre jutott, hogy a pártszervezetek ott vannak a gazdasági és a kulturális építés első vonalában, a tömegek sűrűjében tevékenykednek. Egész munkájukkal aktívan segítik a párt politikájának és a naptömegek alkotó tevékenységének összekapcsolódását, a gazdasági munka, a politikai és az eszmei nevelés feladatainak sikeres megoldását. A párt vezető és mozgósító szerepe nem elvont fogalom. Ez maga az élet. a mindennapi gyakorlat. A pártvezetés sikerének legfontosabb feltétele a lenini munkastílus. Ezt alkotó szellem hatja át, mentes a szubjektivizmustól, és tudományosan közelíti meg a társadalmi jelenségeket. Ez a stílus nagyfokú igényességet követel a kommunistáktól, igényességet magunkkal és másokkal szemben. Kizárja az önelégültséget, ellentmond a bürokratizmus és a formalizmus bármiféle megnyilvánulásának. A lenini munkastílushoz való rendíthetetlen ragaszkodás terveink teljesítésének feltétele.

A korszerű vezetés egyesíti a pártosságot a hozzáértéssel, a fegyelmezettséget a kezdeményezőkészséggel és a feladatokhoz való alkotó hozzáállással. A jó vezető példát mutat munkájával, életmódjával. A párt- szervek felelősek a sajtó irányításáért is. Sajnos, még ma is akadnak olyanok, akik lebecsülik a sajtó társadalmi jelentőségét. A komunisták arra törekszenek, hogy a sajtó állásfoglalásai hatékonyak legyenek, s egyre növekedjék a tömegtájékoztatási eszközök ideológiai munkája. „A pártbizottságoknak a helyes útra kell vezetniük azokat — szögezi le a kongresszusi beszámoló —, akik megpróbálnak elzárkózni a tárgyszerű bírálattól, közo- ni/ösek a sajtóban fölvetett fontos problémák, az olvasók levelei iránt.“

Hasonló gondolatok csendülnek ki a Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán és a Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusán elhangzottakból is. Az utóbbi többek között hangsúlyozta: az

élet újabb és egyre bonyolultabb feladatok megoldására késztet. Bármilyen rátermett egyén sem képes és nem is lehet képes egyedül minden kérdés, minden probléma megoldására. Következetesen érvényesíteni a kollektív vezetés elvét — ez a biztosítéka annak, hogy elkerüljük az egyoldalú döntéseket és a hibákat. El kell érnünk, hogy minden szerv és szervezet, mindenki, akire felelősség hárul, kötelezőnek és magától értetődőnek tartsa, hogy minden fontosabb döntést a kérdések alapos és sokoldalú megvitatása alapján hozzanak. A pártvezetés kollektivizmusának elmélyítése feltételezi, hogy növekedjék a választott szervek, a taggyűlések szerepe, hogy javuljon az aktívával "való foglalkozás, tökéletesedjék a párton belüli tájékoztatás. és szilárdabbak legyenek az elvtársi kapcsolatok. Ezzel egyidejűleg szilárdul a demokratikus centralizmus alapelve és fejlődik a pártdemokrácia. A kollektivizmus lenini elve nem gyengíti a személyes felelősséget és a tisztséggel járó jogkört. Nem engedi meg a bürokratizmust, az alibikeresést, a felelősség másokra hárítását. A kongresszusi beszámoló szavaival: „A sajtó, a rádió és a televízió — mint az állam és a párt kezében levő fontos eszköz — céltudatosabban és meg- győzőbben, mély érveléssel kell hogy megmutasa a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyét ... Harcoljon a burzsoá ideológiák ér csölcevé- nyek ellen, pellengérezze ki és nyomja el a kispolgári gondolkodásmód minden megnyilvánulását . ..“ Az említett kötetek a Központi Bizottság beszámolóit, a vitazárókat, a határozatokat és a fontosabb felszólalásokat tartalmazzák. A CSKP XV. kongresszusa és Az SZLKP kongresszusa című kiadvány közli a párt vezető szervei tagjainak névsorát is

TANÜSÄGTEVÖK

A Tanúságtevők második kötete egy több kötetesre tervezett sorozatnak. A sorozat visszaemlékezéseket tartalmaz a munkásmozgalomra vonatkozólag.

Az első kötet az 1868-tól az 1905 ig terjedő időszakot tárgyalja. A Tanú sági (vők most megjelent második kötete az 1905-töl az 1918 októberéig terjedő időszak eseményeiről számol be. Ez a bő évtized — Kende Jánosnak a kötethez írt bevezető szavaival: — „a magyarországi munkásmozgalom felnőtté érésének időszaka“. A kötet első írása egybeesik a munkásságnak és pártjának az országos politika porondján történt megjelenésével. Az utolsó viszont azzal az időszakkal zárul, amikor a szervezett munkásság hatalmas, a forradalmi fellendülés által megnövelt táborával ott állt a hatalom kapujában: a forradalom előestjén.

A szerkesztők — akárcsak az első kötetnek — ennek a gyűjteménynek az anyagát is az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumának visszaemlékezés- és memoárgyűjteményéből, a felszabadulás előtt megjelent és ma már könyvritkaságnak számító memoárokból, valamint a munkássajtóból válogatták és állították össze. A kötetben szereplő írásokból megtudjuk, milyen volt a munkások élete az említett években.

A Tanúságtevők második kötetére az jellemző, hogy anyagának döntő többsége archívumi őrizetből most került elő szőr nyilvánosságra. A 29 visz- szaemlékezés képet fest a korszak eseménytörténetéről és érzékelteti az akkori munkásmozgalom jeles személyiségeinek tevékenységét.

A század elején már sok ezer szlovák, román, német és más nemzetiségű dolgozó küzdött a magyar proletariátus soraiban. A nemzetiségi dolgozók harcáról a kötetben Sluka József, Arató Emil és Gábriel józsef ír.

A vrútkyi születésű Sluka józsef évekig szülővárosában állt a munkásság élén. Később Budapestre került, ahol egyik vezetője lett a Kommunisták Magyarországi Pártja szlovák szekciójának. Az 1919. június 20-án megalakult Szlovák Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsában a belügyi népbiztos. tisztségét töltötte be. Évekig dolgozott Berlinben és Moszkvában. Bratislavában halt meg 1974-ben. Emlékeit 1971- ben rögzítette: A Vrútkyn töltött évekről többek között így ír: „abban az időben nem volt szlovák szocialista irodalom ... a szlovák elvtársak közvetve kaptak elméleti tájékozódást a modern munkásmozgalomról. * Sluka József írása — éppúgy, mint a többi visszaemlékezőé —a proletariátus harcának, a közös ügyért vívott dicső küzdelemnek egy-egy epizódját eleveníti meg. A kötet jegyzeteit és a visszaemlékezők életrajzát Ács Irén, Nagy Eta, Nyers Ilona és Petrák Katalin írta.

A CSKP XV. kongresszusa és Az SZLKP kongresszusa című kötetet a Pravda Könyvkiadó, Az SZKP XXV. kongresszusa és a Tanúságtevők című kötetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. BALÁZS BÉLA

Umy távlatok efőtt a Milex