Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-04 / 27. szám
MENNYISÉGI ES MINŐSÉGI lAiMsai nőn Oktatásügyünk időszerű kérdései Az elmúlt napokban fejeződött be több ezer pedagógus tízhónapi céltudatos és önfeláldozó munkája. Az oktatók és a nevelők azonban még visszavisszatérnek a múlt tanévhez, hogy értékeljék munkájukat, mérlegeljék, mit lehetett volna még jobban csinálni, s választ adjanak arra a kérdésre, milyen volt az elmúlt iskolai év? Az 1975—76-os tanév az 5. ötéves terv utolsó éve volt, az az időszak, amikor Iskoláink, pedagógusaink arra törekedtek, hogy sikeresen teljesítsék azokat a feladatokat, amelyek a párt XIV. kongresszusának határozataiból az oktatásügyre hárultak és megbirkózzanak az 1973. évi központi bizottsági ülésen kitűzött feladatokkal. Ezért az elmúlt iskolai évet csakis a korábbi évek eredményeiből kiindulva értékelhetjük, a kérdéseket folytonosságban látva-vizsgálva s párhuzamot vonva a teljesített és az újonnan kitűzött feladatok között. Pártunk XV. kongresszusa igen kifejezően jellemezte az utóbbi öt évet, amikor azt az emberek szocialista tudatának megszilárdításáért, az ember szocialista neveléséért, a szocializmus legfőbb értékeinek megszilárdításáért és fejlesztéséért, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való töretlen küzdelem időszakának nevezte. Olyan időszak volt ez, melyet egész pártunk tevékeny munkájával, valamennyi állami, gazdasági és társadalmi szervezet, a Nemzeti Front és dolgozóink milliói telítettek élettel. Ebbe a küzdelembe bekapcsolódtak iskoláink is, azzal a céllal, hogy eleget tegyenek a válságos helyzet utáni időszak fő követelményének, vagyis megszilárdítsák és erősítsék szocialista jellegüket, elmélyítsék a nevelés szerepét és közelebb kerüljenek a társadalmi szükségletekhez. Évről évre elmélyült a marxi—lenini szellemben folyó nevelés, fokozódott a csehszlovák szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés hatékonysága, javult a fiatalok viszonya a munkához. Az iskolákban javult a tanulók előmenetele, emelkedett tudásszintje, csökkent a mulasztások száma. Például míg az 1971-72- es tanévben az alapiskolákban a bukott tanulók aránya 4,8 százalék volt, az 1974—75-ös iskolai évben ez a részarány 1,7-re csökkent. Bár a most véget ért tanév eredményeinek értékelése, a mérlegkészítés még folyamatban van, feltételezhető, hogy az eredmények az idén sem lesznek rosszabbak. Ezek az eredmények — amint arra az SZLKP kongresszusa is rámutatott — a pedagógusoknak köszönhetők, akik oktató-nevelő munkájuk során azt a célt követik, hogy szocialista embert — a szocializmus, a kommunizmus öntudatos építőit — neveljenek. Vitathatatlan, hogy ezeket a kedvező eredményeket nem tudtuk volna elérni a kommunista párt és a szocialista állam rendszeres gondoskodása nélkül. Pártunk XV. kongresszusa is a nevelés és az oktatás jelentőségének megfelelően foglalkozott az oktatásügy kérdéseivel. A kongresszus egyidejűleg meghatározta azokat az új feladatokat és követelményeket, san összefügg az oktatási rendszerrel is, különösképpen a felsőoktatási intézmények tevékenységével, hiszen az egyetemeken és a főiskolákon évente csaknem 6 millió órát fordítanak tudományos kutatómunkára. Ezért arra kell törekednünk, hogy még hatékonyabb legyen a felsőoktatási intézmények tudományos-kutató munkája, s az erők mozgósításával szorgalmaznunk kell a társadalmilag hasznos és fontos feladatok megoldását. Egy cikk keretében nem foglalkozhatunk részletesen a legfontosabb teendőkkel. Azonban minden fokon és iskolatípusban fontos, hogy a tanulókat alapos és tartós ismeretekkel vértezzük fel, fejlesz- szük gondolkozásmódjukat és önálló tevékenységüket, s meg kell őket tanítanunk arra, hogy az ismereteket alkotó módon tudják alkalmazni a gyakorlatban. Rendszeres figyelmet kell szentelni továbbra is az anyanyelv, az orosz nyelv és a matematika oktatásának. A magyar és az ukrán tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv oktatását olyan szintre kell emelni, hogy a növendékek az élet minden területén vagy tanulmányaik során az ország valamennyi tanulójához hasonlóan érvényesülhessenek. Ezért szükséges, hogy olyan intézkedéseket tegyünk, melyek a szlovák nyelv ismeretének tökéletesítését, illetve a pedagógusok szakmai-módszertani tudásának gyarapodását eredményezik. Az egységes oktató-nevelői ráhatásnak elválaszthatatlan része a honvédelmi, az esztétikai és az erkölcsi nevelés, valamint a testnevelés; e tantárgyak oktatóinak a feladata, hogy az ifjúságban helyes életszemléletet és a társadalommal szemben öntudatos viszonyt alakítsanak ki, hogy a fiatalok magatartására a szavak és a tettek egysége legyen jellemző. Kétségtelen, hogy az oktató-nevelő munka neheze a pedagógusokra hárul, ezért rendkívül fontos, hogy szüntelenül gyarapítsuk eszmei-politikai, szakmai és módszertani ismereteiket, fejlesszük mesterségbeli tudásukat, aktivitásukat. A tanítók és az oktatásügyi dolgozók törekvéseikben nincsenek magukra hagyatva. Gustáv Husák, pártunk főtitkára a XV. kongresszuson is hangsúlyozta: Pártunk és társadalmunk egyik legfőbb feladata, hogy ügyeljen arra, a fiatalok aktívan viszonyuljanak az élethez, hogy a fiatalok a szocialista társadalom öntudatos, szakmailag jól képzett polgáraivá váljanak, hogy minden intézmény — különösképpen az iskola, a tömegtájékoztatási eszközök, a kultúra és a művészet — egységes hatást gyakoroljon a fiatal nemzedékre szocialista tudatának és erkölcsének formálásában. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fiatalok nevelése a világban lejátszódó éles osztályharc viszonyai között folyik, ezért nevelésünknek egyértel- inűen osztályjellegűnek, azaz kommunista nevelésnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az ifjúságot a marxizmus—leninizmus, a tudományos világnézet szellemében kell nevelnünk olymódon, hogy büszkék legyenek dolgozó népünk forradalmi hagyományaira 'és vívmányaira és képesek legyenek ezeket alkotó módon továbbfejleszteni. Arra kell nevelnünk a fiatalokat, hogy csehszlovák uzocialista hazafiságuk, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egymás mellett élése, a proletár internacionalizmus érzése belső meggyőződésükből fakadjon, s visszatükröződjön gondolkodásmódjukban és cselekedeteikben.- Iskoláink igénylik egész társadalmunk, a párt és az állami szervek, az üzemek,, a földművesszövetkezetek, a vállalatok és a társadalmi szervezetek segítségét nemcsak a nevelés terén, hanem anyagiműszaki alapjuk létrehozásában is, mert , a hatodik ötéves tervidőszakban az oktatásügy sokoldalú fejlesztésével számolunk. Ez az oktatási rendszer demokratizmusának elmélyítését és az iskolahálózat bővítését fogja jelenteni. Az 1980-as évben egy korosztály tanulóinak mintegy 92 százaléka az alapiskola befejezése után második ciklusú iskolákban folytatja majd tanulmányait, s az érettségivel végződő középiskolákban (beleértve a négyosztályos szakmunkásképző intézeteket is) továbbtanulók aránya csaknem 42 százalék lesz. 1980- ban egy korosztály tanulóinak 15,8 százaléka folytatja majd tanulmányait felsőoktatási intézményekben, míg 1975-ben ez az arány csak 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a 6. ötéves tervidőszakban iskoláinknak több mint 202 000 szakképzett munkást, 96 000 szakközépiskolai és szaktanintézeti végzettséggel rendelkező egyént és mintegy 38 000 főiskolai képesítésű szakembert kell felkészíteniük hivatásukra. Ennek az igényes feladatnak a teljesítése azt eredményezi, hogy Szlovákiában a dolgozók 6,3 százalékának főiskolai képesítése lesz (1970-ben ez csak 4,6 százalék volt), 15 százalék teljes középiskolai végzettséget szerez (1970-ben csupán 12 százalék volt), 30 százalék pedig szakmai képesítéssel vagyis szakmunkásbizonyítvánnyal fog rendelkezni (1970- ben ez az arányszám csak 23 volt). Az alapiskolai végzettséggel rendelkező dolgozók aránya a jelenlegi 51,3 százalékról 43,1-re csökken. 1980-ig elérjük, hogy a 3—5 éves gyermekeknek a 70 százaléka óvodába fog járni, s ezzel az 1975. évihez képest 58 000-rel emelkedik az óvodások száma (2100 osztály). Ez a célkitűzés gazdasági szempontból rendkívül jelentős, mert több ezer nő, családanya számára teszi lehetővé, hogy munkát vállaljon. Az 1975—76-os tanévben a gyermekeknek csak 8 százaléka járt üzemi óvodába, s csupán 374 gyermek látogatta az efsz-ek mellett működő óvodát; ezzel nem lehetünk elégedettek, s az üzemeknek és az egységes földművesszövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy több óvodát építsenek. Az oktatásügy terén feltételezett mennyiségi és minőségi változások megkövetelik az iskolaépítési tervek következetesebb teljesítését. Mig az 5. ötéves tervidőszakban új iskolák létesítésével 9900 férőhellyel (64 000 négyzetméter) nőtt a felsőoktatási intézmények befogadóképessége, s 3545 férőhellyel gyarapodtak a főiskolai diákotthonok, a 6. ötéves tervidőszakban 11100 férőhellyel (118 000 négyzet- méter) kell emelkednie a főiskolai intézmények befogadóképességének, a főiskolai diákotthonoknak pedig 5000 férőhellyel kell bővülniük. Új óvodák építése révén el kell érnünk, hogy 924 tanteremmel bővüljön az óvodák hálózata, 3178 tanteremmel emelkedjen az alapiskolai osztályok száma, 160 tanteremmel pedig a második ciklusú iskolák osztályainak a száma. Ez együttvéve 4262 tantermet jelent, míg az utóbbi ötéves tervidőszakban csak 3566 tanterem létesült. Iskoláinkban, akárcsak egész társadalmunkban, az igényes munka újabb szakasza veszi kezdetét. Azzal az elhatározással látunk munkához, hogy tevékenységünkben következetesen megvalósítjuk a párt XV. kongresszusának határozatait, melyek fontos lépést jelentenek a fiatal nemzedék kommunista nevelésében és művelődésében. EDUARD KRAJCO, az SZSZK Oktatási Minisztériumának dolgozója melyeket a fejlett szocialista társadalom, a tudományos-műszaki haladás és a népgazdaság igényesebb fejlesztése támaszt az iskolákkal szemben. Az iskolákra háruló új feladatok teljesítése megköveteli a kongresszus anyagának ismeretét, következetes és alkotó alkalmazását az iskolai munkában, feltételezi egész társadalmunk hathatós támogatását, valamennyi oktató és nevelő azonos törekvéseit, s az erők mozgósítását. Az SZSZK Oktatási Minisztériuma a kongresszus határozatait lebontva, szükségesnek tartja, hogy a társadalmi igényekkel összhangban tovább mélyítsük iskoláink szocialista jellegét, ami azt jelenti, hogy lényegesen javítani kell az ifjú nemzedék kommunista nevelését és oktatását. Ezért bátrabban kell tökéletesítenünk az oktatási rendszert, korszerűsítenünk a tananyagot, a munka formáit és módszereit, s valamennyi iskolatípusban még hatékonyabbá kell tenni az oktató-nevelő munkát. Figyelmünk középpontjában marad továbbra is a szakmunkásképzés, melynek feladata, hogy társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak az új derékhadát nevelje ki. A szakmunkásképzés új rendszerének bevezetésével lehetővé vált, hogy a szakmunkásképző intézetek növendékei is általános műveltséget szerezzenek s emeljük a mércét mind az elméleti oktatásban, mind a szakmai képzésben. Ezáltal javul a szakmunkásképzés egész rendszere s egyidejűleg kedvező feltételek alakulnak ki arra, hogy ifjúságunk döntő többsége teljes középiskolai végzettséget nyerjen. Pártunk XV. kongresszusának tanácskozása is hangsúlyozta: Társadalmunk tervszerű fejlesztése megköveteli, hogy céltudatosabban irányítsuk és befolyásoljuk a fiatalok érdeklődését és pályaválasztását, mert csak így teremthetünk összhangot az egyéni érdekek és a társadalmi szükségletek között. A XV. pártkongresszus szocialista társadalmunk fejlődésének egyik fontos feltételeként szabta meg a tudományos-műszaki haladás ütemének gyorsítását a gazdasági és a társadalmi életben egyaránt. Ez a követelmény szoroKünözsi István felvétele
