Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-28 / 48. szám
D újszö 1976. XI. 28. Nincs az a gép, amoly teljesítményét és élettartamát tekintve felvenné a versenyt az emberi szívvel. Az orvostudomány mai magas színvonalának köszönhető, hogy lényegesen meghosszabbodott az életkor. Bizonyos, azelőtt gyógyíthatatlan betegségek már nem halálosak. De a szív, ez a pótolhatatlan szerv, amely 70—80 évig, nélia még hosszabb ideig is működik, megbetegedése esetén még mindig sok gondot okoz az orvosoknak. A tapasztalatok szerint az iparilag fejlett országokban — tehát hazánkban is — a legtöbb halálos áldozatot a szív és az érrendszer megbetegedése és a rosszindulatú daganatok követelik. Csakhogy, míg azelőtt főleg az idősebbeket sújtotta a rettegett szívinfarktus, ma már a 30—50 évesek — mindenekelőtt a férfiak — körében fordul elő gyakrabban. A nők helyzete ennél valamivel kedvezőbb. Feltéve, hogy nem szenvednek hormonális vagy más zavarokban, őket rendszerint 10—15 évvel később fenyegeti ez a kór. Azonban az 50 éven felülieknél ez a különbség is kiegyenlítődik. Kockázati tényezők A tudományos dolgozók -és a kardiológusok egyre korszerűbb gyógymódokkal és a kór megelőzésére, illetve visszatérésének megakadályozására irányuló lehetőségekkel kísérleteznek. Ezzel a problémával foglalkozik dr. fin Widimsky docens, a tudományok doktora, a Prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet (IKEM) II. belgyógyászati kutatóosztályának a vezetője is. Dr. Widimsky az Egészségügyi Világszervezet szakértője. az Európai Kardiológiai Társaság bizottságának tagia és az 1966- ban Prágában megalakult Európai Pa- tofiziológiai Társaság elnöke. Gyakran ad elő a szívspecialisták továbbképző tanfolyamain, hogy a kutatómunkája során szerzett gazdag tapasztalatait megossza a fiatal orvosokkal. — A szívinfarktus az első néhány órában a legveszélyesebb — utal a szívritmusban ilyenkor bekövetkező zavarokra —, amelyek azonban — feltéve, bogy a beteg időben részesül elsősegélyben — me.gszüntethetők. Ezért lenne fontos, hogy kivétel nélkül mindenki, még az iskolás gyermekek is elsajátítsák az elsősegély- nyújtással kapcsolatos teendőket, hogy az orvos megérkeztéig életben tarthassák a beteget. Mi okozza a szívinfarktust? Az érelmeszesedésnek, vagyis az érfal megkeményedésének következménye (íz érfal rugalmasságának elvesztése. Az emiatt bekövetkező tartós vérellátási zavarok a szívizom kisebb-na- guobb területének elhalását, a vérellátás megszűnését, vagyis szívinfarktust eredményezhetnek. A szívinfarktus valamennyi okára azonban még nem sikerült teljesen rávilágítani. Csupán a kór veszélyét növelő, úgynevezett kockázati tényezők ismeretesek, amelyek közt valószínűleg a legnagyobb veszélyt a magos vérnyomás, a túlzott dohányzás, valamint a koleszterinnek és egyéb zsiradékanyagoknak az érfalakon való fokozott lerakódása jelenti. De a többi kockázati tényező, mint pl. a mozgás hiánya, az elhízás, a cukorbaj, esetleg az állandó vagy gyakori idegfeszültség, sőt bizonyos öröklött hajlamok sem lebecsülendők. Idejében keressük fel az orvost Megnyugtatásunkra szolgálhat azonban, hogy az említett tényezők káros hatása többnyire csökkenthető, illetve megszüntethető. A vér fokozott koleszterintartalma vagy akár a magas vérnyomás esetén sem tanácstalanok ma már az orvosok. A legfontosabb, hogy a beteg megszakítás nélküli tartós gyógykezelésben részesüljön. A magas vérnyomásban szenvedők 50 százalékának nincs is tudomása a szervezetében bekövetkezett rendellenességről — mondja Widimsky docens. Ha azonban mindenki rendszeresen, legalább egyszer egy évben ellenőriztetné vérnyomását — és ezzel az elővigyázatossággal önmagunknak tartozunk —, akkor a szív- és vér- edény-megbetegedések nagy része megelőzhető, az orvosok fáradozása Dr. Jifí Widimsky docens pedig az eddiginél is eredményesebb lenne. A vér nagy mennyiségű koleszterintartalma — a növényi zsiradékok előnyben részesítésével, tehát diétával, egészséges életmóddal és a megfelelő gyógyszerek alkalmazásával csökkenthető. Hasonlóképpen a dohányzás, az elhízás és a többi kockázati tényező megszüntetéséhez sokban hozzájárul az erős akarat, illetve az önfegyelem. Bebizonyosodott tény, hogy ebben nagy segítséget jelenthet mások példamutatása is. Sokszor pl. nem is gondolunk rá, hogy rágyújtsunk, de ha valakinek a kezében égő cigarettát látunk — és ez munkahelyünkön, társaságban és másutt is gyakran előfordul — megkívánjuk a füstölést. Elfelejtjük, vagy nem tudatosítjuk, hogy jóvátehetetlen hibát követünk el, hiszen a szívinfarktus veszélye a dohányzókat háromszor, a tüdőráké pedig tizenötször nagyobb mértékben fenyegeti, és emiatt a dohányos ember 10—12 évvel rövidíti meg az életét. Milyen nagy kockázattal jár a dohányzás, azt az is mutatja, hogyha a szívinfarktusból kigyógyultak (a betegek 80 százaléka), káros szenvedélyüknek búcsút mondanak, akkor a betegség megismétlődésének veszélye náluk kétszer kisebb, mint azok esetében, akik továbbra is dohányoznak. Az orvosok természetesen mindent megtesznek pácienseik felgyógyulása érdekében, hogy visszaadják őket családjuknak, az életnek. Céljuk, hogy az emberek folytathassák munkájukat, és lehetőleg kizárják a kór megismétlődésének lehetőségét. Ebben az igyekezetükben nagy segítségükre vannak a kórházak intenzív osztályai, ahol a betegek állandó szigorú ellenőrzés alatt állnak. Ennek az ellenőrzésnek köszönhető, hogy a szívritmusban bekövetkezett zavarokat időben felismerik és gyógykezelik. Figyelemreméltók az ezeken az osztályokon elért eredmények is: a szívinfarktus miatti elhalálozások száma — a hatvanas évekhez viszonyítva — 30 százalékról kb. a felére csökkeni. Ez a megállapítás azonban csak azok esetében érvényes, akik időben részesülnek elsősegélyben, majd gyógykezelésben — figyelmeztet vendéglátónk. Nemzetközi együttműködés A tudósok és a tudományos dolgozók mindenekelőtt a szívinfarktus megelőzésére törekszenek. Ez a célja az Egészségügyi Világszervezet egyik akciójának, amelynek keretében a prágai, a budapesti és az edinburghi orvostudósok és szakemberek a legújabb gyógyszerek alkalmazásával hét év óta tanulmányozzák, milyen módon lehet a vér koleszterintartalmát csökkenteni. Kísérletükhöz minden országban 5 ezer személyt választottak ki, akiket — tekintettel arra, hogy vérük a megengedettnél nagyobb mennyiségű koleszterint tartalmaz, egyelőre azonban nem észlelhetők rajtuk a szívbaj jelei — igyekeznek a szívinfarktustól megkímélni. Az eredmények értékelésére a jövő év elején kerül sor. Ezzel azonban szocialista társadalmunk egészségügyi dolgozói nem mondták ki az utolsó szót. Az idén elindított akciójuk keretében a nagyobb üzemekben, többek közt pl. a bratislavat Slovnaftban is, megkezdték a 40—50 éves férfiak egészségi állapotának kivizsgálását, hogy idejé-. ben rávilágítva a már említett kockázati tényezőkre, megfelelő gyógykezelésben részesítsék őket, illetve, hogy megakadályozzák az infarktust azoknál, akiknél feltételezhető, hogy ez a kór idősebb korukban jelentkezne. — Azon fáradozunk — mondja Widimsky docens —, hogy észrevételeink eredményeit mielőbb érvényesítsük a gyakorlatban Erre a célra szolgálnak a nagyobb városok és a kerületek kórházainak az infarktus gyógyítására szakosított osztályai, ahol — amint már mondottuk — a betegek a leggondosabb megfigyelésben és ápolásban részesülnek. Az IKEM-nek ez az osztálya a legrégibbek közé tartozik hazánkban — I960 óta teljesíti küldetését —, és tekintettel kiváló eredményeire, már épül a további, az eddiginél is nagyobb befogadóképességű korszerű osztály, amely a még igényesebb kísérleteket is lehetővé teszi majd. Komplex gondoskodás Az ember egészségéről való gondoskodás azonban nem lenne teljes az úgynevezett reszuszcitációs állomások nélkül, amelyeknek feladata a hirtelen halál bekövetkezte esetén az egyének „visszaszólítása" az életbe. Igen, magas színvonalú orvostudományunk ma már ezt is lehetővé teszi. Eredmény azonban csak a haladéktalan elsősegélynyújtás és a késedelemmentes orvosi kezelés esetén várható. Az elmondottak alapján némi fogalmat alkothattunk magunknak a szív-, illetve a véredényrendszer megbetegedéseiről. Tisztában vagyunk tehát azzal, hogy a szívbetegségek semmi esetre sem lebecsülendők, még akkor sem, ha a tudomány fejlődésével a tudományos dolgozók egyre több, a kór megelőzését lehetővé tevő és eredményes gyógyítását biztosító ismeretre tesznek szert. Az új ismeretekkel párhuzamosan módosul az infarktus gyógyítása, illetve rehabilitációja is. Míg pl. néhány évvel ezelőtt az ebben a betegségben szenvedők több héten át mozdulatlanul feküdtek, ma már, a betegség mérve szerint, lényegesen rö- videbb lett ez az idő. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a sok fekvés az egészséges embernek is árt. Widimsky docens elmondja, hogy erről hálom fiatalemberrel végzett kísérletük alkalmával is meggyőződhettek. Tapasztalataik alapján ugyanis a 3 hétig mozdulatlanul fekvő egészséges ember szívteljesítménye is kb. 30 százalékkal csökken (a betegé még ennél is nagyobb mértékben 1, és eltekintve a fekvésre kényszerült egyén rossz lelkiállapotától, fokozódik a tü- döembólia és az értrombőzis veszélye. A megváltozott gyakorlat szerint tehát a könnyű lefolyású szívinfarktus után a páciensek 14 nap múlva már járhatnak, és 3 bét elteltével a kórházat is elhagyhatják. Hazatértükkel azonban gyógykezelésük nem ér véget. Állandó orvosi felügyelet alatt mai adva, egészséges életmódot kel! folytatniuk. A kockázati tényezők megszüntetésének feltétele, hogy ne dohányozzanak, mielőbb megszabaduljanak a felesleges kilóktól, csakúgy, mint a többi káros befolyástól. A betegek gyors felépülésének egyik fontos feltétele a jó kedélyállapot, az életkedv, mert bár az orvosok mindent megtesznek pácienseik megmentése és a tudomáuy fejlődése érdekében, sikerük elképzelhetetlen lenne a gondozásukra bízott egyének és azok környezetének segítsége nélkül. Felelősségteljes munkájukban tehát ezek a követelmények sem lebecsülendők. KARDOS MÁRTA # A szívinfarktus megelőzhető % Harc az ember egészségéért 9 Látogatás a Prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézetben Az intenzív osztály páciensei állandó ellenőrzés alatt állnak. Képünkön Widimsky docens munkatársaival az egyik beteg állapotát ellenőrzi [Vladimír Brada felvételei)
