Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-28 / 48. szám
A kőolaj, a földgáz és... a földrengések Van köztük bizonyos összefüggés? ' Hatással van-e a szovjet vagy az olasz kőolaj- és földgáztermelés azon pusztító földrengések keletkezésére, amelyet idén áprilisban és májusban "észleltek Kizil-Kum (Üzbég SZSZK) térségében és Észak-Olaszországban? A civilizáció negatívumai? A természettudós számára könnyű a válasz: a kőolaj- és földgáztermelés nincs hatással a földrengések keletkezésére, nem okozhat és nem is okoz földrengéseket. A geológusok és az olajbányászok azonban közvetlenül a földrengések előtt és után fontos ismereteket szereznek a földkéreg belső szerkezetéről. A továbbiakban éppen ezekről az ismeretekről és megszerzésük módjáról lesz szó. A laikusok azonban nem fukarkodnak kérdéseikkel, amelyeket röviden így fogalmazhatunk meg- nem keletkeznek-e a földkéregben a kőolaj- és földgáztermelés során üregek, aminek a következménye a földkéreg szerkezetének veszélyes deformáló- dása? Nem bomlik meg ilyen módon a természet dinamikus egyensúlya? Annak, hogy a laikusok hasonló kérdéseket tesznek fel, részben maguk a tudósok az okai, akik nem mindig gondoskodnak kellő mértékben elért eredményeik népszerűsítéséről. Emlékezzünk csak vissza néhány, az elmúlt évtizedekben meglehetősen elterjedt téves nézetre: bolygónk éghajlatának alapvető változását az atomrobbantások okozzák; a mélyfúrások azzal a veszéllyel járhatnak, hogy a magma a felszínre tör és elpusztítja egyik-másik világrészt; a kőolaj- és földgáztermelés földrengéseket okozhat... Ellentmondásként hat ugyan, de mégis ez az igazság; a környezetszennyezés problémája oly nagy visszhangot keltett, hogy most sokan — beleértve egyes szakembereket is — az ellenkező végletbe estek. Az iparilag fejlett nyugati országokban az iparfejlesztés korlátozásának és a környezetvédelemnek számos buzgó híve és szószólója akadt. Ezek az ember bármiféle aktív tevékenységét a civilizáció káros jelenségei közé sorolják. Ettől pedig már nincs messze pl. az efféle elképzelés: A föld bosszút áll azért, hogy behatolnak a mélyébe; a kitermelt kőolajért és földgázért városok rombadőlésével, emberek szenvedésével és halálával kell fizetnünk. Mi is tulajdonképpen _________a földrengés?________ Ha run Tazief ismert francia vulka- nológus, író, és számos dokumentumfilm szerzője a földrengést képletesen „a bolygó rezgésének“ nevezte el. A tudományos definíció sokkal prózaibb: a földrengés a földfelszín intenzív emelkedése és süllyedése, amit a föld belsejében végbemenő erőteljes mozgások okoznak. A földrengések nagyságának és hatásának mélésére 1964 óta a megfigyeléseken alapuló, 12 fokra beosztott nemzetközi földrengési skálát használják. Az első két foknak megfelelő erősségű kimozdulások csak műszerekkel érzékelhetők. A harmadik fok tovahaladó könnyű teherautó, a negyedik fok — nehéz, megrakott tehergépkocsik épületráző hatásához hasonló. Az ötös és hatos fokú rengés kisebb- nagyobb károkat okoz: betörnek az ablakok, ledőlnek a kémények, elmozdulnak a bútorok. A hetes-ti- zes erősségű rengések esetén jelentős károk keletkeznek, az épületek nagy része összedől. A tizenegyes tenges katasztrófát, a tizenkettes pedig tájat megváltoztató pusztulást jelent. A szeizmológia azonban precíz tudomány. Nem támaszkodik szubjektív benyomásokra, a károsultak fantáziájára. A földrengés jellemzéséhez nem elegendő csupán a külső hatás nagyságának ismerete. A szakemberek mindig a földkéregmozgások és -hasadások okainak megállapítására törekednek. Meghatározzák a földren- gészlészek mélységét — a rengések keletkezésének helyét. Különösen a fészek feletti földfelszínt tanulmányozzák tüzetesen. A rengések különböző — néhány métertől több száz kilométerig terjedő mélységekben keletkeznek. Leg- gyakoriabbak az olyanok, amelyek fészke 25—30 km mélyen fekszik. Még egy fontos paramétert kell megemlítenünk — a magnitúdót, amely a fészekből kipattanó rengések energiájának mennyiségét jellemzi. A katasztrófa nagyságát éppen a magnitúdó, valamint a talajszint emelkedésének és süllyedésének intenzitása szabja meg. Természetesen minél közelebb van a felszínhez a földrengés fészke, annál nagyobbak a keletkezett károk. Tűszúrás De vajon okozliat-e az ember — a földkéreg mélyébe hatolva — pusztító hatású földkéregmozgásokat? A kőfejtést és az ércbányászatot azonnal kizárhatjuk a kő- és ércbányák aránylag kis mélysége (néhány tíz métertől pár száz méterig terjednek) miatt. A szénbányák mélysége 500-tól 3000 m-ig terjedhet. Legmélyebben a kőolaj és a földgáz található. Az elmúlt fél évszázadban fúrásokkal már 6—7 km-es mélységekbe is lehatolnak. Igaz, hogy az ilyen mélyfúrások (hat km-nél mélyebbek) száma a Szovjetunióban alig haladja meg a tízet, a többi európai országban (az NDK, Románia, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Ausztria) pedig még ennél is kevesebb. Márpedig ez nem egyéb, mint néhány évtized alatt óriási területen végrehajtott pár jelentéktelen „tű- szúrás“. Hát veszélyeztetheti ez bolygónk „épségét“? Dmitrij Mengyelejev orosz tudós még száz évvel ezelőtt bebizonyította, hogy a kőolaj és a földgáz nagyobb hézagtérfogatú rétegek likacsaiban, repedéseiben található. Ezzel megcáfolta azt a minden tudományos alapot nélkülöző elképzelést, hogy a Föld mélyében kőolajjal telt hatalmas barlangok vagy kőolajtavak és -folyók léteznének. A kőolaj, a földgáz és a víz tehát a gyakorlatilag át nem bocsátó zárórétegek alatt húzódó, jól átbocsátó rétegekben, az úgynevezett tárolókőzetekben halmozódnak fel. A kitermelés során a kőolaj és a földgáz helyét víz foglalja el. Ez természetesen fokozatosan történik, minthogy a lelőhelyek kiaknázása néhány évtizedtől száz évig is eltarthat. Az emberek a víznél kisebb fajsúlyú és sűrűségű kőolajat és földgázt termelik ki a föld mélyéből. Éppen ezért nagyjából nyugodtan állíthatjuk, hogy a kitermeléssel nem keletkeznek ütegek, ellenkezőleg, a föld mélyében tulajdonképpen koncentrációs folyamat játszódik le, a földkéreg sűrűsége növekszik. Ez azt jelenti, hogy a kőolaj- és földgázbányászat nem okoz földrengéseket. Ugyanez állítható az időbeli és földrajzi szempontokról is. Mit ismert előbb az emberiség? A kőolajat már az ősrégi időkben is ismerték. Kezdetben a felszíni olajforrásokat termelték ki, vagy legfeljebb 50 méteres mélységbe lefúrva, olajkutak segítségével jövesztették a kőolajat. Az első mélyfúrásokat a múlt század második felében végezték, de az igazi mélyfúrások megkezdésére tulajdonképpen csak egy fél évszázaddal ezelőtt került sor. A földrengések története azonban jóval régibb. Időszámításunk előtt 373-ban a Korinthoszi-öböl déli partvidékét sújtotta erős földrengés, amely két várost pusztított el. 342- ben Antiochia (közel-keleti ókori város) romjai alatt 40 000 ember lelte halálát. Az 1201-es rettenetes szeizmikus katasztrófa romba döntötte az egész Közel-Keletet, és több százezer ember halálát okozta. S végül is itt van a tragikus rekord — az 1755-ös lisszaboni földrengés, amely valamennyi ismert földrengés közül a legpusztítóbb hatású volt A példák felsorolását még sokáig folytathatnánk. Azonban már így is teljesen világos lehet a számunkra, hogy a kőolaj- és földgáztermelés semmilyen hatással sincs a földrengések keletkezésére. Most vessük össze a földrengés sújtotta területek, valamint a kőolaj- és földgázlelőhelyek földrajzi fekvését. A legerősebb földrengések Japánban, Guatemalában, Chilében, Jugoszláviában pusztítottak, tehát azokban az országokban, amelyeknek nincs se kőolajuk, se földgázuk. Ezzel szemben óriási kőolaj- és földgázlelőhelyek vannak a Szovjetunióban: Nyugat-Szibériában, Nyugat-Kazahsz- tánban, a Volga és az Urál, a Tyimán és a Pecsora, valamint a Dnyeper és a Donyec közti területen. Ezeken a vidékeken azonban soha nincsenek földrengések ... Hatással lehet talán a földrengések keletkezésére a gazli földgáztermelés, vagy a Milánó közelében folytatott olajbányászat? Magától értetődő, hogy nem. A geológiai kutatások adatai szerint már a Föld középkorában voltak szeizmikus katasztrófák a Kizil-Kum sivatagban, vagyis mintegy 200 millió évvel ezelőtt. Erős földrengés rázkódtatta meg e vidéket 1821-ben. A taskenti Földrengési Obszervatórium műszerei 1829-ben igen erős rengéseket észleltek a Kizil-Kum sivatag térségében. Megjegyzem azonban, hogy a gazli földgázlelőhelyeket körülbelül csak 2 évtizeddel ezelőtt fedezték fel. Az olasz kőolaj- és földgázipar bolygónkon a legfiatalabbak közé tartozik, alig 15 éves. Az olaszországi földrengések listája azonban jóval korábbi és hosszabb: így pl. az 1456-os nápolyi, az 1783-as és az 1786-os kalábriai, az 1908-as messinai földrengés stb. Milyen összefüggés van tehát a kőolaj, a földgáz és a földrengés között? A hatalmas tektonikai gépezet, amely életre kelti az óriási nyomóés húzóenergiát, és irányítja a hegyek, a szárazföldek keletkezését, meggyorsítja azt a folyamatot, melynek eredményeképpen az értékes, hasznosítható nyersanyagok a földkéreg mélyéből a felszín közelébe kerülnek. A geokémikusok megfigyelték, hogy a földrengések előtt rohamosan növekszik a talaj és a vizek gáztartalma, különösen a hélium és a radón mennyisége. Ez lehetővé teszi egyrészt az új nyersanyaglelőhelyek sikeresebb feltárását, másrészt pedig a fenyegető elemi csapás előrejelzését. Az Üzbég Tudományom Akadémia keretében kb. már 10 év óta működik egy tudósokból álló bizottság, amely geokémiai módszerek' segítségével a földrengések előrejelzésével foglalkozik. Munkájuk széles körű nemzetközi elismerést vívott ki. A földrengéseknek a „radón ébresztőórás“ — módszerrel történő előrejelzése felkeltette az amerikai geológusok és szeizmológusok érdeklődését is. Ez annál inkább is érthető, minthogy Kalifornia ostora — a földkéreg mélyében húzódó óriási törésvonal, a San Andreas — állandóan pusztulással fenyegeti San Francisco, Los Angeles, és Seattle városát. Ez a törésvonal éppen San Francisco alatt húzódik, amelyben már az 1906-os földrengés is alapos kárt tett. Az előrejelzések pontqsságát és megbízhatóságát illetően, a geokémiai módszerrel egyetlen más előrejelzési eljárás sem versenyezhet. A geokémikusok és a szeizmológusok prognózisa tavaly a Kizil-Kum sivatag térségére vonatkozóan is bebizonyosodott. És így a tudósok valóban felfedezték a kőolaj, a földgáz és a földrengések közti igazi összefüggést. JURIJ GALKIN, a geológiai és a minerológiai tudományok kandidátusa A. Szperanszkij rajza
