Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-28 / 48. szám

Látogatóban egv szocialista oinnkabrigádnái N > Nagy-Brigád a legjobb és legfejlettebb kollek­tíváink közé tartozik. . A szocialista munkabri- gádok üzemi versenyében majd­nem mindig elsők, s az még nem fordult elő, hogy a tervet ne teljesítették volna“ — ezzel a véleménnyel tarsolyomban in­dultam az igazgatóságról a Nagy Piroska vezette brigád munkahelyére, a bratislavai VKUS egyik divatszalonjába. A szalon a SLimák bevásárlóköz­pont két helyiségében kapott otthont, s az igazat megvallva, 24 nő számára nem épppn tá­gas a két helyiség. — Kissé szűkén vagyunk, kü­lönösen olyankor, amikor a készáru is éppen szállításra vár — mutatott körül a frissen készült bundákkal teleaggatott kisebbik helyiségben Nagy Pi­roska, a brigád és a szalon ve­zetője. Azs ízléses kabátok a szom­széd helyiségben készültek. Bo­szorkányos ügyességgel csattog­nak ott az ollók, siklik az anyag a varrógépek és a jó­kedvű, mosolygó lányok, asszo­nyok keze alatt. A napnak több mint nyolc óráját töltik együtt ebben az egy helyiségben. Dol­goznak. S hogy eredményesen, jól dolgoznak, abban nagysze­repe van a kollektívájukban uralkodó légkörnek. 1 — Kollektívánk még 1971-ben alakult a Sibírska utcai szalon­ban — ismertette történetüket a brigádvezetö. — Akkor még ötvenen voltunk. Azóta átszer­veztek, szétosztottak bennün­ket. Annak idején a „szocialis­ta módon élni és dolgozni“ jel­szót választottuk mottóul, s ezt itt, . a központban, a módosult kollektívákban is megtartottuk. Először elhatároztuk, hogy a kollektívák üzemi versenyében megpróbáljuk megszerezni az elsőséget. Amikor ez sikerült, a szocialista munkabrigád cím el­nyerését tűztük ki célul. 1975-ben megkapták a büszke címet, s a vele járó bronzjel­vényt, amely meilé ez év tava­szán nevet is kaptak: „A cseh­szlovák—szovjet barátság bri­gádja“ nevet. Ez díszeleg a kró­nikájukon is, melynek lapjai ( sok mindent elárulnak a bri­gádról. Többek közt azt, hogy nemcsak a tervet és kötelezett­ségvállalásait teljesíti példásan, hanem tagjai emberileg is kö­zel állnak egymáshoz. — Úgy élünk mi itt együtt, mint egy nagy család — mond­ta Puczová Mária, a brigád egyik legjobb dolgozója, aki ta­valy szorgalmáért vállalati ki­tüntetésben is részesült. Egy nagy családban pedig sok feljegyzésre méltó esemény tör­ténik. Az esküvőn és az új csa­ládtagok köszöntésén kívül (sok a fiatal a 'brigádban, így ez nem megy ritkaságszámba) emlékezetes kirándulások — a Beskydekbe, Lengyelországba, Magyarországra, évente leg­alább kétszer „testedzés“ — paprika-, paradicsomszüret, kapálás — valamelyik környék­beli szövetkezetben, ingyenes, véradás, mozi- és színházláto­gatás, beszélgetés egy szovjet partizánnővel, s a brigád egyik tagjának szovjetunióbeli juta- lomútjáról, és folytathatnánk a felsorolást még jó ideig. A krónika a fényképekkel il­lusztrált emlékek mellett kö­szöntő levelet is őriz. Például a zlatovcei gyermekvárosból, ahová a brigád már többször is küldött ajándékokat. Maradék anyagokból szoknvácskákat, nadrágokat, háziköpenyeket, ügyeskedtek ki a gyermekváros kis lakói számára. A közös élményeket azon­ban nemcsak a krónika őrzi, hanem a már említett, a jó munkához elengedhetetlen ba­rátságos légkör kialakításához is hozzájárulnak. — Jól megértjük egymást mindenben — mondta Okasová Alzbeta csoportvezető. — Csak így lehet közös télért dolgoz­ni. S mivel szocialista munka- brigád vagyunk, kell, hogy kö­zös célunk legyen. Az ő szájából különösen fon­tos ezt hallani, ugyanis az is­kolából közvetlenül kikerült, kezdő fiatalok munkáját irá­nyítja a brigádban. A kezdők­höz pedig mindig sok türelem és megértés kell, hogy tökéle­tes szakemberekké váljanak. — Egy mindenkiért, minden-, ki egyért, ezt tartjuk szem előtt mindig, s készséggel segí­tünk egymásnak — szólt köz­be Hamarová Alzbeta, a kollek­tíva egyik fiatal és legfrissebb tagja. — Nemcsak mi fiatalok tanulunk az idősebbektől, ha­nem a mi véleményünket, ész­revételeinket, sőt tanácsainkat is meghallgatják a tapasztaltab­bak. Fiatalok és idősebbek kol­lektívánk egyenértékű tagjai. — Nem az életkor, hanem a munka a fontos — bólogat Nagy Piroska is. — Nálunk pe­dig mindenki egyformán igyek­szik. A közös igyekezet eredmé­nye, Ihogy munkájukra eddig még sem az üzem vezetői, sem a megrendelők nem panaszkod­tak. Az induláskor választott mot­tót — szocialista módon élni és dolgozni — ez a brigád va­lós tartalommal tölti meg: ki­fogástalan, szorgalmas munká­val, egymást becsülő, jó közös­ségi szellemmel. FLÖRIÄNNE m. MARTA Büszkék eredményeikre 2280 térítésmentes véradás 0 Egészségügyi csoportok az üzemekben 0 Bekapcsolód­nak a társadalmi munkába Amikor benyitottam a Csehszlovák Vöröskereszt Galántai Járási Bizottságára, Vilma Vaculová ve­zető titkár mosolyogva fogadott. Azon nyomban újságolta: — A véradásban már teljesítettük az 1980-ra kitűzött feladatokat. Kimutatásokat vett elő, majd így folytatta: — A terv szerint járásunkban az idén 2360 vér­adást — ebből 2280-at térítésmentesen — kellett biztosítanunk. November 1-ig 2860-an adtak vért ingyenesen. Ha jól számolok, számuk az év vé­gére 500—600-zal növekszik. Igen büszke vagyok, hogy járásunkban ilyen sok a térítésmentes vér­adó. Hosszú, türelmes munkára volt szükség, amíg idáig eljutottak. Eredményeik egyik alapvető zá­loga, hogy az alapszervezetek megtalálták az utat az üzemek, a szövetkezetek vezetőihez, a helyi nemzeti bizottságokhoz. Együtt szervezik a vér­adók toborzását, s együtt ünnepük meg eredmé­nyeiket. A járásban húsz véradásért 15-en a Ján- sky-emlékérem ezüst, tíz véradásért pedig 234-en bronz fokozatát' viselik. Több mint 650-en kapták meg az érdemes és 1937-en a „Példás véradó“ cí­met. — A véradáson kívül számos más munkaterüle­ten is jó eredményekkel dicsekedhetnek alap- szervezeteink — tájékoztat Vaculová elvtársnő. — Több mint 3000 embert részesítettek az idén első­segélyben. önkéntes egészségügyi nővéreink rend­szeresen képzik magukat. Gyakorlatra járnak egészségügyi központokba és kórházakba. A kö­zépiskolákban az idén 20 fiatal önkéntes egész­ségügyi nővért képeztünk ki. Bár a szociális gon­dozás ma már a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik, igyekszünk az utánpótlást biztosítani. Találkozásokat, ünnepségeket rendeznek a nyug­díjasok részére, de nem feledkeznek meg a ci­gányok egészségügyi neveléséről sem. Orvosok be­vonásával előadásokat tartanak számukra. Ez év­ben mintegy 2500 gépkocsivezetőt ismertettek meg az elsősegélynyújtás alapjaival. — Jelenleg 81 alapszervezetünk van, amelyek­ben 17 300 tag tevékenykedik — mondja Vilma Vaculová. — Tizenkilenc alapszervezet a példás címért versenyez. A kórház egyik részlegén egy munkaközösség a CSKP munkabrigádja címért ve­télkedik. A tagság ismereteit különböző vetélke­dőkön is igyekszünk elmélyíteni. A pártunk XV. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sunkat is maradék nélkül teljesítettük. Tagjaink közel 30 000 órát dolgoztak társadalmi munkában. Folyóiratokra terven felül 46 előfizetőt szereztek és 26 kirándulást rendeztek. — A honvédelmi nevelés terén is eredményes a tevékenységük? — érdeklődöm. — Ezen a téren szlovákiai viszonylatban a leg­jobbak közé tartozunk. Én leginkább azt értéke­lem, hogy sikerült az egészségügyi csapatok rend­szerét állandósítanunk, ami hozzájárul akcióké­pességük növeléséhez — mondja. — Ma már ott tartunk, hogy tevékenységükért felelősséget érez az üzemigazgató éppúgy, mint a hnb titkára. Az egészségügyi járőrök és csapatok részére évente versenyeket szerveznek. Az c-gészségügyi csapatok járási vetélkedőjén a sered! Nikkelkom­binált csapata végzett az első helyen, s így a ke­rületi fordulóban ők képviseük majd a járás szí­neit. A polgárvédelmi felkészítésből is kiveszik részüket. Nemcsak a meghatározott előadásokat tartják meg. hanem kiképezik az egészségügyi egységek parancsnokait, tagjait. A tényleges kato­nai szolgálat előtt álló fiatalok egészségügyi fel­készítését 23 kiképzőközpontban segítik elő. — Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minél jobb eredményt érjünk el — mondja búcsúzóul a tit­kárnő. — Értékelő taggyűléseinken az alapszer­vezetek minden bizonnyal mélyrehatóan elemzik eddigi munkájukat, erejüket felmérve kitűzik a feladatokat. Én bizakodó vagyok. Bízom abban, hogy maradék nélkül teljesítjük a XV. pártkong­resszus határozataiból ránk háruló feladatokat. NÉMETH JÄNOS 1976. YI 9B ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom