Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-21 / 47. szám

Eduard Kosnár, a Bratislava! Közgazdasági Főiskola SZISZ-szervezetének elnö­ke üdvözölte a versenyen megjelent vendégeket és a vetélkedő diákokat Ez a csoport Rostockból érkezett Szlovákia fővárosába & a két fogalom olyan szorosan kapcsolódik a főiskolákon, egyetemeken működő tudomá­nyos diákkörökhöz, mint az alapos tudás és felkészülés. A főiskolások és egyetemisták ilyen irányú tevé­kenysége a szocialista országban egy­re nagyobb teret kap, s hovatovább szerves részévé válik az oktatásnak is. A tudományos-műszaki fejlődés egyre nagyobb mértékben befolyásol­ja az egyes főiskolák oktatási rend­szerét, mert olyan műszaki és gazda­sági szakembereket kell nevelni, akik napjaink legfontosabb problémáival is tisztában vannak. A Bratislavai Közgazdasági Főisko­la az említett területeken a szocia­lista országok ilyen irányzatú felső- oktatási intézményei között jó példá­val jár elöl. Ez elsősorban annak kö­szönhető, hogy hagyományos rende­zője lett a fiatal közgazdászok nem­zetközi vetélkedőjének, amelyre a kö­zelmúltban, pontosabban november 8-a és 11-e között már hetedszer ke­rült sor. Az, hogy a verseny évről évre magasabb színvonalú, mindenek­előtt a tudományos diákkörök céltu- tos munkájának köszönhető. A céltu­datos munka pedig a pedagógusok jó irányításának eredménye, és így ez utóbbiak a vetélkedőn keresztül le­mérhetik saját tevékenységük haté­konyságát is. A nemzetközi rendezvény jellegét egyre nagyobb mértékben befolyásol­ja a KGST-tagországok közötti együtt­működés. Ez nem véletlen, hiszen a szocialista országok gazdasági rend­szerében nagyon sok a közös vonás, s a közgazdászok hasonló jellegű problémák megoldására keresik a vá­laszt. Ezt a tényt a versenyt rende­ző főiskola és a vetélkedőben már hagyományosan szereplő külföldi köz- gazdasági főiskolák, egyetemek pe­dagógusai is jól ismerik. Éppen ezért, az utóbbi években mindig nagyobb az olyan munkák száma, amelyek ki­dolgozásán két vagy több főiskola hallgatói működnek együtt. A szocia­lista országok közgazdasági főiskolái között az ilyen jellegű együttműkö­désnek több szempontból nagy a je­lentősége. A diákok a közös témák EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS BARÁTSÁG feldolgozása során megismerkednek a másik ország oktatási rendszerével, s olyan értékes tapasztalatokat sze- I reznek, amelyeket majd a gyakorlat­ban eredményesen kamatoztathatnak. Az együttműködés azonban nem­csak az egyes szocialista országod „versenyző“ fiatal közgazdászai kö­zött mélyült el. örvendetes tény ui., hogy mind jobban érvényre jut a különböző témák feldolgozása során az elmélet és a gyakorlat összekap­csolása. Ebben az évben például a Bratislavai Közgazdasági Főiskola hallgatói már csaknem 60 „gyakorla­ti“ kérdést öleltek fel munkáikban. Ez annak is köszönhető, hogy a fő­iskola vezetősége számos vállalattal vette fel a kapcsolatot, s így a diá­koknak nagyobb a lehetőségük egy- egy kérdés-csoport alapos megisme­résére. Hogy ez az együttműködés , nemcsak a tudományos diákkörök, il­letve egy-egy hallgató előnyére szol­gál, azt az is bizonyítja, hogy mindig több az olyan munkák száma, ame­lyek eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzák. így a versenyző hallga­tók tevékenységükkel hozzájárulnak hazánk és a KGST-tagországok gazda­sági fejlődésének meggyorsításához. A vetélkedő napjaiban kicsit „fel­borult“ a Bratislavai Közgazdasági Főiskola órarendje, s a folyosókat orosz, lengyel, német, magyar, román, bolgár és más nyelvű hangfoszlányok töltötték be. Ez nem csoda, hiszen az idei versenyre hét szocialista or­szágból 27 közgazdasági főiskola hallgatói jöttek el. S hogy a hazai és a külföldi diákoknak egyaránt,.ér­demes“ a tudományos diákkörök munkájába bekapcsolódni, arról a verseny folyamán az egyik „nemzet­közi“ összetételű versenyzőcsoport tagjaival való beszélgetés során is meggyőződhettünk. Az NDK-beli, a lengyel és csehszlo­vák főiskolai hallgatókból összetevő­dő csoport tagjai nagyon érdekes témát dolgoztak lel: saját országaik környezetvédelmének gazdasági prob­lémáira keresték a választ. Hogy miért nyúltak ehhez az érdekes és mindenkit közvetlenül érintő, bonyo- lul témakörhöz, azt Renáta Urmani­Cová, a Bratislavai Közgazdasági Fő­iskola hallgatója röviden így fogal­mazta meg: — A feldolgozható versenytémák kiírásakor azért esett erre a prob­lémakörre a választásom — vála­szolta Renáta UrmaniCová, mert tu­dom, hogy ez a terület népgazdasá­gi, sőt nemzetközi szempontból is egyre sürgősebb tennivalókat kíván. A hatalmas ipari, s főleg vegyipari központokban a levegő és a talaj szennyezettsége egyre nagyobb mére­teket ölt, így a probléma megoldása tervgazdasági szempontból is nagyon fontos. Én és társam, Renáta Paná- ková a közös munkát a bratislavai vegyipari vállalatokból vett példák­kal gazdagítottuk. Rámutattunk, hogy milyen környezetvédelmi intézkedé­seiket foganatosítottak az elmúlt öt­éves tervidőszakban, s arra is, hogy ezeket milyen mértékben valósítot­ták meg. — Mivel lényegében ugyanilyen problémák vannak nálunk, Lengyel- országban is, mi az ottani környe­zetvédelmi problémákat öleltük fel — kapcsolódott be a beszélgetésbe Malgoczata Horecka, a vidám lengyel diáklány. — Társammal, Jacek Stych- nóval, aki ugyancsak a Katowicéi Közgazdasági Akadémia hallgatója, a közösen kidolgozott munkaterv sze­rint végeztük a feladat ránk eső ré­szét. Halléban találkoztunk német kollégáinkkal, s ők is voltak nálunk Lengyelországban. Ezek a találkozók természetesen nemcsak szakmai szempontból jelentettek sokat szá­munkra. Űj ismeretségeket, barátsá­gokat köthettünk, és annak is na­gyon örülünk, hogy itt lehetünk a bratislavai versenyen. — A verseny légköre, a rendezés színvonala------teszi hozzá Jacek Sty tíhno — valóban nagyon jó. Ki­Í tűnőén érezzük itt magunkat, s a magam részéről remélem, hogy mi­vel csupán elsőéves főiskolai hallga­tó vagyok, tanulmányaim befejeztéig még többször részt vehetek ezen a minden szempontból értékes találko- | zón. Hasonló véleménnyel volt a két német diáklány, Barbara Grüschov és Margit Hacker is, akik a hallei környezetvédelmi problémák feldol­gozásával járultak hozzá a versenyen előadott téma sikeréhez. Amint el­mondották, az együttműködés szá­munkra is nagyon sok tapasztalatot jelentett, s remélik, hogy az így kialakult baráti kapcsolatokat a jö­vőben még jobban elmélyíthetik. A csoport „hazai“ tagjai még el­mondották, hogy a munka összeállí­tásában nagyon sok segítséget kap­tak Milan Buöek mérnöktől, az isko­la pedagógusától. — S még valamit — mondotta a rövid kerekasztal-beszélgetés befeje­zésekor Renáta UrmaniCová —, az ugyanis, hogy a versenybe beneve­zett munkát diplomamunkánk témá­jaként is választhatjuk, nagyon sok segítséget jelent. Lezajlott tehát a verseny, a kül­földi diákok hazatérhettek, s a Bra­tislava! Közgazdasági Főiskolán is a megszokott mederben folyik az okta­tás. Egy azonban biztos: a tudomá­nyos diákkörök tevékenysége és ve­télkedője hozzájárul a KGST-tagorszá­gok gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez. PAKOZDI GERTRÜD A hazai és külföldi diákok élénk érdeklődéssel követték társaik előadásait. A felvételen ott látható Malgoczeta Horecka lengyel diáklány is (a második sor­ban balról az első) A rendezvényt szervező bizottság tagjainak a vetélkedő ideje alatt volt mit ten­niük (Anton Skukálek felvételei) 1970. XI. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom