Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-21 / 47. szám

Jó ütemben épül a 2. tranzit gázvezeték A szalánci vár alól veröfényes őszi napokon még a kelet-szlovákiai síkság közepén elterülő Vojanyi Hőerőmű ké­ményei is elég jól láthatók. A vár tö­vében a síkságról hegyekbe menekülő kígyóóriásként fest a sok ezer méter hosszú csővezeték. Néhány évvel ezelőtt, amikor az első gázvezeték épült, ugyanígy megcsodál­tuk ezt a látványt. A második tranzit gázvezeték első szakasza a csehszlo­vák-szovjet országhatártól számítva a 120. kilométernél, Jablonov község ha­tárában ér véget. Az idei feladat — amiről szólni akarunk — a 2. tranzit gázvezeték 72 km-es szakaszának meg­építése, amelyet 1977 januárjában már megtöltenek a Szovjetunióból érkező gázzal. E szakasz építését a Kosicei Mély­építő Vállalat végzi. Az első 28 km-es szakasz építése a tizenkettes, a további 44 km-es szakasz építése pedig a ti­zenegyes üzem feladata. Az utóbbi üzem központjába látogattunk el, ahol Ján Hencel üzemvezető tájékoztatott. — Kollektívánk október végéig ösz- szehegesztette a 44 km-es szakaszon beépítésre kerülő csöveket. Most arra várunk, hogy a prievidzai Bányaépítő Vállalat dolgozói befejezzék a csövek átnyomását az utak alatt. Alig öt kilo­méteres táv hiányzik még ahhoz, hogy a két csőhegesztő csoport tagjai ta­lálkozhassanak. Ez ennek a 72 km-es szakasznak a befejezését jelenti majd. Közben a szakemberek segítségével összehasonlítást végeztünk, melynek eredményeként elmondhatjuk: gyorsab­ban, szervezettebben halad ennek a gázvezetéknek az építése, mint három évvel ezelőtt az első tranzit gázve­zetéké. Annak idején az első szakasz — amit szintén a Kosicei Mélyépítő Vál­lalat dolgozói építettek — 80 km hosszú volt, két éven át dolgoztak épí­tésén. Jelenleg a 72 km-es szakasz felépítésének tervezett ideje egy esz­tendő. Ezenkívül jóformán semmi sem változott, nem több a dolgozók, a gé­pek száma. Valami azonban mégis történt, megváltozott. Az emberek ta­pasztaltabbak, számukra már ismerős munkafeladat a gázvezeték építése, s áldozatkészségük, lelkesedésük szintén magasabb fokú. A 11-es üzemnek a gáz­vezeték építésén dolgozó közel 300 tagú munkaközösségéből legtöbben részt vettek már az első tranzit gázve­zeték építésén, tehát már korábban át­estek a „tűzkeresztségen“. De vannak itt szép számban új kol­lektívák is, melyek ezen a munkahe­lyen „születtek“. Például Oporban for­málódott, kovácsolódott Juraj Ferkovíc tizenhat tagú munkaközössége, amely a szocialista munkabrigád címért ver­senyez. Ennek a közösségnek feladata a beérkezett csövek kirakása, illetve továbbszállítása. A Ferkovic-kollektíva érdeme, hogy a csöveket idejében ki­rakják és eddig egyetlen koronát sem kellett fizetni kocsiállás címén. Ebben a sikerben jelentős része van Jaroslav Luteran darukezelő brigádjának is, amely a hatalmas csövek kirakásánál segédkezik. A csőépítőket kilöiüKa nagy feladat elé állítja a folyók áthidalása. Ilyen­kor a munka minden részletét tüzetesen meg kell beszélni. Ladislav Ripcu felvétele Opor községben, Míchal Fedorcák vezetésével tizenkét szakember szinte éjjel-nappal, megállás nélkül hegeszti a közel hét tonna súlyú ú. n. „iker- csöveket“ .Megtudtuk, hogy kezdetben naponta tizenhat darabot készítettek. Ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a tervezett határidőt betarthassák. Meg­gyorsították a munka ütemét, hosszab­bított műszakokat szerveztek, s elér­ték azt, hogy naponta már huszonnégy darab „ikercsövet* készítenek. Amint erre korábban utaltunk, szám­talan munkaközösség alakult ezen a jelentős építkezésen. Mindegyiket, ér­demüket, ezen a helyen nehéz lenne felsorolni. Egyik alapvető közös voná­sukról azonban feltétlenül szólni kell. Mégpedig arról, hogy tagjaik szocia­lista szellemben dolgozó emberekhez méltóan végzik munkájukat. Valameny- nyi kollektíva bekapcsolódik a szocia­lista munkabrigád címért folyó ver­senybe. Ennek köszönhető, hogy már talán csak órák kérdése és a két oldalról épített csőhálózat utolsó hegesztését is elvégzik, kialakul és idejében helyére kerül a kelet-szlovákiai síkság máso­dik hatalmas „acélkigyója“. (kulik f A Strojstav sahyi (ipolysági) üzemét a beteg gépek kórházának is nevezhetnénk, olyan szép környezetben fekszik. Ősz van, a fák és a cserjék lehullatták már leveleiket, a sudár ma- lonyai tuják azonban most is zöldellnek az üzem körül és a munkacsarnokok közötti területeken. Té- len-nyáron arról tanúskodnak, hogy az üzem vezetői igyekeznek olyan könyezetet teremteni a 330 dől gozónak, amelyben jobb kedvvel megy a munka. Az üzem húszéves fennállását az ötéves tervidő­szak végén új munkacsarnok átadásával ünnepük majd. A csarnok további 160 dolgozónak ad munka- lehetőséget. Az üzem dolgozóinak munkáját Ladis­lav Huöikkal, a szakszervezet üzemi bizottságának elnökével tekintettük meg. Az udvaron rengeteg a javításra váró gép. A meg­rokkant úthengerek, a különféle kotrók, földgyaluk és rakodók elárulják, hogy az üzem főleg útépítési és egyéb építőipari gépek nagyjavítását végzi. Az üzem dolgozói jó munkájukkal kiérdemelték a meg­rendelők bizalmát. Lelkiismeretes munkájukat dicsé­ri, hogy nemcsak a hazai szükségleteknek tesznek eleget, hanem külföldi megrendeléseket is teljesí­tenek. Rendszeresen érkeznek javításra váró gépek Ma­gyarországról és a NDK-ból is. Idei termelési tervük 70 millió koronát irányoz elő, ami igen jelentős összeg. A terv teljesítésével azonban nincs baj, első félévi tervüket 220 ezer koronával túlteljesítették, s a kötelezettségvállalásokat túlszárnyalták. Az eredményes munka alapja a fejlett szocialista munkaverseny. Sokoldalúan gondoskodnak az után­pótlás neveléséről is. Évente átlagosan 24 szakkép­zett fiatal kerül a gépek mellé, főleg autószerelők, géplakatosok és vasesztergályosok. Ezek a fiatalok MUNKÁJA DICSÉRI AZ EMBERT Beteg gépek kórháza 0 Fiatal szakmunká­sok a gépek mellett 0 Oj üzemrész épül ^ Termelési tervük 70 millió korona az üzemben sajátítják el a szakmát. Ebben az év­ben már 11 géplakatos szerzett képesítést. A üzemben nagy figyelmet szentelnek a fiatalok politikai nevelésének. Ezt az is bizonyltja, hogy a SZISZ üzemi szervezete ebben az évben már 5 szak­munkástanulót javasolt a párt soraiba. A pártcso­portok behatóan foglalkoztak a XV. pártkongresszus anyagaival, s lebontották azokat az üzem feltéte­leire. A feladatok teljesítésében jó példát mutat a HON forgórakodók generáljavítását végző kollektívája. amely már 1973 ban elnyerte a szocialista munkabrí- gádok bronz fokozatát. Vállalásaikat minden évben sikeresen teljesítetnék. A felszabadulás 30. évfor­dulójának tiszteletére a tervezett 260 rakodó he­lyett 280 rakodó javítását vállalták. Az év végéig ezt is megtetézték kenővel, így 140000 korona ér­tékű munkát végeztek terven felül. Ugyanakkor az anyagmegtakarítás értéke meghaladta a 35 000 ko­ronát. Kiváló munkájuk eredményeként a Szakszer­vezetek Kerületi Tanácsa „A szocialista munka mű­helye“ címet adományozta a közösségnek, amely ebben az évben „A XV. pártkongresszus kollektí­vája* megtisztelő cfmet is elnyerte. Sikeresen vesz­nek részt az újítómozgalomban is, három javaslatuk realizálása 35 ezer koronás anyagmegtakaritást eredményezett. Idei eredményeik szintén kiválóak. A XV. párt- kongresszus tiszteletére szervezett műszakban 70 ezer korona értékű munkát végeztek. A közösség tag­jai a politikai és a kultúrmunkából is kiveszik ré­szüket. Pontosan megtartják a munkavédelmi elő­írásokat. Tavaly és az idén egyetlen baleset sem fordult náluk elő, s ugyanakkor húszán adtak in­gyen vért. Mindez azt jelenti, hogy joggal viselik a megtisztelő címeket. A Strojstav ipolysági üzeme örvendetesen fejlő­dik, a dolgozók a kisebb-nagyobb problémák elle­nére eredményesen végzik munkájukat. Keresik a jobb megoldásokat, a hatékonyabb eljárásokat, melynek nyomán szép sikereket érnek el. Szöveg és kép: BOJTOS JÁNOS 1976. XI. 21. Az üzem egyik példamutató kollektívája a Ján Jacfutf vezette szocialista munkabrigád Javításra váré gépek az izem ndvarán

Next

/
Oldalképek
Tartalom