Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
Az érdekek összhangja a szocialista országok tudományos-műszaki egvöttmíiködeseben A szocialista országok tudományos-műszaki együttműködése — amint azt a baráti kommunista és munkáspártok kongresszusai is megerősítették — a szocialista gazdaság növekedésének egyik legfontosabb forrása, olyan forrás, amit a szocialista országok nem nélkülözhetnek. Meggyőzően bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyeket a KGST-orszá- gok a legutóbbi ötéves tervidőszakban értek el a tudományos-műszaki együttműködés terén. Ezekre a KGST XXX. júliusi ülésszaka is rámutatott. Példamutató sikerek A CSSZSZK az 1971—1975-ös években jelentős mértékben vett részt a szocialista országokkal folytatott tudományos-műszaki együttműködésben. A csehszlovák gazdaság valamennyi ágazata közül a KGST-országokkal megvalósított tudományos-műszaki együttműködés előnyösségét a mezőgazdasági nagyüzemi termelésben is bebizonyíthatjuk. Ma már mindannyian természetes dolognak tartjuk a közélelmezés magas színvonalát. Ehhez a szocialista országok együttműködése is hozzájárult, különösen a gabonatermesztés szakaszán; nálunk általában a Mironovszkaja, a Kavkaz, a Jubilejnaja, az Aurora és a Iljicsovka nagy hozamú szovjet búzafajtákat termesztjük, amelyek lényegesen megnövel- p ték a hektárhozamokat. A felmérések szerint e fajták termesztésének bevezetése az elmúlt ötéves tervidőszakban évente 570 000 tonna terméstöbbletet eredményezett, ami több milliárd koronás értéket jelent. Hasonlóan jelentős együttműködés bontakozott ki az állattenyésztésben, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben. Világszínvonalat értünk el a baromfi- tenyésztés eredményességében. A KGST-országokban koordinált nemesítés alapján szaporítják a baromfifajták legnagyobb teljesítményű kombinációit, s az egy tojóra eső tojáshozaim 1971-től 1974-ig a CSSZSZK-ban 13 százalékkal növekedett. Emellett az 1 kg tojás előállításához szükséges takarmány- mennyiség 8 év alatt negyedrészével csökkent. Az elért eredményekhez jelentősen hozzájárult az Ivánka pri Dunajiban működő nemzetközi képességvizsgáló állomás tevékenysége is. Ugyancsak kifejező sikereket értünk el a broiler- csirkék növekedési intenzitásának fokozásában. Ezek közül a legjobbak 49 nap alatt 1,6 kg-os súlyt érnek el, s 1 kg-os súlygyarapodáshoz 2,12—2,27 kg takarmányt igényelnek. Hasonló sikerekről számolhatunk bé a KGST-or- szágok tudományos-műszaki együttműködésében az ipar, a közlekedés és az építőipar szakaszán is. Figyelemreméltók az együttműködés eredményei az atomerőművek építésében, a gépkocsiiparban, az elektronikai, az elektrotechnikai és a textiliparban, a traktorok és a mezőgazdasági gépek gyártásában stb. A mi részvételünk ►- A szocialista államok tudományos-műszaki együttműködése a 6. ötéves tervidőszakban is dinamikusan fejlődik. Az alapjában véve két irányban valósul meg: a KGST-országok sokoldalú együttműködése, valamint az egyes szocialista országok kétoldalú ' együttműködése keretében. Ez a két irányzat kölcsönösen kiegészíti egymást. A csehszlovák szervezetek a sokoldalú együttműködés keretében csaknem 260 témakör kutatási és fejlesztési feladatainak megoldásában vesznek részt, amelyek a KGST-szervek együttműködési terveiben szerepelnek. Ezek között kiemelt helyen szerepelnek a sokoldalú integrációs intézkedések tervében szereplő problémák, elsősorban azok, amelyek a tüzelőanyag- és az energiaellátásra vonatkoznak. A kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés keretében több mint 1000 fontos feladat megoldásában veszünk részt, amelyek teljesen összhangban vannak a CSSZSZK tudományos, műszaki és gazdasági fejlesztési irányzataival. A következő években megvalósuló tudományos-műszaki együttműködés feladatai között szerepel például a Szovjetunió és a CSSZSZK együttműködésében épülő atomerőművek témaköre, amely szorosan összefügg a WER 440-es reaktorokkal működő atomerőművek technológiai berendezéseinek kooperációban történő gyártásával, valamint a VVER 1000-es reaktorokkal működő atomerőművek egyes kiemelt technológiai részegységeinek kooperációs gyártásával. Az aláírt kormányközi megállapodás értelmében a csehszlovák ipar 1980-ig öt VVER 440-es reaktort készít el és szállít a Szovjetunióba. A csehszlovák ipar néhány szállítási feladatot már eddig is teljesített, mint például a gőzszeparátorok szállítását az NDK- beli Nord atomerőmű számára s különböző szerelvények szállítását az örményországi és a leningrádi atomerőmű számára. A berendezések fejlesztésében és szállításában a Skoda nemzeti vállalaton kívül más szervezetek is részt vesznek, például a Sigma, a ZSE és a ZPA. Ezzel kialakulnak a feltételek a csehszlovák iparban egy új, jelentős ágazat fejlesztéséhez. Ezzel az együttműködéssel szorosan összefüggnek azok a kétoldalú együttműködési feladatok is, amelyeket a tüzelőanyag- és az energiaellátás szakaszán a lengyel, illetve a szovjet partnerekkel valósítunk meg. Kulcsfontosságú szakágazat Nagyon széles terjedelmű az együttműködés komp lex programja abban a szakágazatban, amely világ- viszonylatban is a tudományos-műszaki haladás egyik meghatározója — az elektronikus számítástechnikában. A 6. ötéves tervidőszak első éveiben fejezik be az elektronikus számítógépek egységesített rendszere II. sorozatának fejlesztését (ES II), amelyhez a 3,5-ös nemzedék színvonalán az alapegységek 7 modellje tartozik a szükséges perifériális berendezésekkel és a programellátással együtt. Az ES II sorozathoz tartozó számítógépek gyártását a 6. ötéves tervidőszak második felében kezdik el. Csehszlovákia e program keretében az egyik alapegységet, az ES 1025-ös számítógépet fejleszti, körülbelül 20 perifériális berendezéssel együtt. Az ES II sorozat fejlesztésével egyidejűleg kerül sor a miniatűr elektronikus számítógépek egységes rendszerének közös fejlesztésére, amely öt alapegységből áll, amelyekhez több perifériális berendezés is tartozik. A miniatűr számítógépek gyártása úgyszintén a 6. ötéves tervidőszak második felében kezdődik. Az 1976—1980-as évek folyamán elkészítik továbbá a számítógépek és azok programellátásának nemzeti ellenőrző állomásait, s kidolgozzák az ES rendszerhez tartozó számítógépek műszaki karbantartásának egységes rendszerét. Megvalósul továbbá a kutatási és fejlesztési munkák széles programja az irányítás automatizált rendszereinek kidolgozásában, valamint a termelés szerkesztési, műszaki tervezési és technológiai előkészítésének automatizálásában. Végül pedig a 6. ötéves tervidőszakban kezdődik el a negyedik nemzedékhez tartozó számítógéprendszer koordinált kutatása és fejlesztése, amelyek felhasználására a KGST-országokban az 1981—1986-os években kerül sor. Gépkocsik és egyebek Jelentős együttműködés bontakozik ki a gépkocsik és a traktorok fejlesztésében és gyártásában. Csehszlovák-szovjet együttműködésben fejlesztik 1975 óta az egységes automatikus sebességváltót a KGST- tagországokban gyártott gépkocsik, a VÁZ, a Fiat P, a Moszkvics és a Skoda személyautók számára. A sebességváltók szakosított gyártására a tervek szerint a CZM Strakonice vállalatban kerül sor. Már 1975-ben elkezdődött és a 6. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik az együttműködés az NDK-val a személyautók fejlesztésében és gyártásában. Az egyezmény lehetővé tette, hogy a két állam kutatási és fejlesztési kapacitásainak forrásait az egyes részegységekre és alkatrészekre összpontosítsa, s távlati szakosítás és gyártási kooperáció valósuljon meg a két állam között. A 6. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik Csehszlovákia és Lengyelország sikeres együttműködése a Zetor—Ursus traktorok gyártásában és a nagy teljesítményű traktorok fejlesztésében. Az 5. ötéves tervidőszakban már kifejlesztették a Z 12011-es traktort, valamint annak Z 12045-ös változatát, s 1975-ben el is kezdődött a sorozatgyártásuk. Jelenleg közösen fejlesztik a sorozat legerősebb tagját, a Z 16045-ös traktort, melynek sorozatgyártására a tervek szerint 1978-ban kerül sor. Az ipar említett ágazataihoz hasonlóan a 6. ötéves tervidőszakban az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar további ágazataiban is tervszerűen folyik a tudományos-műszaki együttműködés. A KGST-szervek tudományos-műszaki együttműködési terveiben, a sokoldalú integrációs intézkedések terveiben, valamint a szocialista államok között megvalósuló kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés terveiben szereplő problémák és feladatok elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a tudományosműszaki együttműködés egész komplexuma magában foglalja a csehszlovák alapkutatás és műszaki fejlesztés állami programjainak döntő részét. A műszaki fejlesztés 1976-os végrehajtási tervében például az állami fejlesztési és kutatási feladatok több mint 50 százalékánál érvényesül a tudományos-műszaki együttműködés. A sokoldalú tudományos-műszaki együttfműködés 45 esetben magasabb, kooperációs formák keretében valósul meg. A kétoldalú együttműködés keretein belül 35 ilyen eset fordul elő. Mindez azt bizonyítja, hogy a tudományos-műszaki együttműködés a 6. ötéves tervidőszakban és a további években összhangban van a csehszlovák népgazdaság fejlesztésének fő irányzataival, valamint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának Komplex Programjával. A kutatás-fejlesztés-gyártás-felhasználás kapcsolatainak további tökéletesítését fogják szolgálni a KGST-országok 1990-ig terjedő távlati célprogramjai is, amelyeken a tagállamok szakemberei jelenleg dolgoznak. E célprogramok magukban foglalják majd a nyersanyag-, a tüzelőanyag-, valamint az energia- ellátás, a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a közlekedés legfontosabb problémáit. A tudományos-műszaki együttműködés lehetővé teszi a szocialista országok számára, hogy kölcsönösen kihasználják egymás tudományos-műszaki potenciálját, s ezzel a szocializmus előnyeit. Azok az együttműködési tervek, amelyekben a csehszlovák szervek szocialista országokban működő partnereikkel megállapodtak, jő feltételeket teremtenek e lehetőségek és előnyök kihasználásához a 6. ötéves tervidőszakban. ING. LUDVÍK DENKE 1976. II. 7. A Skoda Plzen szakágazati vállalat atomenergetikai üzemében már több mint öt éve foglalkoznak a vákuumos elektronsugaras hegesztéssel. Az ES—2-es csehszlovák elektronhegesztő segítségével készítették például a Jaslovské Bohunice-i Ai atomerőmű reaktorának egyes szabályozó alkatrészeit. Jelenleg ezzel a módszerrel hegesztik a VVER 440-es és a VVER 1000-es reaktorok egyes kisebb alkatrészeit. A berendezéssel mindenféle fém deformálódás nélkül hegeszthető. A vákuumos kamrában az elektronsugár kinetikai energiája hőenergiává alakul át, ami felolvasztja és összehegeszti a fémek felületét. Képünkön Jirí Sika mérnök látható az elektronsugaras hegesztőberendezés kezelése közben. (CSTK-felvétel)
