Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

AZ EMBER ES A TUDOMÁNYOS- MŰSZAKI OALAOAS-V' * - • '*? ■■ •*'* ". '• *' • o-. « V

írta: Ladislav Jasík mérnök, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára

Á fejlett szocialista társadalomban a társadalmi munka állandó változásainak legfontosabb irányzata az, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé válik. Láthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy a korszerű munkagépeknek, például a numerikusán vezérelt szerszámgépeknek, az automatizált gépsoroknak vagy a kibernetikával irányított üzemegységeknek milyen nagy hatásuk van a termelésre* az építési és szolgáltatási munkákra. De a tudományos-műszaki haladás nemcsak a termelést változtatja, hanem a termelőeszközök további tökéletesítésére és azok tökéletes kihasználására irányuló követelményeivel az ember sokoldalú fejlődését, a munkaerő önművelését is kedvezően befolyásolja.

A tudomány és a technika emberi alkotás, a tudományos-műszaki forradalom nefm képes önálló tényezőként valamit megalkotni és fejleszteni. Az emberek hozzák létre, az emberi ész, a nemzedékek felgyülemlett tapasztalatai és képességei testesülnek meg benne. Éppen ezért nem képezheti csupán a szakemberek szűk csoportiának az ügyét, hanem fejlődését közös igyekezettel kell elősegítenie a munkásosztálynak és szövetségesének, a tudományosműszaki értelmiségnek, amely a szocializmus feltételei között tölt be igazán fontos és méltó szerepet.

Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XIV. kongresszuson tartott beszámolójában említette, hogy „A tudományos-műszaki haladás lehetőségeinek teljes kihasználása szocialista gazdaságunk fejlesztésének egyedül lehetséges alternatívája, s a kapitalizmusról folytatott verseny sikerének a feltétele.“ Husák elvtárs ezzel kiemelte a tudomány és a technika rendkívüli jelentőségét a társadalom fejlődésében, a javak gyarapításában, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű osztályharcában.

Pártunk központi bizottsága 1974-es májusi ülésén kitűzte a tudományos-műszaki fejlődés feladatait és irányait. Hangsúlyozta, hogy a tudomány és a technika segítségével lehetővé kell tenni az optimális gazdálkodást a tüzelő- és a nyersanyagokkal, az energiával, a termőtalajjal és a további természeti forrásokkal; jobban kell hasznosítani a behozott anyagokat és nyersanyagokat; jelentős élőmunkamegtakarításokat kell elérni a termelési és a nem termelési ágazatokban; teljes mértékben ki kell használni a szocialista gazdasági integráció előnyeit; tervszerűen át kell alakítani termelésünk szerkezetét; meg kell gyorsítani a beruházások, a korszerűsítés és az újjáépítés folyamatait, fokozni kell hatékonyságukat, rugalmasabban s a legmagasabb műszaki színvonalon kell felújítani a termékek választékát, s javítani kell a minőségüket, védeni és fejleszteni kell az életkörnyezetet, valamint a munkafeltételeket.

A Szakszervezetek Központi Tanácsa 1975-ben tartott XII. plenáris ülésén részletesen tárgyalt a szakszervezetek aktívabb és tömegesebb részvételéről a tudomány—technika—termelés—felhasználás folyamatainak meggyorsításában. Hangsúlyozta: ezen a területen a szakszervezetek fő feladata, hogy neveljék és megnyerjék a dolgozók millióit a tudományos-műszaki haladás ütemének gyorsítására, elősegítsék az alkotó erők fejlesztésének szervezését, ellenőrizzék a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek gyakorlati bevezetését, gondoskodjanak a tudományos-műszaki haladás hordozóiról, értékeljék munkájuk eredményeit, általánosítsák és terjesszék a haladó tapasztalatokat. Ezeket a feladatokat a gazdasági vezetéssel együtt, a párt vezetése mellett, valamint a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasággal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel együtt kell megvalósítani.

A szakszervezetek ilyen irányú közreműködése pótolhatatlan. Ez nemcsak a szakszervezetek jogköréből adódik, hanem elsősorban abból, hogy a tudományos-műszaki forradalom még jobban megerősíti a munkásosztály vezető szerepét a termelésben és a társadalomban, ami biztosítéka annak, hogy a tudomány és a technika a dolgozók érdekeit szolgálja, gyorsabban érvényesül a termelési folyamatokban, a minőség és a hatékonyság fokozásában, elősegíti az emberek sokoldalú fejlődését, s ezzel betölti történelmi szerepét a kommunista társadalom építésében.

A központi szervek felhívása, valamint a CSKP KB levele jelentős mértékben elősegítette, hogy már a CSKP XV. kongresszusa előtti szocialista munka- versenyben előtérbe kerültek a dolgozók olyan törekvései, amelyek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására irányultak.

Megnövekedett elsősorban a dolgozók részvétele a tudományos és műszaki fejlesztés terveinek, továbbá a komplex szocialista racionalizáció programjainak, valamint az 1976-os tematikus tervek kidolgozásában. Példaként megemlíthetjük a Kladnói Egyesült Acélműveket, ahol a gazdasági vezetés a racionalizációs program kidolgozása során megjelölte a termelésben és a technológiai folyamatokban tapasztalt problémákat, s a szakszervezettel együtt meghatározták azokat a célokat és utakat, amelyek e problémák megszüntetéséhez vezetnek. Ezeket a termelési értekezleteken a dolgozókkal is megtárgyalták. Az egész hozzáállásnak nem műszaki-adminisztratív, hanem politikai-gazdasági jellege volt, ami lehetővé tette, hogy az egyének és a kollektívák figyelemreméltó szocialista kötelezettségeket vállaljanak. Ezek teljesítésével a 6. ötéves tervidőszakban több mint 270 ezer tonna átszámított tüzelőanyagot, 24 ezer tonna fémet és több mint 210 dolgozót takarítanak meg. Egyes üzemegységekben kevesebb emberrel érnek el az eddigieknél nagyobb teljesítményt. A racionalizációs tevékenység ilyen szervezése az FSZM üzemi bizottságai számára hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé. A Kladnói Egyesült Acélművekben nem úgy teszik fel a kérdést, hogy hány százalékra teljesítik a racionalizációs programot, vagy pedig hány akciót valósítottak meg, hanem konkrétan rákérdeznek, hogy „hány embert sikerült eddig megtakarítani az ésszerűsítés segítségével“?

A 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében egyre jobban elmélyülnek a tudomány és a termelés kapcsolatai. A szakszervezetek ilyen irányban társított szocialista kötelezettségvállalásokat vagy pedig szocialista megállapodásokat készítenek elő. Ezeket a legfontosabb kutatási, műszaki és termelési problémák megoldására irányítják. A kitűzött célok megvalósítása során növekszik a komplex racionalizációs brigádok jelentősége, amelyekben az élenjáró munkások szorosan együttműködnek a mérnöki-műszaki és a tudományos dolgozókkal, s nemcsak egy vállalat keretein belül, hanem azon túl, az egyes szervezetek és ágazatok között is. A „CSKP XV. kongresz- szusa tiszteletére például a Cseh Műszaki Főiskola Építőipari Karán 11 szervezet dolgozóiból létesítettek komplex racionalizációs brigádot; ezek között egyaránt szerepelnek kutatóintézetek, termelővállalatok és főiskolák. Ez a komplex racionalizációs brigád vállalta, hogy a tervezett határidőnél korábban teljesít egy rendkívül fontos és műszaki szempontból igen bonyolult feladatot — új építőanyaghoz juttatja a népgazdaságot, éspedig egy gyorsan kötő és rendkívüli szilárdságú cement formájában, s bevezeti az új anyag gazdaságilag előnyös felhasználásának módozatait.

A szakszervezeteknek törődniük kell azzal, hogy a racionalizációs brigádok konkrét feladatok megoldásán dolgozzanak, s tagjaik megfelelő jutalmazásban részesüljenek az érvényes előírások szerint, és az egyes szervezetek között fennálló munkajogi egyezmények alapján.

A termelés minőségének és hatékonyságának fokozásához a feltalálók és az újítók is egyre hatékonyabban hozzájárulnak. Ez főleg azokban a vállalatokban tapasztalható, amelyek céltudatosan tervezik a dolgozók aktivitását a találmányok és az újítások szakaszán. A CKD Blansko vállalatban például az újítók, a feltalálók és a kitüntetett dolgozók konferenciáján a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére értékes kötelezettségvállalást tettek, célul tűzték ki, hogy a 6. ötéves tervidőszakban találmányokkal és újításokkal 27 millió koronát takarítanak meg. Tervbe vették, hogy a kitűzött és megoldott tematikai feladatok, az előterjesztett, a jóváhagyott és a realizált újítási javaslatok és találmányok számát, valamint a megtakarítások tervezett értékét évről évre növelni fogják. Kötelezettségvállalásuk teljesítését „az újítók és feltalálók szocialista számláján“ tartják

L976. I. 4.

1

A Prága-Béchovicei Erősáramú Kutatóintézet dolgozói állami feladatként végzik a vákuumos elektron- sugaras hegesztés kutatását. Ennél az eljárásnál a keletkező hő nem okoz deformálódást, rendkívül keskeny és mély varratok keletkeznek, amelyek tiszták, s nem igénylik a megmunkálást. Ezzel az eljárással olyan fémek is hegeszthetők, amelyeket hagyományos eljárással nem lehetett hegeszteni. Az új eljárás gyakorlati bevezetése több előnyt is jelent a népgazdaság számára. A képen Dr. Stanislav Hájek vákuumos kamrába helyezi a hegesztendő munkadarabot A CSTK felvételei

nyilván. Az újítók és feltalálók programjának szerves részét képezik a pártszervezet, a gazdasági vezetés, az FSZM, a SZISZ és a CSTMT intézkedései, amelyek a tudományos-műszaki tájékoztatás kiszélesítésére, exkurziók szervezésére, kiállítások látogatására, a feladatok teljesítéséhez szükséges szerkesztési, anyagi és termelési kapacitások biztosítására, a műszaki versenyek szervezésére, az ellenőrzésre és az eredmények értékelésére vonatkoznak. A szak- szervezeti szerveknek az a feladatuk, hogy ezt a példát minél gyorsabban kövessék a CSSZSZK valamennyi vállalatában.

A kongresszus előtti versenymozgalom idején az FSZM az újítók és a feltalálók anyaszervezetévé vált, s szervezési alapot nyújtott a társadalmi aktivitás folyamatos és távlati fejlesztéséhez. Az ilyen irányú kezdeményezés úttörői között szerepel a Kelet-szlovákiai Vasmű, ahol az FSZM keretében létrehozták „Az újítók és feltalálók klubját“, amely saját szervezeti szabályzata alapján gazdag tevékenységet fejt ki. A klub tevékenységének anyagi alapját az a pénzösszeg képezi, amelyet a vállalat vezetősége nyújt a szakszervezetnek, éspedig az újításokért és találmányokért kifizetett összeg 10 'százalékát. A klub tevékenységéhez tartozik egy tanácsadó szerv fenntartása, amely ingyenes műszaki és gazdasági szolgáltatásokat nyújt a találmányok, az újítási javaslatok és az ipari minták szerzőinek, s részt vesz a szerzők és a szervezet között felmerülő ellentétek elsimításában. Az újítók és feltalálók klubjának politikai célja az emberek alkotó tevékenységének serkentése, s hozzájárulás a szocialista módon gondolkodó és alkotó ember neveléséhez.

A tudományos-műszaki haladás egyre jobban elősegíti az emberek sokoldalú fejlődését. Ezt a folyamatot az egyes szocialista munkabrigádok is jelentős mértékben támogatják. A náchodi TEPNA vállalatban például a CSKP XV. kongresszusa előtt versenyt indítottak „A szocialista munkabrigádok tizenöt tette a kongresszus tiszteletére“ címmel. Ezek a tettek a teritielési feladatokon kívül a politikainevelési feladatokat, u kulturális és a sporttevékenységet, a brigádtagok közötti szocialista kapcsolatok területét is felölelik. A brigádok e verseny keretében vállalják, hogy újítási javaslatokat terjesztenek elő, racionalizációs intézkedéseket valósítanak meg, s részt vesznek „A szakszervezeti tagok az üzemnek és a köztársaságnak1 jelszó alatt szervezett akciókban, az ingyenes véradásban, bővítik politikai felkészültségüket és szakismereteiket, harcolnak a szocializmustól idegen megnyilvánulások ellen stb.

Az emberi tényező döntő szerepet játszik a tudomány és a technika fejlesztésében, a tudományos és műszaki haladás gyakorlati érvényesítésében. Tudatosítanunk kell azonban azt is, hogy ez nem ösztönös folyamat. A CSKP XIV. kongresszusa óta a párt vezetésével Gustáv Husák elvtárssal az élén, s a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal folytatott testvéri együttműködésben olyan eredményeket értünk; el, amilyenekre nem volt példa. A szakszervezetek minden tőlük telhetőt elkövetnek annak érdekében, íogy szilárdítsák és fejlesszék a pozitív irányzatokat, s hozzájáruljanak az olyan fogyatékosságok fe számolásához, amelyek fékezik a haladást. Nem kétséges, hogy ez sikerülni is fog, ha meggyorsítjuk a tudományos-műszaki haladást az emberekkel és az emberek javára.

A Zbrojovka Vsetín nemzeti vállalat dolgozói már eddig is nagy sikereket értek el a világszínvonalon álló, korszerb textilipari gépek készítésében. Legújabban a Kontis hullámszálas szövőgép gyártását kezdték el, amelyekből már ebben az évben 30 darabot készítenek. A képen faroslav Pisklák és Jan Gerza szerelők a Kontis szövőgépek első példányait készítik