Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-10-17 / 42. szám

sági szó­mos íyel íny­use­ona kell ipü­Ér­ista 10Z­gok lan, nők esz­;pe­rul­va­esz­5ze­téz­mű­tÖZ­aZ l és iC^ő­tat­ítu­ban yor­Fő­nu­a >ek­íde­elő­itén sok, álá­fel­zilk sét, épí­>ab­vízi Ma­ütt­A mezőgazdasági bruttóter­me lés 1980-lg 20 százalékkal növekszik. A hangsúlyt elsősor­ban a talaj és az éghajlati fel­tételek jobb kihasználására, a mezőgazdasági üzemek integrá­ciójára helyezzük. A mezőgaz­dasági termelés fejlődésével párhuzamosan folytatjuk az élelmiszeripari üzemek építé­sét. A kerület 11 járásában össze­véve 74 600 lakás épül. A helyi gazdálkodásban elsősorban azo­kat a szolgáltatásokat fejleszt­jük, amelyek befolyásolják a lakáskultúrát, megkönnyítik a háztartási munkákat, és hozzá­járulnak a lakosság életfelté­teleinek javításához. Az oktatásügyben a marxiz­mus—leninizmus szellemében történő nevelésen belül súlyt helyezünk a tudományos vi­lágnézeti nevelés, a szocialis­ta hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus szellemében való nevelés elmélyítésére. A három-ötéves gyermekek 70 százalékát helyezzük el óvo­dákban, ami azt jelenti, hogy az üzemeknek, vállalatoknak és efsz-eknek nagyobb segítséget kell nyújtaniuk a gyermekin­tézmények építésében. Külön figyelmet érdemel a munkás­utánpótlás nevelése. Bővítjük a szak tanintézetek hálózatát, új szakközépiskolákat nyitunk, és növeljük az érettségivel végző­dő négyéves szaktanintézetek számát. A választási programok fi­gyelmének központjában állnak a politikai, ideológiai és kul­turális nevelőmunka feladatai. Egyúttal teret biztosítanak a szocialista demokrácia elmé­lyítéséhez, ahhoz, hogy az em­berek aktívan részt vegyenek az állam irányításában és igazgatásában. A megbeszélt időnél korábban érkez­tem, így mielőtt benyitottam az elnök irodájába, körülnéztem a szövetkezet háza táján. Pontosabban a központi telepen, illetve ennek is csak egy részén, hiszen a Zemianská Olőa (Nemesócsa) központtal tevékenykedő Csehszlovák Néphadsereg Egységes Föld­művesszövetkezet közel 4000 hektár me­zőgazdasági földterületen gazdálkodik, és ehhez arányos telepeinek száma, il­letve azok nagysága is. Megtekintésük­höz nem fél órára, hanem napokra van szükség. Persze a rövid félórai szemlélődés is tanulságos volt, a látottak már sokat elárultak. A telepen az egyes épületeket betonutak kötik össze, az épületek kö­zötti részeket pedig fákkal, díszbokrok­kal és rózsaágyásokkal tarkított füves területek töltik ki. A telep egyik helyén egy épület. vasváza látható. — Az új központi műhelyünk lesz — mondta Csémt József elnök, amikor be­A SZAKOSODÁS ÚTJÁN HASZNOSÍTJÁK a társulat adta lehetőségeket szélgetésünk kezdetén felidéztem a lá­tottakat. — Januártól a volt töfti (tanyi), lipovéi és okánikovói szövetkezeteinél közösen gazdálkodunk. Következetesen a szakágazati irányítást vezettük be, és a géppark összevonása ennek szerves ré­sze. Mint kifejtette, ez csak egy töredéke az összpontosítást követő szakosításnak. Pl. párhuzamosan táblásítják a határt. Az idén még 32 helyen volt búzájuk, most ősszel megközelítően azonos búza­területet 8 helyre osztottak szét. Tavasz- szal nagyobb táblákba ültetik a szemes kukoricát és fokozatosan a többi növényt is. — Szakosítjuk állattenyésztésünket is. Jövőre megkezdjük az ezres tehénistálló építését, a felszabaduló telepeket pedig specializált farmokká építjük át — hang­súlyozta az elnök. A fás, rózsaágyásos, füves területek is szóba kerültek. — Életünk harmadát munkában, tehát itt éljük le. Törvényszerű, hogy igyek­szünk a lehető legszebbé, legkellemeseb­bé tenni munkakörnyezetünket, hiszen ez alapvető követelmény, amit tagjaink jogosan elvárnak tőlünk. A falun átjövet, megcsodáltam a hnb új épületét, amely a szövetkezet építő­csoportjának munkáját dicséri. A sport­pályánál többen dolgoztak, a kerítést készítették. A szövetkezet is hozzájárul korszerűsítéséhez, akárcsak az üzletháló­zat bővítéséhez, és egy régi épület át­alakításával hajlékot adott a helyi cipő­üzemnek, ahol 400 nő számára nyílt munkaalkalom. A jövőben még nagyobb figyelmet kí­ván az ilyen jellegű támogatás, hiszen most már négy falu mondja magáénak a szövetkezetei. — Létrehozunk egy centrális pártbi­zottságot, amely közelebb hozza egymás­hoz az egyes falvakban működő párt- alapszervezeteket, és szoros kapcsolatot teremt a szövetkezet, valamint az egyes helyi nemzeti bizottságok között. Ter­mészetes, hogy mind a négy faluban tá­mogatni fogjuk a választási program teljesítését. A legnagyobb létesítmény a négy falu Mámára épülő egészségügyi központ, aminek építésében hathatósan részt veszünk. A jövőből visszatértünk a jelenbe és a közelmúltba. A nemesócsai szövetkezet árutermelése 1971—1975 között 129 szá­zalékkal lett nagyobb, a tiszta jövedelem pedig ezen Idő alatt csaknem megkét­szereződött. Gabonahozamaink, fejési át­lagunk, akárcsak további eredményeink, járási és kerületi viszonylatban is ki- emelkedőek. — Az volt a célunk, hogy a fejlődés a társulást követően is töretlen legyen. Még a társulás előtt többször találkoz­tunk, több feladatot a négy szövetkezet kooperációban teljesített. Elmondhatom: célunk teljesülni látszik, hiszen eddigi eredményeink biztatóak, és például ser­téshúsból előreláthatólag 11 vagonnal adunk el többet, mint tavaly együttvéve a négy volt szövetkezet. — Nagyobb létszámú tagság, nagyobb terület, megnövekedelt feladatok. Mind­ez bizonyára több gondot is Jelent. — Itt is érvényes „kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond“ — mond­ta félig tréfásan, majd komolyabbra for­dítva a szót, folytatta: — Ha az ember mögött ott áll a cselekedni, dolgozni kész tagság, akkor a megnövekedett gondok sem tűnnek oly nagyoknak. 1959- ben itt kezdtem pályafutásomat mint agronómus, és tíz év múlva lettem a szövetkezet elnöke. Elmondhatom, min­denkor segítőkész emberekre támaszkod­hattam, és így van ez jelenleg is. Ez ad erőt munkámhoz. — E szavakban már minden bizony­nyal a Nemzetek Kamaráfa képviselőjé­nek vallomása is benne van. — Nem tagadom, így igaz. Választóim már rövid képviselői ténykedésem alatt is pozitív hatással voltak rám. Ügy ta­pasztaltam, igényesek az emberek, ami érthető, és mai életünk törvényszerű ve­lejárója. IJELI MŰSZAKBAN . számú desztillációs részlegének központjában, a i vagyunk. A falakat három oldalról a termelés ízolő sémák, kapcsolók, villogó kis égők bonyo- álózata borítja. !iskyval a terem közepén álló asztalnál beszélge- on telefon, grafikonok, számoszlopokat tartalmazó ben kérdéseimre válaszol, szemmel tartja a mű- Jkipillant a nagy üvegfalon a villanyfényben titok­gőzölgő cső- és tartályerdőre. Órámra pillantok: e a televízió-híradónak. nbség az éjjeli és a nappali műszak között? nincs olyan nagy különbség. Már megszoktam az :at. Tizenhat éve dolgozom a fővárosban, itt is la- t a galántai járásból, Jelkáról {Jókáról) szárma­lvtárs beosztása: műszakvezető. A Győzelmes Feb- ! munkabrigád alapító tagja. ^ munkáját irányítom. Hét dolgozóra lenne szükség , de hát kevés a munkaerő. Ezért is tartunk tizen- ikot. Fáradtság? Álmosság? Nem, azért ilyesmire irmilyen kényelmesnek látszik is ez a munkahely, lkészítem a grafikonokat, s kint is ellenőrizni kell :sak a kis Irodahelyiségben lehet. Ott telepedtünk ’.áöek részlegvezetővel. Elmondja, hogy részlegük lajat dolgoz fel 24 óra alatt. Főleg aszfaltot, köny- benzint, petróleumot, naftát, mazutot és propán- Jk. A mennyiségre jellemző, hogy például aszfalt­tonnát készítenek naponta. Slezáőek elvtárs gond- elési részleg van bízva. Ezenkívül Milan Fekete gád második sikeres újítója. Reggel negyed hatkor írói, de gyakran benéz éjszaka is, ha valamilyen rülnek fel a termelésben. ikaerőhiány oka? — ismétli meg kérdésemet. — negválaszolnl, gondolom nemcsak a Slovnaftban részlegünkön például 13—20 korona között mozog- ík. Nem könnyű ez a munka, nagy a felelősség, :akok is hosszúak. Azt nem lehet mondani, hogy 3k a dolgozók. 'c, a részleg technológusa a pártalapszervezet veze- igja. A Slovnaftban 1957-től dolgozik, két éve ke- íunkahelyére. azetünk legfontosabb és állandó feladatának tart- nevelését és a termelési problémák megvitatását, c annyit, hogy jól állunk e téren. Igazolja ezt az ragból tízen tagjelöltek. Munkánk és az ellenőrzés érdekében mindenki kapót egy személyi kártyát, stjiik feladatait és teljesítésüket. Február munkabrigád 1970-ben alakult, s azóta az őzé küzdötte föl magát. Jelentős eredménynek szá- vállalati szinten összesen 161 kollektíva kapcso- izgalomba. A brigádnak'jelenleg 31 tagja van, két a bronz fokozatot, s már beneveztek az ezüst ó versenybe. Amint naplójukban is írták, legfőbb kongresszusi határozatokból a Slovnaftra háruló sítéséhez ők is hozzájáruljanak. A brigád tagjai ilat új ötéves tervét. Tudják, hogy a termelés 36,4 elése minden dolgozótól fokozott helytállást, kez- ivetel. Juhász Róbert László Irma Hagony Gyula PÁLYAKEZDŐK Napjainkban, a tudomány és a technika rohamos fejlődésének korá­ban, a tanítókkal szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak és összetettebbek. Képes-e a ma pedagógusa ezeknek eleget tenni, és képes lesz-e erre holnap, a következő években, évtizedekben? Milyen a szem­léletük azoknak, akik az ezredforduló nemzedékét tanítják majd? Á Sládkoviőovői (Diószegi] Alap­iskolában a folyosók néptelenek, már folyik a tanítás. Juhász Róbert a kilencedik osztályban oroszórát tart. A fiatal pedagógus olyan ma­gabiztosan foglalkozik a gyerekek­kel, mintha már évek óta tanítana, pedig csak az idén fejezte be tanul­mányait. — Magyar—német szakosként vé- - geztem a Nyitrai Pedagógiai Fakul­táson. Mostani munkahelyemmel elé­gedett vagyok, annál inkább, mert nem voltak nagy álmaim, csupán az volt a kívánságom, hogy olyan is­kolába kerüljek, ahol németet tanít­hatok. S ez itt megadatott. A sza­komon kívül orosz nyelvet, állam- polgári ismereteket és testnevelést is tanítók, az egyik kilencedikben pedig osztályfőnök vagyok. — Milyen felkészültséggel bocsá­tották Útnak a végzősöket, nyertek-e elegendő szakmai és módszertani is­meretet? — Tanulmányaink során kellő tárgyi tudást szereztünk, az iskola elméletileg alaposan előkészített bennünket, de módszertanilag, gya­korlatilag kevésbé; úgy érzem, fel­készítésünkben hiányos volt az el­mélet és a gyakorlat sokat emlege­tett egysége. Persze itt olyan fel­adatokkal is meg kell birkóznunk, melyekre a főiskolán aligha készül­hettünk fel. Oklevelén még alig száradt meg a tinta, hisz csak pár hete tanít, de máris azon gondolkodik, hogyan pezsdíthetné fel az iskola kulturális életét. Fejében már körvonalazódtak az elképzelések: azt tervezi,, hogy a gyerekekkel színre viszi a Pál utcai fiúkat. * * * László Irmával a Jahodnái (Eper-* jesi) Alapiskolában találkoztam. — Főiskolai éveim alatt nem gon­doltam arra, hogy nehézségeim is lesznek — mondja az orosz—német szakos tanítónő. — Naponta Ekecs- ről utazom ide, s mindaddig kényte­len vagyok vállalni az ingázást, míg nem kapok albérletet, vagy nem jutok közelebb az otthonomhoz. A főiskola szakmai és módszertani is­mereteket is nyújt, de arra nem ké­szíti fel a fiatal pedagógust, hogy mikor kikerül tanítani, mi várja... Még szerencse, hogy iskolánkban jó a légkör, kollégáim megértőek és készségesen segítenek. — Hogyan képzeli el az életét ez­után? — Vidéken elvárják a pedagógus­tól a segítséget, különösen, ha párt­tag, mint én. Az emberek itt is igénylik a kultúrát, a tanítók tá­mogatását. Véleményem szerint lel-« kesedéssel, kitartó munkával, a fa­lun is fellendíthető a kulturális élet. Sajnos, az utazás egyelőre elrabol­ja a szabad időmet, de ha majd nem kell naponta a buszra futnom — orosz szakos lévén —, a CSSZBSZ helyi szervezetében szeretnék dol­gozni. Az iskolában csak nyelveket tanít: szlovákot, oroszt és i émetet. A szín­vonallal — mfni mondja — elége­dett. A tanulók többsége jól twszcl szlovákul, jobban, mint feltételezta • t » Tomááikovo — Tallós. Aránylag nagy alapiskola, 333 tanulóval, pár­huzamos osztályokkal. — Olyan állás kellett, ahol lakást tudtak adni — mondja Hagony Gyu­la. — Itt volt, ide jöttem a felesé­gemmel, két évvel ezelőtt. A főis­kolán matematika és kémia szakot tanultam, de itt nincs rá lehetőség, hogy csak a szakomat tanítsam. A tantestületben sok a kémia szakos, ezért kedvenc tantárgyamat egyál­talán nem taníthatom. Matematikát, testnevelést és állampolgári ismére teket oktatok. Majd így folytatja: — Kissé szo­rongva jöttem ide, aggályaim voltak, sikertjl-e gyökeret eresztenem. Fel- készültségemhez mért munkát, gon doskodást és jő közösséget talá'aro itt. Párttag lévén, lektorként is műkö­dik, előadásokat tart az iskolában folyó pártoktatás hallgatói számárm Rajvezetőként pedig a pionírszerve­zet munkáját segíti. Ezenkívül atlé­tikai kört is vezet az iskolában. Aztán az iskolán kívüli tevékeny­ségére terelődik a szó. A fiatal pe­dagógus elmondja, hogy feleségével és néhány fiatal kollégájával együtt bekapcsolódott a falu kulturális és sportéletébe. Ö edzőként foglalko­zik a helybeli fiatalokkal, és úgy érzi, hogy a labdarúgócsapatban si­került megjavítania a fegyelmet, s * a sport révén sok emberrel kapcso­latba is került. * * * Hárman az új diplomások, a pá­lyakezdő pedagógusok közül. S hog,l megtalálták-e helyüket az életben, találtak-e a vágyuknak, ambíciójuk­nak megfelelő állást? Többsé0ük kedvező körülmények között fordí­tott sorsán: főiskolásból a jövőjének bizakodva elébe néző szakemberré válhatott, s megfelelően értékesíthe­ti az iskolai évek során szerzett tudását. Az oldal anyagát összeállították: BALOGH P. IMRE, EGRI FERENC, MALINAK ISTVÁN, TÖLGYESSY MÁRIA. A hab új épülete a szövetkezni épíKe; <>;jortjánaf< munkáját dicséri. Egri Ferenc felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom