Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-11 / 28. szám

Igényes és nehéz feladat L’ubomír Berky büszke az apjára Azoknak az állampolgároknak a nevelése, akik különféle okoknál fogva nem tudták megszerezni az alapvető képzettséget, nem tudnak vagy csak részben tudnak olvasni, írni vagy számolni, igényes követelményeket támaszt a csehszlovák néphadsereg parancsnokaival és nevelőivel szemben. Két hónappal ezelőtt kezdődött meg az ilyen katonák nevelő tanfolyama. A legtöbbjük cigány. Nemrég találkoztam a tanfolyamot vezető parancs­nokokkal, nevelőkkel és azokkal is, akiket taníta­nak. — Nagyon nehéz feladat a magasabb képesítés megszerzése Iránti igényt elfogadtatni azokkal, akik megszokták az alkalmi fizikai munkát. Többnyire azzal érvelnek, hogy nekik nem kell tanulniuk, elég, ha dolgozhatnak... — mondotta fán Kalivoda tize­des, a Komensk? Pedagógiai Intézet szakassziszten se, az egyik tanfolyam vezetője. — Számos tisztségviselővel beszélgettünk az ez­zel kapcsolatos nehézségekről; elmondták a véle ményüket, de sajnos, egyikük sem tudott semmi konkrétumot mondani a munka javításával kapcso­latban — jegyezte meg Stanislav Miehaleeh szakasz­vezető, aki ugyancsak részt vesz ebben a nevelő munkában. A mindennapos oktatás és a kiképzés harmonikus egységet alkot. Az iskolapadokban egyenruhás fia talemberek ülnek. Olyan fiatalemberek, akik valahol a társadalom perifériáján nőttek fel. Fiatalemberek, akik elfogadták a vándorcigányok nyomorúságos életmódját, primitív szokásait, közülük sokuknak nincs otthona, nem tudják, mi a szocialista életmód. A szlovákórán átvették a mássalhangzókat, mon­datokat írtak a füzetükbe, és olvastak az alapiskola második évfolyamának tankönyvéből. Lubomir Berky katona büszke az apjára, aki sza­kaszvezető volt. Katonai szolgálatának megkezdése előtt a luceneci (losonci) Slovan-szálló építésénél dolgozott. Amikor megkezdte tényleges katonai szol­gálatát, apja a lelkére kötötte, hogy tanuljon, és becsülettel törekedjen állampolgári kötelességének teljesítésére. Gyermekkorában csak néhanapján járt iskolába. Neki, sőt az Ábelovái (luCeneci járás) Efsz-nek is jobban megfelelt, ha teheneket legelte­tett. Csak most kezdi tudatosítani, hogy a jobb tár­sadalmi érvényesülést a magasabb képesítés meg­szerzése biztosítja. Mint mondja: szeretne szakképe­sítést szerezni, amelyet eddig azért neta szerezhe­tett meg, mert az alapiskolát sem fejezte be. Bartolomej Pota katona tanulmányait az alapiskola második évfolyamában fejezte be. Egyike a tanfo­lyam nős résztvevőinek (37 százalékuk nős, további 32 százalékuk élettárssal él). Kőműves akart lenni, de a tudása kevés volt ahhoz, hogy ezt a szakmát kitanulja. Karol CibuTa katona egy állami gazdaság kerté szetében dolgozott. Dicséri az itteni kollektívát, ő is szeretne valamit elérni. Tudatosítja, hogy min den kezdet nehéz. Néha nincs elég akaratereje n tanulással szembeni ellenszenve leküzdésére. Az osztály különös benyomást kelt. Felnőtt embe rek, családapák az ábécét tanulják, nagy kínlódással olvasnak végig néhány összefüggő mondatot. Zavar­ban vannak, mert a táblánál állva nem jut eszükbe, hogy helyesen ipszilont vagy i-t kell-e írni.^A kikép­zés során katonákká váltak. Tudják, mi az alapállás, a jelentéstétel, a menetelés, a csoportos éneklés, sőt zenei szakkört is alakítottak. — Elégedettek vagyunk az utóbbi időszakban elért eredményekkel — mondja a parancsnok. — A ka­tonai fogadalomtételre mintegy 300 szülő, feleség, menyasszony és jóbarát érkezett. A szülők pozitív hatása várakozáson felüli volt. Egyszer sem fordult elő, hogy valaki későn tért volna vissza a kimenő­ről. A katonakollektívák is kezdenek kialakulni. A fiúkat differenciáltan soroltuk az egységekbe. Az egyes egységeken belül is differenciált munkát kell végezniük. Nagy figyelmet szentelünk az ok­tatási módszereknek. Hiányoznak azonban / a szem­léltetőeszközök, a filmek, amelyek különösen a fi­zika, a kémia, a földrajz és a történelem oktatásá­hoz kellenének. Ezekből ugyanis a tanulók többet megjegyeznének, mint a magyarázatból. Ezek csak az első tapasztalatok. A tanítókat és az alakulat minden tagját arra neveljük, hogy ez a tanfolyam szocialista hazánk teljes jogú építőit és védőit készíti fel az életre. Nagyon örülnénk, ha diplomás cigány oktatók és szakemberek jönnének közénk, mert ők ismerik a legjobban a cigányság történetét, észjárását, nyelvét és problémáit. Nagy segítséget tudnának nyújtani, főleg azoknak a kez­deti nehézségeknek a leküzdésében, amelyek a di­daktikai tapasztalatok hiányából származnak. Keresik és felhasználják a nevelés bevált formáit. A legjobb katonák nevét emléktáblára írják fel. A katonai és a tanulmányi feladatok teljesítéséről szóló jelentést elküldik a katonák munkahelyére, lakóhelyére és a szüleinek. A parancsnoki és a pedagógiai karnak a tanítás, a kiképzés és a nevelés folyamatában tekintetbe kell vennie e katonák erkölcsi és pszichológiai sa­játságait. A pártszervezet a CSKP KB 1958 áprilisi határozata alapján, amely a cigány lakosság körében végzendő nevelő és szervező munka fő politikai elveit tar­talmazza, keresi az együttműködést az illetékes szlovákiai állami szervekkel. Törődnek azzal is, hogy a jövőben megfelelő mennyiségben kapjanak szemléltetőeszközöket, filmeket, diafilmeket. Előadás- sorozatot terveznek az egészségügyi felvilágosításról, a helyes viselkedés normáiról, a szerelemről, a há­zasságról, a szülői kötelességekről és más témákról. — Becsülettel teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket a párt tűzött ki számunkra — mondja be­fejezésül a politikai dolgozó. — Tudatában vagyunk, hogy ez nem könnyű feladat, de keressük a meg­valósítás optimális útját. Az oktatóknak több eset­ben követendő példaként Makarenko szovjet peda­gógus munkaformáit és módszereit hozzuk fel. Hi­szem, hogy a kétéves tanfolyam befejeztével annak résztvevői szocialista hazánk jól felkészült építői és védelmezői lesznek. MIROSLAV NEDOMA alezredes (Ivan Darula felvétele) Zdenka Zemanöíková üzletvezető (Kovács Elvira felvétele) A városi ember hamarabb megbarát­kozik az újdonságokkal, mint a falu társadalma. így volt ez a félkész éte­lekkel is. A legtöbb városi háztartás már nélkülözni sem tudta, amikor vi­déken még elfekvő árunak számított az élelmiszerboltokban az a csekély készlet is, amelyet a üzletvezetők megkockáztattak. Persze mindennek megvan a maga logikus magyarázata, s hogy a városi ember számára a fő­zéshez szükséges nyersanyag beszer­zése kicsit körülményesebb, mint fa­lun, ahol szinte minden házhoz tarto­zik egy kis veteményeskert, amely ■ legszükségesebbet megtenni, s barom­fi Is akad az udvaron. MILYEN A VÁLASZTÉK? Nagy a kereslet a félkész ételek és a konzervek iránt % Több idő marad pihenésre, szórakozásra Az utóbbi évek erőteljes iparosító* sa azonban lényeges változásokat ho­zott a falu életében is. A falu urbanizá- lódásának jelei az étrend változásá­ban is megmutatkoznak. A háziasszo­nyok voltak az elsők, akik felismer­ték a félkész ételek idő- és munka- megtakarító szerepét, s innen már csak egy lépés volt odáig, hogy a férfiak is elfogadják. A kész- és félkész ételek tehát meghódították a falut, a kérdés most már igy vetődik fel: van-e elég fél­kész áru és ha van, milyen a válasz­téka falun? Hogy erre a kérdésre választ kap­junk, egy olyan Garam menti kisköz­ségbe látogattunk el, amely aránylag távol esik várostól és központnak számító nagyközségtől egyaránt. Jur nad Hronom (Garamgyörgy) mintegy ezer lelket számláló község a Garam bal partján. Szép fekvését, jó levegőjét a folyó és a falu között húzódó ligetek teszik egyedülállóvá. Ha természeti szépségekben gazdag is a falu, nehéz lenne ugyanezt elmon­dani üzlethálózatáról. A tejet, kenye­ret, péksüteményt ugyan külön bolt­ban árusítják, de a többi élelmiszer olyan üzletben található, ahol az élelmiszer porcelán-, papír-, vas- és műanyagáruval, játékokkal és másfé­le ipari áruval osztozik a meglehe­tősen szűk helyen. Az viszont már a szervezést és az üzlet dolgozóinak öt­letességét dicséri, hogy sikerült a sokféle árut úgy csoportosítani, hogy jól áttekinthető legyen. Az élelmi­szernek pedig fenntartották a helyin ség nagyobbik felét, és bevezették az önkiszolgáló vásárlást, hogy a vevők kedvükre válogathassanak. Az is meglepetésünkre szolgált, hogy a vártnál jóval nagyobb válasz­tékot találtunk az élelmiszereknek abból a fajtájából, amely felmérésünk tárgyát képezte. Sőt, ha csak a leve­sek választékát vesszük, az olyan bő­séges, hogy egy központi élelmiszer- üzletnek is becsületére válhatna. — Igen, pillanatnyilag tizenkétféle levesünk van — mondja az üzlet fia­tal vezetője, Zdenka Zemanéíková — de ez még korántsem a teljes válasz­ték. Akkor kellene megnézniük, ami­kor friss árut kapunk. — Melyek a legkedveltebbek a há­ziasszonyok körében? — Főként az alufóliában csomagolt leveskoncentrátumok, mert jóízűek, olcsók és kiadósak: a rizsleves, a há­zi marhahús- és tyúkleves, valamint a sumaval burgonyaleves és a gomba­leves. Valamivel kevesebb fogy a konzervált levesekből, ezek ugyanis csak 1—2 személyes adagok, az áruk pedig gyakran a kétszerese a félkész leveseknek. Ezek közül leginkább a savanyú bablevest, a káposzta- és a májgombóclevest vásárolják. — Mélyhűtött ételeket is árusíta­nak? — Igen, most azonban csak bor­sónk és fagyasztott vegyes zöldsé­günk van. Hűtött ételekből is friss árut várunk, többek között húsneműt, zöldbabot. — Milyen az érdeklődés a tésztafé­lék, sütemények alapanyagai iránt? — Nagyon dicsérik a palacsinta­tésztát: ízletes, nem szakad és az ára is megfelelő. A mézeskalácspor is ki­váló. Burgonyakását, sajnos, eddig még nem kaptunk, pedig biztosan örülnének neki vásárlóink. — A konzervált húsételek közül melyik a legnépszerűbb? — Nehéz lenne megmondani — mosolyog az üzletvezető. — Most há­rom-négyféle húsételünk is van, de gyakran hiánycikk, mert nem győ­zünk annyit rendelni belőle, amennyi elfogyna. Persze itt is a kiadós és íz­letes ételek kerülnek előtérbe, mint a töltött paprika, töltött káposzta, a magyar gulyás és a szegedi gulyás, meg a morva kolbász. Télen nagy ke­letje van a lecsőkonzerveknek, a kon­zervált zöldségek közül pedig a zöld­babnak és borsónak. Egyre nagyobb az érdeklődés a saját levükben kon­zervált sertés- és marhahúsok, vala­mint a tejfölös húsok iránt. Bizony, jól jönne már egy tágasabb' élelmiszerüzlet a falunak. Vásárlók és elárusítók dolgát egyaránt meg­könnyítené. Amíg azonban erre nem kerül sor — a garamgyörgyi példa bizonyltja —, a leleményesség és a jó szervezés győz a mostohább körülmé­nyek felett. A félkész ételek margójára pedig még annyit, hogy egyre gyorsuló élet­ritmusunk, a változó és javuló-életkö­rülmények városon és falun egyaránt kínálják annak a lehetőségét, hogy a háziasszonyok kevesebb időt töltse­nek a tűzhely mellett, viszont annál többet szentelhessenek a pihenésnek, a hiűvelődésnek és a szórakozásnak. Ennek pedig alapvető feltétele a jó minőségű kész- és félkész ételek bő­séges választéka. Legalább olyan bő­séges választéka, amilyennel Garam- györgyön találkoztunk. — mk—

Next

/
Oldalképek
Tartalom