Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-11 / 28. szám

Igényes és nehéz feladat

L’ubomír Berky büszke az apjára

Azoknak az állampolgároknak a nevelése, akik különféle okoknál fogva nem tudták megszerezni az alapvető képzettséget, nem tudnak vagy csak részben tudnak olvasni, írni vagy számolni, igényes követelményeket támaszt a csehszlovák néphadsereg parancsnokaival és nevelőivel szemben.

Két hónappal ezelőtt kezdődött meg az ilyen katonák nevelő tanfolyama. A legtöbbjük cigány. Nemrég találkoztam a tanfolyamot vezető parancsnokokkal, nevelőkkel és azokkal is, akiket tanítanak.

— Nagyon nehéz feladat a magasabb képesítés megszerzése Iránti igényt elfogadtatni azokkal, akik megszokták az alkalmi fizikai munkát. Többnyire azzal érvelnek, hogy nekik nem kell tanulniuk, elég, ha dolgozhatnak... — mondotta fán Kalivoda tizedes, a Komensk? Pedagógiai Intézet szakassziszten se, az egyik tanfolyam vezetője.

— Számos tisztségviselővel beszélgettünk az ezzel kapcsolatos nehézségekről; elmondták a véle ményüket, de sajnos, egyikük sem tudott semmi konkrétumot mondani a munka javításával kapcsolatban — jegyezte meg Stanislav Miehaleeh szakaszvezető, aki ugyancsak részt vesz ebben a nevelő munkában.

A mindennapos oktatás és a kiképzés harmonikus egységet alkot. Az iskolapadokban egyenruhás fia talemberek ülnek. Olyan fiatalemberek, akik valahol a társadalom perifériáján nőttek fel. Fiatalemberek, akik elfogadták a vándorcigányok nyomorúságos életmódját, primitív szokásait, közülük sokuknak nincs otthona, nem tudják, mi a szocialista életmód.

A szlovákórán átvették a mássalhangzókat, mondatokat írtak a füzetükbe, és olvastak az alapiskola második évfolyamának tankönyvéből.

Lubomir Berky katona büszke az apjára, aki szakaszvezető volt. Katonai szolgálatának megkezdése előtt a luceneci (losonci) Slovan-szálló építésénél dolgozott. Amikor megkezdte tényleges katonai szolgálatát, apja a lelkére kötötte, hogy tanuljon, és becsülettel törekedjen állampolgári kötelességének teljesítésére. Gyermekkorában csak néhanapján járt iskolába. Neki, sőt az Ábelovái (luCeneci járás) Efsz-nek is jobban megfelelt, ha teheneket legeltetett. Csak most kezdi tudatosítani, hogy a jobb társadalmi érvényesülést a magasabb képesítés megszerzése biztosítja. Mint mondja: szeretne szakképesítést szerezni, amelyet eddig azért neta szerezhetett meg, mert az alapiskolát sem fejezte be.

Bartolomej Pota katona tanulmányait az alapiskola második évfolyamában fejezte be. Egyike a tanfolyam nős résztvevőinek (37 százalékuk nős, további 32 százalékuk élettárssal él). Kőműves akart lenni, de a tudása kevés volt ahhoz, hogy ezt a szakmát kitanulja.

Karol CibuTa katona egy állami gazdaság kerté szetében dolgozott. Dicséri az itteni kollektívát, ő is szeretne valamit elérni. Tudatosítja, hogy min den kezdet nehéz. Néha nincs elég akaratereje n tanulással szembeni ellenszenve leküzdésére.

Az osztály különös benyomást kelt. Felnőtt embe rek, családapák az ábécét tanulják, nagy kínlódással olvasnak végig néhány összefüggő mondatot. Zavarban vannak, mert a táblánál állva nem jut eszükbe, hogy helyesen ipszilont vagy i-t kell-e írni.^A kiképzés során katonákká váltak. Tudják, mi az alapállás, a jelentéstétel, a menetelés, a csoportos éneklés, sőt zenei szakkört is alakítottak.

— Elégedettek vagyunk az utóbbi időszakban elért eredményekkel — mondja a parancsnok. — A katonai fogadalomtételre mintegy 300 szülő, feleség, menyasszony és jóbarát érkezett. A szülők pozitív hatása várakozáson felüli volt. Egyszer sem fordult elő, hogy valaki későn tért volna vissza a kimenőről. A katonakollektívák is kezdenek kialakulni.

A fiúkat differenciáltan soroltuk az egységekbe. Az egyes egységeken belül is differenciált munkát kell végezniük. Nagy figyelmet szentelünk az oktatási módszereknek. Hiányoznak azonban / a szemléltetőeszközök, a filmek, amelyek különösen a fizika, a kémia, a földrajz és a történelem oktatásához kellenének. Ezekből ugyanis a tanulók többet megjegyeznének, mint a magyarázatból.

Ezek csak az első tapasztalatok. A tanítókat és az alakulat minden tagját arra neveljük, hogy ez a tanfolyam szocialista hazánk teljes jogú építőit és védőit készíti fel az életre. Nagyon örülnénk, ha diplomás cigány oktatók és szakemberek jönnének közénk, mert ők ismerik a legjobban a cigányság történetét, észjárását, nyelvét és problémáit. Nagy segítséget tudnának nyújtani, főleg azoknak a kezdeti nehézségeknek a leküzdésében, amelyek a didaktikai tapasztalatok hiányából származnak.

Keresik és felhasználják a nevelés bevált formáit. A legjobb katonák nevét emléktáblára írják fel. A katonai és a tanulmányi feladatok teljesítéséről szóló jelentést elküldik a katonák munkahelyére, lakóhelyére és a szüleinek.

A parancsnoki és a pedagógiai karnak a tanítás, a kiképzés és a nevelés folyamatában tekintetbe kell vennie e katonák erkölcsi és pszichológiai sajátságait.

A pártszervezet a CSKP KB 1958 áprilisi határozata alapján, amely a cigány lakosság körében végzendő nevelő és szervező munka fő politikai elveit tartalmazza, keresi az együttműködést az illetékes szlovákiai állami szervekkel. Törődnek azzal is, hogy a jövőben megfelelő mennyiségben kapjanak szemléltetőeszközöket, filmeket, diafilmeket. Előadás- sorozatot terveznek az egészségügyi felvilágosításról, a helyes viselkedés normáiról, a szerelemről, a házasságról, a szülői kötelességekről és más témákról.

— Becsülettel teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket a párt tűzött ki számunkra — mondja befejezésül a politikai dolgozó. — Tudatában vagyunk, hogy ez nem könnyű feladat, de keressük a megvalósítás optimális útját. Az oktatóknak több esetben követendő példaként Makarenko szovjet pedagógus munkaformáit és módszereit hozzuk fel. Hiszem, hogy a kétéves tanfolyam befejeztével annak résztvevői szocialista hazánk jól felkészült építői és védelmezői lesznek. MIROSLAV NEDOMA alezredes

(Ivan Darula felvétele)

Zdenka Zemanöíková üzletvezető

(Kovács Elvira felvétele)

A városi ember hamarabb megbarátkozik az újdonságokkal, mint a falu társadalma. így volt ez a félkész ételekkel is. A legtöbb városi háztartás már nélkülözni sem tudta, amikor vidéken még elfekvő árunak számított az élelmiszerboltokban az a csekély készlet is, amelyet a üzletvezetők megkockáztattak. Persze mindennek megvan a maga logikus magyarázata, s hogy a városi ember számára a főzéshez szükséges nyersanyag beszerzése kicsit körülményesebb, mint falun, ahol szinte minden házhoz tartozik egy kis veteményeskert, amely ■ legszükségesebbet megtenni, s baromfi Is akad az udvaron.

MILYEN A VÁLASZTÉK?

Nagy a kereslet a félkész ételek és a konzervek iránt % Több idő marad pihenésre, szórakozásra

Az utóbbi évek erőteljes iparosító* sa azonban lényeges változásokat hozott a falu életében is. A falu urbanizá- lódásának jelei az étrend változásában is megmutatkoznak. A háziasszonyok voltak az elsők, akik felismerték a félkész ételek idő- és munka- megtakarító szerepét, s innen már csak egy lépés volt odáig, hogy a férfiak is elfogadják.

A kész- és félkész ételek tehát meghódították a falut, a kérdés most már igy vetődik fel: van-e elég félkész áru és ha van, milyen a választéka falun?

Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, egy olyan Garam menti kisközségbe látogattunk el, amely aránylag távol esik várostól és központnak számító nagyközségtől egyaránt.

Jur nad Hronom (Garamgyörgy) mintegy ezer lelket számláló község a Garam bal partján. Szép fekvését, jó levegőjét a folyó és a falu között húzódó ligetek teszik egyedülállóvá. Ha természeti szépségekben gazdag is a falu, nehéz lenne ugyanezt elmondani üzlethálózatáról. A tejet, kenyeret, péksüteményt ugyan külön boltban árusítják, de a többi élelmiszer olyan üzletben található, ahol az élelmiszer porcelán-, papír-, vas- és műanyagáruval, játékokkal és másféle ipari áruval osztozik a meglehetősen szűk helyen. Az viszont már a szervezést és az üzlet dolgozóinak ötletességét dicséri, hogy sikerült a sokféle árut úgy csoportosítani, hogy jól áttekinthető legyen. Az élelmiszernek pedig fenntartották a helyin ség nagyobbik felét, és bevezették az

önkiszolgáló vásárlást, hogy a vevők kedvükre válogathassanak.

Az is meglepetésünkre szolgált, hogy a vártnál jóval nagyobb választékot találtunk az élelmiszereknek abból a fajtájából, amely felmérésünk tárgyát képezte. Sőt, ha csak a levesek választékát vesszük, az olyan bőséges, hogy egy központi élelmiszer- üzletnek is becsületére válhatna.

— Igen, pillanatnyilag tizenkétféle levesünk van — mondja az üzlet fiatal vezetője, Zdenka Zemanéíková — de ez még korántsem a teljes választék. Akkor kellene megnézniük, amikor friss árut kapunk.

— Melyek a legkedveltebbek a háziasszonyok körében?

— Főként az alufóliában csomagolt leveskoncentrátumok, mert jóízűek, olcsók és kiadósak: a rizsleves, a házi marhahús- és tyúkleves, valamint a sumaval burgonyaleves és a gombaleves. Valamivel kevesebb fogy a konzervált levesekből, ezek ugyanis csak 1—2 személyes adagok, az áruk pedig gyakran a kétszerese a félkész leveseknek. Ezek közül leginkább a savanyú bablevest, a káposzta- és a májgombóclevest vásárolják.

— Mélyhűtött ételeket is árusítanak?

— Igen, most azonban csak borsónk és fagyasztott vegyes zöldségünk van. Hűtött ételekből is friss árut várunk, többek között húsneműt, zöldbabot.

— Milyen az érdeklődés a tésztafélék, sütemények alapanyagai iránt?

— Nagyon dicsérik a palacsintatésztát: ízletes, nem szakad és az ára is megfelelő. A mézeskalácspor is kiváló. Burgonyakását, sajnos, eddig még nem kaptunk, pedig biztosan örülnének neki vásárlóink.

— A konzervált húsételek közül melyik a legnépszerűbb?

— Nehéz lenne megmondani — mosolyog az üzletvezető. — Most három-négyféle húsételünk is van, de gyakran hiánycikk, mert nem győzünk annyit rendelni belőle, amennyi elfogyna. Persze itt is a kiadós és ízletes ételek kerülnek előtérbe, mint a töltött paprika, töltött káposzta, a magyar gulyás és a szegedi gulyás, meg a morva kolbász. Télen nagy keletje van a lecsőkonzerveknek, a konzervált zöldségek közül pedig a zöldbabnak és borsónak. Egyre nagyobb az érdeklődés a saját levükben konzervált sertés- és marhahúsok, valamint a tejfölös húsok iránt.

Bizony, jól jönne már egy tágasabb' élelmiszerüzlet a falunak. Vásárlók és elárusítók dolgát egyaránt megkönnyítené. Amíg azonban erre nem kerül sor — a garamgyörgyi példa bizonyltja —, a leleményesség és a jó szervezés győz a mostohább körülmények felett.

A félkész ételek margójára pedig még annyit, hogy egyre gyorsuló életritmusunk, a változó és javuló-életkörülmények városon és falun egyaránt kínálják annak a lehetőségét, hogy a háziasszonyok kevesebb időt töltsenek a tűzhely mellett, viszont annál többet szentelhessenek a pihenésnek, a hiűvelődésnek és a szórakozásnak. Ennek pedig alapvető feltétele a jó minőségű kész- és félkész ételek bőséges választéka. Legalább olyan bőséges választéka, amilyennel Garam- györgyön találkoztunk. — mk—