Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

Nálunk is Telefonhívásra már indul is Az utóbbi három évben még sohasem fordult elő, hogy a Roznavai (Rozs­nyói) Járási Építőipari Vállalat címére érkezett vagon szállítmánya kira- katlan maradt volna. Ez főként Kiss Béla autóda­rusnak köszönhető. Szom­baton vagy vasárnap tele­fonhívásra már indul is a garázsba, s onnan a kije­lölt munkahelyre, hogy eleget tegyen feladatának. Ez az alacsony termetű, 44 esztendős autódarus 1958 óta dolgozik a válla, latnál. Kezdetben teher­gépkocsi-vezető volt, de 1965-ben rábízták az egyik autódaru kezelését, s az­óta nagyon megszerette ezt a gépet. És ami a leg­fontosabb: segítségével egyre nagyobb a munka­teljesítménye. Odaadó, be­csületes munkájáért a vál- lalat vezetősége már több­ször Is kitüntetésben ré­szesítette. Gaál István Megalakult Salka (Ipolyszalka) községben is a választó blzpttság, és az agltáclós központ is megkezdte tevékenységét. Az új választók, a fiata­lok számára Szentes Lász­ló elvtárs, az agltáclós központ vezetője, és Sze- verin Marcel elvtárs, a hnb-titkár előadásokat tartanak a választási tör­vényről. Közben a képvi­selők tevékenységének ér­tékelése is napirenden szerepel. Tény, hogy az elmúlt választási Időszak­ban jelentős fejlődésről adhatnak számot. A hnb vezetősége megoldotta az égető lakáskérdést, a há­zat építeni szándékozók kérelmét engedélyezte, így egész sor új ház épült. Z- akció keretében két autó­busz-várótermet építettek. Értékük 40 000 korona. Bővítették a járdahálóza­tot. Kéthektárnyi terüle­ten parkot létesítettek. Be­fejezték a temető körűiké, rítését. Új postahivatalt kapott a község. Értéke: 1,5 millió korona. Felújí­tották a villanyhálózatot. Egymillió koronába ke­rült. Az év végéig befe­jezik az új vendéglátó és közétkeztetési üzem épí­tését Is. A meghirdetett választási programot tehát bizonyos vonatkozásban nemcsak teljesítették, ha­nem jelentősen túlteljesí­tették. Sokat ígérő a kő­vetkező választási Időszak­ra szóló program Is. Még ebben az évben megkezdik az új óvoda alapjainak le­rakását. Az új, 16 tanter­mes iskola, tanítói laká­sokkal szintén ebben a programban szerepel. Eze­ken kívül pedig még szá­mos olyan létesítmény építése, mely a község la­kosságának érdekét szol­gálja. Nálunk is építő szándékkal, jó munka­kedvvel készülnek a vá­lasztásokra. Majerszky Márton Felépült a Hubertusz vadászlak A vadászat kedvelői és a természet védelmezői An- dovce (Andód) községben 1952-ben megalapították a vadászok helyi szervezetét, melynek tevékenységéhez je­lentős segítséget nyújtott a helyi efsz. Alapító tagok: Ludovít Bednárik, Ondref Brieiník, Czabán Sándor, Cza- párik László, Kiss Kálmán. A szervezetnek jelenleg 15 tagia van Vadászterületük 1078 hektáros. A 60-as évek­ben a szervezet vagyona még csak 35—40 000 korona körül volt. de 1971 ben már 106 186 koronás vagyonról adhattak számot. Nagy gondot fordítanak a vadállo­mány megvédésére. Erre a célra az utóbbi években 11 000 koronát költöttek. Legjelentősebb akciójuk a Hubertusz vadászlak felépítése, amely 62 520 koronába került. Épí­tésekor társadalmi munkában 2200 órát dolgoztak le. A vadászat terén is jelentős skereket értek el. Több szép trófeával, arany- és ezüstéremmel dicsekedhetnek. Cza- párik László, Badura Péter, Vttkó László aranyérmes va­dászok. Kiss Kálmán ezüstérmes. Dicséretet érdemelnek a többiek is: Madarász László, Kiss Lajos, Hrala János, Biltcz Ferenc, Kvas Mihály, Madarász József, FrantiSek Daiio, Ondrej Brieiník, id. Kvas Mihály, Kiss Ferenc. A népmüvelőmunkából is derekasan kiveszik a . részüket. A lakosok és a pionírok számára gyakran tartanák előadá­sokat a vadvédelem fontosságáról. Munkájuk eredmé­nyeit krónikában örökítik meg. Létszám szempontjából a vadászok szervezete a legkisebb községünkben, de a tevékenység és a munka szempontjából az élenjáró szer­vezetek egyike. Érdemes megnézni Martovcében (Martoson) a műemlékké nyílvánított házat a gerendára rótt fel­jegyzés szerint 1871-ben építették. Formája, beren­dezése megegyezik a ha­gyományos martosl pa- rasztházakéval. Tetejét náddal fedték, hiszen a múltban volt elegendő a környéken. Homlokzatát vesszőből fonták. Az épü­let elsőszobából, hátsószo­bából és a gazdasághoz tartozó kamrából. Istálló­ból, fészerből áll. A helyi­ségek berendezése Is hű-# en mutatja a valamikori parasztcsaládok életkö­rülményeit, szokásait. A szobák és a konyharész díszítői a falra akasztott festett tányérok. Valósá­gos népi múzeum a ház, mely bemutatja az elődök életkörnyezetét. Az em­lékkönyvben számos bél­és külföldi látogató be­jegyzése bizonyítja, hogy érdemes megnézni ezt a házat kívülről és belülről egyaránt. Ruhás Teréz Példamutatással Veterán pártharcos Ko- zár János elvtárs. 1899- ben született Vágsellyén. Egyszerű vasúti munkás volt. Egyik alapító tagja szülőfaluja pártszervezeté­nek. Tevékenyen működött a Vörös Szakszervezetben is. Érthető, hogy az első köztársaság Idején Bratis- lavából a Zlatná na Ostro- ve-i (csallóközaranyosi) állomásra helyezték, még­pedig kisegítői beosztásba. A Horthy-rendszer Idején még ott sem maradhatott meg, ezért 1939-től 1944- ig hivatalszolgaként dolgo­zott az egyik komáromi ügyvédnél. A felszabadulás után egyike volt azoknak, akik példamutatással ad­tak jelt 8 munkáshatalom megerősítésére. A városhá­zán megalakították a párt- szervezetet és a népi mi­lícia megszervezésével biz­tos alapot teremtettek a politikai harchoz. Később a gépállomáson teljesített fegyveres szolgálatot. 1952-ben a párt megbízá­sából igazgatóként a járá­si Epítővállalat élére ke­rült. Példamutatással járt elöl a munkában. Még ma Is emlékeznek a vállalat dolgozói, hogy Igazgató­juk sohasem maradt távol, ha társadalmi munkáról volt szó. Sőt, az első volt. Ö vitte a táblát, melynek felirata hirdette, hogy ezen a munkahelyen a JÉV alkalmazottal dolgoz­nak, kezébe vette a csá­kányt, s odaszólt a töb­bieknek: Gyerünk, elvtár- sakl És egész nap rendü­letlenül együtt dolgozott a többiekkel. Példamutatás­sal járt elöl akkor is, ami­kor a mezőgazdaság szö­vetkezetesítéséről volt szó. Ügy kezdte az agitációt, hogy a földeken dolgo­zókhoz csatlakozott, egész nap velük dolgozott és pi­henés idején állt elő ja­vaslatával: Másképpen kel­lene dolgozni. Hallgattak rá, mert látták, hogy ért a munkához. Sokat dolgozott, de a ma már nyugdíjas dolgozó nem sajnálja a fáradságot, s így véleke­dik: Érdemes volt példát mutatni, hiszen felnőtt az Ifjúság, a szocialista Ifjú­ság, jó kezekbe került az Irányítás. Ifjú kutatók sikerei A Sarai (vágsellyei) DUSLO vegyikombinátban a mun­kaverseny során Thuróczy Mária vezetésével különösen szép eredményt ért el a kísérleti osztályon dolgozó bronzérmes ifjúsági szocialista munkabrigád, űk, a „szervetlenek“ — mivel a szervetlen kémia körében kí­sérleteznek — készítették a mezőgazdaság számára az NPK elnevezésű műtrágyát. A kereskedelemben DAM— 390 néven ismeretes folyékony műtrágya előállítása is az ő érdemük. Kutató-kísérletező munkájuk most főleg arra irányul, hogy olyan összetételű műtrágyákat állít­sanak elő melyek keresettek a mezőgazdák körében. Cseppfolyós és granulált, nagy hatású vegyszerek elő­állítására törekszenek. Ugyanakkor különféle védősze­rek, rozsdásodást gátló anyagok kikísérletezésével fog-, lalkoznak. Egyébként ez a munkacsoport semmi másban nem különbözik a többi versenyző kollektívától. Az ön­kéntes és ingyenes véradásból, a közös mozi- és szín­házlátogatásokból sohasem maradnak ki. A „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni!“ — jelszó szá­mukra nem üres frázis. AlakSa Milan Űj célok Merész célokat tűztek ki Dolny Piai (Alsópél) község­ben a következő választási időszakra. Egymillió koronás költséggel bölcsődét, bevásárlóközpontot, szolgáltató­házat szeretnének felépíteni. A merész célkitűzések va­lóra -váltását reálissá teszi az a tény, hogy a község lakossága közel 2 millió korona értékű társadalmi mun­ka elvégzését vállalta. Abel Gábor Múlt a jelenben Pieäfany, a világhírű fürdőváros, akár a „parkok és a szökőkutak városa“ nevet is viselhetné. A sok szép park egyikének lombos fái alatt búvik meg a Balneo­lógia! Múzeum. Itt a város három arculatát ismerhetjük meg. Egyik arculata: fürdőváros. A gyógyvíz és a gyógy- lszap keletkezéséről, hasznosításáról ad ismertetést, tá­jékoztatást a múzeum egyik szobájának anyaga. Érde­kesség: évente 288 tonna iszapot használunk, beleértve az exportot is. A város másik arculata: régészeti ásatá­sok színhelye. Közép Európa egyik legjelentősebb ásatá­sa folyik a városban és környékén. Külön szobában őr­zik a leleteket: a mammutmaradványt a jégkorszakból, és a különböző történelmi korokból származó agyag-, bronz-, üvegedényeket, tálakat és ékszereket. A város harmadik arculata: népi. A múzeum egyik helyiségében sárból épült nádfedéles kunyhó áll (felvételünkön), ter­mészetesen korhű berendezéssel. Dr. Celko Elemír, a múzeum igazgatója elmondja: Ötven évvel ezelőtt Ilyen házacskákból álló utcasorok voltak a városban Bizony, nagyot kellett hajolnunk, amikor az alacsony ajtón be­léptünk a három pici helyiségből álló kunyhóba Nagyon érdekes 8 népviselet is. Jellegzetessége a ruhára hím­zett sokféle virág. A múzeum ma az ország egyik leglátogatottabb mú­zeuma, évente 28— 30 000 a látogatók száma. A város­ban 1928-ban alakult meg a múzeumi társaság, 1933 ban nyitották meg a fürdőt majd a városi múzeumot, amely 1962 óta már mint Balneológiái Múzeum szerepel. Azóta állandóan bővítik, és 10-tagú munkacsopQ.rt gondosko­dik róla, hogy a múlt egy-egy részét, Jelentősebb emlé­keit megőrizze a jelen és a jövő számára. Tóth Erika Czuczor Jánosné Holczer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom