Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-18 / 16. szám

SZIBÉRIAI NÉPEK KÖLTÉSZETE r 1976 IV. 18. 11 Krúdy nyolc Elöljáróban néhány életrajzi adat: Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán, „törvényte­len“ gyerekként, mert ügyvédapja, ld. Krúdy Gyula csak 1895-ben veszi fe­leségül Csákányi Juliannát, amikor tíz gyereke közül a legidősebb, az író már tizenhét esztendős. Ez a tör­vénytelenség adja a magyarázatát an­nak a szeretetnek, amellyel Krúdy regényeiben a leányanyákat elhalmoz­za 1894-től érettségijéig kilencven no­vellája jelent meg különböző lapok­ban. és azóta ontotta magából az el­beszéléseket, regényeket. Szindbád- történeteket. Szinte a szíve szakad­táig dolgozott századunk magyar szépprózájának ez a Móricz Zsig- mond mellett legnagyobb mestere. Nagy riportja, A kápolnai földosz­tás. forradalmi tettnek bizonyult, s ezért a Magyar Tanácsköztársaság bukása után nagy hajsza Indult el­lene. Azóta mindig könyvkiadási ne­hézségekkel és súlyos anyagi gon­dokkal küzdött. Kevéssel a halála előtt, 1933 tavaszán kilakoltatási vég­zést kap, végrehajtók zaklatják, vil­lanyát kikapcsolják. Május 12-én halt meg, 55 esztendős korában, nagy szegénységben hagyva özvegyét és két kislányát. Temetésén a hivata­los Magyarország képviselői nem vettek részt. Halála után a közel száz kötetnyi életműből évekig egyetlen könyve sem jelenik meg, majd 1948-ig mind­össze 11. Ekkor rövid időre újra fel­kapták nevét, keresettek lettek köny­vei, egy esztendő alatt kilenc kö­tet jelzi a megnőtt érdeklődést, az­tán a személyi kultusz idején újra feledésbe merül a neve, míg végre a hatvanas években a nagy mesemondó újra érdeméhez méltó elismerést ta­lál. Az életmű-reneszánsz az elmúlt esztendőben eléri csúcsát: Szindbád címmel egy testes kötet — megjele­nik Szindbád-novelláinak, továbbá Szindbád álomképeinek, valamint a Francia kastély és a Purgatórium című regényeinek második kiadása. Egy másik, közel 1300 oldalas kötetben a Szépirodalmi Könyvkiadó nyolc regé­nyét adja ki, a Diákkönyvtárban pe­dig Szökés az életből címmel Varga Katalin válogatásában és utószavá­val legszebb elbeszélései és Szindbád novellái jelennek meg. Mi a titka ennek az impozáns nép­szerűségnek, mi a magyarázata, hogy az 1933-ban elhalálozott, és életében keyés elismerést kapott író ma annyi­ra elbűvöl prózájával, és még olvasot­tabb századunk legnagyobb magyar prózaírójánál, Móricz Zsigmondnál? Szerintem elsősorban prózája ar­chaikus varázsának köszönhető ez a népszerűség, annak a költőiségnek, amely a valóságokba álmokat kever, s a káprázatokat, a regényes képzelő­déseket utánozhatatlan művészettel elevenné teszi. Akár a múltról me­reng, akár a koráról ír, ködből jövő és ködbe vesző alakjai álomszerűsé­gük ellenére is élőek, a földhöz kö­tődnek, a valóságból fakadnak: a költő varázsos képzelete emeli őket a szürke hétköznapok fölé. Áradó romanticizmusába, a női szépségért rajongó hangjába mindig belekeve­redik valami hűvösebb értelemből fakasztott valóságelem, amely el­nyomja és elsimítja a lelkendezés és túleszményítés buktatóit. Krúdy hallatlanul gazdag termésé­ben életre támad egy újfajta regé- nyésség, amelynek bőséges forrásai a Nyírségben, a Balaton tájain, a Ba­konyban fakadnak, de a clpszer váro­sok, Podolin, Ölubló, Igló, Késmárk és Lőcse, az egész Szepesség, a Pop- rád és a Dunajec völgye is ugyan­úgy hozzák a nosztalgiás és mélabús Krúdy-figurák sokaságát, mint Buda öreg, patinás házai vagy a Ferenc­város és Józsefváros józanabb kőren­getege. A világirodalomban ajighanem Dickens alakjai falatoznak á legtöb­bet, Rabelais hősei mohón és szerte­lenül pusztítják az ételt, ám ahogy Krúdy hősei élvezik az asztal örö­meit — és teszik a szépet kiválasz­tott hölgyeiknek — abban benne van regényéről a gondoktól és problémáktól való elfeledkezésnek öröme és szépsége. Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy az étel és ital megbecsülése segítik valóvá tenni Krúdy köd- és álomlovagjait? mégha olykor nyárs­polgári magatartással lépnek is elénk ezek a ködlovagok. A Nyolc regény című új kiadvány­ba a kilenctagú szerkesztő bizottság besorolta Krúdy legnépszerűbb re­gényremekét, a Vörös postakocsit. Olvasóink közül bizonyára sokan is­merik e regény dús embergalériáját, a fejedelmi Alvinczi Eduárdot, Reze­da Kázmér írót, Horváth Klára drá­mai, Fátyol Szilvia operettszínésznőt Madame Louiset és a nagyon ravasz, nagyon okos Steinnét, akinek előke­lőén berendezett lányos házába ka­szinói tagok, grófok, bárók járnak. Ebben az ismertetésemben — hely­szűke miatt — csupán három re­gényre hívőm fel olvasóink figyel­mét, így ' elsősorban az Asszonysá­gok díjára, amelyet a legtöbb Krú- dy-tanulmány alig emel ki, noha sze­rintem ez Krúdynak leglíraibb, nagy szívbéli szerettei megírt munkája. Nem véletlen, hogy ebben a re­gényben is oly nagy szerephez jut a bordélyház — Krúdy sohase nevezi így —, amely már nem jelképesen, hanem valóságelemekkel a letűnő vi­lág bomlástüneteit mutatja. Krúdy ítélkezik, a sorok közt kimondja: nincs menekvés. Szereti ezt a par- főmszagú, sok örömet osztó, ám ugyanannyi keservet is fakasztó vi­lágot, és nem takargatja hullafolt­jait. A lányos házba sodort Natália teherbe esik, megszüli gyermekét, el­nyeri az Asszonyságok díját, de bele­hal. A Hét bagoly, amelynek története a századforduló idején játszódik le, talán a legreálisabb Krúdy-regény. Az újságíró Józsiás úr rokonszenvesen felvázolt élete mellett keresztmet­szetben megkapjuk az átalakuló, ka­pitalista nagyvárossá fejlődő Pest ké­pét. Kor és nemzedékváltozásról ad itt Krúdy színes vázlatban híradást. Krúdy emberábrázoló tehetsége reme­kel, romantikus különcködése itt mér­téket tart, és halál zárja be itt is a történetet: a Pesten megelégedett öregségét élő, az írásba belekóstolga­tó Szomjas Guszti nyírségi dzsentri csöndesen távozik az élők sorából, és hagyatéka lehetővé teszi, hogy Jó­zsiás úr, ez a szívünkhöz nőtt toll­forgató feleségül vehesse szerelmét, Áldáskát. A Hét bagolyban oly melegen meg­ütött romantika átsüt a Boldogult úrfikoromban lapjaira, kivált azok­ban a fejezetekben, amelyekben a vérbően krúdys Vilmosi Vilma, a re­gény szivárványos színekben villődzó női alakja játssza a prímet. Krúdy- ról köztudott, hogy jószemű megfi­gyelő, tudjuk azt is, hogy noha hő­sei „ködlovagok“ — szokásaikban, megjefenésükben és gyakori boga- rasságaikban mégis eleven típusok, nagyon reálisan vetik meg lábukat a földön. Nem realista, mint nagy kortársa, Móricz Zsigmond, de kor- rajzaiban, jellemfestésében, a társa­dalmi háttér ábrázolásában jelen van a realizmussal határos művészet, a Boldogult ifjúkoromban atmoszférája is minden különcködés ellenére igaz, hiteles. Az ábrázolás művészetében tehát nem marad le nagy kortár­sai mellett, lírájában, stílusa zama­tos ízeiben, sajátos hangjában pedig túltesz rajtuk. Ha Móriczban a magyar paraszti világ hiteles ábrázolóját, Babitsban a polgári értelmiség halálba hullását érezzük, Kosztolányiban kora nosz­talgiás búslakodóját, Karinthyban a filozófus humoristát és szatirikust látjuk, Krúdy a letűnő dzsentrivilág búcsúztatója, aki archaikus stílusá­val felelevenít egy világot, amely if­júkorában még létezett, termékeny éveiben már szétesett, és csupán az emlékekben, a képzelet teremtő vi­lágában kapott életet. EGRI VIKTOR TÖLÖSZ BQSÉGÁLDÁS Halomnyi kincset gyűjts! Hatdrnyi barmot tarts! Sziklára házat, húzz! Síkságon nyájat tarts! Köntösöd előtt fiad járjon! Köntösöd mögött barmod járjon! A ragyogó süveges, aranyos tegzes, puzdrás hegyes-éles fogazató kegyes növény anya Óimon fagyokat feloldjon! éretlent érleljen! hájas húst gyarapítson! hajzatot gyarapítson! Nénédnél nagyobb légy! Bátyádnál bölcsebb légy! Tele mező marhád legyen! Tele edény húsod legyen! TÜVA BAL Sárga puszta ékessége sárga szirom fényessége. Sápadt mátkám ékessége sárga selyem fényessége. Hátaslovam fürgesége hat virágszál büszkesége. Hadban ifjak fürgesége hat nyílvessző büszkesége. TUNGUZ DAL Homlokszalagként köréd fonódom Fülbevalódként orcáid érintem Melldíszedként melengetlek Kötényedként kötözlek Kebleidet övként ölelem Ágyékkötőd helyett takarózzál velem! TÖLÖSZ ESÖVARÁZSLÍ ÉKEK Kajrakan! Kajrakan! Alasz! Alasz! Alasz! Tenyérnyi rést adj Tűfoknyi rést adj! Sámánok sarja vagyok én! Cirbolya gyökere! Abu Tobi kiáltott! Onosztoi kuldarak kiáltott! Föld köldöke égen legyen! Ég köldöke földön legyen! Pastigas ősöm, idézlek! Ég nyílásait nyissad meg! Tenyérnyi rést adj! Tűfoknyi rést adj! Hegyek hátából törj át! Abakán forrásától törj át! Kajrakan! Kajrakan! Alasz! Alasz! Alasz! HAKASZ BAL Aranyos hegyorom csúcsára aranyat helyezek, nőjjön hát! Hatvanszor tízezer dalt tudok, határnyi sokaság hallja hát! Ezüstös hegyorom csúcsára ezüstöt helyezek, nőjjön hát! Tő-tiszta dalokat dalolok, tömérdek sokaság hallja háti. Susil Weerarathna felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom