Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-18 / 16. szám
SZIBÉRIAI NÉPEK KÖLTÉSZETE r 1976 IV. 18. 11 Krúdy nyolc Elöljáróban néhány életrajzi adat: Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán, „törvénytelen“ gyerekként, mert ügyvédapja, ld. Krúdy Gyula csak 1895-ben veszi feleségül Csákányi Juliannát, amikor tíz gyereke közül a legidősebb, az író már tizenhét esztendős. Ez a törvénytelenség adja a magyarázatát annak a szeretetnek, amellyel Krúdy regényeiben a leányanyákat elhalmozza 1894-től érettségijéig kilencven novellája jelent meg különböző lapokban. és azóta ontotta magából az elbeszéléseket, regényeket. Szindbád- történeteket. Szinte a szíve szakadtáig dolgozott századunk magyar szépprózájának ez a Móricz Zsig- mond mellett legnagyobb mestere. Nagy riportja, A kápolnai földosztás. forradalmi tettnek bizonyult, s ezért a Magyar Tanácsköztársaság bukása után nagy hajsza Indult ellene. Azóta mindig könyvkiadási nehézségekkel és súlyos anyagi gondokkal küzdött. Kevéssel a halála előtt, 1933 tavaszán kilakoltatási végzést kap, végrehajtók zaklatják, villanyát kikapcsolják. Május 12-én halt meg, 55 esztendős korában, nagy szegénységben hagyva özvegyét és két kislányát. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt. Halála után a közel száz kötetnyi életműből évekig egyetlen könyve sem jelenik meg, majd 1948-ig mindössze 11. Ekkor rövid időre újra felkapták nevét, keresettek lettek könyvei, egy esztendő alatt kilenc kötet jelzi a megnőtt érdeklődést, aztán a személyi kultusz idején újra feledésbe merül a neve, míg végre a hatvanas években a nagy mesemondó újra érdeméhez méltó elismerést talál. Az életmű-reneszánsz az elmúlt esztendőben eléri csúcsát: Szindbád címmel egy testes kötet — megjelenik Szindbád-novelláinak, továbbá Szindbád álomképeinek, valamint a Francia kastély és a Purgatórium című regényeinek második kiadása. Egy másik, közel 1300 oldalas kötetben a Szépirodalmi Könyvkiadó nyolc regényét adja ki, a Diákkönyvtárban pedig Szökés az életből címmel Varga Katalin válogatásában és utószavával legszebb elbeszélései és Szindbád novellái jelennek meg. Mi a titka ennek az impozáns népszerűségnek, mi a magyarázata, hogy az 1933-ban elhalálozott, és életében keyés elismerést kapott író ma annyira elbűvöl prózájával, és még olvasottabb századunk legnagyobb magyar prózaírójánál, Móricz Zsigmondnál? Szerintem elsősorban prózája archaikus varázsának köszönhető ez a népszerűség, annak a költőiségnek, amely a valóságokba álmokat kever, s a káprázatokat, a regényes képzelődéseket utánozhatatlan művészettel elevenné teszi. Akár a múltról mereng, akár a koráról ír, ködből jövő és ködbe vesző alakjai álomszerűségük ellenére is élőek, a földhöz kötődnek, a valóságból fakadnak: a költő varázsos képzelete emeli őket a szürke hétköznapok fölé. Áradó romanticizmusába, a női szépségért rajongó hangjába mindig belekeveredik valami hűvösebb értelemből fakasztott valóságelem, amely elnyomja és elsimítja a lelkendezés és túleszményítés buktatóit. Krúdy hallatlanul gazdag termésében életre támad egy újfajta regé- nyésség, amelynek bőséges forrásai a Nyírségben, a Balaton tájain, a Bakonyban fakadnak, de a clpszer városok, Podolin, Ölubló, Igló, Késmárk és Lőcse, az egész Szepesség, a Pop- rád és a Dunajec völgye is ugyanúgy hozzák a nosztalgiás és mélabús Krúdy-figurák sokaságát, mint Buda öreg, patinás házai vagy a Ferencváros és Józsefváros józanabb kőrengetege. A világirodalomban ajighanem Dickens alakjai falatoznak á legtöbbet, Rabelais hősei mohón és szertelenül pusztítják az ételt, ám ahogy Krúdy hősei élvezik az asztal örömeit — és teszik a szépet kiválasztott hölgyeiknek — abban benne van regényéről a gondoktól és problémáktól való elfeledkezésnek öröme és szépsége. Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy az étel és ital megbecsülése segítik valóvá tenni Krúdy köd- és álomlovagjait? mégha olykor nyárspolgári magatartással lépnek is elénk ezek a ködlovagok. A Nyolc regény című új kiadványba a kilenctagú szerkesztő bizottság besorolta Krúdy legnépszerűbb regényremekét, a Vörös postakocsit. Olvasóink közül bizonyára sokan ismerik e regény dús embergalériáját, a fejedelmi Alvinczi Eduárdot, Rezeda Kázmér írót, Horváth Klára drámai, Fátyol Szilvia operettszínésznőt Madame Louiset és a nagyon ravasz, nagyon okos Steinnét, akinek előkelőén berendezett lányos házába kaszinói tagok, grófok, bárók járnak. Ebben az ismertetésemben — helyszűke miatt — csupán három regényre hívőm fel olvasóink figyelmét, így ' elsősorban az Asszonyságok díjára, amelyet a legtöbb Krú- dy-tanulmány alig emel ki, noha szerintem ez Krúdynak leglíraibb, nagy szívbéli szerettei megírt munkája. Nem véletlen, hogy ebben a regényben is oly nagy szerephez jut a bordélyház — Krúdy sohase nevezi így —, amely már nem jelképesen, hanem valóságelemekkel a letűnő világ bomlástüneteit mutatja. Krúdy ítélkezik, a sorok közt kimondja: nincs menekvés. Szereti ezt a par- főmszagú, sok örömet osztó, ám ugyanannyi keservet is fakasztó világot, és nem takargatja hullafoltjait. A lányos házba sodort Natália teherbe esik, megszüli gyermekét, elnyeri az Asszonyságok díját, de belehal. A Hét bagoly, amelynek története a századforduló idején játszódik le, talán a legreálisabb Krúdy-regény. Az újságíró Józsiás úr rokonszenvesen felvázolt élete mellett keresztmetszetben megkapjuk az átalakuló, kapitalista nagyvárossá fejlődő Pest képét. Kor és nemzedékváltozásról ad itt Krúdy színes vázlatban híradást. Krúdy emberábrázoló tehetsége remekel, romantikus különcködése itt mértéket tart, és halál zárja be itt is a történetet: a Pesten megelégedett öregségét élő, az írásba belekóstolgató Szomjas Guszti nyírségi dzsentri csöndesen távozik az élők sorából, és hagyatéka lehetővé teszi, hogy Józsiás úr, ez a szívünkhöz nőtt tollforgató feleségül vehesse szerelmét, Áldáskát. A Hét bagolyban oly melegen megütött romantika átsüt a Boldogult úrfikoromban lapjaira, kivált azokban a fejezetekben, amelyekben a vérbően krúdys Vilmosi Vilma, a regény szivárványos színekben villődzó női alakja játssza a prímet. Krúdy- ról köztudott, hogy jószemű megfigyelő, tudjuk azt is, hogy noha hősei „ködlovagok“ — szokásaikban, megjefenésükben és gyakori boga- rasságaikban mégis eleven típusok, nagyon reálisan vetik meg lábukat a földön. Nem realista, mint nagy kortársa, Móricz Zsigmond, de kor- rajzaiban, jellemfestésében, a társadalmi háttér ábrázolásában jelen van a realizmussal határos művészet, a Boldogult ifjúkoromban atmoszférája is minden különcködés ellenére igaz, hiteles. Az ábrázolás művészetében tehát nem marad le nagy kortársai mellett, lírájában, stílusa zamatos ízeiben, sajátos hangjában pedig túltesz rajtuk. Ha Móriczban a magyar paraszti világ hiteles ábrázolóját, Babitsban a polgári értelmiség halálba hullását érezzük, Kosztolányiban kora nosztalgiás búslakodóját, Karinthyban a filozófus humoristát és szatirikust látjuk, Krúdy a letűnő dzsentrivilág búcsúztatója, aki archaikus stílusával felelevenít egy világot, amely ifjúkorában még létezett, termékeny éveiben már szétesett, és csupán az emlékekben, a képzelet teremtő világában kapott életet. EGRI VIKTOR TÖLÖSZ BQSÉGÁLDÁS Halomnyi kincset gyűjts! Hatdrnyi barmot tarts! Sziklára házat, húzz! Síkságon nyájat tarts! Köntösöd előtt fiad járjon! Köntösöd mögött barmod járjon! A ragyogó süveges, aranyos tegzes, puzdrás hegyes-éles fogazató kegyes növény anya Óimon fagyokat feloldjon! éretlent érleljen! hájas húst gyarapítson! hajzatot gyarapítson! Nénédnél nagyobb légy! Bátyádnál bölcsebb légy! Tele mező marhád legyen! Tele edény húsod legyen! TÜVA BAL Sárga puszta ékessége sárga szirom fényessége. Sápadt mátkám ékessége sárga selyem fényessége. Hátaslovam fürgesége hat virágszál büszkesége. Hadban ifjak fürgesége hat nyílvessző büszkesége. TUNGUZ DAL Homlokszalagként köréd fonódom Fülbevalódként orcáid érintem Melldíszedként melengetlek Kötényedként kötözlek Kebleidet övként ölelem Ágyékkötőd helyett takarózzál velem! TÖLÖSZ ESÖVARÁZSLÍ ÉKEK Kajrakan! Kajrakan! Alasz! Alasz! Alasz! Tenyérnyi rést adj Tűfoknyi rést adj! Sámánok sarja vagyok én! Cirbolya gyökere! Abu Tobi kiáltott! Onosztoi kuldarak kiáltott! Föld köldöke égen legyen! Ég köldöke földön legyen! Pastigas ősöm, idézlek! Ég nyílásait nyissad meg! Tenyérnyi rést adj! Tűfoknyi rést adj! Hegyek hátából törj át! Abakán forrásától törj át! Kajrakan! Kajrakan! Alasz! Alasz! Alasz! HAKASZ BAL Aranyos hegyorom csúcsára aranyat helyezek, nőjjön hát! Hatvanszor tízezer dalt tudok, határnyi sokaság hallja hát! Ezüstös hegyorom csúcsára ezüstöt helyezek, nőjjön hát! Tő-tiszta dalokat dalolok, tömérdek sokaság hallja háti. Susil Weerarathna felvétele
