Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 4. szám
William Colbyt az ősszel váltotta le , Ford elnök. Colby is tanúvallomást tesz a Church-bizottság előtt a CIA tevékenységéről — Ezt a lehallgató berendezést az angol kommunisták székházában fedezték fel nak újabb megbízást, amelyet tanácsos teljesíteniük. Egy másik magyarázat: ha már kitudódtak bizonyos titkok, a kormányzat nem bánja, ha kiteregetik a CIA szennyesét, mert a hivatalos kormányzattal vetélkedő láthatatlan hatalom embereit olykor bűnbaknak szánják, hogy a Fehér Ház „tisztán“ kerüljön ki szennyes ügyekből. így tudódott ki, hogy a tudományos kísérleteknek, felméréseknek stb. álcázott kémtervek Chilében a Came- lot, Kolumbiában a Sympatico, Uru- guayban Encuesta 503, Argentínában Job 430 a közvélemény kormányelle>- -f nes megdolgozására, puccsok előkészítésére stb. szolgáltak. Washington mindettől távol akarja tartani magát, és segíti olyan hiedelem keltését, hogy mindez a CIA „magánakciója“ volt. A CIA ISMÉT HALLAT MAGÁRÓL Az angolai belviázály elmérgesedésével kapcsolatban kitudódott, hogy a monopóliumok érdekeit szolgáló sza- kadár szervezetek megsegítésére zsoldosokat, volt frontkatonákat toboroz, pénzel és fegyverez fel a CIA. A tények tények maradnak, s ezeket hadifoglyok vallomása is igazolta. Ford elnöknek ez sok Ideges hivatali órát jelentett. Kénytelen volt bíráló szavakkal illetni a CIA-t különösen a friss leleplezés után: a CIA rendszeresen pénzösszegeket folyósított olaszországi burzsoá pártoknak anti- kommunista politika folyósítására. A Fehér Ház most azt a látszatot kelti, hogy megrendszabályozza a hírszerző szolgálatot amely úgymond, túllépte hatáskörét stb. A CIA valóban túllépte hatáskörét, mert statútuma értelmében csak külföldi megfigyeléseket végezhet, belső elhárításra az FBI hivatott. A CIA azonban megfigyelt, lehallgatott és zaklatott 4 amerikai állampolgárokat is, amit hivatalos enyheséggel önkényeskedésnek neveznek. Ám a kényes kérdés másként hangzik: vajon, az elnök és az Illetékesek tudta nélkül cselekedte ezt? Ez kényelmetlen a mindenkori elnöknek és külügyminiszternek, mert ők a CIA közvetlen fölöttesel. Az emlékiratok szerzői és más források ugyanis bizonyították, hogy az elnökök tudtak a CIA szennyes ügyeiről, politikai gyilkosságairól és egyéb tisztességtelen terveiről. A szenátus vizsgáló bizottsága elé kerülő ún. Church-jelentés tartalmaz ugyan vádpontokat, elmarasztalást a CIA-val szemben, de a közvélemény ezt csak szerecsenmosdatásnak tartja. Az amerikai kisemberek milliói viszont joggal háborognak a törvénytelen megfigyelések és lehallgatások miatt. A CIA már nem is olyan láthatatlan hatalom, mint évekkel ezelőtt volt. A Fehér Ház hatalmi eszköze, végrehajtója és egyben bűnbakja is. Ám a CIA-dosszié robbant, s ez felette kellemetlenül érinti Ford elnököt az elnökválasztás küszöbén . . Gerald Ford amerikai elnök ősszel bizonyos személyi változásokat hajtott végre kormányában. A leváltott, Illetve kicserélt tisztségviselők között van a Központi Hírszerző Hivatal, a hírhedt CIA főnöke is. Bár a személyi változásokat az idén esedékes elnökválasztással hozzák összefüggésbe, nem állíthatjuk egyértelműen, hogy a „megkozmetikált“ Ford-admini„ztráció csupán választási taktikából kifolyólag jött létre és a Fehér Ház „csapatfelállításában“ nem Jelent lényeges vál'ozást. A személy- cserék minden bizonnyal a Ford-poll- tika tám. gatóit erősítették. Hisz Scl esinger voh hadügyminiszterről Victor Marchetti, a CIA egykori ügynöke tudták, hogy nyíltan ellenzi az enyhülési politikát, a fegyverkezés híve, s így valójában szembekerült az elnökkel. Ford tehát engedelmes, haj- láthatóbb személyekkel, többé-kevésbé odaadó híveivel töltötte be a kulcs- fontosságú posztokat. Külön figyelmet érdemei azonban a CIA vezetőjének állása. Ezen a poszton rendszerint akkor történt változás, ha valamilyen kudarc érte az amerikai politikát vagy ha valamilyen újabb vállalkozásba bocsátkoztak. Ha ebből a szempontból nézzük a dolgot, az indokínai kudarc, Nixon veit elnök botrányai, a hírhedt Wa- tergate-ügy eléggé megbolygatták a közvéleményt, és mind az Egyesült Államokban, mind külföldön a CIA- ra irányították a figyelmet. KEZDETBEN VOLT A TÖR ÉS KÖPENY I'jy jellemezték az 1947-ben alakult szuperkémszervezet ügynökeit, akik Washington politikai céljai érdekében nemcsak kémkedtek, szabotázsokat, puccsokat szerveztek, hanem sok eseten maguk voltak a szennyes ügyek kitervelői és végrehajtói is. Ez a szervezet, mely központjában, Langlyben egy egész birodalmat képvisel, idővel diverziós mammuttá változott, és tevékenységében túlsúlyba kerültek az intellektuális módszerek. A CIA főhadiszállása bizonyos tekintetben agyközponttá vált, amely a tudományok művelőitől kezdve technikai szakértőkig sok tehetséges embert foglalkoztat olyan ügy szolgálatában, amely korántsem a béke és a haladás ügyét szolgálja. Az elegáns és tiszteletet keltő tudós éppen olyan szeny- nyes munkát végez, mint valaha a tőr és köpeny lovagjai. Csak magasabb szinten. A CjA személyi és anyagi potenciáljának kétharmadát titkos tevékenységre fordítja, 16 500 alkalmazottja van és 750 millió dolláros költségvetéssel dolgozik, ebből 11 ezer személy 550 millió dolláros ráfordítással titkos akciók megvalósítása érdekében tevékenykedik. Míg a CIA tevékenységében kezdetben merényletek, kormányok erőszakos megbuktatása, lehallgatás, megfigyelés, politikai gyilkosság volt a domináns, az utóbbi években mindinkább előtérbe került a lélektani hadviselés. Éppen ezen a szakaszon foglalkoztat tudósokat és egyéb szakembereket. Szociológiai kutatóközpontok, technikai szervezetek cégtáblája, mögött, néha teljesen ártalmatlannak látszó foglalkozási ágak mögé bújva munkálkodnak a CIA emberei, akiknek tevékenységét így hozhatjuk közös nevezőre: antikommunista aknamunka, a tömegek lélektani megdolgozása, ideológiai erózió a szocialista országokkal szemben. MŰKÖDÉSBEN A CIA GÉPEZETE A CIA tevékenységének fő területe nagyon sokáig Latin-Amerika volt. A hatvanas években a CIA buktatta meg közvetve a guatemalai haladó Arbenz- kormányt, 1965-ben a CIA állt a dominikai beavatkozás hátterében. A CIA ügynökei ölték meg a számukra kellemetlenné vált Trujillo diktátort. A CIA piszkos műveletei azonban Latin-Amerikában sem mentek simán. Fordulópontot jelentett a forradalmi Kuba elleni amerikai intervenció csődje. A CIA tervezte — állítólag Kennedy elnök félrevezetésével — az ellenforradalmárok Invázióját, amely a Disznó-öbölben elszenvedett sorsdöntő vereséghez vezetett. A CIA kubai kudarca egyben Allén Dulles mindenható kémfőnök karrierjének is véget vetett. Dullest McCone, majd Rabom, tengernagy váltotta fel a CIA vezetőjének posztján, de egyik sem volt „méltó utód“. Mindkettőjüket gyorsan leváltották, és egy hivatásos régi kémre, Richard Helmsre bízták a kémszervezet irányítását. Helms 1966-tól egészen 1973-ig állt a CIA élén. A legpiszkosabb ügyek fűződnek nevéhez. A legcsúnyább esete Lumumba meggyilkolása volt Mivel a kongói politikus népszerű volt a lakosság körében, és politikája akadályozta a külföldi társaságok érdekeit, a CIA Eisenhower elnök és az akkori államtitkár tudtával úgy döntött, hogy Lu- mumbát elteszik láb alól. A terv több A CIA jelvénye változata között szerepelt méreg, bérgyilkos alkalmazása stb. A végső kivitelezés Victor Hedgmanre, a CIA leopoldville-i rezidensére várt. Hedg- man pedig azt a lépést választotta, hogy először hangulatot szított Lu- mumba ellen a lakosság, továbbá a politikusok körében, s úgy intézte a dolgokat, hogy Lumumba végzetes ka- tangai látogatása során elszigetelődött kíséretétől és letartóztatták. A többit Csőmbe emberei végezték el a CIA irányításával és eszközeivel. A CIA nemcsak haladó politikusokkal végzett. Cabot Lodge saigonl amerikai nagykövet a lemondást és teljes visszavonulást szabta ultimátumként Ngo Dinh Díem dél-vietnami diktátornak. Dlem vonakodott. A palotájából szökő diktátort fivérével együtt a titkos alagút kijáratánál fogták el és koncolták fel. Ki tudott róla? Szinte a véletlen műve, hogy nem sikerült a Castro fivérek meggyilkolása, pedig a CIA ravasz kelepcéket és módszereket eszelt ki. A CIA kezéhez tapad Che Guevara, a legendás hírű kubai forradalmár, a Bolíviában meggyilkolt partizánvezér vére. A CIA buktatta meg Joao Goulart brazíliai elnököt. Chilében előbb Schneider tábornok vezérkari főnökkel végzett ügynöke, majd a CIA vezetésével szervezkedett ellenforradalom Allende elnökkel is végzett, és szörnyű terrort indított el az országban. Kimeríthetetlen a CIA bűnlistája. AKIK MEGSZÓLALTAK Felmerülhet a kérdés, ha a CIA olyan szupertitkos, félelmetes gépezet" hogyan szivároghatnak ki bizalmas közlések, értesülések, „műhelytitkok“ Langly .birodalmából. Többféle magyarázata van ennek. Először is Amerikában divatos az emlékirat-irodalom s *a volt CIA-kémek is megírják ém lékirataikat. Igen rávilágított a szervezet sötét üzelmeire Victor Marchetti és fgh. D. Marks volt CIA-munka- társ, akik könyvükben például saját munkamódszereiket, ügynökök beszervezését, az anyagszerzés módját is részletesen ismertették. Tavaly jelent meg Philip Agee CIA-ügynök könyve, amelyben a volt hírszerző például leleplezi, hogy a CIA-nak mindenütt vannak emberei, és legalább tízmillió amerikait figyelnek meg, hallgatnak le és tartanak nyilván. Ezek az emlékiratok természetesen bizonyos cenzúrán mennek keresztül. Egyébként a volt CIA-ügynökök sem tekinthetők leírt hírszerzőknek: sohasem tudhatják, hogy mikor, hol és ki által kapRichard Helms, a CIA exfönöke, akit csak „Piszkos Kéz“ néven emlegettek A hatvanas évek elején a CIA számos' haladó külföldi politikus, államfő, vezető személyiség meggyilkolását tervezte, mert szerinte ezek veszélyeztették az Egyesült Államok külpolitikai érdekeit. A listán olyan személyiségek szerepeltek, mint Patrice Lumumba, a kubai Castro fivérek, Su- karno, a hírhedt Duvalier, Ngo Dinh Diem stb.
