Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 4. szám

KÖZEL-KELETI RIPORTSOROZATUNK - II. A Golan fennsík hegyei E gy esztendővel ezelőtt, ha bárki valami­lyen különleges árut akart venni Da­maszkusziban, beült egy taxiba és átment Sturába. Ebben a világ minden táján is­meretlen libanoni városkában szinte min­den ház üzlet. Az egyikben élelmiszert árulnak, a másikban iparcikkeket és csu­pa olyasmit, amit Szíria fővárosában nem lehetett vásárolni . .. Mondom, ez volt a helyzet még egy esztendővel ezelőtt is. Damaszkusz közel van Damaszkusz most a bejrúti polgárháborúval pár­huzamosan felvirágzott. Libanonban teljesen megbé­nult az üzleti élet, s még ha egy hétig, két hétig reménykedtek is a libanoni bankárok és a nyugati üzletemberek, két-három hónap múltán már nem volt okuk, elsősorban idejük nem volt a reménykedésre. Damaszkusz pedig olyan közel van ... Természetesen nem mindenki jött Szíriába. Egye­sek Jordániában, mások Egyiptomban telepedtek le, sőt még Iránba is mentek. A legközelebbi város von­zása azonban — elsősorban a földrajzi közelsége miatt óriási. És ez szemmel látható Szíriában. De vajon csak a földrajzi közelségről van sző? Emlékszem, hét-nyolc esztendővel ezelőtt, amikor a damaszkuszi bazár kereskedőit kemény rendszabá­lyokkal korlátozták, a tőke hanyatt-homlok menekült Bejrutba. Azokon az esti beszélgetéseken, amikor az üzletbe tévedő külföldit leültetik, megkávéztatják, sok minden szóba kerül. így tudtam meg akkor én Is egy régiségkereskedőtől, hogy ő maradt csak Da­maszkusziban. pénzét,' családját átmenekítette Bejrút­ba. A korlátozásokat azonban többé-kevésbé megszün­tették, s a damaszkuszi bazár reneszánszát éli. Mind­ez tulajdonképpen össze is vág azzal» a hivatalos po­litikával, ' amely a korábbi rezsim merevségét oldani kívánta, amely nem holnapra képzeli el a szocialista társadalom felépítését, s amely éppen ezért együtt­működést kínál a népfrontpolitika jegyében a nem­zeti burzsoáziának is. Ha a libanoni profit többé-kevésbé egyértelmű a szír gazdaságpolitika számára, még ha nem is követ­kezménye annak, sokkal bonyolultabbak a politikai aspektusok. Bárkivel is beszél az ember Damaszkuszban, azon­nal szóba kerül a libanoni helyzet. Mert először is, egyetlen ország számára sem közömbös: mi történik a szomszédságban. De talán ennél is lényegesebb, a libanoni polgárháború nem egyszerűen libanoni bel- ügy. Azt követően, hogy a második egyiptomi—izra­eli egyezmény nagy viharokat támasztott, s szinte koncentrált attak kezdődött Kairó ellen az arab vi­lágban, törvényszerűnek tűnt, hogy Közel-Kelet vala­melyik pontján az egész szituációra kiható vál9ág robban ki. Súlyos dilemmák Azt hiszem, hogy nem kell különösebben magya­rázni a libanoni helyzet Szíriára veszélyes tényezőit. Teljesen nyilvánvaló, hogy részben szírellenes pro­vokációról van szó. Miért? Szíriát súlyos dilemma elé állították: beavatkozzon-e vagy sem a libanoni nacionalisták oldalán. Nézheti-e tétlenül a libanoni eseményeket? Meddig terjedhet beavatkozása? Szíria ezt a csapdát elkerülte. Nemcsak Rifai kül­ügyminiszter-helyettes. de Ahmed Iszkander Ahmed információs miniszter is kijelentette: Szíria a békét kívánja, s a béke érdekében békés eszközökkel igyekszik közvetíteni. A másik csapda Nem feledkezhetünk el azonban ,a másik Csapdá­ról. Azok a tervek, amelyek Libanon jelosztásáról születtek, ugyancsak átnőnek a határon. Többféle elképzelés is napvilágot látott. Talán a legismertebb az, amely keresztény és muzulmán részre szabdalná szét Libanont. Hogy a muzulmán Libanon nem len­ne képes önálló állami létre,: az mindenki számára világos. Arra kevesebben gondolnak, hogy ez a mini­ország előbb vagy utóbb, csatlakozna Szíriához. S amennyiben hozzá is járulnának a csatlakozáshoz, már mint az izraeliek, valamit Szíriának is enged­nie kellene. Mégpedig a Golan térségben. S ez volt a másik, ugyancsak veszélyes politikai csapda. Amíg a falangisták egyes nyugatbarát arab álla­mok közvetítésével kapták a fegyvert, a terv megva­lósíthatóbbnak tűnt, mint a fegyverszállítási stop után. És lényegében ez volt az a pillanat, amikor a damaszkuszi kormány lélegzetvételnyi szünethez ju­tott. Lépni tudott... De lépnie is kellett, mert mint emlékezhetünk rá, mindez időben egybeesett a szír— izraeli tűzszüneti vonalakon állomásozó ENSZ-kato- nák mandátumának lejártával. A kék sisakosok megbízatásának meghosszabbítá­sát, úgy tűnik, minden fél egyértelműen kívánta. Nos, ezt az előnyt tudta kihasználni a szír kormány. Egyrészt a körülmények bonyolultsága, másrészt mivel az álláspontok egyelőre túlságosan messze van­nak, valamifajta új, konkrét előrelépésre nem lehe­tett számítani. Viszont a közel-keleti alkudozásban, ha területet nem is, bizonyos politikai engedménye­ket ki lehetett kényszeríteni, és Szíria elérte azt, amit ez ideig egyetlen arab ország sem ért el, ne­vezetesen azt, hogy Izrael szövetségese, az Egyesült Államok is tudomásul vett egy olyan rendezési fó­rumot, ahol a palesztinok is megjelenhetnek. Harmadik út? Amikor többeknek is feltettem a kérdést, ez va­jon azt jelenti, hogy Szíria harmadik utat keres, te­hát elutasítja a kissingeri szakaszos rendezést, illet­ve a genfi értekezlet összehívásának alternatíváját a válasz egybehangzó volt: a kissingeri manővereket sohasem helyeselték, másrészt úgy vélik minden le hetőséget meg kell ragadni irra, hogy előbbre vi­gyék a béke ügyét. Mindehhez azt is hozzátették, hogy a béke a jelenlegi helyzetben szorosan össze kapcsolódik a palesztin kérdés rendezésével. Nem hivatalos személyiségektől, de hallottam olyan megfogalmazást is, hogy Izrael nagyszere íz letet kötött Egyiptommal. Lényegében 2,5 m>:liára dollárt kapott egy halom hon.okért. S említei- is­merőseim f-ltették a kérdést: számíthatott volna ha sonló amerikai pénzre Izrael most, egy szír—izraeli alku ellenében? A kérdés természetesen szónoki. De a gondolatm-enet még nem ért véget. Ily m kö rülmények közt rá lehetett volna venni Izraelt \gv szír—izraeli magállapodásra? A válasz ugyani: 1 nem. Ha tehát Szíria semmiképpen sem számoi1 a tott újabb területek visszaszerzésével, nem volt " cél szerűbb számára kihasználni azt a politiKai szc ciót, ami a kairói lépés, következtében alak ’i Vannak persze olyan vélemények is, hog ml. i hét a Biztonsági Tanács? Mutattak egy körívei : ENSZ-ben a Közel-Kelettel kapcs atban hozott é soha meg nem valósult határozó k gyűltem Ez a szkepticizmus azonban annyira indokola. hogy az említett határozatok ne eg, renutz/. folyamat keretében és időszakában születtek haneti éppen valamifajta rendezési foi/amat elindítása í dekében. Másrészt New Yorkban valamennyi, rend' zésben érdekelt fel jelen' lehet, s tulajdonképpel ez a genfi formula lényege. Damaszkusziról nézva a palesztin kérdés rendezi . se nem tűnik közelinek. De m'egoldbn tat:annak tűnik Igaz, hogy a palesztinok tulajdonkénen mi: denki iránt bizalmatlanok — egyik oldalon a sn' taktikázás, másik oldalon a szül elen elutasítás rr att. De é' pen ezt a bizalmatlanságit segít faló’ ez a kibontakozó, talár nem is könnyen áttek■ r tő, nem is minden vonatkozásban azo-n,..,] é mi diplomáciai küzdelem, amely á palesztfno’; é 'lei­ben fs folyik, s amely — éppen Szíria közremöe sével — az első politikai győzelmet már magái..ni mondhatja. ŐNODY GYÖRG V A damaszkuszi Hadtörténeti Múzeum udvara

Next

/
Oldalképek
Tartalom