Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 4. szám
KÖZEL-KELETI RIPORTSOROZATUNK - II. A Golan fennsík hegyei E gy esztendővel ezelőtt, ha bárki valamilyen különleges árut akart venni Damaszkusziban, beült egy taxiba és átment Sturába. Ebben a világ minden táján ismeretlen libanoni városkában szinte minden ház üzlet. Az egyikben élelmiszert árulnak, a másikban iparcikkeket és csupa olyasmit, amit Szíria fővárosában nem lehetett vásárolni . .. Mondom, ez volt a helyzet még egy esztendővel ezelőtt is. Damaszkusz közel van Damaszkusz most a bejrúti polgárháborúval párhuzamosan felvirágzott. Libanonban teljesen megbénult az üzleti élet, s még ha egy hétig, két hétig reménykedtek is a libanoni bankárok és a nyugati üzletemberek, két-három hónap múltán már nem volt okuk, elsősorban idejük nem volt a reménykedésre. Damaszkusz pedig olyan közel van ... Természetesen nem mindenki jött Szíriába. Egyesek Jordániában, mások Egyiptomban telepedtek le, sőt még Iránba is mentek. A legközelebbi város vonzása azonban — elsősorban a földrajzi közelsége miatt óriási. És ez szemmel látható Szíriában. De vajon csak a földrajzi közelségről van sző? Emlékszem, hét-nyolc esztendővel ezelőtt, amikor a damaszkuszi bazár kereskedőit kemény rendszabályokkal korlátozták, a tőke hanyatt-homlok menekült Bejrutba. Azokon az esti beszélgetéseken, amikor az üzletbe tévedő külföldit leültetik, megkávéztatják, sok minden szóba kerül. így tudtam meg akkor én Is egy régiségkereskedőtől, hogy ő maradt csak Damaszkusziban. pénzét,' családját átmenekítette Bejrútba. A korlátozásokat azonban többé-kevésbé megszüntették, s a damaszkuszi bazár reneszánszát éli. Mindez tulajdonképpen össze is vág azzal» a hivatalos politikával, ' amely a korábbi rezsim merevségét oldani kívánta, amely nem holnapra képzeli el a szocialista társadalom felépítését, s amely éppen ezért együttműködést kínál a népfrontpolitika jegyében a nemzeti burzsoáziának is. Ha a libanoni profit többé-kevésbé egyértelmű a szír gazdaságpolitika számára, még ha nem is következménye annak, sokkal bonyolultabbak a politikai aspektusok. Bárkivel is beszél az ember Damaszkuszban, azonnal szóba kerül a libanoni helyzet. Mert először is, egyetlen ország számára sem közömbös: mi történik a szomszédságban. De talán ennél is lényegesebb, a libanoni polgárháború nem egyszerűen libanoni bel- ügy. Azt követően, hogy a második egyiptomi—izraeli egyezmény nagy viharokat támasztott, s szinte koncentrált attak kezdődött Kairó ellen az arab világban, törvényszerűnek tűnt, hogy Közel-Kelet valamelyik pontján az egész szituációra kiható vál9ág robban ki. Súlyos dilemmák Azt hiszem, hogy nem kell különösebben magyarázni a libanoni helyzet Szíriára veszélyes tényezőit. Teljesen nyilvánvaló, hogy részben szírellenes provokációról van szó. Miért? Szíriát súlyos dilemma elé állították: beavatkozzon-e vagy sem a libanoni nacionalisták oldalán. Nézheti-e tétlenül a libanoni eseményeket? Meddig terjedhet beavatkozása? Szíria ezt a csapdát elkerülte. Nemcsak Rifai külügyminiszter-helyettes. de Ahmed Iszkander Ahmed információs miniszter is kijelentette: Szíria a békét kívánja, s a béke érdekében békés eszközökkel igyekszik közvetíteni. A másik csapda Nem feledkezhetünk el azonban ,a másik Csapdáról. Azok a tervek, amelyek Libanon jelosztásáról születtek, ugyancsak átnőnek a határon. Többféle elképzelés is napvilágot látott. Talán a legismertebb az, amely keresztény és muzulmán részre szabdalná szét Libanont. Hogy a muzulmán Libanon nem lenne képes önálló állami létre,: az mindenki számára világos. Arra kevesebben gondolnak, hogy ez a miniország előbb vagy utóbb, csatlakozna Szíriához. S amennyiben hozzá is járulnának a csatlakozáshoz, már mint az izraeliek, valamit Szíriának is engednie kellene. Mégpedig a Golan térségben. S ez volt a másik, ugyancsak veszélyes politikai csapda. Amíg a falangisták egyes nyugatbarát arab államok közvetítésével kapták a fegyvert, a terv megvalósíthatóbbnak tűnt, mint a fegyverszállítási stop után. És lényegében ez volt az a pillanat, amikor a damaszkuszi kormány lélegzetvételnyi szünethez jutott. Lépni tudott... De lépnie is kellett, mert mint emlékezhetünk rá, mindez időben egybeesett a szír— izraeli tűzszüneti vonalakon állomásozó ENSZ-kato- nák mandátumának lejártával. A kék sisakosok megbízatásának meghosszabbítását, úgy tűnik, minden fél egyértelműen kívánta. Nos, ezt az előnyt tudta kihasználni a szír kormány. Egyrészt a körülmények bonyolultsága, másrészt mivel az álláspontok egyelőre túlságosan messze vannak, valamifajta új, konkrét előrelépésre nem lehetett számítani. Viszont a közel-keleti alkudozásban, ha területet nem is, bizonyos politikai engedményeket ki lehetett kényszeríteni, és Szíria elérte azt, amit ez ideig egyetlen arab ország sem ért el, nevezetesen azt, hogy Izrael szövetségese, az Egyesült Államok is tudomásul vett egy olyan rendezési fórumot, ahol a palesztinok is megjelenhetnek. Harmadik út? Amikor többeknek is feltettem a kérdést, ez vajon azt jelenti, hogy Szíria harmadik utat keres, tehát elutasítja a kissingeri szakaszos rendezést, illetve a genfi értekezlet összehívásának alternatíváját a válasz egybehangzó volt: a kissingeri manővereket sohasem helyeselték, másrészt úgy vélik minden le hetőséget meg kell ragadni irra, hogy előbbre vigyék a béke ügyét. Mindehhez azt is hozzátették, hogy a béke a jelenlegi helyzetben szorosan össze kapcsolódik a palesztin kérdés rendezésével. Nem hivatalos személyiségektől, de hallottam olyan megfogalmazást is, hogy Izrael nagyszere íz letet kötött Egyiptommal. Lényegében 2,5 m>:liára dollárt kapott egy halom hon.okért. S említei- ismerőseim f-ltették a kérdést: számíthatott volna ha sonló amerikai pénzre Izrael most, egy szír—izraeli alku ellenében? A kérdés természetesen szónoki. De a gondolatm-enet még nem ért véget. Ily m kö rülmények közt rá lehetett volna venni Izraelt \gv szír—izraeli magállapodásra? A válasz ugyani: 1 nem. Ha tehát Szíria semmiképpen sem számoi1 a tott újabb területek visszaszerzésével, nem volt " cél szerűbb számára kihasználni azt a politiKai szc ciót, ami a kairói lépés, következtében alak ’i Vannak persze olyan vélemények is, hog ml. i hét a Biztonsági Tanács? Mutattak egy körívei : ENSZ-ben a Közel-Kelettel kapcs atban hozott é soha meg nem valósult határozó k gyűltem Ez a szkepticizmus azonban annyira indokola. hogy az említett határozatok ne eg, renutz/. folyamat keretében és időszakában születtek haneti éppen valamifajta rendezési foi/amat elindítása í dekében. Másrészt New Yorkban valamennyi, rend' zésben érdekelt fel jelen' lehet, s tulajdonképpel ez a genfi formula lényege. Damaszkusziról nézva a palesztin kérdés rendezi . se nem tűnik közelinek. De m'egoldbn tat:annak tűnik Igaz, hogy a palesztinok tulajdonkénen mi: denki iránt bizalmatlanok — egyik oldalon a sn' taktikázás, másik oldalon a szül elen elutasítás rr att. De é' pen ezt a bizalmatlanságit segít faló’ ez a kibontakozó, talár nem is könnyen áttek■ r tő, nem is minden vonatkozásban azo-n,..,] é mi diplomáciai küzdelem, amely á palesztfno’; é 'leiben fs folyik, s amely — éppen Szíria közremöe sével — az első politikai győzelmet már magái..ni mondhatja. ŐNODY GYÖRG V A damaszkuszi Hadtörténeti Múzeum udvara
