Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 4. szám

ben valósuljanak meg. Az ezen a téren mutatkozó lemaradást akarjuk behozni a már meglevő régebbi és a most épülő lakótelepeken is. A Perec elnevezés sű lakótelepen befejezzük egy 22 tantermes iskola és az élelmiszerbolt építését. A legközelebbi napok­ban a Pudluíanka lakótelepen két toronyházban 120 lakást adunk át az új lakástulajdonosoknak. Ezen a lakótelepen 1979-ig újabb 1100 lakást építünk, majd i Halastavak lakótelep felépítésére kerül sor. Az 1980-tól 1985-ig épülő lakótelepen 2900 polgár költözik majd új lakásba. Foglalkozunk a 6. ötéves terv előkészíté­sével is, amelynek keretében új húsüzem, épület­elemgyár, szolgáltatőház, élelmiszer-áruház épül, és a hét épületből álfó városi kereskedelmi központ épí­tését is megkezdjük. A Novochema vegyi üzem új üzemrészleggel bővül és további üzemek korszerűsí­tését is tervezzük 100 millió korona ráfordítással. A város lakosai életkörnyezetének javítását tűzve ki cé­lul, új zöldövezetek létesítésére és karbantartására, a vizek és a levegő szennyeződésének csökkentésére is komoly terveket dolgoztunk ki. Ezek megvalósí­tása során a város polgárainak segítségére is számí­tunk. — Ezzel kapcsolatban szerelnem tudni, hogyan vi­szonyulnak a polgárok városukhoz, hogyan osztoz­nak a közös gondok és terhek viselésében? — A vnb képviselőinek jó politikai munkája nyo­mán egyre javul a vnb tanácsának és egyes albizott­ságainak kapcsolata a polgárokkal, akik nagy ér­deklődést tanúsítanak a városfejlesztési tervek és az /öze/ Maréek, a Levicei (Lévai) Hnb elnöke ezzel járó problémák iránt. A legutóbb megtartott Egyéni kívánság Gyors ütemben fejlődő város # 2400 vj lakás • Z-okc iában építették a műjégpályát evice tíz év alatt, de leginkább a legutóbbi vá­lasztási program időszakában olyan gyors ütemben fejlődött, hogy nemcsak a város egy­kori ismerői, de a „lévai gyükerek“, amint ott a vá- t ros szülötteit nevezik, sem ismerik meg az örökké változó, fiatalodó várost. Ma az egykori, nagyobbára földszintes házak hét- és tizennégy emeletes torony­házak mellett guggolnak. Itt-ott a vakolatlan ház­tömbök felett magas daruk ágaskodnak, jelezve, hogy a város tovább épül, változik és fejlődik a tervek­nek, illetőleg azoknak az igényes követelményeknek megfelelően, amelyeket a kommunisták a CSKP XIV. kongresszusán tűztek ki az emberek életszínvonalá­nak gyors emelkedése érdekében. A közelmúltba visz- szatekintve beszélgettünk Jozef Maréek elvtárssal, a városi nemzeti bizottság elnökével arról, hogy mit tettek, és a jövőben mit tesznek majd annak érdeké­ben, hogy a járási székhely lakosai és a következő nemzedékek is jól érezzék magukat a városban. Mi­előtt azonban erre rátérnénk, szeretnénk megkérdez­ni, hogy az elnök elvtárs szerint mi a legnagyobb eredmény a város fejlődésében az utóbbi választási időszakban? — A lakásépítés terén elért sikereink, amelyek egye­dülállóak a város 700 éves történelmében. Csak a legutóbbi négy év alatt 250 millió koronát költöttünk lakásépítésre a városban. 480 öreg, korszerűtlen la­kást lebontottunk. Gondolja csak meg: a város meg­alapítása óta 1945-ig a városban 1800 ház volt. Mi az utóbbi időben 2400 lakást adtunk át rendeltetésé­nek. Ezzel egyidőben a város délnyugati peremén kiépítettük a város ipari bázisát. Felépült az új ba­romfifeldolgozó üzem, a modern .tejüzem, az új ma­látagyár, a fél járás kenyér- és süteményszükségle­tét kielégítő kenyérgyár, és újabb üzemrészleggel bő­vült a több mint 2000 embert, főleg nőt foglalkoz­tató, öt éve üzemelő V. I. Lenin Szövőgyár. Talán nem szükséges megmagyaráznom, milyen nagy jelen­tőségű létesítményekről van szó, s mennyire változik ezáltal a város lakosainak életstílusa. — Mit terveznek elvégezni ebben és az 1977-es évben? — Terveinket az igényesség jellemzi. Folytatjuk az I., II. és III. lakótelep építését s egyben egy fájó probléma orvoslását. El akarjuk érni, hogy a járu­lékos beruházások a lakótelepek építésével egyidő­nyilvános pártgyűléseken, amelyeken a város képvi­selői is részt vettek, közel 9000 polgárral vitattuk meg közös tennivalóinkat. 1971-ben csak 4600 pol­gárral tudtunk találkozni. Sokan hozzászóltak mun­kánkhoz, javasoltak megoldásokat. Öröm volt szá­munkra, hogy valamennyi felszólaló a segíteni akarás jegyében szólt. Külön öröm volt, hogy a vnb taná­csának munkáját lényegesen kevesebb bírálat érte, mint a múltban. Hogy a nemzeti bizottság és a polgárok közös célt követnek, azt az is bizonyítja, hogy míg 1971-ben a polgárok 1 millió 400 ezer korona értéket hoztak létre a szocialista munkaverseny keretében, az el­múlt évben már 11 millió 800 ezer koronával gaz­dagodott a város a polgárok önfeláldozó munkája folytán. Éppen a téli ünnepek előtt vették birto­kukba a város sportolói és gyermekei a 7 millió ko­rona értékű műjégpályát, amely a „Z“-akcíő kereté­ben épült. Gondolom, a számok bizonyítják a leg­jobban a vnb és a polgárok közötti jő viszonyt. — Ha teljesíthetném három kívánságát, mit kíván­na Maréek elvtárs mint a vnb elnöke, mint Léva pol­gára és*mint családapa? — Gondolom, nehéz különválasztani a vnb-elnököt, a polgárt és a családapát, mert érdekük mindenkor közös. Nos, mint a vnb elnöke mégis azt szeretném, hogy mielőbb sikerüljön elterelni a forgalmat a vá­ros belsejéből. Ez nemcsak csökkentené a levegő szennyeződését és a zajártalmat, de növelné a köz­lekedés biztonságát is a város területén. Mint pol­gár szeretném, ha az eddiginél sokkal gyorsabb ütem­ben épülne és javulna a város kereskedelmi és szol­gáltatási hálózata. Ennek hiányosságát nemcsak mint vnb-elnök, de mint polgár is közvetlenül érzékelem. Mint családapa, kívánságom nem különbözik a töb­bi emberek kívánságától: szeretnék békében,, bizton­ságban élni és gyermekeimből hasznos és hazájukat szerető embereket nevelni, olyan öntudatos polgáro­kat, akik megbecsülik embertársaikat és mindazokat, akik barátságos szándékkal, jó szívvel lépnek ha­zánk és városunk földjére. Minden tőlem telhetőt megteszek megvalósításuk érdekében. Jozef Maréek elvtárs, a lévai vnb elnöke nemes és emberi célokat tűzött ki maga elé, amelyek megva­lósítása a város polgárainak és a következő nem­zedékeknek a javát szolgálják. N. POVAZSKT A levicei V. 1. Lenin Tex­tilgyár dolgozói a XV. pártkongresszus tisztele­tére többek között vállal­ták, hogy 65 ezer korona értékű energiát takaríta­nak meg. Az energia­megtakarításra közvetlen hatást gyakorol a mérő­műszerek karbantartása, ami a 16-tagú Marx Ká­roly szocialista brigád feladata. A brigád jelen­tős megtakarítást ér el a pótalkatrészek gyártásá­val és az újítási javasla­tokkal. Képünkön Jozef Gagác az újítási javasla­ta alapján készített mé­rőműszerekkel. (CSTK — J. Lofaj felv.) csoportvezető is ■ AZ ÉLET MINDEN SZAKASZÁN Hét évvel ezelőtt, amikor egy lakoda­lomban találkoztunk, nyúlánk gyermeklány volt. Mosolygós két szeme el-elpiruló arca maradt meg leginkább az emlékezetemben. S amikor a minap újra találkoztunk, ma­gas lány állt előttem. Nyoma sem volt raj­ta a megilletődöttségnek. Beszédessége, talpraesettsége meglepett. Csak a szeme ma­radt a régi... ­Jakab Mária, akiről szó van, az említett hét év alatt nemcsak külsőleg, hanem bel­sőleg is megváltozott. Az alapfokú iskola elvégzése után a Safárikovói Mezőgazdasá­gi Műszaki Iskolába iratkozott be. Szeretett tanulni, így az utolsó évet kitüntetéssel vé­gezte el. — Szüleim munkásemberek — mondja —, apám már nyugdíjas. Az iskolában többek között szerettem a polgári neveléstant, ame­lyet Szalai tanár elvtárs tanított. Én az iskolában is azt vallottam, hogy az ember­nek már fiatal korában színt kell vallania, mégpedig politikai téren is. Már akkor el­határoztam, hogy kérem felvételemet a pártba. De nem sikerült. Ez azonban nem keserített el, mert arra a régi közmondásra gondoltam, hogy ami késik, nem múlik. Az érettségi vizsga után a tornaijai szövet­kezetbe került, ahol cso­portvezetői be­osztást kapott. Éppen aratás ideje volt, s ez jő alkalom lett a tapasztalat- szerzésre. Ott voltak mellette a régi szakem­berek. Kokavec és Krokovai elvtársak, akik a talpraesett lányt nem hagyták magá­ra. Biztatták, ta­náccsal látták el, így Jakab Mária közgaz­dasági érettségivel mint megállta a helyét. — Szövetkezetünk a múlt év elején egye­sült a sajógömöri szövetkezettel — folytat­ja. — Kezdetben a pénztárosnőt helyettesí­tettem, majd a pótalkatrészek és az üzem­anyagfogyasztás könyvelésével bíztak meg. Lassan már beletanulok, de az igazság ked­véért meg kell mondanom, hogy az idősebb és tapasztaltabb munkatársaktól sok segít­séget kaptam, s minden bizonnyal kapok majd a jövőben is. Ügy érzem, ez a munka­kör megfelel az egyéniségemnek, igaz, a fi­zetés nem a legnagyobb. Ami késik, nem múlik. Ezt jelentette ki beszélgetésünk elején. S igaza volt. Hogy miért? Azért, mert az az elhatározása, hogy belép a pártba, továbbra is megmaradt, s ez a vágya a közelmúltban teljesült. A párt­tagjelöltek sorába lépett. Az ünnepi taggyű­lésen ebből az alkalomból azt a feladatot kapta, hogy nyolc fiatalt nyerjen meg a SZISZ-tagok sorába, 80 óra társadalmi mun­kát dolgozzon le a falu szépítésénél, vala­mint a SZISZ-szervezetben, ahol a veze­tőségbe javasolták, a lehető legjobban se­gítse elő a párt politikájának érvényesíté­sét. — Azon leszek, hogy a mindennapi mun­kám elvégzésén kívül ezeket a feladatokat is teljesítsem — mondja. — A kétéves tag- jelöltségi határidő elteltéig még igen sokat kell tanulnom. Ügy érzem, hogy húszéves fejjel ez menni fog, mert sok mindenre ké­pes az ember, ha van akaratereje. Reggel hattól délután fél ötig dolgozik, illetve utazik a munkahelyére és ottho­nába. Szabad ideje hétköznapokon nem sok van. Ha alkalom adódik rá. akkor olvas, zenét hallgat, reggelenként pedig tornázik, s nyáron sokat gyalogol. Mindezt alakja megtartása és egészsége érdekében teszi. Szeret táncolni és baráti körben elbeszél­getni, szórakozni. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a házi munkából is kiveszi a részét. ‘ — Van egy titkos vágyam — vallja be, mielőtt elválunk. — Ha lehetőség nyílik rá, szeretnék tovább tanulni. Hogy ez sikerül-e majd, nem tudom, annál inkább is, mivel odahaza erről egyelőre hallani sem akar­nak Nem tudom, mikor találkozunk majd új­ra, hogy megkérdezhessem tőle, mi sikerült, s mi nem. hogyan álK helyt az életben; Egy belső hang azonban azt súgja, hogy ez a vidám akaraterőben gazdag lány helytáll az élet minden szakaszán. NÉMETH JÁNOS-közös cél

Next

/
Oldalképek
Tartalom