Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-27 / 26. szám

H Stefan Kvietik szlovák színész játssza az egyik fő­szerepet A lőcsei fehér asszony című magyar tévé­filmben. Az alkotást Jókai Mór regénye alapján Maár Gyula rendezi. A többi sze­replő: Törőcsik Mari. Kő­műves Sándor. Madaras Jó­zsef. Major Tamás és Agár­di Gábor. ☆ ■ íja Szavina, a Kutyás hölgy című Csehov film emlékezetes címszereplője játssza a Magadtól kérdezd című áj szovjet film fő­szerepét. A felvételek a Be­lorusz-film minszki műter­meiben folynak. A Magad­tól kérdezd az emberi fe­lelősségről szól. * ■ Isa Miranda játssza Giu- lietta Masina anyjának szere­pét a Camilla című, több ré­szes olasz filmben; Giuliet- ta Masinát, Federico Fellini feleségét nem kell bemutat­ni. Isa Miranda a harmin­cas. negyvenes évek ünne­pelt színésznője volt. Hazá­jában most újból felfedez­ték és sokat foglalkoztatják — korához illő szerepkör­ben. ■ír ■ A Német Szövetségi Köztársaságban nagy siker­rel játsszák az Egy bohóc nézetei című filmet, amely­nek forgatókönyvét Hein­rich Böll írta azonos című regényéből. Hőse, Hans Schnier, a bohóc nem talál­ja meg helyét az életben, csendes lázadó, vágyódik egy más, igaz világ után. amelyből hiányzik a hazug­ság. képmutatás, önzés, de nem tud a megvalósításáért küzdeni. Magányosságra van kárhoztatva. Az asz- szony, akit szeret, elhagy­ja: polgári neveltetésétől, életszemléletétől idegen a bohóc lázadása. Az antihős Helmut Griem alakításában elevenedik meg a filmvász­non. ír ■ A Dakarban tartott Nnmibis-értekezlet kereté­ben rendezték meg a faji megkülönböztetésről szóló filmek fesztiválját. A zsűri egyhangúlag a Dimbaza utolsó sírja című alkotás­nak ítélte a nagydíjat. A Dél-Afrikában titokban forgatott film leleplezi, ho­gyan sértik meg az ország­ban a hatalmon levő fajül­dözők az emberi jogokat. Ékesen beszél a dél-afrikai helyzetről már az a tény is hogy a film alkotói nem nevezték meg magukat. ír ■ A Sakál napja című filmben Olga Georges Pi­cot alakítja azt a fiatal leányt, akit beszerveznek a kémkedésre, de végül is ő esik a csapdába. Olga Ge- orges-Picot-nak az első le­hetőséget Alain Resnais rendező adta. A legújabb hírek szerint Olga Georges- Picot a főszereplője a né­met-francia produkcióban készülő Gyémántkirálynő filmnek, amelyet Afrikában forgatnak. ír ■ Stellio Lorenzi rende­ző Zola életének utolsó éveiről több részes filmet készít Zola úr címmel. Zo­la alakját Jean Tópart ele­veníti meg a filmen, a fe­leségét pedig Maryvonne Schütz. T avaly, Itália felszabadulásának har­mincadik évfordulóján nem szüle­tett egyetlen olasz film sem, amely megemlékezett volna erről a nem­zeti sorsfordulóról. Nem került az olasz mozikba a korábbi esztendőkben sem olyan említésre méltó mű, mely az 1943- as és 44-es évek történelmi eseményei­vel (a fasizmus bukása, a fegyveres el­lenállás kibontakozása) foglalkozott vol­na. Annál örvendetesebb. hogy ebben az évben, amikor Olaszország a királyság megszüntetésének és a köztársasági al­kotmány elfogadásának harmincadik év fordulóját ünnepli, sorra készülnek a történelmi múltat idéző, elkötelezett mű­vek. Egyik jelzője ez az ország politi­kai légkörében bekövetkezett változás­nak. Mutatója a felfokozott közéleti ér­deklődésnek és a közönség hangulati be állítottságának: Itália balra tart. és a haladás Irányában keresi a kiutat. Különösen figyelemre méltó az ellen­állás tematikáiénak felélesztése Az al­kotókat kettős meggondolás vezeti ebbe az irányba. Három évtized alatt új nem­Marcello Masuuianni a iüuO modo című filmben Új, elkötelezett olasz filmek • Az ellenállás tematikájának felélesztése tartományban. A történet arról szól, hogy munkások és gyerekek 1944 ben ho­gyan mentettek meg a németek rombo­lásától egy konzervgyárat. A cselekmény azonban a mában folytatódik. Ma ugyan­ezt a gyárat gazdái sorsára hagyták, igazgatását pedig maguk a munkások vették át A harmadik film címe: Az ellenállás, egy nemzet új jászát étik. Ez három és 'él órás dokumentumfilm egykori fil­mek, híradók, okmányok alapján. Első­sorban a tanulóifjúságnak szánják. Köz­vetíteni fogja a televízió, és el akarják vinni az iskolákba, egyetemekre. Alko tói Minő Arqentieri és Ansano Giahna- relli. A kor légköre árad — ha nem is kap­csolódik közvetlenül az ellenállás témá­jához — a fiatal Luigi Faccíni első |á- tékfilmjéből. az Elio Vittorini azonos cí­mű regénye alapján készült A vörös szeg- jüből is. Vittorini ezt a. könyvét a fasiz­mus éveiben írta de megjelenését ak­kor a cenzúra megakadályozta. Csak a háború után került nyomdába, és hama­rosan a modern olasz irodalom Jég jelen­tősebb. reprezentatív alkotásai sorába emelkedett. Az immár klasszikus értékű irodalmi mű megfilmesítése nagy felada­tot. jelentett a pályakezdő fiatal rende­zőnek. Teljesítménye figyelemre méltó, ha nem sikerült is megoldania a bonyo­lult mű tartalmi és formai kérdéseit. Fő­szereplői: lilsa Martinelli, Miguel Bőse és Lídia Bednarek. A vörös szegfűt azért is kell kiemelni, meri egyike az első já­tékfilmeknek. amejy egv új gyártó, a Pilmcoop gondozásában készült. Az ólasz szövetkezeti mozgalom meg akarja tör­ni a hagyományos-olasz kapitalista frtm gyártás megmerevedett struktúráinak monopóliumát. A Filmooop révén új erő­ket kíván mozgósítani és új lendületet akar adni az olasz filmgyártásnak, v Elio Petri egyike azoknak a rendezők­nek, akik a fogyasztói társadalom film gyártásának feltételei mellett is mindig megtalálták a módját. hogy érvényre juttassák haladó szemléletüket, elkötele­zett társadalombírálatukat. Legújabb filmje, a Todo modo, Leonardo Sciacía regénye alapján készült. A nálunk leg­jobban ismert filmje. a Nyomozás egy minden gyanú felett álló polgár ügyeben című művéhez hasonlóan az uralkodó réteg korruptságát, elvetemült erősza­kosságát veszi cél lm. A fantasztikus tör­ténet műfajában szatirikus elemek a de- tektívtörténetek motívumaival elegyed­nek. A rangos szereplőgárda: Gian Maria Volonte, Michel Plccoli, Marcello Mastro- ianni, Mariangela Melati, Renato Salva- tori. Hagyományos családi pszichológiai drámát írt és valósított meg Saloatore Samperi. Címe: Botrány. A háromszög alakítói l.isa Gastoni, l-ranco Nero, Ray- mond Pellegrin. K. R. zedék nőtt fel, amely nagyon keveset tud a múltról: a fasizmusról, a máso­dik világháborúról, az ellenállási mozga­lomról. Számára ez már történelem és túl azon, hogy választ vár sok kérdésre, érdeklik a puszta tények és események is. A jelenlegi helyzetben azonban új je­lentőséget nyer az ellenállás azok szá­mára is, akik szemtanúi, részesei, nem egy esetben cselekvő alakítói voltak a történeteknek. Az idősebb nemzedék, a kortársak szemében ma új tartalommal jelentkeznek az ellenállás eszméi Hisz napjainkban nem egy tekintélyes polgári politikus is hangsúlyozza, hogy a mosta ni súlyos társadalmi, gazdasági és tuda ti válságból az országot ismét csak az -összes demokratikus erő összefogása ve zetheti ki — mint a második világháború vegét követő esztendőkben. Egyszerre három film készül az ellen állásról. A művészileg várhatóan legje­lentősebb, a nemrég meghalt kitűnő író­nő, Renata Vigano partizánregénvéből. A filry címe azonos a regény olasz címé vei: Ágnes elindul meghalni. A történet a negyvenes évek második felében világ sikert aratott. Lefordították több mint harminc nyelvre, közöttük magyarra „ is. A filmet Giuliano Montaldo rendezi. A női főszerepet Ingrid Thulm alakítja Massimo Mida Puccini, a kitűnő'kom muriista rendező és filmesztéta Partizán staféták címmel rendez filmet Marciié Jelenet az Ágnes miauul meghalni emui filmből A Rubíiovva! Vaszilij Bíkov elbeszélésé­ből forgatja L. Sepityko ren­dező a Napfelkelte című fil­met. Hősei: szovjet emberek, akik nemcsak fegyverrel a kezükben győzik le a fasiz­must, hanem erkölcsi erejük­kel is. Az új szovjet film egyik főszereplője: Anatolii Szolonyicin. Jó tíz esztendeje még sen­ki sem ismerte az akkor harmincesztendős Anatolij Szolonylcint. — A szverdlovszki, színház tagja voltam — mondja —, mindenfélét játszottam. Dosz­tojevszkijtől kezdve mai víg­játékokig. Színházunk egy­szer Zaporozsjéban vendég­szerepeit, ott került kezem­be az Iszkussztvo Kinő, s benne a Rubljov irodalmi forgatókönyve, Mihalkov- Koncsalovszkij és Tarkovsz- kif müve. Bármilyen szerepet szívesen eljátszottam volna abban a filmbenl Gleb Panfl- lov hívta föl rám Tarkovszkij figyelmét. Próbafelvétel. S vé­gül is eljátszhattam Rubljo­vot. Ügy emlékszem vissza a Tarkovszkijjal végzett közös munkánkra, mint színészi pá­lyafutásom legboldogabb időszakára. Tapasztalatlan voltam, s közben rengeteget tanultam. Ha szabad így mondanom: szellemi apám lett Tarkovszkij. Azóta is minden új szerepemet vele vitatom meg. Anatolij Szolonyicin alakí­totta A tűzön nincs átkelés című, emlékezetesen szép Gleb Panfilov-filmben a kór­házvonat politikai biztosát. A XV. századból egyszerre a XX. századba, a polgárháború vérzivataros idejébe lépett át. Ezt követte egy új Andrej Tarkovszkij-film, a Solaris Sartoriusa, majd Szergej Ge- raszimov Szeretni az embert című filmjében Dmitrij Kal- mikov építész: egy mai szov­jet értelmiségi. így ível Anatolij Szolonyi­cin szerepeinek sora a messzi múlttól a legmaibb máig. Í-) 1978. VI. 27. io ozs nr M M Iffl U mu thi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom