Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-13 / 24. szám

□ A Szovjetunió 39 stú­diójában az elmúlt öt év alatt 1236 játékfilm készült. A legnagyobb gyártó a Moszfilm, 180 filmmel, azt követi a Lenfilm 81 és Gor- kij-stúdió 75 alkotással. Eb­ben az időszakban 6442 do­kumentum-. oktató- és rajz­filmet készítettek, a Szov- jetszkij Ekran szerint a já- tékfilmek közül a legna­gyobb sikert a Felszabadí­tás. A hazáért harcoltak, a Csendesek a hajnalok, a Szerelmesek románca, a Szeretni az embereket, A prémium és a Vörös kánya­fa aratta. A Felszabadítás öt részét 238 millióan, a Vörös kányafát 63 millióan látták a Szovjetunióban. * □ Kilenc hónap cím­mel — Hernádi Gyula. Kó- ródy Ildikó és Mészáros Márta forgatókönyvéből — készíti új filmjét Mészáros Márta, Monori Lili és Jan Nowicki főszereplésével. Operatőr: Kende János. * □ A DEKA játékjilmstá- dióban forgatták A zeneszer­ző című filmet. Az új pro­dukció Beethoven életének 1813 és 1819 közötti szaka­száról szól. Ezekben az években volt a VII. és a VIII. szimfónia bemutatója. Beethoven 1819 után süket­sége miatt már teljesen el­zárkózott a világtól. A film­ben Donatas Banionis. az is­mert szovjet-litván színész alakítja a zenekőltőt; ő volt az emlékezetes Goya- film címszereplője is. A ze­neszerző című film rendező­je: Horst Seemann. » □ Fellini méretű hatalmas filmfreskót vázolt fel az amerikai Róbert Altman a Nashville című filmben, amely az elmúlt év egyik legnagyobb sikere volt. Nincs története, illetve egy helyett sok van; a popfeszti­vál egyben politikai kam­pány is, készülődés az el­nökválasztásra. s kitűnő al­kalom különböző emberek, sorsok bemutatására. A dal, a tánc. a vidámság forgata­gában kisebb-nagyobb tragé­diák színhelye is Nashville. * □ A hűséges asszony cí­mű filmdráma egyik jelene­tét próbálja Roger Vadim, a neves francia rendező Syl- via Kristellel. A történet a múlt században játszódik; a vetélytársnőt Nathalie De- lon, a csábítót Jón Finch alakítja. □ Szépek és bolondok címmel Szász Péter saját forgatókönyvéből rendezi új filmjét Kállai Ferenc. Bod­rogi Gyula. Haumann Péter, Meszléri Judit főszereplésé­vel. Operatőr: Koltai Lajos. □ Natalja Bondarcsuk, a fiatal szovjet színésznő a Vö­rös és fekete színpadi vál­tozatában diplomázott né­hány éve: De Renalnét ját­szotta Mestere. Szergej Ge- raszimov többrészes tévéfil­met forgatott Stendhal regé­nyéből: ebben a változatban is Natalja Bondarcsuk ala­kítja De Renalnét. Ezzel a forgatással párhuzamosan készítette filmrendezői diplomamunkáját: a Poseho- nyl régi világ című Szalti- kov-Scsedrin mű egyik no­vellájából írta a forgató- könyvet, rendezte és játszot­ta a filmnovella főszerepét. Jelenet az Egy ezüstből; jobbról: Anion ivorenői, Jozef Cierny és Anatolij Kuznyecov Cseh lélektani dráma az emberi kapcsola- tokról • Jaroslav Bálik rendező tiyilatkozata A második világháború évei: egy hegyi kunyhóban nyolc fa­vágó üli körül estéről estére a tüzet. Nyugodt, dolgos hétköz­napjaikat a félelem és a gya­nakvás nyomasztó érzése ár­nyékolja be: a faluban meg­kezdték az emberek Sorozatos letartóztatását. A Gestapo fel­figyelt rájuk is. A férfiak gya­nút fognak, hogy áruló van kö­zöttük. A feszültség nő ... * • • Jaroslav Bálik rendező a bar- randovi stúdióban ezekben a he­tekben fejezte be az Egy ezüst című cseh film utómunkálatait. A Zdenék Pluhaf forgatókönyve alapján készült alkotás cselek­ménye 1943-ban, Szlovákia fes­tői szépségű hegyvidékén ját­szódik. A film azonban nem idillikus képekben tárja elénk a hegyi favágók életét. Lélek­tani dráma, s áz igazi történet a favágók lelkében játszódik le: az események sűrűsödésével és a helyzet éleződésével felvető­dik az erkölcsi felelősség, az egymás iránti bizalom kérdése. Itt. távol a világtól ugyanis az emberek tel esen egymásra van­nak utalva. Érthető, ha bizal­matlanul fogadják az idegent, annál inkább, mert mindegyik­nek van mit takargatnia, az idegen pedig éket ver összefor­rott közösségükbe. Jaroslav Bálik rendező a filmmel kapcsolatban az aláb­biakat nyilatkozta: — Öt évvel ezelőtt még kéz­iratban olvastam Zdenék Pluhar könyvét. Véleményem szerint a mű az író egyik legjobb alkotá­sa. Ugyanis hitelesen ábrázolja az alakokat, igazi munkásembe­reket mutat be S természete­sen felkeltette érdeklődésemet az is,’ hogy a regény etikai problémákat vet fel. a becsüle­tesség, a lelkiismeretesség kér­dését. Tetszett, hogyan ábrázol­ta a felszabadítás! harcokat, s a jövő milyen formában rajzo­lódott ki az egyszerű emberek képzeletében. Szép gondolato­kat vetett fel a csehek és a szlovákok kapcsolatáról, a két nép testvériségéről, mely a há­ború nehéz éveiben még job­ban összekovácsolódott. O A regény balladai hangvé­telű. Ez a stílus jellemző az ön filmjére is? — A lehető leghitelesebben igyekeztem bemutatni a törté­net hőseit. Meglehet, hogy a film is balladai hangvételű lesz. Azonban nem akarok valami különös műfajt teremteni. Josef VaniS operatőrrel arra töreked­tünk. hogy ne stilizáljuk a tör­ténetet, hanem a környezetet és az embereket a maguk termé­szetességében mutassuk be. Meggyőződésünk, hogy ezáltal az alkotás még hatásosabb és reálisabb lesz. • Értesüléseink szerint a filmben a hazai színészeken kí­vül külföldiek is szerepelnek. — Valóban. Szovjet és len­gyel művész is játszik a film­ben. Anatolij Kuznyecov szov­jet színész az egyik szlovák fa­vágót kelti életre. Szerepel a filmben Bogdán Wiszniewski lengyel művész is. Ezenkívül láthatjuk még ifj. Emil Horvát- hot, Ferdinand Krűtát. Mi­roslav Moravecet, Július Vase- kot, Slavo Zahradníkot, Jozef Ciernyt és Anton Korencit. Az erdőmérnök szerepét Ladislav Chudík, a csőszt Vlado Müller, feleségét pedig Anna Javorková játssza. • Mi késztette arra, hogy szovjet színészre bízza az egyik főszerepet? — A forgatás idejére nem tudtunk szerződtetni megfelelő hazai színészeket, ezért a szov­jetekhez és a lengyelekhez for­dultunk segítségért. Egyébként is a legfőbb ideje, hogy mi­előbb szélesítsük az együttmű­ködést a szocialista országok­kal. Hiszen világszerte bevált ez a módszer, és mi nem élűnk a lehetőségekkel. Véleményem szerint az alkotóművészek cse­réje az együttműködésnek rend­kívül hasznos formája. ö Az elmondottakból kide­rült, hogy filmjének tulajdon­képpen kollektív hőse van. — Igen, az is volt a szándé­kunk, hogy a történet közéD- pontjába a munkások egész kö­zössége kerüljön. A filmben az emberek közti kapcsolatokra helyezzük a súlyt. A történet lehetővé teszi, hogy megismer­jük az erdei favágók szemléle­tét, érzelemvilágát, s azt, ho­gyan lát,ák ők az emberi együttélés normáit. Hiszen kö­zösségük igen sokrétű: az egyik fegyverlopás miatt buj­kál a hegyekben, a másik egv tanító, akit haladó szellemű gondolkodásáért bocsátottak el állásából, van köztük egy idős favágó, egy orvvadász, egy len­gyel katonaszökevény, aki a szlovák hegyekben bujkál, s egy cseh suhanc, aki a cseh protektorátusból szökött Szlová­kiába. • A történet egyik kulcssze­replőjét ellentmondásos ember­ként ábrázolták. — Igen, ez a figura még fia­tal, tapasztalatlan ember, s ha­tárhelyzetbe kerülve, nem tud helytállni. A cselekmény ki­bontakozása során azonban ta­núi lehetünk annak, hogyan férfiasodik. miként acélosodik akarata, s milyen befolyással van rá az erdei favágók közös­sége. • Mire utal a film címe? — Az ezüst pénzt a cseh fiú egy idős munkástól kapja, aki az érmét eredetileg a fiának szánta. A történetben az egy ezüst tulaidonkéopen elkéD. a bizalom jele. mely a fiút erköl­csileg is kötelezi.-—nh — Juraj Kukura és Anatolij Kuznyecov az új filmben ÜJSAGÍR0 ES TAB0RN3K Vszevolod Szafonov (balra) a Belorusz pályaudvar egyik jelenetében Egy voronyezsi olvasó levélben kérte a Szovjetszkaja Kultúra szerkesztőségét: írjanak arról, forgat-e és mit Vszevolod Szafonov, aki néhány esztendeje oly emlékeze­tesen alakította a Belorusz pályaudvar című film egyik fő­szerepét. — Már egy éve forgatjuk a Bomba az elnöknek című négyrészes filmet — válaszol Vszevolod Szafonov —, a felvételek véget értek, most az utószinkron folyik. Jú­niusban el Is készülnek vele. Újságírót játszom ebben a filmben, Vlagyimirov professzort, aki sajátságos nyomo­zást végez. Arra kíváncsi, mivel foglalkoznak ma, sok-sok évvel a háború befe*ezése után a fasiszta háborús bűnö­sök. Vlagyimirov professzor szerepe igen sokrétű, nagy örömmel játszottam el. — Vannak új filmtervei? — Hogyne. Már biztos, hogy az odesszai stúdióban for­gatjuk a Virágok Óljának című filmet. Fontos pedagógiai kérdésről szól a film. Iskolaigazgatót alakítok benne. Jelen­tős szerepem van az Égő híd című Romasov-dráma tele­vízió-változatában: Boluhatov volt cári tábornokot játszom. — Melyik rendezővel dolgozott együtt a legszívesebben? — Nehéz erre válaszolni. Mindig jólesik tehetséges em­berekkel együtt dolgozni. Ám, ha az utóbbi filmjeimre gon­dolok, a legnagyszerűbb volt forgatni a Belorusz pályaud­vart Szmirnov rendezővel. Mi, színészek valósággal „lubic­koltunk“ szerepünkben, olyan jó volt a forgatókönyv és olyan jó volt a rendező. — Milyen szerepre vágyik? — Sok filmet forgattam, de közülük csak egy készült klasszikus műből, Turgenyev Előeste című regényéből. Ha van vágyam, akkor az: Ismét klasszikus alkotás filmválto­zatában játszani. (—) 1976 VI. 13. N Ifi M Ifi lO

Next

/
Oldalképek
Tartalom