Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-13 / 24. szám
□ A Szovjetunió 39 stúdiójában az elmúlt öt év alatt 1236 játékfilm készült. A legnagyobb gyártó a Moszfilm, 180 filmmel, azt követi a Lenfilm 81 és Gor- kij-stúdió 75 alkotással. Ebben az időszakban 6442 dokumentum-. oktató- és rajzfilmet készítettek, a Szov- jetszkij Ekran szerint a já- tékfilmek közül a legnagyobb sikert a Felszabadítás. A hazáért harcoltak, a Csendesek a hajnalok, a Szerelmesek románca, a Szeretni az embereket, A prémium és a Vörös kányafa aratta. A Felszabadítás öt részét 238 millióan, a Vörös kányafát 63 millióan látták a Szovjetunióban. * □ Kilenc hónap címmel — Hernádi Gyula. Kó- ródy Ildikó és Mészáros Márta forgatókönyvéből — készíti új filmjét Mészáros Márta, Monori Lili és Jan Nowicki főszereplésével. Operatőr: Kende János. * □ A DEKA játékjilmstá- dióban forgatták A zeneszerző című filmet. Az új produkció Beethoven életének 1813 és 1819 közötti szakaszáról szól. Ezekben az években volt a VII. és a VIII. szimfónia bemutatója. Beethoven 1819 után süketsége miatt már teljesen elzárkózott a világtól. A filmben Donatas Banionis. az ismert szovjet-litván színész alakítja a zenekőltőt; ő volt az emlékezetes Goya- film címszereplője is. A zeneszerző című film rendezője: Horst Seemann. » □ Fellini méretű hatalmas filmfreskót vázolt fel az amerikai Róbert Altman a Nashville című filmben, amely az elmúlt év egyik legnagyobb sikere volt. Nincs története, illetve egy helyett sok van; a popfesztivál egyben politikai kampány is, készülődés az elnökválasztásra. s kitűnő alkalom különböző emberek, sorsok bemutatására. A dal, a tánc. a vidámság forgatagában kisebb-nagyobb tragédiák színhelye is Nashville. * □ A hűséges asszony című filmdráma egyik jelenetét próbálja Roger Vadim, a neves francia rendező Syl- via Kristellel. A történet a múlt században játszódik; a vetélytársnőt Nathalie De- lon, a csábítót Jón Finch alakítja. □ Szépek és bolondok címmel Szász Péter saját forgatókönyvéből rendezi új filmjét Kállai Ferenc. Bodrogi Gyula. Haumann Péter, Meszléri Judit főszereplésével. Operatőr: Koltai Lajos. □ Natalja Bondarcsuk, a fiatal szovjet színésznő a Vörös és fekete színpadi változatában diplomázott néhány éve: De Renalnét játszotta Mestere. Szergej Ge- raszimov többrészes tévéfilmet forgatott Stendhal regényéből: ebben a változatban is Natalja Bondarcsuk alakítja De Renalnét. Ezzel a forgatással párhuzamosan készítette filmrendezői diplomamunkáját: a Poseho- nyl régi világ című Szalti- kov-Scsedrin mű egyik novellájából írta a forgató- könyvet, rendezte és játszotta a filmnovella főszerepét. Jelenet az Egy ezüstből; jobbról: Anion ivorenői, Jozef Cierny és Anatolij Kuznyecov Cseh lélektani dráma az emberi kapcsola- tokról • Jaroslav Bálik rendező tiyilatkozata A második világháború évei: egy hegyi kunyhóban nyolc favágó üli körül estéről estére a tüzet. Nyugodt, dolgos hétköznapjaikat a félelem és a gyanakvás nyomasztó érzése árnyékolja be: a faluban megkezdték az emberek Sorozatos letartóztatását. A Gestapo felfigyelt rájuk is. A férfiak gyanút fognak, hogy áruló van közöttük. A feszültség nő ... * • • Jaroslav Bálik rendező a bar- randovi stúdióban ezekben a hetekben fejezte be az Egy ezüst című cseh film utómunkálatait. A Zdenék Pluhaf forgatókönyve alapján készült alkotás cselekménye 1943-ban, Szlovákia festői szépségű hegyvidékén játszódik. A film azonban nem idillikus képekben tárja elénk a hegyi favágók életét. Lélektani dráma, s áz igazi történet a favágók lelkében játszódik le: az események sűrűsödésével és a helyzet éleződésével felvetődik az erkölcsi felelősség, az egymás iránti bizalom kérdése. Itt. távol a világtól ugyanis az emberek tel esen egymásra vannak utalva. Érthető, ha bizalmatlanul fogadják az idegent, annál inkább, mert mindegyiknek van mit takargatnia, az idegen pedig éket ver összeforrott közösségükbe. Jaroslav Bálik rendező a filmmel kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta: — Öt évvel ezelőtt még kéziratban olvastam Zdenék Pluhar könyvét. Véleményem szerint a mű az író egyik legjobb alkotása. Ugyanis hitelesen ábrázolja az alakokat, igazi munkásembereket mutat be S természetesen felkeltette érdeklődésemet az is,’ hogy a regény etikai problémákat vet fel. a becsületesség, a lelkiismeretesség kérdését. Tetszett, hogyan ábrázolta a felszabadítás! harcokat, s a jövő milyen formában rajzolódott ki az egyszerű emberek képzeletében. Szép gondolatokat vetett fel a csehek és a szlovákok kapcsolatáról, a két nép testvériségéről, mely a háború nehéz éveiben még jobban összekovácsolódott. O A regény balladai hangvételű. Ez a stílus jellemző az ön filmjére is? — A lehető leghitelesebben igyekeztem bemutatni a történet hőseit. Meglehet, hogy a film is balladai hangvételű lesz. Azonban nem akarok valami különös műfajt teremteni. Josef VaniS operatőrrel arra törekedtünk. hogy ne stilizáljuk a történetet, hanem a környezetet és az embereket a maguk természetességében mutassuk be. Meggyőződésünk, hogy ezáltal az alkotás még hatásosabb és reálisabb lesz. • Értesüléseink szerint a filmben a hazai színészeken kívül külföldiek is szerepelnek. — Valóban. Szovjet és lengyel művész is játszik a filmben. Anatolij Kuznyecov szovjet színész az egyik szlovák favágót kelti életre. Szerepel a filmben Bogdán Wiszniewski lengyel művész is. Ezenkívül láthatjuk még ifj. Emil Horvát- hot, Ferdinand Krűtát. Miroslav Moravecet, Július Vase- kot, Slavo Zahradníkot, Jozef Ciernyt és Anton Korencit. Az erdőmérnök szerepét Ladislav Chudík, a csőszt Vlado Müller, feleségét pedig Anna Javorková játssza. • Mi késztette arra, hogy szovjet színészre bízza az egyik főszerepet? — A forgatás idejére nem tudtunk szerződtetni megfelelő hazai színészeket, ezért a szovjetekhez és a lengyelekhez fordultunk segítségért. Egyébként is a legfőbb ideje, hogy mielőbb szélesítsük az együttműködést a szocialista országokkal. Hiszen világszerte bevált ez a módszer, és mi nem élűnk a lehetőségekkel. Véleményem szerint az alkotóművészek cseréje az együttműködésnek rendkívül hasznos formája. ö Az elmondottakból kiderült, hogy filmjének tulajdonképpen kollektív hőse van. — Igen, az is volt a szándékunk, hogy a történet közéD- pontjába a munkások egész közössége kerüljön. A filmben az emberek közti kapcsolatokra helyezzük a súlyt. A történet lehetővé teszi, hogy megismerjük az erdei favágók szemléletét, érzelemvilágát, s azt, hogyan lát,ák ők az emberi együttélés normáit. Hiszen közösségük igen sokrétű: az egyik fegyverlopás miatt bujkál a hegyekben, a másik egv tanító, akit haladó szellemű gondolkodásáért bocsátottak el állásából, van köztük egy idős favágó, egy orvvadász, egy lengyel katonaszökevény, aki a szlovák hegyekben bujkál, s egy cseh suhanc, aki a cseh protektorátusból szökött Szlovákiába. • A történet egyik kulcsszereplőjét ellentmondásos emberként ábrázolták. — Igen, ez a figura még fiatal, tapasztalatlan ember, s határhelyzetbe kerülve, nem tud helytállni. A cselekmény kibontakozása során azonban tanúi lehetünk annak, hogyan férfiasodik. miként acélosodik akarata, s milyen befolyással van rá az erdei favágók közössége. • Mire utal a film címe? — Az ezüst pénzt a cseh fiú egy idős munkástól kapja, aki az érmét eredetileg a fiának szánta. A történetben az egy ezüst tulaidonkéopen elkéD. a bizalom jele. mely a fiút erkölcsileg is kötelezi.-—nh — Juraj Kukura és Anatolij Kuznyecov az új filmben ÜJSAGÍR0 ES TAB0RN3K Vszevolod Szafonov (balra) a Belorusz pályaudvar egyik jelenetében Egy voronyezsi olvasó levélben kérte a Szovjetszkaja Kultúra szerkesztőségét: írjanak arról, forgat-e és mit Vszevolod Szafonov, aki néhány esztendeje oly emlékezetesen alakította a Belorusz pályaudvar című film egyik főszerepét. — Már egy éve forgatjuk a Bomba az elnöknek című négyrészes filmet — válaszol Vszevolod Szafonov —, a felvételek véget értek, most az utószinkron folyik. Júniusban el Is készülnek vele. Újságírót játszom ebben a filmben, Vlagyimirov professzort, aki sajátságos nyomozást végez. Arra kíváncsi, mivel foglalkoznak ma, sok-sok évvel a háború befe*ezése után a fasiszta háborús bűnösök. Vlagyimirov professzor szerepe igen sokrétű, nagy örömmel játszottam el. — Vannak új filmtervei? — Hogyne. Már biztos, hogy az odesszai stúdióban forgatjuk a Virágok Óljának című filmet. Fontos pedagógiai kérdésről szól a film. Iskolaigazgatót alakítok benne. Jelentős szerepem van az Égő híd című Romasov-dráma televízió-változatában: Boluhatov volt cári tábornokot játszom. — Melyik rendezővel dolgozott együtt a legszívesebben? — Nehéz erre válaszolni. Mindig jólesik tehetséges emberekkel együtt dolgozni. Ám, ha az utóbbi filmjeimre gondolok, a legnagyszerűbb volt forgatni a Belorusz pályaudvart Szmirnov rendezővel. Mi, színészek valósággal „lubickoltunk“ szerepünkben, olyan jó volt a forgatókönyv és olyan jó volt a rendező. — Milyen szerepre vágyik? — Sok filmet forgattam, de közülük csak egy készült klasszikus műből, Turgenyev Előeste című regényéből. Ha van vágyam, akkor az: Ismét klasszikus alkotás filmváltozatában játszani. (—) 1976 VI. 13. N Ifi M Ifi lO
