Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-06 / 23. szám

\ képviselők és a latok epttmukiisénsk eredménygi • Bivillc lakossági nsIgáltatM • Készül az új választási program A főútról letérve kanyargós, karbantartott út vezet a 3837 lakosú Veiké Ülanyba (Nagyfödémesbej. A síksággal körülvett községben a központ a leg- rendezettebb, de az utak nagyrészét másutt is rózsabokrők és díszfák szegé­lyezik. Az egykori mély gödrök helyén ma takaros parkok húzódnak meg. Egy­szóval megváltozott a község arculata, megszépült, megfiatalodott. Az itt lakók ezt talán észre sem veszik, de annál inkább az idegen, aki hosszabb idő után újra ellátogat ide — A község fejlesztésének nálunk már-már hagyományai vannak — ezekkel a szavakkal fogad Pavol Ker­ítő, a hnb elnöke. — A legutóbbi vá­lasztások évében járási elsőséget sze­reztünk. Azóta is igyekszünk úgy dol­gozni, hogy községünket a legjobbak között emlegessék. Tavaly csopor­tunkban a második helyen végeztünk. Ebben természetesen nagy érdeme van a képviselő testületnek és a falu lakosainak, akik ebben a választási időszakban több mint 1250 000 óra társadalmi munkát végeztek. Mi is rejlik a számok mögött? Er­re a kérdésre is hamarosan választ kapok. Takács. Józseffel, a hnb tit­kárával ugyanis falunézésre indulunk. Az első utunk a szabadtéri fürdőhöz vezet. Építését még az előző válasz­tási időszakban kezdték el és 1972- ben fejezték be. A fával övezett te­rület egyik végében két medence, a másik végében kézilabdapálya van. A medencék előtt emeletes épület áll. A medence vizét gépi berendezés tisztítja. A kerítés szomszédságában egy kiselejtezett hűtökamion áll, ter­mészetesen kerekek nélkül. Ebben tá­Sebők Ferike névadása rolják a hűsítő italokat. A nagyfödé- mesiek büszkék erre a létesítményre, amelyet a Z-akció keretében építet­tek fel. A mindennapi munka után van hol megpihenniük, van hol meg­tanítani a gyerekeket úszni. Egy ki­csit jómagam is irigylem tőlük, de irigyelheti akármelyik község, hisz bármelyik nagyobb város örömmel elfogadná. Utunk további állomása a tűzoltó­szertár, amelynek értéke félmillió ko­rona. Az emeletes épületben két ga­rázs, ülésterem, raktárhelyiségek, a tűzoltószövetség irodája kapott he­lyet. A Csehszlovák Autófuvarozási Vállalatnak — amely 120 000 korona költséggel járult hozzá — három szo­ba áll a rendelkezésére. Ezekben az autóbuszsofőrök töltik az éjszakát. Az épület mellett és előtte egy-egy régi, rozoga ház áll még, amelyet azonban hamarosan lebontanak, ren­dezik a terepet és az autóbuszok ré­szére parkolóhelyet létesítnek. A tüzoltószertár mögött kavicshegy és betonkockák sorakoznak. Pár mé­terre tőle egy épület félig kész alap­ja látható. Kérdően nézek a titkárra, aki mosolyogva mondja: — Itt egy kisebb élelmiszerüzletet építünk. Ha minden jól megy, az év végére ezt is átadjuk rendeltetésének. A jövőben minden falukörzetben sze­retnénk ilyen üzletet építeni, hogy a lakosoknak ne kelljen kilométereket gyalogolniuk. Amíg a gépkocsink az,új óvodához megteszi az utat, további eredmények­ről beszélgetünk. — Ebben a választási időszakban hét kilométer utat portalanítottunk és 12 km járdát építettünk — újsá­golja a titkár. — Az épülőfélben le­vő lakónegyed is betonutat, járdát, lefolyóárkot kapott. Ha, az egész be­épül, 68 ház lesz majd itt. Egyébként az utóbbi négy évben 92 családi ház épült fel és a földművesszövetkezet is 17 lakást épített^ az alkalmazottjai számára. Az új óvoda az alapiskola szom­szédságában áll. Környékén emberek nyüzsögnek. A kerítést készítik. Benn az épületben a szerelő a villanyórá­kat kapcsolja be. Amint elmondják, a négy pavilonban, 120 gyermek ta­lál majd július elsején otthonra. A 3100 000 korona értékű épület nem egész 26 hónap alatt készült el. El kell azonban mondani, hogy ha a gázvezeték és a gázkazánok beveze­tése nem húzódott volna el, akár az év elején átadhatták volna. — Az óvodai férőhelyek kérdése, jobban mondva, az ezzel összefüggő problémáink még nem oldódnak meg — mondja a titkár. Ezért, amikor a régi óvodából átköltöznek ide a gye­rekek, hozzáfogunk annak tatarozá­sához és két tantermet hozzáépítünk. Számításaink szerint ezzel megold­juk az óvodai helyek kérdését. A szomszédságban, az óvoda előtt álló ikerházból, amelyet már megvásárol­tunk, bölcsődét létesítünk, ahol 25— 30 gyermeket gondozunk majd. Az utóbbi időben a községben há­rom hektár parkot létesítettek. Ren­dezéséhez 17 000 köbméter földre volt szükség. Befásították, s itt tartják .majd az immár hagyományos lóver­senyeket és itt kapott helyet a ját» szótér is. Ezzel a területtel együtt ma már 15 hektár parkjuk van és az elkövetkező vá!asztási időszakban to­vábbi héthektárnyi terület parkosí­tását tervezik; s ezzel a falu arcula­ta lényegesen megváltozik. A választások után megkezdtük a háztartási szemét begyűjtését is — mondja Takács elvtárs. — Kukako­csinkkal nemcsak a községünkben gyűjtjük a szemetet, hanem Janov- cében (Jánosházán), Sintavábán és Jelkában (Jókán) is. A járási tervek szerint a jövőben az egykori szenei járás községeinek nagy részében is mi gondoskodunk az említett szol­gáltatásról. A lakossági szolgáltatásokat a já­rási közszolgáltató, a járási ipari vál- lalát és a helyi nemzeti bizottság melléktermelési ágazat biztosítja. A közszolgáítatóüzem borbély- és fod­rászműhelyt, ruhabegyűjtőközpontot, kölcsönzőt és temetkezési kellékeket árusító üzletet tart fenn. A járási ipari vállalat a rádiók és televíziók javításáról gondoskodik. A hnb asz­talos-, cipőjavító, géplakatos- és sza­bóműhelyt tart fenn. de emellett van­nak kőművesei, ácsai és villanysze­relői is, nem utolsósorban teher­autója, traktora, sőt betonkeverőket is kölcsönöz. Az év első negyedében a hnb melléktermelési ágazata bevé­telének a 36,75 százaléka ered a la­kosságtól. A nagyfödémesiekről el kell mon­dani, hogy „menet közben“ nem fél­tek megváltoztatni a választási prog­ramot. Ami időközben szükségtelen­né vált, attól eltekintettek, helyet­tük szükségesebb akciókat valósítot­tak meg. A már felsoroltakon kívül több mint 9 km gázvezetéket építet­Az első jókívánságok az ifjú pírnak tek, átépítették a közvilágítási háló­zatot és átadtak két kézilabdapályát is. A múlt évi kötelezettségvállalásu­kat 4 196 996 korona értékkel téliesí­tettek túl. Az ígért 22 500 óra -tár­sadalmi munka helyett 103 455 órát dolgoztak le. — A különböző társadalmi munká­kat a képviselőink körzeteik szerint szervezik — tájékoztat a titkár. A legaktívabbak közé tartoznak: Garai János, Kocsis Károly, Mancal István­ná, Sebők Károlyné , Fecske Ferenc és Kaprinai Gyula. Tavaly a hnb tői aktív társadalmi munkájáért Winkler Ernő bácsi és a két alapfokú iskola pionírcsapata kapott jutalmat. — Kétségtelen, hogy a politikai­nevelő munka terén is előbbre térí­tünk a községben. Vetélkedőket, elő­adásokat szerveztünk — veszi át a szót Szigeti Sándor tanító, a helvi pártszervezet elnöke, a jnb képviselő­je. E téren azonban eredményeink nem olyan jelentősek, mint a Z-ak- cióban és a különböző társadalmi munkákban. Főleg a világnézeti és az ateista nevelés terén van mit behoz­nunk. Az utóbbiról kellő képet' kapunk, ha közelebbről megnézzük a polgári ügyek testületének munkáját, elért eredményeit. Az anyakönyvi körzetben tartozik Jánosháza és Szőgyénpuszta is. Ta­valy 53 házasságkötést tartottak, eb­ből 21 pár csak polgári szertartáson vett részt. A névadóknál rosszabb a helyzet. A múlt évben született 70 gyermek közül polgári névadása hét­nek volt. A 42 temetés közül is csak hét történt polgári szertartással. Ezekből is látni, hogy a polgári ügyek testületének az ateista nevelés terén még igen sok a tennivalója. Jó volna, ha ebben a kérdésben a jövőben a járási szervektől is na­gyobb segítséget kapnánk. Már Indulni készülök, amikor a titkárnő szobájában újra összetalálko­zom az elnökkel. Mi más Is kerülhet­ne szóba, mint az. hogy mire is vol­na még szüksége a községnek, mi­lyen akciókat javasolnak a Nemzeti Front új választási programjába. El­sősorban be akarják fejezni a torna­termet, amelynek alapja már csak­nem egészen elkészült. Többek között vendéglőt, egészségügyi központot, szolgáltatóházat és napközi otthont szeretnének építeni. — Az új választási program még nem kapott végleges formát — mondja az elnök búcsúzóul. — De ha újra megválasztanak, továbbra is mindent elkövetünk községünk fejlő­dése érdekében. Mit lehet még az elmondottakhoz hozzátenni? Csupán azt, hogy az az igye­kezet, amelyet a nagyfödémesiek községük fejlesztése érdekében kifejtettek, di­cséretre méltó és minden bizonnyal a jövőben is úgy dolgoznak majd, hogy a galántai járás legjobb községei közé tartozzanak. NÉMETH JÁNOS Szép esténk tesz, ha egyszer majd... ... nyugodtan elbeszél­getünk, nem azzal kezdő­dik a pihenés, hogy nagy hamar bekapjuk a vacso­rát, az edényt majd csak reggel mossuk el — hol­nap vasárnap, lesz rá idő —, gyorsan, gyorsan, mindjárt kezdődik a mű­sor! A „műsor“ minden este ugyanaz: bekapcsol­juk a „pislogót“, és a ki adós vacsora után — ér­dekes, hogy ilyenkor az ember jobban szomjazik, mint egyébként! — fel­bontunk egy üveg bika­vért, belesüppedünk a pu­ha fotelbe, és a borocskát szürcsölgetve (hozzá vala­mi kekszet, cukorkát maj­szolva) megbabonázott te­kintetünket ráfüggesztjük a képernyőre. Művelődünk. Néma csendben nézzük végig az adást — becsü­letesen, egész a műsorzá­rásig, s amikor a csinos bemondó bágyadt mosoly- lyal, hősiesen palástolva fáradtságát — -egy ásítást elnyomva nyugodalmas jó éjszakát kíván, bosszúsan, megmerevedett tagokkal tápászkodunk fél a süp- pedős fotelből, miközben méltatlankodva megálla- pítjukj hogy ma este me­gint feleslegesen pazarol­tuk a drága időnket! Mennyi hasznos dolgot csinálhattunk volna ez alatt az idő alatt! Hiába, a televízió a modern em­ber átka! Milyen jó volt, amíg nem találták fel a televíziót! ... Szombat este. Együtt a család. Megjött a rég nem látott fiú is. Ritkán jár haza, roppant elfoglalt ember, fó műsor lesz, siet­ni kell a vacsorával! Kö­rülülik az asztalt, jóféle borocska is kerül rá, be­kapcsolják a készüléket... a képernyő villan egyet, majd konok némaságba és mély hallgatásba burkoló­zik. Kis idő múlva enyhe íüslszag terjeng a szobá­ban. — Kiégett a képernyő! — hangzik a kétségbeesett megállapítás. — Nem is baj, legalább elbeszélgetünk egy ki­csit! ... Hát hogy vagy, fiam, mesélj! ... A képernyő, úgy lát­szik, vakságot és némasá­got fogadott. A család ké­ső éjszakáig azon tanako­dik, ki tudná gyorsan megjavítani a tévét. ... Másnap este. A tévé kitartóan sztrájkol. Még együtt a család. A messzi­ről jött fiú csak holnap utazik. ... Késő éjszaka van, amikor felkelnek az asz­tal mellől. — Milyen jól elbeszél­gettünk! — mondják szin­te egyszerre. Hiába! Minden újat meg kell szokni. A tévétlensé- get is! KOPASZ CSILLA 19­'TO c i: 2 2 É £ I « ■ *3 I 3 B co 6 — 1 ,C0 I CO i* JO i: *3 ? s* f :3 Cm U <33 ’S — co :a ~ a “ <0 ,« * £ _ ! * “

Next

/
Oldalképek
Tartalom