Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-06 / 23. szám

h v. i. Lenin nevét viselő plzeiii Skoda Művek fejlődésében a szocialista építés ével nagyon sok változást eredményeztek. Ma ennek az ipari óriás­nak 21 üzeme és 45 ezer dolgozója van, akik képe­sek úgyszólván minden gépipari terméket legyárta­ni, még a legbonyolultabb atomreaktorokat Is. Gyár­tási programjuk 40 gépipari szakágazatra terjed ki. Valamikor régen, az elmúlt évszázad ötvenes évei­ben vascsavarokat, kapukat, gőzkazánokat, bánya­szivattyúkat készítettek a megrendelők igényei sze­rint. Jelenleg a Skoda Művek a CSSZSZK legna­gyobb gépipari vállalata, s nemzetközi viszonylat­ban a világ 10 atomeröművi berendezéseket gyártó vállalata között szerepel. A szárnyas nyilat jelképező védjegy a gépipar­ban a magas műszaki színvonalat jelenti. A Skoda Műveket gyakran úgy is emlegetik, mint experi­mentális, új utakat kereső nagyüzemet, mint nehéz- gépipari laboratóriumot. S ezt nemcsak a mi köz­gazdászaink, hanem a neves külföldi szakemberek is mondják. Termelésének jelentős szerepe van ha­zánk építésében, a Szovjetunió és a többi KGST- tagállam népgazdaságának fejlesztésében, a fej­lődő állantok iparosításában, s célszerű gazdasági kapcsolatok kialakulását segíti elő egyes iparilag fejlett kapitalista államokkal. A vállalat kivitele a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt tíz­szeresére nőtt. Azonban nem volt könnyű az atomreaktorok gyártásáig vezető út. A német fasiszták a maguk módján használták ki az üzemek kapacitásait, majd a Skoda Művek nagyobb része az 1945. április 25- én végrehajtott légitámadás során teljesen meg­semmisült. A vállalat ügyes kezű és munkaszerető dolgozói azonban nagy lelkesedéssel láttak hozzá a műhelyek felújításához, ami egyúttal az új békés építés korszakának kezdetét jelentette. A felújítás tulajdonképpen május 5-én kezdődött ATOMENERGETIKAI BERENDEZÉSEK GÉMÜNK TERMELÉSI PROGRAMÚBAN a forradalmi üzemi tanács létrehozásával, s még abban az évben, június 10-én elkezdődött az ol­vasztás az elektroacélműben. A következő évben elkészült az első gyorsvonati gőzmozdony, majd 1954-ben legyártották Közép-Európa legnagyobb pré­sét az ostravai Klement Gottwald Űjkohó számára. 1958-ban próbálták ki az első itt készített 110 me­gawattos gőzturbinát. Természetesen nem ez volt a vállalat első gőzturbinája, azt a francia Rateau professzor útmutatásai szerint még 1904-ben elké­szítették, majd 1923-ban 18 megawattos gőzturbi­nát is gyártottak. A vállalat különböző termékei elnyerték a külföldi megrendelők bizalmát, India például 1961-ben egy komplett kohászati kombiná­tot rendelt a Skoda Művektől, amely a vállalat történetében a legnagyobb külföldi megrendelést jelentette. Még ugyanabban az évben elkészült az egyenáramú villamos mozdonyok első sorozata a Szovjetunió számára, s megkezdték a T 9-es troli­buszok gyártását. Ez a rövid áttekintés is bizonyítja, hogy az egyre bonyolultabb gépek és berendezések gyártásának igényessége - rendkívül gyors ütemben nőtt. Az atomeröművi berendezések építésének hazai kon­cepciója azonban végleges döntést eredményezett a termelési program szerkezeti változásaiban. Az atomenergetikai szakágazat kialakulásának első lépései elválaszhatatlanul összefüggnek a Jas- lovské Bohunice-i A—1 atomerőmű építésével, s tavaly már nagy aktivitással láttak hozzá a voro­nyezsi típusú VVER 440-es könnyűvizű reaktorok gyártásának előkészítéséhez. Amíg a vállalat dol­gozói idáig elértek, számos világszínvonalat jelentő terméket kellett legyártaniuk, amilyen például a SIU 400-as óriáseszterga, a 200 megawattos tur- boalternátor, a Poéerady, Mélník, Russe, Gaddu, Ro- vinari, Brazi, Amager, Skikda. Hanasaari és Mostár városokban felépített erőművek, valamint a Tusi- mice II és a détmarovcei hőerőmű berendezései, a Skoda NC—N automatikus megmunkáló központ, a C 2—1200-as hengermű, s a további sikeres termé­kek tarka sokasága. Az atomenergetika tehát a Skoda Művek éj alap­vető termelési ágazatává vált. Az előkészítési mun­kák olyan szakaszba érkeztek, hogy már tavaly elkezdhették a 400 megawattos reaktor gyártását. Ezt a vállalat gazdag tapasztalatai, a termelési alap sokoldalúsága és nagy terjedelme, a válla- lat saját kohászata, saját kutatási és fejlesztési alapja, a termelés műszaki és technológiai feltéte­lei együttesen tették lehetővé. A termelés sokoldalúságáról és terjedelméről a plzeiii üzemekben tett látogatásunk alkalmával személyesen is meggyőződhettünk. Ezekből 16 ta­lálható a város környékén, de egy hét is kevés lenne a megtekintésükre. Ján Prnka mérnök, a ve­zérigazgató titkára és Dr. Vladislav Krátky. a vál­lalat sajtótitkára kíséretében legalább azokba az üzemekbe látogattunk el, amelyek közvetlenül ér­dekeltek az atomreaktorok és az atomeröművi tur­binák gyártásában. Ezek közül leginkább az acél­öntődé ás a turbinaüzem kötötte le a figyelmünket. Az előbbiben öntik a vállalat valamennyi üzeme számára szükséges acélt, így a reaktor részeit is, amely a turbinaüzemben nyeri el végleges for­máját. Jozef Skála mérnök, a tudományok kandidátusa, az acélöntöde műszaki vezetője elmondja, hogy ez az üzem Európa egyik legrégibb kohója. — Kö­rülbelül 300 fajta acélt gyártunk — magyarázza Jozef Skála —, a reaktorok köpenyeit lényegében 4 féle acélból készítjük. Mondanom sem kell hogv ez a legkiválóbb minőség, ami nem az acélmű ko­rától függ, hanem az emberek- munkájától, hozzá­értésétől. Természetesen korszerű berendezéseink is vannak, mint például az óránként 600 000 köb­méter gázt elvonó vakuállomás, amely az öntésnél az acél homogenitását biztosítja. Az üzem 700 dolgozója között nem volt könnyű dolog megtalálni Jaroslav Metlicky 36 tagú kollek­tíváját. Ök voltak azok, akik 1974-ben kiöntötték azt a 153 tonnás bugát, amelyből a Vítkovicel Kle­ment Gottwald Vasműben a reaktor köpenyének ab­roncsát készítették. — Nagyon érdekelne minket, hogy miképt si­került megbirkózni ezzel az igényes feladattal — fordultunk a kollektíva vezetőjéhez. Jaroslav Met- licky az egyik martinkemencéhez vezetett min­ket, amelyből hat is található az üzemben. — Nagyobb bugákat már régebben is készítet­tünk, de ez nagyság szempontjából valamennyit fe­lülmúlta. A továbbiakban még nagyobb darabok öntésére is felkészülünk. De nem is ez volt a probléma, hanem a buga Vítkovicébe történő szállí­tása a megmunkáláshoz szükséges hőmérsékleten. Az abroncsok magas hőfokon történő megmunkálá­sa nálunk az egyik legnagyobb kohászati problémát jelenti. A vállalat dolgozói a szállítás lebonyolítá­sára egy 4x5x6 méter belső térfogatú villamos „ko­csikemencét“ készítettek. Ez egyedülálló készít­mény, ilyen a mi köztársaságunkban korábban nem létezett. Ez a szállító berendezés lehetővé teszi az ilyen nagy és nehéz darabok nagyobb távolságok­ra történő szállítását a megmunkáláshoz szükséges 1000 Celsius fok hőmérsékleten. A turbinauzem az acélöntöde szomszédságában terül el. Mellette épül a reaktorok gyártásához szük­séges hatalmas csarnok, amely Európa egyik eg- nagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz. Ez érthető is, hiszen távlatilag az 1000 megawattos, s valószínű­leg a szaporító reaktorok gyártásával is számol­nak. A Szovjetunióban egy ilyen 350 megawattos reaktort már 1968-ban üzembe helyeztek, s jelen­leg a bjelojarszki atomerőműben egy BN—600-as tí­pusú reaktort szerelnek, amely a világ legnagyobb reaktora lesz a maga nemében, s a. villamosenergia mellett új nukleáris tüzelőanyagot is fog 'termelni. A turbinaüzem szintén nagy múltra tekinthet visz- sza. Az itt készült turbinákat valamennyi világré­szen megtalálhatjuk. Kísérőink egy nagy próba- gödörhöz vezetnek, ahol Cestmyr Nősek szocialista munkabrigádja nemrég próbálta ki a Mélník 111 erőmű számára készített 500 megawattos gőzturbi­nát. Minket azonban inkább a készülő atomreak­tor látványa vonz, amely a csarnok közepén áll. Jirí Sekera mérnök, az üzem műszaki vezetője kész­ségesen nyújt felvilágosítást a reaktor készíté­séről. — Csehszlovákia a reaktor elkészítéséhez 40 té­telt szállít, ebből tízet a Vítkovicei Klement Gott­wald Vasműben, harmincat pedig a Skoda Müvek­ben készítünk. A mi üzemünk az említett harminc­ból huszonnyolc tételt szállít. A turbinaüzem lehat a legnagyobb részt vállalja a reaktorok építésében. A reaktorok gyártására szolgáló csarnok elkészülé­se után Itt a turbinákat fogjuk gyártani az atom­erőművek számára. Ez az igényes munka természe­tesen megköveteli a kutatást és a fejlesztést a gyártási dokumentáció előkészítését is. A reaktorok gyártásában részt vevő üzemek saját maguk készí­tik elő a gyártási technológiát, a fő tervező azon­ban a mi üzemünk. A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy az atom­erőműveket építő üzem 1955-ben keletkezett, s döntő szerepe volt az első csehszlovák atomerőmű felépítésében Jaslovské Bohunicében. Ma ez az üzem képezi a vállalat atomeröművi programjá­nak kutatási és fejlesztési álapját, ahol körülbelül 2000 ember dolgozik. Jirí Köllner mérnök, az üzem igazgatója az atomenergetika területén gazdag ta­pasztalatokkal rendelkezik. Csehszlovákia és a Szovjetunió különböző fejlesztési intézeteivel együtt­működve már dolgoznak az 1000 megawattos atom­erőműkhöz tervezett 500 megawattos turbinák gyár­tásának előkészítésén. JOZEF SLUKA 3 § ,S ■X í "I 05 ^ u « 0) *“ M . c/j eo 03 N m S = !C| '3 ~ ■c le C/3 t- c a r = J6 Sn s aj QJ —6 t- 5 _ E t* S3 '3 CM £ BNÍ 3 N -O O tfj S-* 3 •8Ä': :° .M * OC'jS o 3 £ X3 _ » '?Ss '3 ra 3* Z7 rH S< | 3 M ^ = 3 •-> •O — 05 t*'3 c; 5 -0 *S 5 Ki 3 < ftJ3 «• *3 fi f 3 ja oj a fi) 3 B Ül :3 eo '** 5 3 C/3 «. — 3 *3 P-­H I o© 3 _ E2 >» 1 •- 3 °or voj 3 S s j >> — 00 3 Sj r » '» ! '3 { ti 3 1 & ; 3 3 sc 5 * 5 3 «« M N 'Q3 | < N :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom