Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 3. szám
Összefogtak a közös cél megvalósításáért A kezdeményezés a közép-szlovákiai kerületi nemzeti bizottságtól ered. Két évvel ezelőtt kissé szokatlan, de nagyon hasznos versenyt Indítottak el „A városnak és az üzemnek" jelszóval. Eddig 44 helyi nemzeti bizottság és nagyobb üzem épített, az akció keretében különböző közhasznú létesítményeket A város képviselői megvitatták az üzemekkel, mit kell előnyben részesíteni, mit kell a legolcsóbban felépíteni. — Ez volt a verseny tulajdonképpeni célja. El akartuk érni, hogy az egyes üzemvezetők más módon viszonyuljanak a városhoz és fordítva. Mint közismert, a nemzeti bizottságok költségvetéseiből nem futja mindig a szolgáltatások színvonalas emelésére és az összes szükséges járulékos beruházásra. Többen többet tudnak elvégezni, közösen jobban tudják felhasználni a rendelkezésükre álló összegeket. Hiszen az üzemekben dolgozó emberek is a lakótelepeken élnek: nekik is szükségük van óvodára, .bölcsődére, üzletekre és szolgáltatásokra. Az üzemigazgatóknak és a funkcionáriusoknak nem lehet közömbös, milyen körülmények között élnek alkalmazottaik — így jellemezte a városi nemzeti bizottságok és az üzemek versenyének fő célját Martin faneéko, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság titkára. A BREZNÖI PÉLDA Ebben a több mint 15 ezer lakosú Garam menti városkában az építők többnyire csak a lakásokat építik fel az új lakótelepeken. Hiányoznak az óvodák, a bölcsődék, az üzletek és a szolgáltatások. Jobban mondva csak hiányoztak addig, amíg a város vezetői nem egyeztek meg az ottani Hídelemgyár vezetőivel. A breznóiak az emberek kezdeményezésével nagyon sokat köszönhetnek ennek a versenynek. Az utóbbi két év alatt a helyi gépgyár és más üzemek hathatós segítségével sok mindent építettek. Természetesen a nemzeti bizottság képviselői és maguk az állampolgárok is kivették részüket a közös munkából: bekapcsolódtak a különböző iskolai létesítmények, üzlethelyiségek és szolgáltató üzemek építésébe. Mazornik tanyán a régi kétosztályos iskolát kibővítették, ma négy osztályban tanulnak a gyerekek és óvodát is létesítettek. A Vörös téren egy régebbi épületet 90 helyes óvodává építettek át. Podkore- fíován is óvoda létesült. A déli lakónegyedben társadalmi munkában élelmiszerüzlet és zöldségbolt épült. Az északi lakótelepen hasonló módon épült fel az élelmiszerüzlet, a textilüzlet, valamint a háztartási cikkeket árusító bolt. A Vrch-Dolinka nevű település lakói néhány hónap alatt új élelmiszer- üzletet és vendéglőt kaptak. Talán' nem is kell fel sorolni a többi létesítményt: a sportpályát a röplabdapályával és minigolffal, a fedett uszodát, n szaunát, a vendéglőt és az ide látogató sportolók számára épült szállót. Brezno Cadcával versenyzett, ahol hasonló gépgyár dolgozik és a kerületi nem zeti bizottság az értékeléskor nehéz helyzetbe került, nehezen' döntött, ki volt a jobb, Brezno vagy Cadca. TITOKBAN TAPASZTALATCSERÉN A verseny első szakaszát már lezárták és azt mondhatjuk, hogy mindenki nyert. Nem untatjuk olvasóinkat a ledolgozott órák és a kialakított mi liós értékek felsorolásával. A fontos az, hogy az emberek közelebb kerültek egymáshoz és értékes tapasztalatokat szereztek. Breznóban, Cadcán és Martinban, Povazská Bystricán, Ruzomberokban és a többi városban rájöttek arra, hogyan gyorsíthatják meg az óvodák és bölcsődék építését, az üzemek segítségével hogyan építhetnek fel 8 hónap alatt bölcsődét. Miben rejlik ez a segítség? Akár abban — magyarázza Emil Lukáő, a Breznói Városi Nemzeti Bizottság elnöke, —, hogy mi például tanácstalanok voltunk az egyik óvoda belső szerelési munkálataival kapcsolatban. Egy bizonyos vezetéket csak a testvért Novy Bydzov-i Városi Nemzeti Bizottság segítségével tudtunk megszerezni. A bydio- viak azonban rászorultak a mi segítségünkre. Szükségük volt egy darura. Megkértek, szóljunk érdekükben a Hídgyárban. Maga Pikula elvtárs, a gyár igazgatója tett ígéretet, és a daru rövidesen el is került Kelet-Csehországba. Nenog-y tévedés essen, nincsen ebben semmi törvényellenes. Azt a darut a kommunisták és a szocialista brigádok kezdeményezésére terven felül szabad napokon készítették el. És amikor a csehországi barátainktól megkaptuk a vezetékeket, a Hídelemgyár dolgozói szerelték fel a vízvezetéket és a központi fűtést az új óvodában. Ma már 90 gyerek talál benne második otthonra. Az is igaz, hogy a breznói funkcionáriusok néha „titokban“ ellátogattak Cadcába, hogy meggyőződjenek arról, hogyan haladnak versenytársaik. A versenyfeladatokat ugyanis kölcsönösen ellenőrizték. A legfontosabb kritérium az elvégzett munka értéke, az állampolgárok által ledolgozott társadalmi munka, valamint az üzem konkrét segítsége "volt. A Cadcaiak puhatolóztak, vajon a Hídelemgyár többet tett-e a városért, mint az ő Tátrájuk. Figyelemmel kísérték, ki csinál többet, jobbat és rövidebb idő alatt. — Mi leginkább a Cadca—buchnyi vízvezeték építésének gyors ütemét csodáltuk. Versenytársaink egy év alatt építették fel — mondja ismét Lukáő elvtárs és hozzáteszi: A múltban sem panaszkondhattunk polgáraink aktivitására, de úgy gondolom, hogy a verseny nélkül még sok minden ma is hiányozna lakótelepeinken. A FEHÉR HOLLÖ Ha megkérdeznénk, hogyan sikerült bevonni az egyes üzemeket Közép-Szlovákiában az építésbe és szépítésbe, a válas.z nagyon rövid lenne: jó politikai tömegmukával és a személyes példamutatással. Breznóban például meghívták a városi nemzeti bizottságra az üzemigazgatókat, a párt- és szak- szervezeti elnököket, és mindenkinek konkrétan megmondták, melyik üzemtől mit várnak, fán Pikula, a Hídelemgyár igazgatója, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője ezen az összejövetelen mindjárt megjegyezte: — Ez így helyes, Nekünk is érdekünk, hogy alkalmazottaink lakóhelyükön jól bevásárolhassanak, ne kelljen egy kiló almáért vagy egy liter Tejért a város központjába utazniuk. Ezért szívesen segítünk társadalmi munkával, esetleg valamilyen felhasználható hulladékanyaggal és a szakemberek tanácsaival is. A város fejlesztése és szépítése a mi ügyünk is. Hogy Pikula elvtárs hogyan teljesítette adott szavát, arról már megemlékeztünk. Szerencsére csak egy olyan igazgató akadt, aki elég hűvösen, de határozottan visszautasította a helyi nemzeti bizottság kérését, hogy üzeme vegyen részt egy bölcsőde és óvoda építésében. Arra hivatkozott, hogy nincs rá pénzük, sem más lehetőségük, forduljanak inkább vezérigazgatóságukhoz. A többi résztvevő, főleg az erdőgazdaság, a helyi efsz és a többi üzemigazgató tudatosította kötelességét, fán Svandtner, az efsz elnöke kijelentette: Az állam nem lehet olyan gazdag, hogy annyi üzletet, bölcsődét és óvodát építsen, mint amennyire szükség van. Mi már megegyeztünk az erdőgazdasággal, hogy jövőre társadalmi munkában óvodát és bölcsődét építünk tagjaink és dolgozóink gyermekei számára. Gépeket is kölcsönadunk a városnak. Csak jelentsék be jó előre igényeiket. MARTINBAN IS SIKEREKET ÉRNEK EL A Martini Városi Nemzeti Bizottság és a gépgyár Povazská Bystricával és az ottani gépgyárral versenyzett. Tény, hogy a nehézgépipari üzemek vezér- igazgatóságának vezetői is egészen másképpen viszonyultak ezekhez a kérdésekhez, mint elődeik három-négy évvel ezelőtt. A Martini Gépgyárnak köszönhető, hogy Vrútkyban az építkezési beruházások keretében épülő 120 férőhelyes óvodát már áprilisban, hat hónappal a kitűzött határidő előtt átadják. A gépgyár naponta 10—15 brigádost küld az építők megsegítésére. BohuS Chudada mérnök, a Martini Városi Nemzeti Bizottság elnöke is dicséri a gépgyáriakat. — Sokat segítenek a sportpálya, az óvodák és bölcsődék építésében. Lakást nyújtanak azoknak, akik kiköltözködnek azokból a régebbi épületekből, melyeket óvodákká vagy bölcsődékké építünk át. A gépgyártól kaptuk a vaskonstrukciót az orvosi fakultás előadótermének építéséhez. A gépgyár szocialista brigádjai tavaly szabad idejükben 800 padot készítettek köztereinkre. Természetesen a többi üzem — a Magasépítő Vállalatot kivéve — is bekapcsolódik és hozzájárul a gyermekintézmények és más középületek létesítéséhez. A cellulózgyár, a bútorgyár, a téglagyár és a hőerőmű idén közös egészségügyi központot épít kétmillió korona ráfordítással. A járási pártbizottság is figyelemmel kíséri ezeket az akciókat, és ha szükséges, emlékeztetik az egyes üzemigazgatókat, hogy fontosabb a bölcsődék, óvodák vagy üzlethelyiségek építése, mint az üdülők stb. létesítése. Természetesen nem állíthatjuk, hogy Martinban már minden rendben van. A városi nemzeti bizottságon még mindig több mint 700 elintézetlen óvodai vagy bölcsődei kérvényt tartanak nyilván. Megtesznek azonban mindent azért, hogy az év végéig a gyermekek 65 százaléka látogassa az iskolaköteles kor előtti intézményeket. Jelenleg az illetékes korosztály 63 százaléka látogatja őket. Breznóban már sokkal jobb a helyzet. Ott a gyerekek 80 százaléka kerül be a bölcsődékbe és óvodákba, és csak 60 elintézetlen kérvényük van. AKIK NEM VERSENYEZNEK Sajnos, a kerületi székhelynek nem jutott versenytárs. Ha Brezno és Cadca példáját követve versenyzett volna, akkor ma aligha okozna problémát az 1400 elintézetlen óvodai és bölcsődei kérvény. Banská Bystricán az összes óvoda és bölcsőde túl terhelt. Tény, hogy a Banská Bystrica-i üzemek nem kapcsolódtak ügy be a város szépítésébe, az óvodák és bölcsődék építésébe, mint Breznóban, Cadcán vagy másutt. Kivétel csupán a Tesla, amely alkalmazottainak gyermekei számára mér épített egy bölcsődét és óvodát, és már tervbe is vette a következő építését. fozef Biensky, a Banská Bystrica-i Városi Nemzeti Bizottság elnöke panaszkodva mondotta: Nálunk fordított a helyzet. Az üzemek többnyire a várostól követelnek sok mindent. Hogy a lakótelepeken csupán lakások épülnek, az nem izgatja őket. Sőt saját lakóházaik környékével se igen törődnek. A virágokat, fákat, padokat a városi nemzeti bizottság szerzi be. Ezen a téren a legrosszabb a SZNF Kohóüzem, a Közép-szlovákiai Építőipari Vállalat, és a Hulla dékgyűjtő Vállalat. Csupán a Csehszlovák Gépkocsi fuvarozó Vállalat és a Tesla kivétel. Mi is megpróbáltuk bekapcsolni az üzemeket a szépítésbe és fejlesztésbe, de eddig eredménytelenül. Az üzemeknek küldött levelek többsége megválaszolatlan maradt. Nehézséget okoz, hogy a városban többnyire közpon tilag irányított üzemek vannak, és azok nem, tartanak minket egyenrangú partnernek .. (Érdekes, Martinban, Cadcán, Povazská Bystricán és másutt meg tudtak egyezni a központilag irányított üze mekkel, de a kerületi székhelyen nem...) Banská Bystricán talán rosszabbak az üzem igazgatók? Valóban nem érdekli őket a városszépítés, a saját alkalmazottaiknak nyújtott szolgáltatások bővítése? Ezekre a kérdésekre Pavol Leporis, a Tesla igazgatója válaszolt: — Nem hiszem, hogy az összes bystricai igazgató számára közömbösek lennének ezek a problémák. Ügy gondolom azonban, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak konkrét követelményekkel és javaslatokkal kellene fellépniük. Rugalmasabban reagálhatnának terve inkre és több teret biztosíthatnának az üzemek kezdeményezésének. A célunk közös, jó életfeltételeket akarunk biztosítani dolgozóinknak. Üzemünk még mindig épülőfélben van, de nem vonjuk ki magunkat, lehetőségeinkhez mérten hozzájárulunk a város szépítéséhez. Ügy gondoljuk azonban, hogy a kezdeményezés ebben az eseten mindkét féltől elvárható. Leporis elvtársnak igaza van. Ha a helyi nemzeti bizottságok és az üzemek az állampolgárok segítse gével az utóbbi két év alatt valóban figyelemre méltó eredményeket értek el a kerület különböző városaiban, Banská Bystricának sem kellene kivételt képeznie. Még nincsen késő, a verseny ugyanis tovább folyik. Ebben a versenyben mindenki nyer. És ez a legfontosabb. , BÁTORI JÁNOS A breznói Hídelemgyár n. v. dolgozói a CSKP Központi Bizottsága, a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottságának felhívására válaszolva hétmillió korona értékű kötelezettséget vállaltak. A CSKP XV. kongresszusának a tiszteletére egyre rugalmasabban vezetik be a korszerű termelési m'lőszereket A gyár dolgozói ugyanakkor sokoldalú segítséget nyújtanak a város fejlesztésében is. (A CSTK felvétele)
