Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-23 / 21. szám
X V Csak harmadik ízben rendezik meg hivatalosan a labdarúgó Európa-bajnokságot, mégis általánosan bevett szokás szerint az ötödik kiírást tartjuk számon. Ez azért van így, mert első két alkalommal földrészünk labdarúgó-válogatottjainak vetélkedője a Nemzetek Kupája elnevezést kapta. Mivel lebonyolítási mikéntje csaknem teljesen azonos volt a jelenlegivel, természetesen ezt is Európa-bajnokságnak tartjuk. Kezdettől fogva az volt az elgondolás, hogy valahány EB sorozatot csoportmérkőzésekkel kezdenek, s a legjobb nyolc közé a csoportok első helyezettjei jutnak. A csoportokon belül minden csapat kétfordulós alapon mérkőzik meg ellenfeleivel. Amikor a. negyeddöntők mezőnye kialakult, ismét kisorsolták a csapatokat, s azok otthon és idegenben mérkőztek meg egymással. Az UEFA a mindenkori négyes döntő megrendezésével a legjobb négy közé jutott együttesek valamelyikének hazáját jelölte ki. így tehát a színhely kijelölése a negyeddöntők befejezéséig váratott magára. A jelenlegi kiírás azt a változást hozta, hogy elméletileg ugyan előre kijelölték, melyik ország, lesz az első, a második, a harmadik, vagy a negyedik számú rendező-várományos, de azt már tudták az UEFA vezetői, hogy milyen párosításban folytatódnak a negyeddöntő küzdelmei. Amikor az olvasó e sorokat olvassa, feltehetőleg már ismert lesz az idei négyes döntő színhelye, hiszen Cardiffban a Wales—Jugoszlávia, Kijevben a Szovjetunió—Csehszlovákia, Münchenben az NSZK —Spanyolország, Brüsszelben pedig a Belgium—Hollandia találkozó visszavágóját egyaránt május 22 re tűzték ki. Csak abban az esetben nem dől el a továbbjutó kiléte, ha a visszavágón kialakuló eredményt az elsővel összesítve pont- és gólarány-egyenlőségre kerül sor. Ilyen esetben még egy, méghozzá semleges pályán megrendezendő mérkőzés szükséges. A négyes döntő A most következő négyes döntő időpontját június 16—20- ra tűzték ki. ' A hagyományoknak megfelelően az elődöntőkben csak egy- egy mérkőzés kerül sorra, s amennyiben a 90 perc alatt döntetlen eredmény születne, előbb 2X15 perces hosszabbításnak kell következnie, s ha akkor sem dől el, melyik csapat jobb, addig folytatják a 11-esek rúgását, míg ebben a vetélkedőben valamelyik együttes ném lesz sikeresebb. Az elődöntőből tehái kőt csapat győztesként jut tovább, azután a döntőben ugyancsak egyfordulós alapon mérkőznek meg egymással. A döntő előtti napon az elődöntők vesztesei a harmadik helyért viaskodnak. Amennyiben az Európa-baj- noki döntő rendes játékidőben döntetlen eredménnyel végződik. nincs hosszabbítás, hanem két nappal később újra megmérkőznek az aranyérem jelöltjei. Az ismételt találkozón már mindenképpen döntésnek kell születnie. Ha ehhez 90 perc nem elég, következik a kétszer negyedórás meghosszabbítás. Amennyiben még akkor sem alakul ki valamelyik csapat győzelme, a 11-es rúgásokat hívják segítségül. Eddig csak egyetlen döntőben volt szükség ismétlésre, de ennek elméleti lehetősége mindig fennáll . . Hogy is volt eddig? A Nemzetek Kupájának első sorozata 1958—1960-ban zajlott le. A négyes döntőt Franciaország rendezta meg. Ebben a csehszlovák csapat is szerepelt Az elődöntőben a Szovjetunió együttesétől kapott ki 3:0 arányban, de a bronzos helyosztón Marseille-ben 2:0 arányban győzött Franciaország tizenegye ellen. A döntőt a Szovjetunió és Jugoszlávia együttese játszotta, s a rendes játékidőben l:l-es döntetlen alakult ki Akkor még nem alkalmazták a döntő megismétlését, hanem kétszer negyedórás meghosz szabbítást rendeltek el, s a szovjet csapat ebben újabb gólt szerezve 2:1 arányban győzött, fénykorában sem ment különösebben a játék, ha Jugoszláviában szerepelt. Az UEFA Végrehajtó Bizottsága annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Jugoszlávia lesz az EB 1974/1976-os kiírása négyes döntőjének rendezője, s jó előre tudomásul vette, hogy Zágráb és Belgrád lesz a színhely. Ha valóban így alakulnak a dolgolg akkor június 16-án Zágrábban a Hollandia—Szovjetunió (Vífgy Csehszlovákia), egy nappal később pedig Belgrádban a Jugoszlávia—NSZK mérkőzést játsszák. Június 19-én ismét Zágráb lenne a színhely, ahol az előző elődöntők vesztesei mérkőznének az EB harmadik helyéért, június 20-án pedig Belgrádban rendeznék meg a döntőt, amelynek, mint említettük, esetleg két nappal később még folytatása lehetne. Európa és a világ Európa labdarúgó-válgatottjai a legutóbbi világbajnokságon nagyon kitettek magukért, hiszen az első három hely nekik jutott [NSZK, Hollandia, Lengyelország), s minden idők eddigi legsikeresebb világbajnoki szereplője, Brazília csupán negyedik tudott lenni . .. A legközelebbi, az 1978-ban sorra kerülő világbajnokság előtt tehát arra kapunk választ, melyik négy együttes földrészünk legjobbja, s ezek egyike-másika igényt tarthat arra is, hogy a világ legjobbjaként emlegessék majd . .. * * * ■# Az 1978-as. az Argentínában sorra kerülő világbajnokság selejtező-csoportjainak beosztását már elkészítették. Azokra közvetlen hatásai nem lesznek a jelenlegi EB rangjai, s nem ártana már most gondolni ■ rá, hogy az Európa-bajnokság 1978—-1980-as sorozata egyúttal érvadő legyen a világbajnoki részvétel szempontjából. Szerény véleményünk szerint az EB nyolc csoportjának győztese jogot kaphatna arra, hogy erő- nverőkénl juthasson az 1982 es világbajnokság akár 16-os, vagy éppenséggel kibővített mezőnyébe . . ZALA 1ÖZSEF Jurkemik (balról) és Masny, ketten a csehszlovák labdarúgó-válogatott erősségei közül (Vojtisek felv.) vagyis az első helyen végzett Jugoszlávia, Csehszlovákia és Franciaország előtt. Azóta sem sikerült együttesünknek a legjobb négy közé jutnia (az első négy kiírás során) ... A Nemzetek Kupájának újabb sorozata 1962—1964-ig tartó időben került sorra. A négyes döntőt Spanyolország rendezhette meg. A döntőben a spanyol csapat szovjet ellenfelét 2:1 arányban győzte le, ezzel lett Európa legjobb válogatottja, a Szovjetunió csapata az ezüstérmes, Magyarország bronzérmes, s negyedik, nem kis meglepetésre, az esélyesnek sohasem tartott Dánia. Az első hivatalos Európa- bajnokságot az 1966—68-as évek során rendezték meg, s a döntő házigazdájává Olaszországot jelölték ki. Az olasz csapat, csakúgy mint előtte a spanyol, a házigazda szerepét nagyon sikeresen töltötte be, az első helyen végzett, de Európa-bajnoki címét csak a megismételt döntőben sikerült kiharcolnia. Az első döntő-mérkőzés l:l-es döntetlent hozott, s akkor kétszer 15 perces hosz- szabbítás következett, de az említett eredményen nem változtatott. A megismételt döntőt Olaszország válogatottja 2:0 arányban nyerte meg, harmadik Anglia, negyedik a Szovjetunió csapata lett. A második Európa-bajnokság sorozata 1970—1972-re esik. Az UEFA megbízásából a négyes döntő . házigazdája Belgium lett. A döntőt az NSZK és a Szovjetunió válogatottja játszotta, s a győzelmet az előbb említett csapat 3:0 arányban szerezte meg. Az elődöntőben a szovjet együttes a magyar tizenegyet győzte le 1:0 arányban. Az Európa-bajnoki címet tehát az NSZK csapata védi, de minden jel arra vall, hogy annak megvédése nagyon nehéznek ígérkezik. Holland esélyek?! \ nemzetközi la bar ligás szakértői, de maguk a hollandok is az újabb Európa-bajnoki címre a legesélyesebbnek Hollandia válogatottját tartják, amely az első holland—belga örökrangadón súlyos 5:0 arányú vereséget mért Belgium csapatára. Cruyff azt állítja, hogy Hollandia válogatottja ilyen formában csak a legutóbbi világbajnokságon volt, méghozzá a Brazília elleni találkozón. Válogatott és klubtársa Neeskens szerint ma Európában nincs csapat, amely sikeresen ellen tudna állni a holland rohamoknak. Nem éppen kellemes, hogy az elődöntőben a Csehszlovákia—Szovjetunió párviadal továbbjutója éppen Hollandia együttesébe ütközik, bár &z is igaz, hogy a jobb formát, a nagyobb felkészültséget nem kijelentésekkel, hanem magas szintű labdarúgó-teljesítménv- nyel kell bizonyítani. Annyit már most elmondhatunk, hogy ilyen nagy játékerejű válogatottak még nem jutottak az Európa-bajnoki négyes döntőbe. A jugoszlávok arra számítanak, hogy sikeresen jutnak túl a walesi gáton, s akkor nem lesz akadálya annak, hogy az NSZK együttesével megmérkőzzenek. Abban bíznak, hogy a nyugatnémet csapatnak még #ÚJ SZÓ Index: 48011 Kiodjo Szlnvókio Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszt' o szerkesztő bizottság FŐszerkesz'ő: Or Rabsy Zoltán CSc Helyettes főszerkesztők: Szarko István és Csető János Vezető titkár: Gól László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava Gorkého 10. Telefon: 109 312 52, főszerkesztő: 532-20 titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29. gazdasági ügyek: 506-39. Távíró- 092308 Pravdo — Kiodóvóllalat Bratislava Volgogrodskó 8. Nyomja o Pravda az SZLKP nyomdavóllalato — Pravrlc Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrovó 4. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll.. telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta — a vasomap) számmal együtt — 14,70 korono. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti o Postai Hír lapszolgál at. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expediere e dovoz tlaCe Gottwaldovo námestie 48/VII. I 5 X ° V I 80 ® 2 ff I 5 5 'ő v) ■ 70 SCO I I » — I ft■* •* 5 9 2 a.-" 1 r s m £ N 3 * 1 “ « g I u $g w N , 1 M < ^ » C3 S « sí 5 •4 n :a 2 I ® k « ■ -* x *■ '0) '23 I H-“ I 1 acS" I I “ E I 8»* ■ 'X 3 B ra > «5 B «8 SS B MN í H ,aj & ® is»« 1 * *> 2 I 'S N ^ • 1 *Äss l-ssi s!a I« g “ >
