Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 2. szám
A második világháború következtébe« elmaradt az 1940-ben eredetileg Sapporóba, illetve később Garmisch-Partenkirchenbe, majd 1944-ben Cortina d’Ampezzóba tervezett téli olimpia is. Tizenkét évig hallgattak az olimpiai harsonák, hogy 1948-ban a svájci Sí. Moritzban újra felcsendüljenek az ismert dallamok. A kizárt németek és japánok nélkül is 28 ország 710 sportolója indult, miután 1 Ausztrália egyetlen képviselője még a megnyitó elátt a lábát törte. Alkadt eav kivétel üzennet esztendő alatt teljesen kicserélődött a mezőny, és nem véletlen, hogy a pontversenyben azok az országok kerültek a legrangosabb helyekre, amelyeket elkerült a háború. Az egyre népszerűbb alpesi síszámok most már nemcsak összetett versenyek formájában, hanem önállóan is műsorra kerültek. Az elképesztően nehéz pályákon két arany- és egy bronzérmével a francia Őre iller lett a legeredményesebb férfi- versenyző. Oreiller annyira a gyorsaság megszállottja volt, hogy később autóversenyzéssel próbálkozott, és 1962-ben a sebesség áldozata lett. A női számokban az esélyes osztrák és svájci versenyzőket a tengerentúlról érte meglepetés: a 29 esztendős amerikai Fraser asszony megnyerte a műlesiklást. Olaszország első „jeges“ aranyérmét Bibbia szerezte skleeton- ban, azaz a hason fekve kormányzott, 50 kg súlyú acél versenyszámok küzdelmében. Azt említettük, hogy 1948-ban teljesen kicserélődött a mezőny. Egy kivétel azonban akadt: Birger Ruud. Már 37 esztendős volt, de még be akarta bizonyítani, hogy 12 év után is képes aranyérmet nyerni. Szorgalmasan készült, ám nem sokkal az olimpia előtt megsérült és csak a norvég csapat vezetőjeként utazott St: Moritzba. Egy napig vezető volt, aztán nem bírta tovább, magával ragadta az olimpia légköre: újra felcsatolta a sílécet, egyszer-kétszer nekirugaszkodott, s a saját felelősségére elindult a versenyen. És Ruud elkápráztatta a nézőket, „repüléséért“ ezüstérmet kapott — 12 évi szünet, sérülés és hiányos felkészülés után! Vannak a téli játékok történetében nagyobb győztesek, káprázatosabb eredmények — ám Birger Ruud szintű hihetetlen dolgot vitt véghez 78 évvel ezelőtt. Éppen ezért tartozik a téli olimpiák hősei közé. Az amerikai és európai műkorcsolyázók hosszabb szünet után találkoztak egymással, s a randevú a tengerentúliak nagy fölényét hozta. Kitűnt közülük a 19 éves D. Button, akinek akrobatikus szabadkorcsolyázása éliriényszámba ment. A négy év múlva is győztes Buttón új iskolát nyitott a sportág történetében. A csapatkapitányra hallgattak lesleges gólokat kapott a csapat. S ez döntött. Kanadával ugyan ö:0-ra játszottunk, de sokkal rosszabb volt a gólaránynnk, így a tengerentúliak visszaszerezték olimpiai elsőségüket. Csehszlovákia ezüstérmes lett. Talán nem lesz érdektelen leírui azoknak a nevét, akik első ízben szereztek olimpiai ezüstöt Csehszlovákiának a téli olimpián: Bouzek, A. Bubník, Drobn?, Hajny, Jarkovskf, Konopásek, ModrJ, Pokorny, Roziiiák, Slátna, Stiíjor, Stovik, Tróják, Trousi- lek, O Zábrodsk?, V. ZábrodskJ. A magyar sportolók á St. Moritz-i téli olimpián érték el a legtöbb helyezést. Az állandó havazásban futott páros műkorcsolyázásban a Király—Kékessy pár ezüstérmet nyert, egyéniben Király negyedik lett. Nagy meglepetést szerzett a gyorskorcsolyázó Pajor, aki az északiak közé ékelődve, a negyedik helyen végzett. . gőzök,sportszerűtlen viselkedése keltett felháborodást. A hallatlanul durván játszó tengerentúliak ellen sokszor' tüntetett a tárgyilagos közönség, s ők még a nézőkkel is összeverekedtek. A csehszlovák jégkorong-válogatott összetétele a négy évivel előbbihez képest szinte teljesen megváltozott, Oj csapat született, melynek népszerű első sorára talán még sokan emlékeznek: Bubník, Danda Charouzd. Kanada újdonsággal érkezett az olimpiára: először játszott kontinensünkön három támadósorral. Európában ez nem volt szokás, a szakvezetők, is kételkedve fogadták az újítást, mondván a cserepadon ülő játékosok meghűlhetnek és kiesnek a ritmusból. A csehszlovák válogatott is csak két támadósorral játszott, annak ellenére, hogy három alakzata volt Oslóban. Csehszlovákia a kilenctagú méták fel: a győztes német kettes bob 238j2, a négyes 472,5 kilogrammot nyomott. Az óriások testsúlya a jeges pályán elképesztő gyorsaságra „ösztökélte“ a bobot. Az olimpia után a nemzetközi szövetség korlátozta a boblegények megengedett összsúlyát (200 és 410 kg). Magyarország egyetlen érmét (bronz) a Nagy testvérek szerezték páros műkorcsolvázásban. A Szovjetunió sikeres bemutatkozása A második világháború utáni két téli olimpia a szovjet sportolók nélkül zajlott le. 1956-ban az olaszországi Cortina d’Ampezzőban éppen a Szovjetunió olimpikonjainak első szereplése és a közös német csapat részvétele volt a legjelentősebb esemény. A szovjet versenyzők jelenléte a legtöbb sportágban erősen megváltoztatta az erőviszonyokat, 32 ország között fölényesen nyerték a nemhivatalos pontversenyt. A négy évvel azelőtti elsők, a norvégok a hetedik helyre estek vissza. A szovjet női sífutók és a térti gyorskorcsolyázók szinte megbénították az esélyes északiakat Cortina hőse egy 20 éves osztrák fiatalember, Tóni Sailer lett, aki új fejezetet nyitott az alpesi síelés történetében: először fordult elő, hogy egy versenyző birtokába került a lesiklás, műlesiklás és az óriásmülesik- lás aranyérme. És Sailer manapság szinte hihetetlen fölénnyel végzett az élen: óriás műlesiklásban 6,2, műlesiklásban 4, lesiklásban 3,5 másodperccel előzte meg az ezüstérmeseket. Egyébként a lesiklásban a csehszlovák K. Henrich a hetedik helyen végzett. Mindmáig ez a legjobb csehszlovák helyezés az alpesi számokban. A VII. téli olimpián először szerepelt három sífutószám: 15 km (a 18 km helyett), 30 km (új táv) és 50 km. Ma már csak kevesen emlékeznek rá, hogy ha külön klasszist képviselő skandináv és szovjet sífutók mellett a csehszlovák J. Matous 10. lett a 30 km-en. A három aranyéremért nagy harcot vívott a svéd „si- király“ Jernberg (egy arany- és két ezüstérem), a finn Hakulinen (egy arany- és két ezüstérem) és a szovjet Kolcsin (két bronzérem). Műkorcsolyázásban amerikai fölény volt, főieg az egyéniben. A férfiverseny érdekessége, hogy a győzelmi emelvényen két amerikai testvér állt: H. Jenkins (első) és D. jen- kilis (harmadik). Ez volt a második eset, hogy egy olimpián egy versenyszám két érme egy családba került. Cortinában tört be a világ élvonalába a csehszlovák Karol Divín is, aki nagy vetélytársa, a francia Gilleti mögött az ötödik lett. Négy évvel később már nagyot változott a helyzet: 1. D Jankins. 2. Divín. 3. D. Jacksón. Jégkorangozóin'k Waterlooja A csehszlovák jégkorong-válogatott ezüstérmet szerzett az 1948. évi téli olimpián A csehszlovák jégkorong-válogatott addig még sohasem állt olyan közel az olimpiai aranyéremhez, mint 1948-ban. Az egy évvel előbb világbajnokságot nyert válogatottunk (Kanada nem vett részt a VB-n), fokozatosan lépte le ellenfeleit; Olaszország 22:3, Svédország 6:3, Lengyel- ország 13:1, Anglia 11:4, Ausztria 17:3. Utána Kanada következett, amely szintén „sepregetett“ a jégen. Válogatottunkat a szlovák származású Matej Buckna irányította, aki Amerikába vándorolt szülők gyermeke volt. A fiatal Buckna 1933-ban jött Csehszlovákiába, az LTC Prága meghívására. A háború után Buckna újra visszatért, és az ő vezetésével nyert világbajnokságot Csehszlovákia. Buckna edzősködése alatt St. Moritzban játszott először a csehszlovák válogatott előre megszabott taktika szerint, az ellenfél veszélyesebb játékosai mellé „testőröket“ állított, és a figyelmes, biztonságos védő játékra kérte korongozóit. Csakhogy a játékosok nem mindig teljesítették Buckna edző utasításait. Ki is tört a „béke“ Buckna és Zábrod- sk^ csapatkapitány között, mert a kapitány a nyílt támadójátékot „forszírozta“. A korongozók ugyan tisztelték Bucknát, de mégis csapatkapitányukra hallgattak inkább. A védők erőltették a támadásokat, aminek az lett az eredménye, hogy feBár a színvonalas versenyekkel fi St. Moritz-i olimpia sportbelileg jól sikerült, a reklám- és iizletszeUem állandó, szinte bántó megnyilvánulásai miatt a külföldiek nem is ok nélkül beszéltek és írtak irónikusan a „szálloda-olimpiáről“ Kanada utolsó elsősége Éppen . az ellenkezője állapítható meg a négy évvel későbbi oslói olimpiáról: a norvégek sportszeretőt« és hozzáértése bámulatos volt, alapos előkészítéssel nagyszerű kereteket biztosítottak a játékoknak.- Most fordult elő, hogy téli olimpiát fővárosban rendeztek. Ott, ahol a síelés nemzeti sport, ahol a sízők Mekkája (Holmenkol- len) csak pár kilométerre van a fővárostól, a nézők hosszú sorokban kígyóztak a versenyek színhelyére, s a síugrás napján Oslóban megállt a forgalom: 150 ezren tartottak a Holmenkollen-sánc felé. De a sífutóversenyeket is tízezrek szurkolták végig. így nem is csoda hogy az olimpiának több, mint félmillió fizető nézője volt. Pedig borsosak voltak a helyárak .. . Igazi sportszellem kísérte a játékokat, csupán az amerikai jégkoronzőnyben előbb 4:l-re kikapott Kanadától, majd 6:3-ra az USA-tól. A többi találkozón győzött, Svédország ellen például 4:0-ra. A „végelszámolásnál“ azonban csak ugyanannyi pontot mutathatott fel, mint a svédek, így a szabályok értelmében ü) mérkőzést kellett játszani az északiakkal -a bronzéremért. Csehszlovákia már 3:0-ra vezetett, végeredményben azonban a svédek győztek 5:3 arányiján. A kanadaiak Oslóban szerezték a hatodik és egyben utolsó olimpiai aranyérmüket. Két évvel később 7:2-es katasztrófális vereséget szenvedtek a VB-n Bobrovéktól, s azóta nem tudták megérinteni az olimpiai aranyat. Hiába, változnak az idők ... Egyébként a norvégok megnyerték a sífutást, a síugrást és az északi összetettet, és a nemhivatalos pontversenyben is visszaszerezték elsőségüket. Ezt szinte mindenki várta. Azt viszont már kevésbé, hogy a férfi műlesiklásban a norvég Eriksen- végez az élen. A hosszabb viták után kiirt női sífutás (10 km) győztese a már 32 esztendős finn Widemann lett. Gyorskorcsolyázásban új nagy név jelentkezett a norvég Andersen személyében, aki a híres oslói Bislet-sta- dionban 30 ezer néző előtt három aranyérmet „korcsolyázott“ össze. A bobversenyzők Oslóban soha meg nem javítható csúcsot állítotAz 1956-os téli olimpia nagyon emlékezetes a csehszlovák jégkorongozásnak is: Waterloo. Ez teljesen Cortina — mondogatták azokban az időkben valami rosszul sikerült dologra. És csakugyan: korongozóink totálisan „leégtek“ Cortinában Az akkori szövetség vezetői két rossz „húzást“ csináltak: a maigas-tátral összpontosítás helyett fárasztó svájci portyára „vezényelték“ az olimpiai csapatot, majd az utolsó pillanatban változásokat eszközöltek a keretben, s Bouzek edző csapata minden veszíthetőt elvesztett: Kanada 3:6, Svédország 0:5, Szovjetunió 4:7, USA 4:9 ... 1. Szovjetunió, 2. USA, 3. Kanada, 4. Svédország 5 Csehszlovákia. Gyorskórcsolyázásban halomra dőltek a csúcsok. Az 1800 méter magasságban elterülő Misurina-tavon 3 világ- és 73 országos rekordot értek el, és 60-szor javították meg az olimpiai rekordot. A szovjet fölényre jellemző volt, hogy 12 éremből hetet szereztek a szovjet műkorcsolyázók (4 arany-, 2 ezüst-, 1 bronzérem). Jevgenyij Grisin volt a legeredményesebb versenyző, két távon, 500 és 1500 méteren győzött. Magyarországot mindössze a Nagy testvérek képviselték az olimpián, és páros műkorcsolyázásban ismét a harmadik helyen végeztek. TOMI VINCE va&mpi] TFJSZÓ Index: 48 011 Kfad)c Szlovákia kommunista Pártja Központ' Bizoitságo. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarka István Vezető titkár: Gál László. 8zerkesztősőg: 833 38 Bratislava. Gorkého 10. Telefon: 189. 112-52, főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29. gazdasági ügyek: 506-39 Táv * Of. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZ LKP nyomdavállalato — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava. Stórovo 4. Hlrdetőiroda: Va> nóbreile WMI.. telefon: 55183. M4£1. Az Oj $zó előfizetőt! dfja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14.73 korona. A Vasárnapi Oj Szá külön előfizetőse ne- *őnt 13 konűtg. Terjeszti a Postai Hfrlapszofgáiat. Előfizetőseket elfogod műiden postai kőzbesltő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednő expedíció a dovos lleőa. Gott. STofdovo - námestlo MfVII
