Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-25 / 17. szám
□ Maja Ajmedova szov jet- türkmén színésznő igen népszerű a szovjet közönség körében. Most vetítik az Amikor az asszony megnyergeli a lovat című filmjét. Maja Ajmedova Türkméniában forgat; ő a főszereplője a Tudj nemet mondani című filmnek, amelyet Hodzsakull Harlijev rendez. ★ □ Michéle Morgan nyolc év után ismét filmezik. A nagy francia színésznő, amint mondotta: az elmúlt esztendőkben nem kapott olyan szerepajánlatot, amely kielégítette volna. Az idén Claude Leluch kérte föl: olvassa el legújabb forgatókönyvét. Michéíe Mor- gannak megtetszett, elvállalta és el is játszotta A macska és az egér című film főszerepét. ★ □ Így kezdődik a legenda címmel az Ivanykovszkij víztároló partján filmet forgatnak Jurlj Gagarln gyermekkoráról. J. Nabigin forgató- könyve alapján B. Grigorjev rendezi a filmet. Főszereplői: L. Luzsina, M. Bulgako- va, G. Burkov, V. Guszev. ★ □ Vincent Minnelli filmet forgat Maurice Druon A lét kéje című regénye alapján. A történet egy idős grófnőről szól, aki ifjúkori emlékeit, álmait keresi. Szobalányát elbűvölik asszonyának tapasztalatai, és a maga módján újra átéli azokat. A két főszereplő — Liza Minnelli és Ingrid Bergman — partnere Charles Boyer \ és Amedeo Nazzari. ★ □ Az anyákról a végtelenségig lehet mesélni címmel nyolc részből és nyolc önálló eseményből álló doku- mentumfim készült a Beloruszfilm Stúdióban. A film a nőkről szól, a dolgozó nőkről, akik tudják, mit jelent hinni, várni, szeretni, tudják, mi a bátorság. Az alkotók filmmket a nők nemzetközi évének szentelték. Alapja a nők nemzetközi találkozása Minszkben, amelynek jelszava: A nők egyenjogúsága, a fejlődés, a béke. ★ D Első filmjén dolgozik Giorgio Ferrara, Flaubert Egyszerű szív című művének adaptációjával. A film Vittorio de Sica megvalósulatlan terve volt. A forgató- könyvet Cesare Zavattini írta. ★ □ „Hogy mi a boldogság, azt mindenki a maga módján értelmezte. De minden ember tudta, hogy becsületesen kell élni, sokat kell dolgozni és szeretni ezt az óriási földet, amelyet a szovjetek országának neveznek ...“ Az ismert író, Gaj- dar e szavaival kezdődik A dobos sorsa című Ifjúsági film, amelyet azonos című elbeszélése alapján forgatnak az Ogyesszai Filmstúdióban. ★ □ Több kerek epizódból áll a Negyven fok a napernyő árnyékában című új olasz film, amelynek Sergio Mar- tino a rendezője. A Rolls Royce epizódban Giovanna Ralll és Alberto Llonello egy házaspár sajátos viszontagságait játssza el. M oszkvában á közelmúltban rendeztek a legújabb filmtermésből úgynevezett filmátvételi bemutatót, amelyen kilenc szocialista ország képviselői huszonkét játékfilmet nézhettek végig. Valamennyi 1975 utolsó és 1976 első heteiben készült el. Ez a huszonkettő a szovjet filmgyártás évi termésének körülbelül,, az sgyhatoda. Meglepj volt, hogy ebből a huszonkettőből most mindössze egy játszódott a második világháború idején. Az sem a fronton, hanem a hátországban, bár a film címe: A fiúk frontra mennek. Oda indulnak, szöknek, de végül egy hadiüzem esztergályos-iskolájában kötnek ki, hogv a szakmunkáshiányt pótolják. A produkció kifejezetten az ifjúságnak készült, mint ahogy általában elég sok ifjúsági és gyermekfilm volt a választékban. Közülük is a legszínvonalasabb a Nyugtalan tél. amely egy gyermekszana tórium közegében játszódik Rendezője, Igor Nyikolajev jó ízléssel elkerülte a hasonló típusú filmek érzelmes, érzelgős felhangjait. Kisfiúhőse a betegséget pusz- tán akaraterővel legyőzhető ellenségnek tekinti, s így mód nyílik arra. hogy az Jelenet a Mr. McKinnlej' szökése című filmből; középen Donatasz Banionisz Tematikai és műfaji változatosság alkotók a kórház körülményei között is kibomló gyermekközösségnek erejéről, hatásáról szóljanak, nagyon jő kis közreműködők segítségével. Meglepően nagy számmal szerepelt a kínálatban a polgárháború tematikája. Olyan nagy hatású, emlékezetes filmet, mint a Ragyogj, ragyogj, csillagom! vagy A tűzön nincs átkelés, most nem láthat tünk. jószerivel inkább a kalandfilmek közegeként idézték fel ezek a filmek a polgárháborút. Két kivétellel. Az egyik Nyikita Mihajlov filmje, s a címe: A szerelem rabja. Cselekménye 1919—1920 táján játszódik Ogyesszában, ahol még a fehérek vannak hatalmon, s ahol néhány Moszkvából odatelepült producer filmet akar összehozni. Egy Ilyen filmforgatás története A szerelem rabja, ahol a némafilmek korabeli orosz sztárja — több valóságos modellje is volt a figurának — a maga butácska módján, csacsogva- affektálva, de az operatőr iránti vonzalmából maga is belekerül az ott még illegalitásban dolgozó bolsevikok akcióiba. Nem annyira a történet fordulatai érdekesek, mint a légkör, ahogyan a rendező — egyébként Szergej Míhalkov fia — megidézi ezt a filmes világot és a várost a maga politikai bizonytalanságában, A másik érdekes polgárháborús film rendezőjének neve is ismerős: Csuhraj, csak éppen nem Grigorij Csuhrajról van szó, hanem a fiáról. Tulajdonképpen főt iskolai vizsgafilmje ez a mindössze 15— 20 perces rövid játékfilm, amelynek címét elég nehéz magyarra fordítani: Szabadon, szabad akaratból — ez a szó szerinti fordítás, de ez alig utal a tartalomra. Egy, a fehérektől már elszakadt kis kozákcsapat ténfereg valahol Kirgiziában, amikor lelőnek két hintón hajtó tisztet. Az egyikről azonban kiderül, hogy katonaruhába bújt nő volt, feltehetően a férfi felesége, mert a lábuknál egy pólyába bugyolált, síró csecsemőt találnak. Először a csöppséget is agyon akarják lőni, de aztán egy öreg katona maga mellé veszi a nyeregbe. !gv menekülnek az üldözök elől, míg az öreg is elesik, s egy, már ló nélkül rohanó kozák viszi tovább a gyereket, hogy azután a bárányai között megbúvó kis kirgiz lány kezébe erőszakolja a pályást,' s maga tovább rohanjon a biztos halál felé. Mindezt néhány percben, feszülten, izgalmasan rendezte meg az- ifjabb Csuhra], külön külön karaktereket teremtve a kozákokból, s a táj hangulatát is dramatikusan ‘felhasználva. Anélkül, hogy a leghalványabban emlékeztetne például A negyvenegyediket készítő apjára. A huszonkettő közül vitathatatlanul a legérdekesebb Edmond Keoszajan örmény rendezőnek a MOSZFILM-stúdióban forgatott filmje volt. Címe: Amikor beköszönt szeptember. Főhőse egy öreg örmény bácsi, akinek leánya Moszkvába ment férjhez egy, a munkásnők által körülrajongott textilgyári művezetőhöz. Jön faluról az örmény bácsi, hogy kisunoká- ját ő kísérje szeptemberben a tanévnyitóra, az első osztályba. A fiatalok élik a maguk életét a jól berendezett, kicsit túl is díszített lakásban, mellettük a szomszédok ugyanígy, de kapcsolat, érdeklődés, közösség ezek között a korszerű körülmények között mintha már nem is, lehetne. S jön az öreg örmény, hangoskodva, ismeretleneket leszólítva, kicsit tolakodóan, de túlcsorduló szívélyességgel, őszinte érdeklődéssel minden iránt, és percek alatt nemcsak őt ismeri meg a ház — sőt a szomszéd ház, meg az iskola is —, hanem végre egymást is az együtt lakó. de igazán nem közösségben élő emberek S amikor néhány hét múlva az öreg visszaindul — halálos betegen, amit mi, nézők tudunk, de ő még nem —, olyan emberek búcsúznak tőle a repülőtéren meghatottan, akik mintha most fedezték volna fel, hogy a mindennapi rohanás közben ez a közösség mennyire hiányzik az életükből. Keoszajan azonban nem csinál tragédiát az ügyből: a helyzetek vígjátékiak, gyakran bohózatiak Csak a film vége elégikus egy kicsit: érezzük, hogy a távozó öreggel egy magatartás is távozik a városokból. A mai témákkal egyébként nem kényeztették el a válogatókat. A Hajnaltól hajnalig című monstre produkció végletesen leegyszerűsített hőseivel nem érhetett el hatást. Széttört égbolt címmel viszont egy lett film próbálkozott olyan súlyos konfliktusok körbejárásával, mint bizonyos nemzeti előítéletek, a múlt bűneinek továbbélése és a generációs ellentétek problémaköre. A túlbonyolított történet azonban a külföldi néző számára, aki a történeti utalásokat nemigen érti, széttöredezett. A maga lehetőségeit jól használva, élvezetesebb és érdekesebb egy sportfilm, a Copfos csoda. Feltehetően Olga Korbut, a világhírű szovjet tornászlány volt a főszerep modellje. A nagyon sok és nagyon szép tornagyakorlatot bemutató, egy londoni versenyen játszódó film, azért tudott valamelyest túllépni a szokvány sportkarrier-történetek sablonjain, mert a kis tornászlány megidézett élet- töredékeiből egy nagyon eredeti, rokonszenves kamaszegyéniség bontakozik ki. S mert a versenyző, az edző és a világ- verseny hangulatának olyan lélektani kapcsolatban sikerült érzékeltetni, amely a tornát- mindig szívesen szemlélő tévénézők előtt többnyire rejtve marad. S mert a mai versenysport, gyerekemberek zsígereinek túlfeszítése miatt, már egyre kevésbé hasonlít a harmonikus emberideálok megteremtésének eszközéhez, így valóban jó az alkalom, hogy erről Viktor Tyitov rendező és a megejtő- en bájos főszereplő, Irina Mazurkevies valami érdekeset mondjon nekünk Ezzel körülbelül le is zárult a máról szóló filmek sora, hacsak egy lett krimit nem számítunk még ide, amely kétségtelenül ma játszódik Rigában. Becsülettel, korrektül elkészített bűnügyi történet ez, az elején gyilkossággal, a végén a néző számára is ismeretlen tettes leleplezésével. A műfaji változatosságot egyébként nemcsak a krimi biztosította, hanem egy balettfilm is, Hacsaturján Sparlacusána« szélesvásznú, színes filmváltozata. A Bol- sojban évek óta műsoron futó előadás némileg rövidített, stúdióban felvett, korrekt lefényképezése ez a világhírű együttes legjobbjainak közreműködésével. (A három főszerepet Vlagyimir Va- sziljev, Natalja Besszmertova és Marisz Liepa táncolja, a koreográfus Jurij Gri- gorovics.) ‘ A tudományos-fantasztikus film bizonyos elemeit vonultatja fel a Mr. McKinnley szökése című produkció, amelynek főszerepét a kitűnő Donatasz Banionisz játssza A műfaji változatosságot is szolgálta, de egyben hírt adott a fiatalok körében tapasztalható útkeresésről az a háromrészes epizódfilm, amelyet Hahó címmel mutattak be. (A három rendező: Viktor Krjucskov, Zserald Bezsanos és Jurij Gorkovenko.) A három történet önmagában is jelzi, hogy könnyedség, irónia, szatirikus él jellemzi ezeket a filmeket; külön erényük, hogy a színészek szinte dokumentumeszközökkel teszik hitelessé a játékot. B. L. A Habó című film egyik kockája. Rendező Jurij Gorkovenko 1976. IV. 10
