Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-25 / 17. szám

ÚJ szó «• < Mübdki tervezés szocialista munkabrigádokban j)’’ Városainkban, falvainkban járva új épületek, üzemek, áruházak keltik fel figyelmünket, az érdekessebbeket meg­csodáljuk, de ritkán gondolunk azokra, akik ezeket a hazánk fejlődését látvá­nyosan bemutató épületeket, építménye­ket tervezték. Ritkán jutnak eszünkbe azok a mérnökök, technikusok, akik szor­galmas munkával készítik a tervrajzokat, - s a különböző létesítmények szinte szemlátomást nőnek ki a földből, tarkít­ják környezetünket és hozzájárulnak éle­tünk szebbé tételéhez. A Kosicei Kohászati Tervezőiroda szé­les körű tevékenységet folytat, dolgozói eddig csaknem ötmilüárd korona értékű beruházási akciót terveztek. A napokban felkerestük Bohumil Liba mérnököt, a tervezőiroda igazgatóját, s megkérdeztük, mondjon el egyet s mást a szervezet eddigi munkájáról, eredményeiről. — Mint ismeretes, a CSKP az 1948-as februári győzelem után célul tűzte ki a gazdaságilag elmaradott Szlovákia iparosítását — mondotta az igazgató. — Tervezőirodánk ezzel a feladattal ösz- szefüggésben jött létre az ötvenes évek elején. Néhány éves kihagyás után 1958- tól a bratislavai központ kelet-szlová­kiai részlegeként, később a prágai köz­pont kosicei önálló részlegeként működ­tünk, majd 1970-ben teljesen önállósul­tunk. Legfontosabb munkánk kezdettől fogva a Kelet-szlovákiai Vasmű tervezésével kapcsolatos feladatok elvégzése, és az építkezések összehangolása volt. Továb­bi fontos feladatokat is teljesítettünk Csehszlovákia legelmaradottabb részén, Kelet-Szlovákiának iparosításában, külön­böző hazai és külföldi létesítmények ter­vezésében. Nagy szerepünk volt például a tiszacsernői átrakóállomás tervezésé­ben, és a KGST keretén belül a mi szer­vezetünket bízták meg az oxigénfejlesztő üzemek tervezésének egységesítésével. — Melyek voltak az utóbbi évek leg­jelentősebb feladatai, s milyen eredmé­nyekkel zárták az 5. ötéves tervet? — Túl hosszú lenne a sor, ha minden nagyobb és szép feladatot felsorolnék, ezért elsősorban a Kelet-szlovákiai Vas­mű számára végzett munkánkat szeret­ném említeni. HTzek állandó jellegű fela­datok, és nagy jelentőségük van szocia­lista iparunk egésze szempontjából. A nagy nehézipari beruházások elkészülése és folyamatos fejlődése jelentős mérték- bán a mi munkánktól függ. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozatával összhangban dolgoztuk ki pél­dául a martini 3. és 4. hőfejlesztő, vala­mint a trnavai és a kosicei hőfejlesztő terveit. 'Emellett más jellegű tervezési munkákat is végzünk. Nemrég tekinthet­te meg a közönség a csehszlovák—szov­jet labdarúgó-mérkőzéssel megnyitott új stadiont, melynek tervezését a körülöt­te felépítendő egyéb sportlétesítmények­kel együtt ugyancsak a mi irodánk irá­nyította, s részben végezte is. Ezt csak az érdekesség kedvéért említettem, hi­szen legfontosabb feladatunk továbbra is a nehézipari beruházásokkal kapcsolatos tervezői és műszaki-szervezési tevékeny­ség. Az elmúlt ötéves tervidőszakban terve­zőirodánk sokat fejlődött és jelentős eredményeket ért el. Dolgozóink létszá­ma 1971-hez viszonyítva 13,7 százalékkal, a munka termelékenysége 17,6 százalék­kal nőtt. Az előirányzott tervet 115,7 százalékra teljesítettük. A 6. ötéves terv­időszakban a dolgozók létszámát tovább növeljük. Olyan főiskolát és középisko­lát végzett fiatalokat szeretnénk felven­ni, akik vonzalmat éreznek a szép és igé­nyes tervezői munka iránt. Széles körben terjesztjük az új, haladó munkamódsze­reket, nagy figyelmet szentelünk a mun­kaszervezés tökéletesítésének, s tovább akarjuk emelni az általunk készített ter­vek színvonalát. — A politikai munka és az eszmei ne­velés terén milyen eredményeket érnek el? — Intézetünk jellegéből következik, hogy tervező munkacsoportjainkban az összlétszám 38 százaléka főiskolát és egyetemet, s több mint 40 százaléka szakközépiskolát végzett dolgozó. Közü­lük is sokan továbbtanulnak. Pártszerve­zetünk színvonalasan irányítja a politikai munkát. Csaknem minden dolgozónk tag­ja a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak, s mintegy 70 százaléka a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek. Aktív tevékenységet fejt ki a SZISZ és a Nőszövetség alapszervezete is. Sokan tagjai a Szlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak. Az utóbbi években nagyon elterjedt ná­lunk a szocialista munkaverseny, mely­nek eredményeként intézetünkben már tizenöt szocialista munkabrigád dolgo­zik. Tervezőcsoportjaink az egyes fela­datok határidő előtti és színvonalas tel­jesítésében jő eredményeket érnek el. A CSKP XV. kongresszusa előtti időszakban tovább erősödött a kötelezettségvállalási mozgalom. Nincs olyan dolgozónk, aki egyéni felajánlással, vagy kollektív kö­telezettségvállalás keretében ne-köszön­tötte volna pártunk és egész társadal­munk e nagy eseményét. Tervezőirodánk szép múltra tekinthet vissza. Létrejötték a CSKP következetes és céltudatos politikájának köszönheti. Ez a helyes, marxista—leninista és in­ternacionalista politika teremtette meg hazánk nemzeti és nemzetiségi példás kapcsolatait, s azt is, hogy a cseh mű­szaki értelmiség segítségével a szlová­kiai szocialista műszaki értelmiség Is kifejlődhetett, amely ma eredményesen segíti elő az iparilag elmaradott terüle­tek fejlesztését, hazánk gazdasági ere­jének növelését, s ezzel a nép életszín­vonalának további emelését. KOLÁR PÉTER 1976 . IV. 25. Folyékony műtrágya a Salai Duslóból A folyékony műtrágyák fejlesztésével Ing. Anton Mráz kollektívája foglalko Zik, melynek tagjai Mária Burdová, Bozena Bennárová és Elena Hajlmanová A folyékony műtrágyák kísérleti gyártásában elért eredmények elsősorban Jo- zef Zástera, Igor Kmet’o és Ladislav Duröi munkájának köszönhetők. (Papp Zoltán felvételei) Lakosságunk növekvő életszínvonala és szocia­lista mezőgazdaságunk tervszerű fejlesztése nem nélkülözheti az ipari trágyák növekvő termelé­sét. Az ipari üzemek és a lakónegyedek építé­sével a mezőgazdasági földterület állandóan csök­ken, a mezőgazdasági termékek mennyiségét tehát csak a termelés intenzitásának fokozásá­val tudjuk növelni. Az intenzifikációs tényezők egyike a progresszív trágyafélék használása, kö­zöttük a folyékony műtrágyáké. A szilárd halmaz- állapotú, szemcsézett műtrágyákkal .szemben több előnyük van, felhasználásuk kevesebb mun­kát igényel. Mindez elég okot szolgáltatott arra, hogy a fo­lyékony műtrágyák fejlesztése bekerüljön az ál­lami kutatási programba. Ennek keretében a Sa­lai Duslo dolgozói a Bratislavai Agrokémiai Tech­nológiai Kutatóintézettel együttműködve kezde- ményezően láttak hozzá e feladat megoldásához. A mezőgazdasági termelők nagy érdeklődést ta­núsítanak az új termék iránt. Míg 1973-ban csu­pán 380 tonna oldatot gyártottak a Duslőban, tavaly már több mint 9000 tonnára emelkedett a gyártott mennyiség, s erre az évre 15 000 ton­na folyékony műtrágya előállítását tervezik. A DAM-39 név alatt gyártott folyékony műtrá­gyák mintegy 30 százalék nitrogént tartalmaznak, s egész éven át raktározhatók. Kiválóan érvényesülnek a gabonafélék fejtrá­gyázásánál a vegetáció alatt. A gabonafélék egyes fajai és fajtái különböző módon reagálnak a trá­gyázásra, elsősorban egyes fejlődési szakaszaik­ban kell számukra elegendő hozzáférhető táp­anyagot biztosítani. A növényzet a szemcsézett trágyákat csapadék nélküli, száraz időjárás ese­tén sok esetben csak megkésve tudja hasznosí­tani. Elsősorban ezt a problémát küszöbölik ki a folyékony műtrágyák. A levélzetre juttatott folyékony műtrágyák sokáig folyékony állapot­ban maradnak, s a növényzetnek elég ideje van azokat talaj feletti részein át felvenni. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek saját szál­lítóeszközeikkel viszik el a folyékony műtrágyát a Duslóból, ezért többnyire csak a környező ál­lami gazdaságokban és efsz-ekben használják fel azokat. Az átvevők között azonban csehországi mezőgazdasági üzemek is vannak, különösen a dél-morvaországi .kerületből. A Duslo vállalatban a folyékony műtrágyák kísérleti gyártását mindaddig folytatják, amíg a felsőbb szervek nem döntenek egy új nagy­üzemi kapacitás megépítéséről. A folyékony mű­trágyák iránt a mezőgazdasági dolgozók körében állandóan fokozódik az érdeklődés, egyre több megrendelés érkezik a vállalatba, az igényeknek azonban a kísérleti termelés egyelőre nem tud teljes mértékben eleget tenni. MILAN ALAKSA A bratislavai Építőipari Racionalizációs Inté­zet, amely országos hatáskörű tevékenységet fejt ki, s kihelyezett részle­gei vannak Prágában, Brnő- ban, Ostí nad Labemban, Ostravában, és KoSicében, ebben az évben ünnepli ala­pításának 15. évfordulóját. Az eltelt másfél évtized alatt az Intézet dolgozói a teljesítménynormák százait dolgozták ki az építőipar számára, s ezeket 47 kötet­ben foglalták össze. Az SZSZK Építésügyi Miniszté­riuma megbízásából az Inté­zet irányítja a komplex szo­cialista racionalizációt a re­szort valamennyi szerveze­tében. A CSKP KB novemberi ülé­se értelmében különösen je­lentős feladatokat teljesít az Intézet bratislavai területi AZ ÉSSZERŰSÍTÉS SZERVEZŐI AZ ÉPÍTŐIPARBAN csoportja a tüzelőanyag- és energia-, a fém- és cement­megtakarításra, a raktáro­zás és az anyagmozgatás ésszerűsítésére irányuló ál­lami racionalizációs progra­mok összeállításában és tel­jesítésük értékelésében. Az Intézet az utóbbi két év alatt elkészítette a reszort építőipari gépeinek, beren­dezéseinek, szállítóeszközei­nek központi nyilvántartá­sát. Ugyancsak az Intézet irányítja a szocialista mun­kaverseny egyik új formáját az építőipar műszaki fejlesz­tésében, amely „Az év leg­jobb úttörő tette“ elnevezést kapta. AZ ÉV FŰ FELADATAI — 1976-ra úgy tekintünk, mint a CSKP XV. kongresz- szusának évére, amely egy­úttal a 6. ötéves tervidőszak kezdetét is jelenti — mond­ja Stefan Potúöek mérnök, az Intézet bratislavai terüle­ti csoportjának vezetője. — Ebben az időszakban legfon­tosabb feladatunk az építő­ipari munkák nagykereske­delmi árai komplex átépíté­sének befejezése, emellett tovább folytatjuk a munkák ésszerűsítésére és a teljesít­ménynormák kidolgozására, tökéletesítésére irányuló te­vékenységünket. Rendkívül fontos és igényes feladat lesz az építőipar egységes Irányítási rendszeréhez szük­séges alapok kidolgozása, valamint a gépi állóeszkö­zök felújítási folyamatának ésszerűsítése. A CSKP KONGRESSZUSÁNAK TISZTELETÉRE Az Építőipari Racionalizá­ciós Intézet munkakollektí­vája hatékonyan hozzá akar járulni a beruházási felada­tok sikeres teljesítéséhez, az építőipari munkák eredmé­nyességének fokozásához. S nemcsak az előirányzott évi tervfeladatok keretében, ha­nem azon felül is, ahogy azt az Intézet dolgozóinak 348 egyéni és 58 kollektív köte­lezettségvállalása tartalmaz­za. A vállalások arra is vo­natkoznak, hogy legalább 3 százalékkal teljesítik túl a tervezett feladatokat, s egy- harmad résszel a tervezett nyereséget. Ezt a számítás- technika hatékonyabb ki­használásával, a teljesítmé­nyek növelésével és a költ­ségek csökkentésével akar­ják elérni. A fő feladatok teljesítése során megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a tudo­mányos kutatás gyakorlati eredményeinek, s elősegítik azok gyors bevezetését a termelő szervezetek gyakor­lati munkájában. Az Intézet dolgozói azt is vállalták, hogy 3000 órát dolgoznak le önkéntes társadalmi munká­ban, amit részben már telje­sítettek is a CSKP XV. kong­resszusának tiszteletére szer­vezett szombati műszakban. STEFAN KOCIAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom