Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-25 / 17. szám
A MEZ0GAZDASA6 CEPISlTESE 1976-OAN A közelmúltban Tir. Bohumír Safra- 1a, a Zbrojovka TGE kereskedelmi igazgatója, Rudolf Riha, az Agrozet Brno. foief Gálán, az Agrotechnika Zvolen. valamint ing. laroslau Posled- nik, az Ágra Prelouc igazgatója, továbbá Rudolf Kinél, a Motokov Praha igazgatóhelyettese sajtótájékoztatón ismertették az 5. ötéves terv eredményeit. valamint az 1976-os évre előirányzott feladatokat a mezőgazdaság gépesítésében. Csehszlovákiában a mezőgazdasági gépek gyártásával és forgalmazásával a Zbrojovka termelési-gazdasági egység hét vállalata és négy kereskedelmi célszervezete foglalkozik. A vállalatok munkáját az elmúlt években a fokozatosan elmélyülő szakosodás és munkamegosztás, a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba való bekapcsolódás, s a mezőgazdasági termelés koncentrálásához való alkalmazkodás jellemezte. Az 5. ötéves tervidőszakban például az Agrostrof Prostéjov vállalatban a termelés 57,7 százalékkal, az exportfeladatok teljesítése pedig 230 százalékkal növekedett. Itt gyártják többek között a XIV. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet nyert komlófésülő gépeket, az NTVS 4-1 függesztett begyűjtőkocsikat, a TZ 4 K 14-es kistraktorokat, a négy- és hatsoros burgonyaültetőket, főleg pedig az SPS 420-as járvaszecskázó- kat és a 2t 420-as vágóadaptereket. Az ötéves tervidőszakban beszüntettek számos nem mezőgazdasági jellegű termelést, egyes termékek gyártását pedig a gép- és traktorállomásoknak adták át. A termelési program átépítése után jelentősen megnövekedett a vállalat szerepe a nemzetközi szocialista integrációban. A Zbrojovka TGE másik jelentős vállalata, az Agrostrof Pelhrimov az 5. ötéves tervidőszakban az előirányzott 57,9 százalék helyett 75 százalékkal növelte a termelést, s az exportfeladatok teljesítésében az előirányzott 27,1 százalék helyett 139,3 százalékos növekedést ért el. A tervezett termelési feladatokat a mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek gyártásában összesen 99 millió korona értékben teljesítették túl. A vállalat fő termékei közé tartoznak a fejőgépek, a halszálkás fejőházak, valamint a legújabban kifejlesztett DZKD 15-ös körfejőház, a RUR 5-ös trágyaszóró, a ZTR 165-ös rotációs kaszálógép, valamint az SKPU 220-as függesztett járvaszecskázó. . Az Agrostrof Jicín vállalat az elmúlt tervidőszakkal kapcsolatban szintén jó eredményekről számolhat be, hiszen a termelést 45,8 százalékkal, a szocialista államokba irányuló exportot négyszeresére, a kapitalista államokba 1,63-szorosára növelték. A vállalat termelése a cukorrépa termesztésének gépesítésével függ ösz- sze. Az utóbbi évek jelentősebb eredményeihez tartozik a 6 ÖCS hatsoros önjáró répafejelő, valamint a 6 JECZ elektronikus rápaegyelő kifejlesztése. A vállalatban 5 év alatt összesen 7 új géptípust fejlesztettek ki, amivel gyakorlatilag az egész termelési programjukat felújították. Ebben az évben 11.4 százalékkal növelik a mezőgazdasági gépek gyártását, s megkezdik a jól bevált háromsoros répafejelő és répakiszántó gépek felújított típusainak, valamint az SU 75-ös egytengelyű kistraktorok gyártását. A letovicei Letostroj vállalat fő feladata az állattenyésztés gépesítése, a különböző takarmányozási és egyéb berendezések gyártása. Az 5. ötéves tervidőszakban sikeresen teljesítették az új berendezések fejlesztési programját, összesen 23 feladaton dolgoztak, ebből 12 feladatot már megoldottak és nyolcat már a gyakorlatban is bevezettek. Az idén már a gyártás növelése kerül előtérbe, amit 15.5 százalékos arányban irányoztak elő. A Humpolecl Gépgyárukban a hidraulikus rakodók gyártására szakosították a termelést, a termékek 40 százalékát külföldre; főleg Lengyelországba és Magyarországra exportálják. A vállalat fő terméke az UNHZ 500 as hidraulikus rakodó, amit az idén már felújított változatban gyártanak. Az elmúlt időszak sikeres fejlesztési eredményei közé tartozik az UNHZ 750-es és az NKC 800-as rakodó. A 6. ötéves tervidőszakban a vállalat gyártási programja a hidraulikus részegységek szakosított gyártására is kiterjed. A Zbrojovka termelési-gazdasági egységben külön fejezetet képez a traktorok, a világszerte népszerű Ze- torok gyártása. A ZKL Brno vállalat soklodalú termelésében a legfőbb helyet Jogialják el a traktorok. Tavaly összesen 39 545 traktort gyártottak, s az egész ötéves tervidőszakban 80.7 százalékkal, illetve 17 675 darabbal növelték a traktorok gyártását. A tőkés piacokon, az iparilag fejlett és a fejlődő államokban állandóan nagy az érdeklődés a vállalat kiváló( minőségű termékei, az I. egységesített sorhoz tartozó traktorok iránt, e gépek kivitelével ezért jelentős népgazdasági feladatokat is teljesítenek. A hazai mezőgazdaságnak viszont inkább a nagyobb teljesítményű, a II. egységesített sorhoz tartozó traktorokra lenne szüksége. Már megkezdődött a Z 8045-ös, a Z 12011-es és a Z 12045-ös traktorok szériagyártása, s elkészültek a Z 16045-ös traktorok első mintapéldányai is. A II. egységesített sor egyes típusainak gyártását azonban jelentősen befolyásolják a termelési szakosítás átszervezésével járó kezdeti. nehézségek, a motorok gyártását ugyanis teljes mértékben a Martini Nehézgépipari Művek vette át, a hajtott első futóraűveket pedig a Román Népköztársaság szállítja. Ezzel magyarázható, hogy az 5. ötéves tervidőszakban a választék szempontjából nem sikerült teljesíteni a mezőgazda- sági üzemek számára előirányzott szállítási feladatokat. A szlovákiai mezőgazdasági üzemek például a tervezett 16 800 traktor helyett 1693 traktort kaptak, de a Z 8011-es és a Z 12045-ös traktorokból az előirányzottnál 1215-tel kevesebbet, viszont az I. egységesített sorhoz tartozó traktorokból (Z 3511 — Z 6711) 1433 darabbal többet. Hasonló volt a helyzet a külföldről behozott traktoroknál, ahol az előirányzott T 150 K traktorokat főleg a DT 75-ös traktorok helyettesítették, bár a K 700-as traktorokból 30 darabbal több érkezett a tervezettnél. Ezek a problémák még az idei szállításokat is kísérni fogják. A Zbrojovka TGE vállalataiban 1976-ban a mezőgazdasági gépek és gépalkatrészek gyártása 6,6 százalékkal növekszik, ugyanakkor a szocialista országokba irányuló kivitel előirányzott növekedése 14,8, a kapitalista országokba irányuló kivitel növekedése pedig 9,3 százalékos. Ez az irányzat összhangban van a nemzetközi kooperáció szükségszerű elmélyítésével, ami egyúttal elősegíti a különböző speciális gépek, például a kukorica, a napraforgó, a hüvelyesek, valamint a zöldségfélék termesztéséhez és betakarításához szükséges gépek behozatalát. A hazai mezőgazdasági gépgyártás legfájóbb pontja az, hogy hiányzanak a kapacitások a kifejlesztett és magas műszaki színvonalon álló gépek tömeges gyártásához. A partnerek — főleg a Szovjetunió — az egyes géptípusokból olyan mennyiségeket igényelnek, amelyek legyártása egyelőre megoldhatatlan. Folyamatban van ezért a termelőkapacitások kibővítése az SZSZK területén is, egyrészt a meglevő üzemek fejlesztésével, például Komáromban, másrészt pedig új lehetőségeket is keresnek az egyes progresszív géptípusok, többek között a '6 JECZ répaegyelő gyártására. A szlovákiai mezőgazdasági üzemek egyébként ebben az évben 1160 E 512-es kombájnt, 490 Nyiva kombájnt és 250 Kolosz kombájnt, 2800 RZS 160-as és ZTR 165-ös rotációs kaszálógépet, 270 SPS 420-as járva- szecskázót, 980 SKPU 220-as függesztett járvaszecskázót, 1000 darab szovjet KS 1,8-as és KS 2,6-os járvaszecskázót. az NDK-ból 290 darab E 301-es rendrakó takarmánykaszálót, 800 darab lengyel RVS 130-as stabil szecskavágót, összesen 790 burgonyabegyűjtő gépet, 220 burgonyaosztályozót, 130 háromsoros répafejelőt, 180 háromsoros répakiszántót, 60 hatsoros répafejelőt és 80 szovjet hatsoros répakiszántót kapnak. A traktorok száma 4900 darab 1. egységesített sorba tartozó traktorral, 1800 darab II. egységesített sorba tartozó traktorral, 100 darab K 700-as és 465 darab Skoda 180 T traktorral gyarapszik. A további gépek között 1400 T 032-es trágyaszóró, számos pótkocsi, nagy befogadóképességű taka rmányf elszedő kocsi, 1275 RUR 5-ös trágyaszóró, s számos további gépi berendezés szerepel. Az állattenyésztés beruházásaihoz többek között 40 DZKD körfejőházat is szállítanak. MAKRAI MIKLÓS lM em egyszerű a válasz erre a kérdésre, hiszen az egész „körhinta“ ebben az ügyben tele van sajátos problémákkal. Mezőgazdasági anyagitechnikai rendszerünkben a pótalkatrészek választéka körülbelül 116 000 tételre terjed ki, s ezek 70 százalékát behozatalból fedezzük. A pótalkatrészek fogyasztása állandóan növekszik. Az 5. ötéves terv országos viszonylatban mezőgazda- sági gépi pótalkatrészekből 10 milliárd 268 millió korona értékű szállítást irányzott elő. A valóság azonban csaknem 340 millióval volt nagyobb. A mezőgazdasági gépek és berendezések hazai és importált pótalkatrészeinek tervezett szükséglete a 6. ötéves tervidőszakban már 12,5 milliárd koronás értéket képvisel, ami a megelőző ötéves időszakhoz viszonyítva csaknem 19 százalékos növekedést jelent. A hazai és a külföldi gépgyártó ‘vállalatok kapacitásainak azonban megvannak a maga határai, s a pótalkatrészek gyártását nem lehet a végtermékek rovására növelni Hiszen az 5. ötéves tervben csupán a Zbrojovka TGE vállalataiban a pótalkatrészek gyártása a kapacitás 79 százalékát kötötte le: Hogyan lehet tehát megoldani a fennálló diszpropor- ciót s elhárítani a fogyasztók szükségletei és a termelés lehetőségei közötti feszültséget. Bizonyára részben a gyártó vállalatokban, részben pedig a kereskedelmi hálózatban tett intézkedésekkel. A csehországi kerületekben az ÚPTZ, Szlovákiában pedig az Agrotechnika feladata, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a helyzet javítása érdekében. Ezért például megszervezték az olyan elhasználódott és meghibásodott alkatrészek összegyűjtését és felvásárlását, amelyek alkalmasak a felújításra. Ezt a felújítást a már megkötött szerződés értelmében a gép- és trakto’rállomások, valamint a mezőgazda- sági gépjavító központok fogják végezni. Célravezető intézkedések vannak folyamatban a kereskedelmi hálózat szakosításában is. A korábbi elaLESZ-E ELEGENDŐ PÓTALKATRÉSZ ? dási rendszert, amelyben járásonként a pótalkatrészek teljes választékát árusították, szakosított kereskedelmi-műszaki központok váltják fel, amelyek csak a kijelölt gépekhez árusítanak majd alkatrészeket, nagyobb területi egységek keretében. A kereskedelmi hálózatban olyan rendszert is bevezettek, hogy a szűk keresztmetszetű pótalkatrészekről — ezek körülbelül 1000 tételt képeznek — központi nyilvántartás nyújtson állandó áttekintést, melynek alapján gondoskodni kell arról, hogy a raktározott készletek ne süllyedjenek a megállapított minimum alá. Azonban a fogyasztóknál, a mezőgazdasági vállalatokban is szükség van bizonyos intézkedésekre. A vállalatok szervezeti átépítésével összefüggésben végre kell hajtani a pótalkartész-raktárak koncentrálását is, éspedig a kooperációs társulásoknak megfelelően. El kell érni, hogy minden 4—5 ezer hektáros kooperációs körzetben egyetlen raktárban legyeitek összpontosítva a pótalkatrészek, a körzet valamennyi mezőgazdasági vállalata számára. Tudott dolog, hogy a szövetkezeti raktárakban mindeddig nem vezették be a készletek forgalmának és - a pótalkatrészek fogyasztásának következetes nyilvántartását, s ezért nem is érvényesítik eléggé a gazdaságosság szempontjait. Az sem ritka eset, hogy egyes pótalkatrészek hiányát teljes mértékben az az egészségtelen pszichózis okozza, hogy a legjobb megfelelő készletekkel rendelkezni otthon, „tartalékban“, s szükség esetén nem kell napokig kutatni utána. A gépjavítás rendszerét összhangba kell hozni a mezőgazdasági vállalatok egyre nagyobb koncentrálásával és egyre jobban elmélyülő szakosításával. A gép- és traktorállomások és a mezőgazdasági gépjavító központok az állami mezőgazdasági politika végrehajtói, s mint ilyenek, a fejlődés adott szintjének megfelelően szervezik és irányítják a mezőgazdasági gépi felszerelésről való gondoskodás rendszerét. A gépek rendszeres javítása, karbantartása elkerülhetetlenül fontos a mezei munkák folyamatosságának biztosítására az egyes időszakokban. Ugyanakkor jelentős mértékben befolyásolja a mező- gazdasági termelés költségeit. Szocialista mezőgazdaságunk új fejlődési szakaszában, amikor egyre több a mezőgazdasági vállalatokban a második generációhoz tartozó, nagy teljesítményű gépek száma, a gépjavítás rendszerének még fokozottabb a jelentősége. A pótalkatrészek körüli helyzet valóban tele van számos problémával. A kiutat csak közös összefogással lehet megtalálni, a gépgyártó vállalatok, a kereskedelmi szervezetek, á gépjavító vállalatok és a mezőgazdasági termelők szoros együttműködésében. JAN DUSÍK 1976. IV. 25.
